Észak-Magyarország, 1994. augusztus (50. évfolyam, 179-205. szám)

1994-08-25 / 200. szám

14 ÉSZAK-Magyarország Magyar Múlt 1994» Augusztus 25». Csütörtök Egy miskolci magyar halálára Gyöngyösi Gábor A távolság miatt is meglehetős késéssel vettük a szomorú hírt, hogy ez év április 24-én az ar­gentínai Cordobában elhunyt Jánszkyné Papp Éva, A Nap Fiai című, magát szerényen csak közlönyként meghatározó, Argentínában meg­jelenő kéthavi folyóirat főszerkesztője. A lap szerint munkája közben, tragikus hirtelenség­gel érte a halál, még nagyobb űrt hagyva így maga után abban a tevékenységben, amelyet fáradhatatlanul végzett a magyarság ügyének szolgálatában. Mindazt amit életében tett, írt és szerkesztett, a magyarság származásának megismertetéséért és elismertetéséért, a ma­gyar haza és nép sorsának jobbrafordulásáért tette. Jánszkyné Papp Éva 1925-ben született Miskolcon és elemi valamint középiskoláit is itt végezte. Ezután, még 1945-ben szüleivel együtt Németországba menekült, ahol felesé­gül ment Jánszky Érvin közgazdászhoz, aki­vel 1948-ban Argentínába vándoroltak, ahol gyorsan bekapcsolódtak az ottani magyar köz­életbe. A család ebben jelentős szerephez ju­tott, különösen miután Jánszkyné édesapjá­val, Papp Kálmánnal együtt megalapította A Nap Fiai című folyóiratot, amelyet apja halála után, 1981-től baráti segítséggel maga szer­kesztett. A folyóirat különben a Buenos Aires­ben jó harminc esztendővel ezelőtt megalakult Turáni Népek Érdekközösségének volt a köz­lönye, amely kezdetben Túrán címmel jelent meg. Ebből vált ki 1967-ben ugyancsak Papp Kálmán vezetésével egy csoport, amely a ma­gyar történelemtudomány új, idehaza elhall­gatott eredményeinek megszólaltatása, közlé­se céljából hozta létre A Nap Fiait, amely ki­váló cikkeivel, új történelemszemléletével az egész világon szétszóródott magyarság össze­tartó és útbaigazító folyóirata lett. Jánszkiné Papp Éva halálával a külföldi magyar lapkészítés és magyar tudatőrzés je­lentős és ismert lakja távozott az élők sorából. Munkáját Barczikai Klára elődje iránti mély­séges tisztelettel folytatja. A nemzet ébredezése - Martinovics Benedek Elek József császár utódja, II. Lipót (1790-92) is a nép igaz barátja, s al­kotmányos érzelmű is. Az első ural­kodó a Habsburg-családban, aki al­kotmányos úton próbálja meg az újításokat. Az ország szívébe, Budá­ra hívja össze a koronázó or­szággyűlést, mely 1790. június 10-én nyílik meg az egész ország nagy érdeklődése közt. Harmadfél- száz esztendő (1530) óta nem volt országgyűlés Budán, s rengeteg nép verődik: össze Mátyás király városá­ban. A követek nagy része az arisz­tokraták köréből került ki, akik elérkezettnek látták az időt arra, hogy újra feltámasszák az arisztok­rácia régi hatalmát. Új hitlevelet kí­vántak a királytól, s az új hitlevél­ben a Mária Terézia előtti állapo­tok visszaállítását. Megkoronázták II. Lipótot nagy pompával s nagy örömmel, mert a király megígérte előzetesen, hogy kész teljesítem a nemzet minden jogos kívánságát. A koronázás után munkának láttak s 74 cikkből álló törvényt alkottak. Nevezetes törvény ez az 1790-91-iki törvény. Legnevezetesebb e törvény 10-ik cikke, mely kimondja, hogy „noha Magyarország és az uralko­dóház többi országai közt a trónö­röklési rend ugyanaz, Magyaror­szág a hozzákapcsolt részekkel sza­bad és kormányzatának egész tör­vényes módját illetőleg független, vagyis semmi más országnak vagy résznek alávetve nincs”. Mindenféle adót s újoncot is csak az országgyűl­és szavazhat meg. Biztosítja a pro­testánsok vallásszabadságát, ér­vényben tartja a jobbágyok szabad költözködését. Ennek és sok egyéb nagyfontosságú ügynek a rendezé­sére országos bizottságokat küld ki az országgyűlés, de a szebb jövő re­ményét kegyetlenül megsemmisí­tette II. Lipót váratlan halála s az egész Európát megrengető francia forradalom. A következő húsz esz­tendő: a francia háború kora, s ez a kor a visszaesés, a hanyatlás kora a magyar nemzet történetében. Mert a francia népszabadság diadala, melytől a népek világszerte szolga­ságuk megváltását remélték, Ma­gyarországon az önkényuralmat juttatta diadalra. Már Lipót, kinek örökébe fia, I. Ferenc lépett, szövetkezett a po­rosz királlyal a forradalom leverésé­re. De a franciák nem várták meg a szövetségesek támadását, s Lipót halála után alig egy hónappal hadat üzentek Ferencnek, „Magyarország és Csehország királyának”. Az or­szággyűlés négymillió hadisegélyt, ötezer újoncot és ezer lovat szava­zott meg a királynak, aki minden jót ígért a jövőre nézvést. Közben a franciák leverik a poroszokat, kiki­áltják a köztársaságot, nyaktilóval végzik ki a királyt s a királynét, tö­megesen kerülnek nyaktiló alá a ki­váltságosok. Európa összes orszá­gaiban érthető rémület szállja meg a koronás főket, s kiváltságos osztá­lyokat. Ösztönszerűleg szövetkez­nek egymás védelmére s az ébrede­ző népszabadság elfojtására. A szabad gondolkodás kegyetlen üldözése titkos társaságok szerve­zésére kényszeríti azokat a férfia­kat, kik a népszabadságért, a ki­váltságok megsemmisítéséért nyíl­tan harcoltak eddig. Az üldözés teremti meg a Marti- novics-féle titkos társaságot, mely­nek többé-kevésbé részese volt Ma­gyarországnak az időben csaknem minden tollforgató embere. A társa­ság feje Martinovics Ignác, Ferenc- rendi barát volt, nagyműveltségű, jótollú ember, aki tanár is volt a lembergi egyetemen s Lipót király hívására jött Bécsbe és onnét ugyancsak a király küldötte Pestre, hogy terjessze - a szabad eszméket. Martinovics Bécsben is, Pesten is titkos társaságot alakított s a társa­ság tagjaival megismertette a fran­cia forradalmi kátét, mely kérdé­sek és feleletek alakjában ma­gyarázta a szabadság eszméit. Kö­rülbelül 75 tagja lehetett a tit­kos társaságnak, írók, tisztvise­lők, fiatalemberek s négy katolikus és egy protestáns pap. De nem juthattak odáig, hogy forradalmat csináljanak: a bécsi rendőrség nyomára jött a titkos tár­saságnak, Martinovicsot elfogták Bécsben, csakhamar elfogták Haj- nóczyt is, el a társaságnak még két tagját, Sigray Jakab grófot és Szentmarjay Ferencet. A vezetők vallomása alapján harmincnál több „összeesküvőt” tartóztattak le Pesten, Budán s az ország különböző részeiben. Ezek közt volt Kazinczy Ferenc, Bacsányi János, Verseghy Ferenc, Szentjóbi Szabó László is, a magyar irodalom e jelesei. Fej- és jószágvesztésre ítél­te a királyi tábla az összeesküvés vezéreit: Martinovicsot, Laczkovi- csot, Hajnóczyt, Szentmarjayt és Sigray grófot. Rajtuk kívül még ki­lencet ítéltek halálra (köztük Ka­zinczy Ferencet és Szentjóbi Szabó Lászlót is), tizenötöt 2-10 évig terje­dő fogságra. 1795. május 20-án, a budai „generális kaszáló-réten”, melynek azóta Vérmező a neve, Martinovicsot és négy igazgató tár­sát le is fejezték. A többi halálra ítélt közül a király kettőnek erősí­tette meg halálítéletét - Öz és Szo- lárcsik volt e kettő -, a többiét ne­héz fogságra változtatta. Két hét múlva a Vérmezőn kivégezték mindkettőt. Bécsi domonkosok állásfoglalása Bécs (MTI) - A bécsi domonkos rendház nyil­vánosan helytelenítette Dóczy Zsigmond ma­gyar domonkos tartományfőnök antiszemita megnyilvánulásait. Az izraelita hitközség fo­lyóiratához, a Die Gemeindéhez intézett leve­lükben a bécsi domonkosok a Kathpress bécsi székhelyű nemzetközi hírügynökség jelentése szerint biztosították a szerkesztőséget, hogy határozottan elhatárolják magukat a magyar tartományfőnök kijelentéseitől. A bécsi do­monkosok levelét aláíró szerzetes testvérek között van P. Martin Gyöngyös perjel is. A magyar tartományfőnöknek az újonnan megalapított nyilas utódpárt iránti rokon- szenv-megnyilvánulásairól a Die Gemeinde számolt be - olvasható a Kathpress jelentésé­ben, amely egyúttal feleleveníti, hogy a nyila­sok 1944-ben Hitler támogatásával kerültek hatalomra, s e szélsőjobboldali, antiszemita párt számláját a háború utolsó hónapjaiban zsidók tízezreinek üldöztetése és halála ter­helte meg. E gyilkosságokkal kapcsolatban Dóczy a 168 óra február 8-i számában úgy vé­lekedett, hogy a tettesek „nyilas egyenruhába öltözött közönséges bűnözők” voltak, akiknek „semmi köze nem volt a hivatalos párthoz”. Szerinte a nyilasok érdeme az volt, hogy „az országot megvédték a zsidó szellemmel és a zsidó túlhatalommal szemben”. Dóczy a heti­lapnak adott nyilatkozatában kiemelte a hun­garista mozgalom, a nyilasok „pozitív vonása­it”, és hangoztatta, hogy a zsidók számarányu­kon felül voltak és vannak ma is képviselve a szellemi életben. A tartományfőnök kijelenté­seitől egyértelműen elhatárolta magát a Ma­gyar Katolikus Püspöki Kar konferenciája is. Lovaggá avatás Esztergomban Esztergom (MTI) - A Károly Róbert által 1326-ban alapított, majd 1990-ben újjáalakult Szent György Lovagrend szervezésében meg­tartották a II. Középkori Akadémiát Eszter­gomban, a Vitéz János Római Katolikus Taní­tóképző Főiskolán. Az ötnapos kurzus célja a korszerű nemzettudat és a tárgyilagos törté­nelemszemlélet kialakítása volt. Az akadémi­án több mint félszáz, határokon túli magyar pedagógus vett részt, akik neves előadókat hallgatnak meg a magyar középkor fontosabb eseményeiről. Emellett megismerkednek a vendéglátó város és Visegrád történelmi emlé­keivel is. Ez alkalomból Könözsy László, Esz­tergom polgármestere fogadást adott a város­háza dísztermében. Az ünnepségen a Szent György Lovagrend tiszteletbeli tagjává válasz­tották Schweitzer, József főrabbit, az Országos Rabbiképző Intézet igazgatóját a zsidó-ke­resztény párbeszéd, a történelmi megbékélés és a testvéri együttélés érdekében kifejtett eredményes tevékenységéért. Lapok a berzéki emlékkönyvből Palocsay Erzsébet Nincs a mi községünknek perga­menre írott emlékalbuma, bár igaz, régmúlt emlékekben bővelkedünk. Az apáról-fiúra szálló emlékeink sem kevesek! Berzék, mint település, sok-sok évszázaddal ezelőtt is létezett. A mélyre döngölt berzéki út porát ta­posta török-tatár, de itt élt közsé­günk közelében, Sajóládon a nagy Pálos-rendi fejedelem, Fráter György, akinek bölcsességét, tudá­sát elismeréssel őrzi a magyar tör­ténelem. Szerzetesei, de minden bi­zonnyal ő maga is bejárta a környé­ket. És az Isten a tudója, kik és mi­lyen neves történelmi személyisé­gek jártak még e vidéken. Talán a legrégibb nagynevű berzéki lakos: a Szemere de Huba leszármazott Sze­mere Miklós, aki ugyan Kis-Azaron született, de Berzéken nevelkedett a Szemere utcában, az ősi kúriában. Édesapja itt mesélt neki igaz törté­neteket a nagy ősökről, Huba vezér­ről, aki az 1280 körül élt Aba nem­zetségbeli Gereven comes őselőd­je volt és akinek tizennyolcadik egyenesági leszármazottja nem volt más, mint II. Rákóczi Ferenc- fejedelem. A Szemerék ott voltak Muhi- pusztánál, Rozgony mezején, s a mohácsi csatatéren. A múltra tekin­tő édesapa, Szemere István gazdag emléktára kimeríthetetlennek bizo­nyult. Igyekezett minden tudását ráhagyatékolni fiára, aki a gimnázi­umot Miskolcon és Sárospatakon végezte. Apját mindig áhítattal hallgatta, de igazi, gyengéd, rajongó szálak édesanyjához fűzték felnőtt korában is. Olyan magas hőfokú tiszteletet soha más nő iránt nem érzett, mint imádott édesanyja iránt. Szemere Miklós elméje egyre több tudást tárolt a Theresianum falai között, majd Genf egyeteme után Oxford univerzitásán gazdagí­totta tudását. Aztán az évek szapo­rodásával megismerkedett a zöld asztal varázsával, a kártyával. Eb­ben elszenvedett vereségei, csalódá­sai megkeményítették. Krúdy Gyu­la szavai szerint: Szemere Miklós zárkózott és titokzatos volt, mint valami ázsiai fejedelem. És közben a diplomata pályán járta a nagyvi­lágot.-Időközben megismerkedett a zöld gyep, a lóverseny adta izgal­makkal, annak örömeivel, kudarca­ival. Ezen az útvonalon haladva is­merkedik meg az igazi gazdagság­gal, mert a berzéki 250 holdas jó birtok addig csak megrajzolta a le­hetőségeket. Egyik nyári pihenése alkalmával, a berzéki öreg kúria vi­haredzett verandáján pihent. Egy­szer csak szélsebesen átvágott az udvaron egy kis parasztló, a szőrén egy helyes, pirosképű kölyökkel. A kamarás úr, Szemere Miklós szeme felvillant: ez igen! És itt kezdődött Bonta Feri, berzéki parasztgyerek története. Sikert, sikerre halmozott a lóversenyeken, hihetetlen gyorsa­sággal első zsokéja lett nemcsak Szemerének, de az ország színeiben is győzedelmeskedett. 99 versenyen győzte le és parancsolta maga mögé a babéijaikról leghíresebb ango­lokat, Eddie Jonest, Charlie Grayt, Hamiltont és még sorolhat­nám a dicső neveket. És a többi nagy emlékű berzéki- ek? Ma is itt él a községben Magyar- ország első honvédtábornokának, Perczel Mór unokájának, Perczel Olivér tábornoknak az özvegye, Ad­rienne asszony. Saját, szüleitől örö­költ ősi kastélyában. A legnehezebb időkben sem hagyta el szeretett berzéki népét, amiért nemcsak tisz­telet, de őszinte szeretet veszi körül. De itt éltek századokon át a Po- toczkyak, a Brajtschvérok. Mindkét földbirtokos, nagy család, neves, nagy tudású professzorokat, orvos­tudósokat adott a nemzetnek. Öreg­bíti Berzék község hírnevét Tom- csányi István és felesége, Margit asszony emléke is, akik elsők vol­tak, mint rádiómémök és rádió be­mondónő, a Magyar Rádió történe­tében. Margit nénire, mint egy szentre, úgy emlékeznek az idősek, mert jóságos és szolid szeretetével mindig ott volt a betegek és elha­gyatottak mellett, még ha gondo­zásról volt is szó. De nem feledkezik meg Berzék népe a második világháborúban odamaradt hőseiről sem. Örök tisz­telettel emlékezik a világháború után elhurcolt és odaveszett hősök­re, Major Pálra és Kádár Zsigmond- ra. Mai életünkben is jó példát mu­tatva él ez az apró kis község, 900 főnyi lakost számolva. Három vallású a falu lakossága, de mert lelkipásztoraik is jó példá­val szolgálnak, a szeretet, szerete- tet eredményez közöttük. Berzék minden lakója azon munkálko­dik és úgy él, hogy becsülete, tisz­tessége megmaradjon az utódok­nak példaként. A Magyar Nyelvészek VI. Kongresszusa Eger (MTI) - A lexikológia és a lexi­kográfia címmel kedden Egerben megkezdődött A Magyar Nyelvé­szek VI. Nemzetközi kongresszusa. A négy napon át tartó tanácskozás­ra ezúttal a világ minden tájáról 300 olyan nyelvtudós és pedagógus érkezett, aki magyar nyelvészettel, a magyar nyelv kutatásával, illetve oktatásával foglalkozik. Szűts László nyelvész, a szerve­zőbizottság főtitkára az MTI tudósí­tójának elmondta: a magyar lexiko­lógia, nagyon elavult, hiszen A ma­gyar nyelv értelmező szótára immár 30 éves, A magyar értelmező kézi­szótár 22 éve jelent meg utoljára és a kétnyelvű szótárak szókészlete is idejétmúlt. Ugyanakkor, elsősorban az elektronikus médiák hatására, a nyelvtudomány az egyik legdinami­kusabban fejlődő terület; a politikai változások következtében is egé­szen új kifejezések kerültek be min­dennapi szóhasználatunkba. A kongresszusnak az elsődleges feladata ezeknek az új szavaknak a szótárazása, pontos jelentésük meg­határozása, hiszen sokszor azok sincsenek tisztában egy-egy szó hangulatával, stílusértékével, akik hivatásszerűen használják a nyel­vet. Az új magyar értelmező szótá­rak kiadására 4-5 éven belül lehet számítani. Keifer Ferenc, a Magyar Tudo­mányos Akadémia, Nyelvtudomá­nyi Intézetének igazgatója a konfe­rencia megnyitója alkalmából hang­súlyozta, hogy a pontos, modem, friss szókészletet tartalmazó két­nyelvű szótárak hiánya, megakadá­lyozza a pontos kommuniká­ciót, márpedig a jó kommuniká­ció az európai integráció alapvető feltétele. A Magyar Tudományos Akadé­mia Nyelvtudományi Intézete, a Magyar Nyelvtudományi Társaság, valamint az Eszterházy Károly Ta­nárképző Főiskola által rendezett, csütörtökön záruló konferencia résztvevői nyolc szekcióban 200 elő­adást hallgathatnak meg. Rákóczi-szobor avatása Rodostóban Rodostó (MTI) - A törökországi Rodostóban (török nevén Tekirdag- ban) II. Rákóczi Ferenc fejedelem bronzszobrát avatta fel kedden dr. Jánosi György, a Művelődési és Kö­zoktatási Minisztérium politikai ál­lamtitkára és Timuréin Savas török kulturális miniszter. A hat és fél méter magas emlékmű török költségen épült. Jánosi György törökországi látoga­tása megelőzi a török köztársasági elnök szeptember elején esedékes magyarországi látogatását, amely­nek során jelentős kulturális ese­ményekre kerül sor: a Nemzeti Mú­zeumban kiállítás nyílik Nagy Szu- lejmán és kora címmel, Szigetváron pedig felavatják Szulejmán szultán emlékművét. Öt éve sugározza műsorát a Nap TV Budapest (MTI) - A Nap TV az Angol utcai székházban megünne­pelte ötödik születésnapját. Ez al­kalomból Gyárfás Tamás producer, a Nap TV többségi tulajdonosa az MTI-nek elmondta: születésnapi ajándéknak is tekinthetik, hogy szeptember 5-étől ismét háromórás a Nap TV műsorideje, azaz reggel 6 órakor kezdődik és 9 óráig tart a Nap-kelte műsora. Hozzátette: ugyanakkor szomorúak azért, hogy az AM Micron sugároz­ható napi két és félórás műsorukat - annak ellenére, hogy startra ké­szek - még nem tudják indítani, mert a frekvenciapályázaton e csa­tornára engedélyt kapott két másik társaság még nem tudja műsorsu­gárzását elkezdeni. Gyárfás Tamás csak azt reméli, hogy már nem kell sokáig várniuk. Az MTI kérdésére miszerint, ha a médiatörvény elfogadása után pri­vatizálják a TV2-t, pályáznak-e? - Gyárfás Tamást azt válaszolta: a TV2 még csak illúzió, perspektivi­kusan inkább egy műholdat pályáz­nának meg, amely olcsóbb is. Ugyanakkor kifejtette: egészsége­sebbnek tartaná, ha egy olyan ma­gyar „csoport” kezébe kerülhetne privatizáció esetén a TV2, amely már itthon ismert és bizonyított, s amely számára könnyebb lenne a nemzeti tévéhez való igazodás. Meggyilkolták a zentai plébánost Belgrád (MTI) - Kedd hajnalban a vajdasági Zentán meggyilkolták a Szent Ferenc-templom plébánosát, Bús Andrást. Vajdasági források szerint a gyil­kosságot valamikor az éjszaka fo­lyamán követték el, s az 51 éves pap holttestét kedd reggel találták meg. Egyelőre nem tudni, hogy rablógyil­kosság történt, vagy pedig más indí­tékok vezérelték a tettest. A plébá­niáról származó értesülések szerint Bús Andrást a tettes, vagy a tette­sek agyonverték. A vizsgálatot vezető bíró megerősí­tette a gyilkosságról szóló híreket, azonban közölte, hogy egyelőre nem mondhat további részleteket. Monográfia a szerb népköltés fordítójáról Gyula (MTI) - Gyulán a Békés Me­gyei Levéltár kiadásában megjelen t Elek Lászlónak a szerb népkölté­szetet magyarra ültető Székács Jó­zsefről, a tudós múlt századi evan­gélikus papról írott tanulmányköte­te. Székács József (1809-1876) Orosházán született, Mezőberény- ben, Sopronban, Besztercebányán, Eperjesen, Berlinben és Lipcsében tanult, évekig a Délvidéken (Rud- nán és Karlócán) házitanítóskodik egy szerb családnál s ott ismerkedik meg a szerb népköltéssel, amelyet akkoriban Európa-szerte nagy tet­széssel fogad az olvasóközönség. Fordításkötete 1836-ban látott nap­világot; később a szerben kívül gö­rögből és latinból fordított, s költe­mények, cikkek szerzője is. Pesti lelkészként ő temette Petőfi szüleit, 1865-től már püspökként Orosháza országgyűlési képviselője. A monog­ráfia sok érdekes adalékkal szolgál mindazoknak, akiket érdekel a múlt századi magyar-szlovák, mag­yar-szerb, magyar-német kapcso­lat, az evangélikus egyháznak s is­koláinak története. A kötet, félezer példányban, Oros­háza újratelepítésének 250. évfor­dulójára jelent meg.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom