Észak-Magyarország, 1994. augusztus (50. évfolyam, 179-205. szám)

1994-08-24 / 199. szám

z Medicina Az Észak-Magyarország SZERDAI MELLÉKLETE 1994. Augusztus 24. Megszűnik a horkolás Berlin (MTI) - Egy német cég beje­lentette: megoldotta azt a problé­mát, amely éjszakáról-éjszakára sok millió hálószoba békéjét megza- vaija. E készülék visszaállítja a csendet az ágyban. Egy most közölt közvélemény-kutatás szerint Né­metországban az asszonyok 37 szá­zaléka mérgelődik partnerének hor­kolása miatt. A „SnorEx” nevű készülék azonban orvosolja a hölgyek panaszát. A ké­szülék úgy működik, hogy egy moz­gatható műanyag billentyű enyhe nyomást gyakorol a nyelv hátulsó részére és ezáltal távol tartja a nyel­vet a szájpadlástól. A gyártók sze­rint a készülék próbája sikeres volt. A horkolásgátlót persze fogtechni­kusnak, a szájpadlás és foglenyo­mat segítségével, „testre szabottan” kell elkészítenie. Németországban a horkolást már két éve betegség­ként kezelik. Sok a cukorbeteg Genf (MTI) - Rendkívüli mérték­ben növekszik a cukorbetegség okozta halálozások száma - közölte Géniben az Egészségügyi Világszer­vezet, a WHO. A tájékoztatón el­hangzott az is, hogy a cukorbetegek száma az ezredfordulóra közel 100 millióra nő. A WHO szakértői a dia- béteszes betegek számának emelke­dését a helytelen, zsírokban túlsá­gosan gazdag táplálkozásra, a test­mozgás hiányára, az elhízásra és a stressz növekedésére vezetik vissza. A cukorbetegek gyakrabban beteg­szenek meg szív- és érrendszeri be­tegségekben, agyvérzésben és vég­tagjaikat is gyakrabban kell ampu­tálni. A szervezet a nemzeti szintű megelőzés fontosságára hívta fel a %elmet, s ez ügyben a kormá­nyokhoz is felhívást intézett. A WHO szerint különös figyelmet kell fordítani a terhes nők körében a di­abétesz szűrésére. Ezer kolerás Moszkva (MTI) - Szombati adatok szerint meghaladta az ezret a kole- tós esetek száma az Oroszország déli részén lévő Dagesztánban. A múlt hónap óta tartó járvány követ­keztében eddig 17 ember vesztette életét a Kaszpi-tenger menti köz­társaságban. Az orosz egészségügyi hatóságok közlése szerint szomba­ton a dagesztáni betegek száma 561 volt és 444 további személyt fertő­zött meg a kórokozó. Összesen 83 településen fordultak elő eddig megbetegedések. Dagesztán hatá­rán mindazonáltal szigorú ellenőr­zést vezettek be, a fertőzött térsé­gekből az élelmiszerek kivitelét megtiltották. Az előrejelzések arról szólnak, hogy szeptember végéig aligha várható a járvány vissza­szorulása. A szakemberek szerint a fertőzés többnyire vízben tenyésző kórokozója 18 fokos vízhőmérsék­letnél már nem váltja ki betegséget. A kolera mellett az idei nyáron is je­lentős számban fordultak elő torok- gyíkos (diftériás) megbetegedések Oroszországban. A járványnak egy gyermek esett áldozatul. Étlen-szomjan Varsó (MTI) - Két geológus hallga­tó huszonhárom napot töltött étlen- szomjan egy dél-lengyelországi használaton kívüli nikkelbányá­ban, mire egy mentőosztag megta­lálta őket. Rafal Wszolát és Adam Alagierskit kórházba szállították, ahol - az orvosok szerint - legalább egy hónapos ápolásra szorulnak. »Soha életemben nem találkoztam még ilyen esettel. El sem tudom képzelni, hogy bírták ki élelem nél­kül ilyen hosszú ideig, de még ennél is felfoghatatlanabb, hogy víz nél­kül is életben tudtak maradni” - idézte a Reuter Piotr Wojtylakot, a kórház orvosát. Szerkeszti: LévayGyörgyi Etka anyó helyére teszi a fejeket Energiagyűjtés a Napból Fotó:Lévay Györgyi Epanomi (ÉM - LGY) - Többször láttam már Kártyikné Benke Etkát a televízióban, írtam az ő módszereit követő tanfolya­mokról, táborokról. Nagyon tiszteltem mindazokat, akik próbálját ellesni az anyó „tit­kait”, hiszen egészségesen táp­lálkoznak, tornáznak és elmedi- tálgatnak az életről, de sohasem hittem, hogy egyszer eljutok arra a pontra, amikor irigy­lem őket, és szeretnék közéjük tartozni. Egy kecses hölgy Már eléggé elgyötörtek voltunk az utazástól, a nagy melegtől, amikor megállt a buszunk Etkáék háza előtt, Szegeden. Miniruhás kis hölgy kacagott ránk, hajában legalább öt, jókora pi­ros virág. A lábán arany papucs, a sminkje merész. A tartása, a moz­gása bámulatosan kecses. (Később, mikor már megismerkedtünk és el­mondtam neki, mennyire megcso­dáltam az első percekben, azt vála­szolta, ebben nincs semmi csoda, hi­szen az izmai 17 évesek, na legfel­jebb 20 évesek. Etka 75 éves, és ke­rek húsz éve jógázik. Azelőtt szív- és mozgásszervi betegségei voltak. Az­tán még hozzátette a beszélgetés so­rán, hogy ha megváltoztatom a tes­tem összetételét, megértem az éle­tet és bele tudom helyezni magamat a világmindenségbe, akkor én is olyan leszek, mint ő. Én, aki az Et- ka-tanokban annyira vagyok jártas, mint amennyire egy csecsemő az életben, ezt nehezen tudom elhinni. Akik már 2-3-5 éve követik, határo­zottan hisznek Etkának.) Jó né­hány órát utaztunk, akkor már Et- kával együtt, amikor észrevette, hogy igen sokan bágyadtak va­gyunk. Akkor kezelésbe vett min­ket, kezdőket. Egy légzési, nyelv- csücsörítési technikát mutatott, amellyel a hőséget lehet kivédeni. Aztán megmutatta, hogyan kell ül­ni az ülésen, hogy ne zsibbadjon el minden tagunk. Az utazás közben szinte törvényszerű lábdagadás el­len Etka Kis-Jugoszláviában vette föl a harcot. Egyszerű az egész, mind a 33 utas feltette mindkét lá­bát az előtte lévő ülés tetejére. Igen ám, de ekkor készítettek a buszról egy „drága fényképet” a szerb rendőrök. Elképzelhető, mit gondoltak, amikor fejet egyet sem, de 33 pár lábat láttak a felvételen. Sokkal fittebbek Thesszalonikitől egyórányira, az epanomi kempingben talált az etká- sok idei találkozójának kellemes he­lyet Zsámbokné Zana Mária, mis­kolci jógaoktató. Raj­tunk, miskolciakon, edelényieken kívül pé­csiek, veszprémiek, szegediek, szekszárdi­ak, pestiek is eljöttek az Égei-tenger partjá­ra, hogy találkozza­nak Etkával. Többen közülük már régi isme­rősök. Megfigyeltem, mennyivel fittebbek azok az emberek, akik már haladók Etka tu­dományában. Főként altkor tűntek ki közü­lünk, anyó szavai sze­rint „bölcsődések” kö­zül, amikor napfelkel­tekor és napnyugtakor leterítettük szőnyegje­inket a tengerparton és 2-2 és fél órát jógator­násztunk. Mi már nyögtünk, lihegtünk, jajgattunk, vagy egy­szerűen csak elnyúl­tunk, amikor ők elké­pesztő pózokban csa­vargatták a gerincü­ket. Minket másnap iszonytató izomláz kínzott, nekik semmi bajuk. Persze a következő torna első órájában megszűnt a mi izmaink tiltakozása is (kutyahara­pást szőrével). Az első hét után, a második elején azért már enyhén növekedni kezdett a mi önbizal­munk is. Hát hogyne, mikor már — magunkhoz képest - egészen szé­pen sikerült egy-egy gyakorlat. Nem filozófia Többen is voltunk, akiknek azt ta­nácsolták, jó volna méregteleniteni a szervezetünket. Kezdjük a lé-kú­rát! No, nem az eredetit, tábori kö­rülmények között megengedhető a gyümölcs is. Zana Marika literszám főzte nekünk a keserűbbnél kese­rűbb, de igen finom és gondosan megkomponált gyógyteókat. Négy nap a kúra ideje, én rátettem még másfelet. (Olyan jó érzés volt, hogy mindenki figyelt rám és dicsért az akaraterőmért.) A torna mellett nagy hatással van mindenkire Etka filozófiája. Nem jó a kifejezés, ő váltig tiltako­zik, hogy mindez nem filozófia, hi­szen nem kell tételeket bizonygatni, hanem csupán csak az élet megérté­séről van szó. Nem is vallás, mond­ja, hiszen aki megérti az előbbit, az nem eljutni akar az örökkévalóság­ba, mert benne van, ki sem tud lép­ni belőle. Pécsiné Balázs Györgyi, a buda­pesti Ormos Intézet reflexológusa több éve jógázik, több rendszert megismert már. Azt mondja, az Et- ka-jógát azért látja minden általa ismertnél jobbnak, mert nem az Is­tennek való azonosulást hirdeti, ha­nem az élet, a mozgás, a természet, és a többi ember szeretetére nevel, szoktat. Ha megismeri az ember, könnyebbé válik az élete a család­ban, a munkahelyen, mert kellemes emberré válik... Berkes Györgyné pécsi nyugdí­jas évek óta erős fájdalmat érzett a gerincében, a csípőjében, súlyos mozgásszervi gondjai voltak. Az egyik gyakorlatozás alatt Ju­cikénak egy mozdulat után meg­szűnt a testében az évek óta tar­tó fájdalom. Nem is tért vissza a tá­borzárásig. Etka anyó a helyes légzést, a ge­rinc megmozgatását, a belső szer­vek tomásztatását és a fej „helyretételét” és ezáltal a vérkerin­gés felfrissülését tartja a jógatoma elsődleges céljának. „Ha ez meg­van, érzed, hogy pezseg a véred, él­vezed az életet, a mozgást.” Tény, hogy a kirándulásokon, a városné­zéseken mi, kezdők is jobban bírtuk már a strapát. Ha valaki gömyede- zett, Etka egy tekintettel „helyre tette a fejét” és máris jobb volt. A két hét azért kevés volt, ennyi idő alatt sokat lehet tanulni, de megtanulni nem lehet mindent. Za­na Mária és Grabovszkiné Judit ősszel kezdődő miskolci tanfolya­main újabb jártasságot szerezhet­nek kezdők és haladók. AzANTSZ egészségvédelmi rovata A sugárterhelésről ) Dr. Radóczy Marianna Világszerte nagy érdeklődés nyilvá­nul meg az emberiséget érő környe­zeti sugárterhelés eredetének, ösz- szetételének és mértékének a meg­ismerése iránt. Ez az érdeklődés nem utolsó sorban annak a járulé­kos sugárterhelésnek tulajdonítha­tó, amely az emberi tevékenység kö­vetkeztében egyre nagyobb mérték­ben adódik hozzá a természetes kör­nyezet okozta sugárterheléshez. Ma már közismert ténye, hogy az emberiség ősidők óta mindig és mindenhol ki van téve ionizáló su­gárzás hatásának a természetes környezetben. Ezt a sugárzást szokás „háttér- sugárzásnak” nevezni. Egyik ösz- szetevője a kozmikus sugárzás, amely a világűrből érkezik a Föld légkörébe. A másik a fóldkérgi, vagy teresztriális sugárzás, amely azok­ból az ősi radionuklidokból ered, amelynek még a Föld kialakulása­kor beépültek annak anyagába. A természetes környezeti sugárzás forrásai vagy mindvégig az emberi szervezeten kívül maradnak és kül­ső sugárterhelést okoznak, vagy be­jutnak a szervezetbe a belégzett levegővel, a lenyelt ivóvízzel, éle­lemmel és belső sugárterhelést eredményeznek. Csalt a legutóbbi években derült ki, hogy a környezeti sugárterhelés­nek átlagosan körülbelül a fele tu­lajdonítható az épületek zárt légte­rében felhalmozódó radongáznak és leányelemeinek. Az épületek szer­kezeti anyagai egyrészt csökkentik, másrészt növelik a környezeti su­gárzás dózisintenzitását a kívülről érkező sugárzás egy részének elnye­lésével, illetve az építőanyagokban lévő természetes radionuklidok su­gárzása révén. Az emberiség természetes sugár- terheléséhez egyre növekvő mérték­ben járni hozzá az ember által előál­lított forrásokból eredő mesterséges sugárterhelés. Az atomfegyverkí­sérletek során, az atomenergia ipa­ri, mezőgazdasági, kutatási, oktatá­si és egyéb célú alkalmazásakor ugyancsak kerülhetnek radioaktív anyagok a környezetünkbe, ame­lyek a sugárterhelés kisfokú, de mégsem elhanyagolható növekedé­sével járnak. A lakosság jelentős hányada jut kapcsolatba ionizáló sugárzással az orvostudomány, elsősorban diag­nosztikai röntgen vizsgálatok ré­vén. Az egészség védelmében és a gyógyításban ma már nélkülözhe­tetlen és mással nem pótolható a röntgen és a radioaktív izotópké­szítmények használata. Összegezve elmondhatjuk, hogy átlagosan a mesterséges (ember okozta) sugár- terhelések igen kis nagyságrendet képviselnek, és százalékosan a 0,5 százalékot alig érik el a természetes sugárterheléshez képest. A mesterséges forrásokból szár­mazó lakossági sugárt erhelés jelen­tős hányadát, közel 90 százalékát az orvosi radiológiai diagnosztika eredményezi. (Szerzőnk: az ÁNTSZ Borsod Megyei Intézete sugáregészségügyi csoportjának tisztiovosa) Kórház Diósgyőr szélén XXXV. Dr. Szunyogh László Rőt röppentyűk, színes sziporkák, rikító raké­ta - ez a tűzijáték. Drága, szemkápráztató szépség - megéri. Mikor írom ezt, még csak ígéret, de mikor Önök olvassák, már kellemes emlék az alkotmánynapi parádé. Szent István ünnepén a korona ékköveivel vetélkedő szí­nek, az új kenyér ünnepén az aranyló búzasár­ga tette emlékezetessé ünnepünket. Megszületünk. Szimatolunk, ízlelünk, ta­pintunk, hallgatózunk és nézünk, látunk. Bár egyre többen hatodik érzéküket használják a diagnosztizálásra, gyógyításra, gazdagodásra is, ez nem jellemző. Ábel unokám undorral észleli a kellemetlen szagokat, kedveli a csoki, a túrórudi, a banán izgalmas ízeit, tapintószerveit maximálisan használva épít várat, házat, garázst, táncra perdül a ritmusos zene hallatán - de igaziból a színek izgatják. Régóta (most kétéves) és nagyon. Ha a televízióban ritkán fekete-fehér mű­sor megy, ajkát biggyesztve nyúl az elzáró gombhoz. Ábel nem szereti a feketét. Nem hi­szem, hogy a hagyományok befolyásolnák, leg­feljebb az éjszakai sötétek voltak hatással reá. De nem sokat jelent neki, hogy fekete a pokol, az ördög, a titokzatos fekete lyuk is. Én tudom, hogy majdnem fekete a régebben sok diósgyő­rinek munkát, életet, meleget adó szén, a bük­ki erdei emberek izzította faszén, a szarvasbő- géssel teli kékmezei éj és vasutas apám fekete szenekkel fűtött mozdonya. Persze, keserve­sen fekete a dohányzás, táplálkozási rossz szo­kásaink nyomán keletkezett üszkösödő láb, fájdalmasan fekete a sérvtömlóbe kicsípódött elhalt bél és kávéaljszerú a fekélyes beteg vérhányása. Fehér! - örömmel kuijant fel Ábel, mikor századszor kattintja fel az állólámpát, vagy a friss hóban hempereg és örül nánási nagyapja fehér Pimpa kutyájának is. Emberek fehérben. Pár évtizede ez egyér­telműen sebészfilmet jelentett. Gondolom, a fehér leginkább ellenőrizhető mivolta öltözte­tett berniünket cukorszín gúnyába. Azt régóta tudjuk, hogy tisztaságot sugall, de közben ra­vaszul minden más színt magába olvasztott. Később azt is kimutatták, hogy szemfárasztó, nehezen kezelhető, ezért a műtőkbe beszökött a zöld. Sok helyen az orvosi szobában öltöznek át, sőt a műtői zöld ruhában betérnek a kórhá­zi büfébe, boltokba is. Nálunk, ha a zsilipéit műtőn kívül találunk valakit zöld ruhában, először figyelmeztetjük, második alkalommal elbúcsúzunk tőle. Ábel szereti a napocskát. Szép is a napsár­ga. Mi, sebészek idétlen viccelődésre is fel­használjuk. Ha sárgaságos beteget műtünk, mindig akad valaki, aki megjegyzi felesleges a sárga színű fertőtlenítővel lemosni. Még jó, hogy nem vagyunk Japánban. Unokám szerint a szemem sárga színű. Szerintem is. Ám hiába próbáltam egyszer meggyőzni a hölgyet, aki az útlevélkérelme­met kezelte, kategorikusan kijelentette sárga szem nincs! - így most zöldszeműként vagyok elkönyvelve. Van jó és dicséretes genny is (pus bonum et leudabile) a nagy fájdalmakkal járó gyulladá­sok beolvadása után, felvágáskor tör elő nap­raforgó-sárgán. Nem így a kannibál-baktériu­moknak keresztelt piszkossárga köntösben ér­kező, súlyos gyulladást okozó. Ábel szereti lila dinoszauruszait. A kékzöld mellett minket a lila leginkább verésre emlé­keztet. Indigóval festett vérömlenyeket magá­ra az egyik beteg, mondván, a szomszéd verte össze-vissza, benzinnel lemostuk, elküldtük... a szomszédjához. Másik kollégám a tintával felfestett zúzódásokat értékelte, s néhány na­pos táppénzzel honorálta a művészi alkotást. Ábel kedvence a piros. Piros a kocsi, ha szép, piros a fóldieper, a mama ajka és a para­dicsomital is. Mi, sebészek is szeretjük, ha üde, oxigén­dús, szép piros a vér. S mivel a vér a tűzzel ro­kon, hasonlóan vörös, skarlát, lángoló, együtt váijuk betegeinkkel, hogy újra mindennapos legyen gyárainkban a salaköntés, a csapolás, a kohászat okozta éjszakai tűzijáték. Túlsúlyos beteg Sydney (MTI) - Az ausztrál légierő egyik Herculesét kellett „segítségül hívnia” egy or­voscsoportnak, amely mentőautóval nem tud­ta kórházba szállítani 220 kilós betegét. A 31 éves férfi - akit szívproblémákkal kellett kór­házba vinni - teste túl nagynak bizonyult egy mentőautó számára. A gyors segítség jól jött, de a hatalmas be­teg azóta válságos állapotban fekszik egy ade- laide-i kórház intenzív osztályán.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom