Észak-Magyarország, 1994. augusztus (50. évfolyam, 179-205. szám)

1994-08-24 / 199. szám

8 ÉSZAK-Magyarország Kultúra 1994. Augusztus 24», Szerda _APROPÓ Busszantäs Csörnök Mariann Valójában nincs abban semmi különös, ha két különböző kormány oktatási-mű­velődési tárcájának más a véleménye a kisiskolákról. Mert érvek vannak bőven pro és kontra. Az előző kormányzati cik­lusban megismerhettük a prot. Mostaná­ban pedig várhatjuk a kontrákat. Legalábbis ezt sejtette a Művelődési és Közoktatási Minisztérium főosztályveze­tőjének miskolci előadása. Elmondta ugyanis, hogy a finanszírozási gondok leg­inkább a kistelepülések kisiskoláit érintik, hiszen ezekben az alapfeladatokon túl mást nemigen tudnak vállalni. Az önkor­mányzatok meg az iskolavezetők a rossz emlékű körzetesítések miatt félnek a tár­sulásoktól, pedig az lenne a járható út. Kü­lönösen, ha sikerülne jól működő iskola­buszrendszert is kialakítani. Egy busz hat­millió, éves működtetése egymillió, ami mégiscsak olcsóbb, mint egy iskola. Mondom, nincs abban semmi különös, hogy új kormány, új nézet. Csakhogy a fenti vélemény elhangzása után egy szü­nettel meg még tíz perccel ugyanennek az új kormánynak egy másik minisztériumát (a belügyet) képviselő előadója elmond­ta, milyen kritériumokat kívánnak szabni, ha egy település az önállóság útjára akar lépni. Ezek között a kritériumok között szerepelt az iskola is. Igaz, ezt végül tö­rölték, de a véleményüket fenntartják, hogy a háziorvosi szolgálat mellett ez is fontos eleme az önálló önkormányzati-te­lepülési létnek. Ilyenkor kezd el örülni az ember lelke, kezdi érezni, milyen fontos is a vidék sze­repe. Mert ezek a minisztériumi fiúk itt, Miskolcon találkoztak! És mivel úgysem volt éppen más dolguk, talán oda is figyel­tek, mit mond, mit akar a másik. „TÉKA Fromm menekülése Vass Tibor 1941-et írunk, amikor Erich Fromm, A szere­tet művészetének népszerű írója az Amerikai Egyesült Államokban kiadja a fasizmus ideo­lógiáját is elemző kötetét, Menekülés a sza­badság elől címen. A Németországból mene­kült író a nyugati társadalomlélektan alapmű­vét készítette el, mely (több mint fél évszáza­dos késéssel) immár a magyar olvasóközönség számára is hozzáférhető. Miként tudott a fasizmus tömegeket állíta­ni a holocaust szolgálatába? Fromm a néme­tországi munkások széles körében végzett fel­méréseket, ezek alapján az egyéni szabadság mély válságából fakadó szorongás érzetét je­lölte meg a fasizmus népszerűségének egyik okaként. A specifikus történelmi helyzetben (a nagy infláció, a császárság összeomlása, a mo­nopóliumok kialakulása) a munkásosztály al­kalmazkodási képtelensége volt a fasizmus „táptalaja”: olyan egzisztenciális, tömeges ma­gány alakulhatott ki, mely egyre inkább igé­nyelte a nagyobb közösséghez való tartozást. Ez az odatartozás tudata a vezérrel való azo­nosulás révén volt a munkások fájdalomcsilla­pítója, melyet Fromm tekintélyelvű menekü­lési mechanizmusnak nevez. A társadalmi karakterszerkezet szerinte szadomazochista: szadista, mert a nácik által kijelölt csoportokat üldözi, irtja; mazochista, mert a vezérnek való teljes odaadás, a behódo- lás élvezett szenvedély. A totalitarizmus be­rendezkedésében az irányító(k) olyan tárgy(ak), mely(ek) segítségével az egyén könnyebben oldhatja meg saját, belső feszült­ségeit. A lelki béke építője, nélkülözhetetlen pszichológiai tárgya az agresszív vezető. Fromm az első társadalomlélektani tudó­sok közül való, akik konkrét vizsgálatokkal alátámasztva mutattak rá a „modernizációt” kísérő visszásságokra, az emberi kapcsolatok elidegenedésére, az ember és környezete köte­lékének torzulására. A szeretet művészetének célja a személyes kapcsolatok humanizálása, a Menekülés a szabadság elől az ember és ter­mészet viszonyának újraértelmezéséért szüle­tett. Annak ellenére, hogy a kreatív munka­végzést csak a tervgazdálkodási rendszeren keresztül látta megvalósíthatónak, és ez a de­mokratikus szocializmus egyik ismérve, mun­kája aktuális üzenettel bír: ha a menekülési mechanizmusok könnyelmű elfogadása he­lyett az egyén saját személyiségének megőrzé­séért és megerősítéséért küzd, nem éledhet­nek újra a közelmúlt szélsőséges ideológiái. A tervgazdálkodás utópia, de az irracioná­lis politikai viselkedésformákat ma is tapasz­talhatjuk szerte Európában, tömegek sora­koznak fel a szélsőséges nézeteket hirdetők mögé. Zab a basszusklarinét tokjában A klarinétosok helye a világban - nemzetközi zenei tábor Dobos Klára Füzérradvány (ÉM) - Klarinét- szótól hangos Füzérradvány. Augusztus 17-től 27-ig nemzet­közi tábort tartanak itt. A diá­kokkal, hazai és külföldi taná­rokkal együtt mintegy százötve­nen fújják... James Gillespie, az amerikai klari­nétos szövetség lapjának főszer­kesztője és a hangszergyártó Ham­merschmidt úr békésen szedret esz­nek a tábori asztalnál.- Persze, megjelenik majd egy ri­port a táborról a The Clarinet című lapban - mondja Gillespie úr. - A tanulók lelkesedése csodálattal tölt el. Amerikában bizony ott kell állni a diákok háta mögött, hogy rende­sen gyakoroljanak... A szervezők előadást tartani hívták az amerikai szakembert, ám közben a north-texasi egyetem klarinétpro- fesszora úgy gondolta, mégsem bír­ja tanítás nélkül. Három lánnyal munkához látott, s meg is tanította nekik Harold Owen egyik művét. A siker után pedig azt mondta a lá­nyoknak, hogy mennek veié Ameri­kába, adoptálja őket... A professzor itt ismerkedett meg Hammerschmidt úrral, egy klari­nétkészítő dinasztia mai tagjával. Burgauban dolgoznak, és szinte „testre szabják” a hangszert. De er­ről már Balogh József beszél, aki feleségével szervezte ezt a tábort. A művészet egyedi- Ilyen hangszeren csak én játszom Magyarországon, nekem bevált - mondja a Magyar Rádió Szimfoni­kus Zenekarának első klarinétosa.- Ez olyan, mint mikor valaki csi­náltat magának egy öltönyt. Egé­szen más, ha bemegy a boltba, és a száz konfekció-öltöny közül kivá­laszt magának egyet. Mindegyik ugyanaz. De a művészetben csak egyedi dolgok vannak.- Akkor miért nem biztatja a növendékeit is erre?- Természetesen mondom nekik. De ahhoz, hogy valaki a különbsé­get le tudja mérni, bizonyos időnek el kell telnie. Ezek mesterhangsze­rek. És a szokás is „köt”, hiszen ná­lunk negyven évig csak egyféle hangszert gyártottak, futószalagon.- Ez azt jelenti, hogy előtte komo­lyabb volt a magyar klarinétos élet ?- ’45 előtt nagyon benne voltunk a világ klarinétos érdeklődésében. Ha valaki például megbetegedett a bé­csi operában, akkor a budapesti operából valaki fölült a vonatra, és meg sem állt a zenekarig. Cseresza­batos volt a dolog. Ez manapság már nem így van. Na nem azért, mert mi most rosszabbak vagyunk. Csak közben hangszert váltottunk, és ez sok mindent behatárol. Vízvá­lasztó vonal lehet, hogy milyen hangszeren játszik az ember.-Bár zenei táborok vannak, de ez az első, amelyikben csak klarinétosok vesznek részt. Miért nem gondoltak korábban arra, hogy talán ez is se­Mester és tanítványa gíthet a hangszer „rangjának” visszaállításában?- Kaptam egy ösztöndíjat a Solti-fé- le zenekarhoz. Ott sok dologra rá­csodálkoztam, talán ez motivált, hogy itthon is lépni kellene. Tavaly szerveztünk továbbképzést zeneis­kolai tanároknak, ahol élő problé­mákról volt szó. Ott gondolkoztunk azon, hogyan lehetne megkavami ezt az állóvizet.-Megkavarták?- Mint amikor egy nagy követ bele­vágnak a vízbe. Kell várni míg a hullámok kiérkeznek a partra. Azon a találkozón vagy ötvenen vol­tunk, itt mintegy százötvenen... Di­ákok és tanárok az ország minden részéből, és külföldről is. Itt olyan tanárválasztás van, ha ezt külföl­dön valahol valaki összehozza, az minimum 80 ezer márka... Neves tanári gárdát sikerült összeszedni, s mindezt baráti alapon, jelképes összegért. Mindenki hozta a szívét és a lelkét...-Rendeznek egy konferenciát is, He­lyünk a világban címmel...- Igen, a tanárok részére. Megbe­széljük a lehetőségeinket, erényein­ket és hibáinkat, előadásokat hall­gatunk, workshop-ok és koncertek lesznek. És ekkor szeretnénk mega­lakítani a Magyarországi Klarinéto­sok Egyesületét. Szeretnénk, ha új­ra népszerű lenne a hangszer, ame­ly a cigányzenekartól a jazz-zeneka- ron át a klasszikus zenekarban mindenütt előfordul. Ma mégis sok­kal többen tanulnak fuvolát... Augusztus 20., 27. Amíg a tábor vezetőjével beszélge­tünk, megérkezik a falu polgármes­tere, így felidéződnek a néhány nap­pal előtti emlékek. Kiderül, régen volt már itt műsor az állami ünne­pen, ilyen meg mint most, soha. A program zenés ébresztővel kezdő­dött, a táborozok lovaskocsin járták be a falut. Am előtte koncertet ad­tak a lónak is, mert ki kellett pró­bálni, bíija-e a zenét, nem bokroso- dik-e meg a ragtime-tól vagy a klasszikusoktól.- Bírta, csak prüszkölt - meséli Ba­logh József. - Szeretett mindent, de a kedvence a basszusklarinét-tok, mert azt zabosládának hitte... Persze a falunak nem volt pénze bá­li zenekarra, ezért alkalmilag a pol­gármester dobolt, a klarinétos har- monikázott, Sebő Ferenc gitározott, Dunai Tamás szaxofonozott. A ven­dégek éjfélig ropták a táncot. Még Gillespie úr is fellépett, eljátszotta Frédi és Béni zenéjét. — Azt szeretnénk elérni - meséli a klarinétos - hogy a gyerekek játé­kot, hobbit lássanak a zenélésben. Tavaly Genfben megismertem egy amerikai tanárt, aki irodalmat ta­nít, a klarinét a hobbija, van egy együttesük, orvosok, jogászok ülnek a „prérin”, gyakorolnak, koncertez­nek, és az egyik legjobb zenekar Amerikában... Augusztus 26-án lesz egy komoly gálaestünk, 27-én pedig egy olyan, ahol bármit elő le­het adni, csak azt nem, amit itt vagy bárhol tanultak. Előfordulhat, hogy összedugnak egy ötkilométe­res klarinétsort, egyvalaki fújja, és mindenki billeget rajta valamit. Já­ték lesz tehát, de tanítás is. Zeneiskola helyett... — A helyszínre, Füzérradványra, hogy találtak? — Az egyik kollégánknak, Somoijai G. Lehelnem van itt egy kis háza. És most zajlanak a Zempléni Művésze­ti Napok is. Sokat köszönhetünk - az Artisjus Zenei Alapítványon és a Fáy András Alapítványon kívül - a Liszt Ferenc Kamarazenekar Ala­pítványnak, hiszen a művészeti na­pok keretében lehetőséget adnak több fellépésre, így kicsit reflektor- fénybe került a klarinét. — A körülmények talán nem optimá­lisak. Nem bánták meg, hogy mégis idejöttek? — Tény, ha megszervezzük Eger­ben, a zeneiskolában van ötven tan­terem zongorával, kottaállvánnyal. Ide én hoztam 35 kottaállványt... De sok lelkes emberrel találkoz­tunk, a gyerekeknek több fellépési lehetőségük is volt mindenütt szíve­sen látták őket. Nevetünk, vidámak vagyunk, de a lepel mögött kőke­mény, vérre menő munka folyik, s a gyerekek érzik ezt. Zempléni muzsika Hollóháza, Sárospatak, Sze­rencs, Tokaj (ÉM) - A Zempléni Művészeti Napok keretében ma délután 5 órakor szlovák népvise­letbe öltözött babákból nyílik kiállí­tás Hollóházán a Porcelánmúzeum­ban, a megnyitót követően este fél 6- tól a reneszánsz zenét játszó szlová­kiai Musa Ludens zenekar ad kon­certet. A sárospataki Rákóczi-vár lo­vagtermében este 8 órától klarinét­muzsika szól. Tokajban a Tokaj Galé­riában este 7 órától Vígh Andrea hár­faművész és Horgas Eszter fuvola­művész ad koncertet (közreműködik Papp Sándor brácsán). Szerencsen a várudvarban este 7 órától a kassai Thália Színház „sokfogásos” kabaré­ját láthatják az érdeklődők. Orgonahangverseny Miskolc (ÉM) — A Collegium Musi- cum sorozat keretében augusztus 25-én este 7 órától Koloss István or­gonaművész ad koncertet az avasi református templomban. Tanévkezdés Budapest (MTI) - Az ország általá­nos iskoláiban közel 130 ezren, a középfokú oktatási intézmények­ben pedig mintegy 135 ezer elsős kezdi meg tanulmányait szeptem­berben. A Művelődési és Közoktatá­si Minisztérium tájékoztatója sze­rint az új tanévben várhatóan más­fél millió tanuló és közel négyszáz- ezer óvodás gyermek oktatásáról, neveléséről kell gondoskodniuk a közoktatási intézményelmek. Bár az általános iskolák első osztályosa­inak létszáma kismértékben emel­kedik az előző tanévhez képest, az iskolások összlétszáma, illetve a fel­sőbb évfolyamokba járók létszáma mégis csökken. A beiskolázásról szóló előzetes ada­tok azt jelzik, hogy a középfokú ok­tatási rendszer átalakulása tovább folytatódik. Növekszik a tanulólét­szám a középiskolákban, valamint az új típusú, a szakma tanulására előkészítő, pályaorientáló, a gazda-, a gazdaasszony-képző és a speciális szakiskolákban. Egyidejűleg várha­tóan csökken a hagyományos — mint például a gép- és gyorsíró, az egészségügyi - szakiskolák és a szakmunkásképző iskolák tanuló­létszáma. Az elmúlt tanév eleje óta tovább bővült a nem állami intéz­mények hálózata is. A minisztéri­um adatai szerint tizenöt-húsz új egyházi és tíz-tizenöt új alapítvá­nyi» egyházi, magán közoktatási in­tézmény kezdte meg működését. A minisztérium szerint a tankönyv- terjesztés új rendszerével kapcsolat­ban a pozitív megítélés a gyakoribb. Egy-két kivételtől eltekintve egyet­értés van abban, hogy nagyobbak a lehetőségek és szélesebb a kínálat az elmúlt évekhez képest. Évről évre visszatérő probléma, hogy a tanév­kezdésre nem minden tankönyv ké­szül el. Az előzetes jelentésekből úgy tűnik, hogy az új tanév kezdetén szintén számolni kell ezzel a hiá­nyossággal. Longmanék és az angoltanárok Miskolc (ÉM — FG) - Az angliai Longman könyvkiadó vállalat támogatásával ezen a héten nyelvtanfolyammal egybekö­tött szakmai továbbképzésen vehet részű megyénk hetvenhá- rom angolt tanító tanára. A ren­dezvény helyszíne a Miskolci Egyetemen működő továbbkép­ző központ, az English Tea­ching Resource Centre. —Egy évvel ezelőtt a British Council támogatásával nyitotta meg kapuit ez a továbbképző központ a Miskol­ci Egyetemen - tájékoztatta lapun­kat Réti Aimée, az intézmény mun­katársa. - Célunk a Miskolcon és a megyében tevékenykedő általános és középiskolai tanárok munkájá­nak támogatása. Könyvtárunkban megközelítőleg 5400 könyv, 100 vi­deokazetta, 1000 hangkazetta talál­ható. Ezek többsége nyelvkönyv, nyelvlecke, de vannak szépirodalmi kiadványaink is. Természetesen kölcsönözni is lehet, az iskolák akár egy félévre is megkaphatják tőlünk a diákok által használt nyelvköny­veket, segédeszközöket. Szolgálta­tásaink között szerepel még anya­nyelvi tanácsadás, bibliográfiaké­Könyvek tanároknak, tanulóknak Fotók: Dobos Klára szítés. A tanárokon kívül járnak hozzánk diákok, és persze olyan fel­nőttek is, akik most vesznek részt valamilyen nyelvtanfolyamon. A vi­déki kollégák kedvéért a jövőben szeretnénk bevezetni a szombati nyitva tartást is. Egyelőre hétköz­napokon, délelőtt 10-től délután 5 óráig várjuk az érdeklődőket. Ezen a héten különösen érdemes felke­resni a központi aula mögötti épület földszintjén található könyvtárat. A tanárok számára szervezett ingye­nes tanfolyamhoz csatlakozva kiál­lítást és vásárt szerveztek a Long­man cég kiadványaiból. A három magyarországi és három anyanyel­vi angoltanáron kívül a kurzus munkájában részt vesz Steve Skin­ner, aki a kiadó képviseletében a tanfolyam kedvéért utazott Angliá­ból Miskolcra.- A Londontól északra található Harlow városban az 1720-as évek­ben családi vállalkozásként kezdte meg működését a kiadó - hallhat­tuk Bársony Katalintól, a Longman magyarországi képviseletének munkatársától.- Először szépirodalmi kiadvá­nyokat, tudományos műveket jelen­tettek meg, majd egyre több nyelvé­szeti munkát is. Az angolosok jól is­merik a Dr. Johnson-szótárt, ennek faximile kiadása ma is használatos, ugyancsak itt jelent meg a híres Ro- get-szótár. 1968 óta a cég fő profilja az angoltanulást, -tanítást segítő könyvek, módszertani kézikönyvek megjelentetése. PDSZ-vélejtnény Budapest (MTI) - Az idei tanév­kezdés ismét rendkívül nehéz fela­dat elé állítja az oktatásban dolgozó tanárokat, tanítókat, óvodapedagó­gusokat, szögezi le a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete Ügy­vivő Testületé. Véleményük szerint a pedagógusoknak olyan körülmé­nyek között kell meghozniuk szak­mai döntéseiket augusztus végén, amelyben rendkívül sok a bizonyta­lan tényező; Felfüggesztett vagy rendkívül elavult tantervek útvesz­tőiben kell megtervezniük egész éves munkájukat, elkészíteni mun­katervüket. A nevelőtestületek szakmai, pedagógiai megújulásá­nak feltételei az intézmények több­ségében hiányoznak, tartalmazza az állásfoglalás. Leszögezik: a peda­gógusok szakmai autonómiájának tényleges gyakorlását szinte lehe­tetlenné teszi az igen csekély mérté­kű tankönyvtámogatás, s ugyanez puszta ígéretté torzítja a közoktatá­si törvényben rögzített szabad tan­könyvválasztás lehetőségét. A PDSZ ügyvivő testületé szerint a tankönyvválasztás ezért kényszer- pálya, amelyet nem a tanár elkép­zelései, hanem sokkal inkább a szü­lők pénztárcája határoz meg. Úgy vélik, 1994-1995-ös tanév sem hoz­za meg a pedagógusok anyagi meg­becsülését. A

Next

/
Oldalképek
Tartalom