Észak-Magyarország, 1994. augusztus (50. évfolyam, 179-205. szám)
1994-08-02 / 180. szám
8 ÉSZAK-Magyarország Kultúra 1994- Augusztus 2-, Kedd------------APROPÓ-----------F estői betörés Dobos Klára Egy tanárnak talán az a legnagyobb öröm, ha tanítványai jó eredményeket érnek el, túlszárnyalják mesterüket. De azért az is érdekes, ha a mester szárnyalja túl az őt egyszer már túlszárnyalt tanítványt! Pláne, ha tud is róla. Pieter Lastman azonban már (régen) nem érhette meg, hogy az amszterdami Remb- randt-házból a műkincsrablók a nagy festőművész helyett az ő két festményét vették le a falról. Talán nem tudták, hogy azok nem Rembrandt, hanem mesterének képei, aki megtanította Rembrandtnak például azt, hogyan játszhat a fényviszonyokkal. De lehetséges az is, hogy azok voltak legközelebb a bejárathoz, s csak erre maradt idejük a tolvajoknak, hiszen két percen belül megérkeztek a rendőrök és a biztonsági őrök, ám addigra a rablóknak már nyomuk veszett. Ez volt a múzeum 83 éves történetében az első betörés, pedig a. amszterdami Jodenbreestraaton lévő múzeum valóságos kincsesbánya: itt találhatók Rembrandt eredeti rézkarcai és grafikai művei. A művész 1639 és 1660 között élt ebben a házban, amelyet 1911-ben alakítottak át múzeummá. Végül is két eset lehetséges: a tolvajok vagy egyáltalán nem voltak műértők, vagy pedig nagy Lastman-rajongók, s pontosan ez a két alkotás hiányzott gyűjteményükből. Idővel talán majd nyitnak egy Lastman- múzeumot, mert különben-hiszen a két ellopott képet mindenütt nyilvántartják, ezért legálisan szinte lehetetlen túladni rajtuk - nem volt értelme a betörésüknek. Nyelvtársi viszony Brüsszel (MTI) - Nincs „nyelvtársi” egyenlőség az Európai Unióban: a legtöbben angolul tudnak, a második legbeszéltebb nyelv a német, a harmadik pedig a francia. Az Európai Unió legfrissebb felmérése alapján a közösség 12 tagállamában a 340 millió fős összlakosság 42 százaléka tud angolul. Németül 31, franciául 29 százalék beszél. A német aránya Ausztria csatlakozásával természetesen tovább erősödik majd, s a 7 milliós gyarapodással 33 százalékra módosul a mostani 31 százalékos mutató. Jelenleg az EU lakosságának 24 százaléka anyanyelvi szinten tud németül. Ami a többi nyelv arányát illeti: az olasz 18, a spanyol 14, a holland 7, a portugál 3, a dán 2 százalékos részesedést mondhat magának a nyelvi palettán. Zempléni fesztivál Zemplén (ÉM) - Immár harmadik alkalommal lesznek művészeti napok a Zemplénben. Sárospatakon, Sátoraljaújhelyen, Szerencsen, Hollóházán, Karcsún, Füzérradványban és - új helyszínként - Tokajban rendeznek idén a fesztivál keretében koncerteket, kiállításokat. A programsorozat kezdetét augusztus 19-én tárogatós toronyzene jelzi a sárospataki várudvarban, ezt este nyolc órától a Liszt Ferenc Kamarazenekar nyitókoncertje követi. Érdekes lesz az ötletgazda kamarazenekar következő koncértje is, hiszen azon majd (augusztus 21-én) az amerikai csellista, Starker János működik közre, aki azon a napon ünnepli hetvenedik születésnapját. Különlegessége a művészeti napoknak a nemzetközi klarinétos tábor Füzérradványban, ahol amerikai, német és magyar zenészek tanítják a résztvevőket. Szlovákia kulturális intézete szlovák népviseletbe öltöztetett babákból rendez kiállítást Hollóházán, lesz Balassi-emlékest a sárospataki vár lovagtermében (ezt a televízió is felveszi), hárfaest a képtárudvaron, orgonaest a pataki várudvarban, az újhelyi református templomban, Tokajban fellép a Budapesti Rézfüvós Kvintett, a ljuibjanai Gallus Singers, a Danubia Ifjúsági Zenekar Strauss-ze- nét varázsol a Kossuth térre. A zárókoncertet Rolla Jánosék augusztus 27-én, este nyolc órától tartják, ott, ahol a megnyitót is: a pataki várudvarban. Mindez persze csak töredéke a programoknak. Am az érdeklődők pontosan tájékozódhatnak abból a műsorfüzetből, amellyel már több hónapja találkozhatunk. Bármennyire hihetetlen, de egyelőre egyetlen program változott: a kassai Thália Színház előadásában Szerencsen és Sárospatakon nem a La Mancha lovagját, hanem egy kabaréestet láthat a közönség. De mondják a szervezők, hogy ez a „változatlanság” nem csoda, hiszen egy olyan ismert együttes, mint a Liszt Ferenc Kamara- zenekar, már most tudja azt is, hol játszanak majd ’96-ban. Vasutasok és képzőművészek A Zilahy György Művészetbarátok Köre Kulturális Egyesület szervezésében a III. nemzetközi tokaji vasutas alkotótábor részvevőinek munkáiból látható képzőművészeti kiállítás augusztus 17-ig a Tokaji Galériában Fotók: Laczó József Mecenatúra vagy porhintés Filip Gabriella Miskolc (ÉM) - A kedélyek lassan lecsillapodtak, bár mindenki egy kicsit csalódott maradt. Az is, aki egyetlen fillért sem kapott Miskolc Város Önkormányzatának Mecénás Alapjából, meg az is, aki kapptt - de nem annyit, amennyit kért. És azok sem elégedettek igazán, akik megpróbálták az alap 10 millió forintját igazságosan elosztani a 358 pályázó között, akik összesen 63 586 325 forint támogatást igényeltek a különböző művészeti, művelődési és sportrendezvények megtartására, művelődési közösségük támogatására, kiadványok, irodalmi periodikák megjelentetésére, a nemzetközi kapcsolatok fenntartására. • A jelen közgyűlés négy esztendeje alatt a bizottságok nem találták meg bizonyos ügyeknek az intézési mechanizmusát, ezekhez tartozott a mecenatúra is - vélekedik dr. Szabadfalvi József egyetemi tanár, a kulturális bizottság elnöke. - Bár történtek változások, de nem jutottunk el az optimális megoldásig. Az teljesen elképzelhetetlen, hogy beérkezik 4-500 pályázat, és mindezt egy társadalmi testület, a kulturális bizottság fogadja, rendszerezi, nyilvántartja és így tovább. Én mindig is a mellett voltam, hogy az alapvető információkat a polgármesteri hivatalnak kell összegyűjtenie. Az elmúlt évek során felvállaltuk, kipróbáltuk azt, hogy mi csináltuk az egészet. Harminc-negyven órákat töltöttünk a pályázatok mellett, és akkor még mindig nem voltunk biztosak a javaslatok helyességében. Volt, hogy behívtuk, meghallgattuk az érintett szervezeteket. Az sem volt igazán célravezető. Tehát nagyon sok dolgot kipróbáltunk, de bebizonyosodott, hogy a beérkező pályázatokat nem a kulturális bizottságnak, hanem a művelődési osztálynak kell rendszerezni. A felkért szakmai bizottság, az osztály dolgozóival egyetemben igyekezett egy előszűrést végezni. Egyébként ennek a négytagú szakmai bizottságnak sem volt semmiféle döntési joga, ráadásul a javaslatuk legalább 50 százalékban megváltozott. Én a magam részéről nem értek egyet azzal, hogy valamennyi szakmai, kulturális ügyben egyeztetni kellene a pártokkal. De ebben a testületben nagyon sokan úgy vélekednek, hogy mindenféle dolognak át kell esnie ezen a pártszűrőn. A Mecénás esetében most a legszélesebb körű egyeztetés történt, és mindenféle érdekek érvényesülhettek. □ Kivétel azoké, akik egyetlen fillért sem kaptak... • Nagyon fontos dologra szeretném felhívni a figyelmet! Sem a kulturális bizottság javaslata, sem a közgyűlés döntése nem jelent ítélkezést. Nem azt mondjuk, hogy ezek hasznos dolgok, ezekre adunk pénzt, ezek meg haszontalanok, és nem kapnak egy fillért sem. Akik kimaradtak, azok nem azért nem kaptak támogatást, mert nem jók, hanem mert nekik már nem jutott pénz. Szó nincs tehát értékítéletről. Persze a következőkben jó lenne azon is elgondolkodni, hogy nem kellene-e szűkíteni a pályázati kiírást, határozottabban megfogalmazni a célokat. A másik nagy tanulság, hogy sajnos a mecenatúrára fordítható pénz egyharmada fenntartási költségekre megy el. Ezeket az összegeket át kellene emelni az intézmények költségvetésébe. □ A Mecénás kapcsán felvetődött az is, hogy elaprózódnak a pénzek, így igazából azokon sem segít, akik kapnak támogatást. Nem lenne-e szerencsésebb, ha egy-egy nagyobb összeggel meglendítenének bizonyos kulturális vállalkozásokat'? • Lehet, hogy jobb lenne, én ezt nem tudom megmondani. Ebben az évben is felvetődött, hogy szüntessük meg a mecenatúra pályázati jellegét. De én amellett voltam, hogy meg kell őrizni a pályázati rendszert, mert hiszen az nagy nyereség. Nem szabad lemondani a pályázati rendszerről, még ha azt is mondjuk, hogy lehetne ezt jobban, körültekintőbben csinálni. Viszont azt felháborítónak tartom, hogy a közgyűlés döntése ellenére még mindig nem kapták meg a megítélt támogatást a pályázók. Semmiképpen nem tudom elfogadni azt a választ, hogy majd megkapják, ha lesz rá pénz. Pályázatok és pártok Ignácz Erzsébet, a kulturális bizottság tagja részt vett a négytagú bizottság munkájában is: • Engem a mecenatúra egyik témájának, a rendezvények támogatásának áttekintésére kértek fel. Azt javasoltam, hogy első körben üljünk össze mind a négyen, és nézzük át az összes pályázatot. Azt mondtam, hogy úgy tudok nyugodtan dolgozni, ha ismerem, milyenek a többi témára beérkezett igények. Végignéztük az összes pályázatot, mindenki elmondta, amit tud az adott rendezvényről, közösségről, intézményről, így kialakult egy hozzávetőleges rangsor. Egy újabb alapos áttekintés után készült egy javaslat, és ehhez mellékeltük az indoklásunkat is. A művelődési osztály számítógépen feldolgozta a pályázatokat, erre a listára felkerült az általunk javasolt összeg, és ez került aztán a kulturális bizottság elé. Én nyugodt szívvel el tudom mondani, hogy rajtunk kívül, akik szakmai bizottsági tagok is voltunk, senki nem látta az összes pályázatot. Pedig láthatta volna, minden bizottsági ülésen itt volt a paksaméta, de senki nem vette a fáradságot, hogy ezeket átnézze. A pártok is megtehették volna, hiszen akár a frakcióvezetőnek, akár egy megbízottjának jogában áll felmenni az osztályra, és megnézni a pályázatokat. Voltak persze olyan esetek, amikor egy-egy pályázatba belenézett valaki, de rajtunk kívül végig senki nem nézte a pályázatokat. így én az összes többi véleményt csak lobbyzásnak tudom elfogadni, és nem objektív véleménynek. □ Ilyen körülmények között betölthetne eredeti célját a Mecénás Alap? • Mielőtt erre válaszolnék, vissza kell nyúlni egy régi nyűgünkhöz. Én már februárban kezdeményeztem, hogy kérjük meg a közgyűlést, ne hirdesse meg a Mecénást. Évek óta tudjuk, hogy melyek azok a fontos rendezvények, szervezetek a városban, amelyek évek óta hírnevet, elismertséget szereznek Miskolc- nak, de meghalnak, ha nem kapnak támogatást. Én híve vagyok a mecenatúrának, de ez ne pályázati úton történjék addig, amíg ilyenek a körülmények. Négy év óta egyetlen fillérrel sem növekedett a Mecénás összege, a 10 miihó forint nevetségesen kevés még a város összkultu- rális érdeke szempontjából legfontosabb dolgok támogatására is. Kis pénz, nagy vita • Természetesen szükség van a pályázatra - állítja Gulyás István ön- kormányzati képviselő (MDF), a kulturális bizottság tagja -, rengeteg olyan frissen alakult csoport van a városban, amelyek csak így tudnak támogatást szerezni. Emellett bizonyos pályázatok évek óta rendszeresen visszatérnek, gondolok itt a képvásárlásokra, a fesztiválokra, a Felsőmagyarország Irodalmi Alapítványra. Annak ellenére, hogy a Mecénás viszonylag kis alap, iszonyatos vitákat vált ki, mert a különböző érdekcsoportok megjelennek a közgyűlésen belül is. Az idén is ment a lobbyzás. □ Ennek ellenére végül egyhangúlag fogadták el az előterjesztést!? • A közgyűlés azért fogadta el szó nélkül, mert előtte már-már politikai botrány robbant ki belőle. Voltak olyan hangok, melyek a kulturális bizottság hihetőségét, hitelességét kérdőjelezték meg. Pedig valóban hosszú, alapos előkészítés után kidolgozott tervezet került a közgyűlés elé. Négy év alatt talán ez volt a legjobb. Annyira ki volt sakkozva, az utolsó fillérig ki volt számolva, hogy ezt nemigen lehetett megváltoztatni. Tehát szakmailag messze a legjobb koncepció volt. Persze iszonyatosan nehéz megmondani, mi kapjon támogatást és mi nem. Ennek az alapnak lenne a feladata, hogy támogassa a különböző kulturális missziót vállaló csoportokat, alternatív törekvéseket, önállóan dolgozó művészeket. Az intézményeknek, iskoláknak, óvodáknak pedig megfelelő költségvetésre lenne szüksége. Pártatlan kultúrát! • Olyan hatalmas az érdeklődés a Mecénás Alap iránt, hogy az igényeket nem tudná feldolgozni, áttekinteni a kulturális bizottság - kezdi értékelését Seres László, önkormányzati képviselő (SZDSZ), a kulturális bizottság tagja. - Szükség van tehát a szakértői bizottságra, de semmiképpen sem érdekeltekből összeállított testületre. Úgy gondolom, a Mecénással kapcsolatban teljes körű reformra van szükség. Ha csak az évről évre visszatérő nagy- rendezvényeket vesszük, már arra elfogyna a 10 millió forint. Ilyen helyzetben, amikor előre lehet tudni, hogy mire jut, és mire nem jut a pénzből, erkölcstelennek tartom a Mecénás meghirdetését. A megoldás az lenne, ha a nagyrendezvények támogatása beépülne a költségvetésbe, és azután már tudnánk olyan pályázatot hirdetni, amelyre számíthatna a város. Ugyancsak sürgető lenne a kultúra és a politika különválasztása. Jelenleg ezen a területen is tapasztalható az átpolitizáltság. Nem engedhetjük meg, hogy a politika martaléka legyen a kultúra. A pártharcoktól, a politikai küzdelmektől teljesen különválasztva kellene kielégíteni a valós kulturális igényeket. Vajdasági tárlat Tiszaújváros (ÉM) - A Bácstopo- lyai Művésztelep alkotóinak munkáiból nyílik kiállítás ma, kedden délután 5 órakor a ti szaújvárosi Derkovits Gyula Művelődési Központ Kisgalériájában. A tárlatot Ádor Pál, a művésztelep vezetője ajánlja a közönség figyelmébe. A kortárs vajdasági képművészetből ízelítőt adó kiállítás szeptember 9- ig látható Tiszaúj városban. Rockpárbaj Kazincbarcika (ÉM) - Az Egressy Béni Művelődési Központ és Könyvtár augusztus 28-án rendezi meg az amatőr zenekarok pénzdíjas versenyét, a „rockpárbajt”. A verseny fódí- ja 10 000 forint. A nevezési díj: 500 forint. Jelentkezni augusztus 19-én lehet személyesen vagy a 312-413-as kazincbarcikai telefonszámon. Laktanya-kultúra Székesfehérvár (MTI) - Újabb volt szovjet laktanya talált gazdára Székesfehérvárott. A megyei jogú város önkormányzata élve elővásárlási jogával a Kincstári Vagyonkezelő Szervezettől megvette az egykori, úgynevezett lovassági laktanyát. A 11,3 hektáros területen fekvő, különböző nagyságú és rendeltetésű épületekből álló objektum hasznosítására részletes beépítési tervet dolgoztak ki. A nagyobbrészt a század elején emelt épületekben kulturális, szolgáltató, kereskedelmi és vendéglátó létesítmények kapnának helyet. Eszterházi mulatság Fertőd (MTI) - E hét szombatján rendezik meg az Eszterházi vigasságokat a fertődi Esterházy-kas- télyban. A Nemzeti Turisztikai Programiroda ezúttal második alkalommal állította össze a színes programot, amellyel a barokk kor és az azt követő időszak szórakozásait, látványosságait idézik fel. Az esemény nyitányaként komédiások, lovashuszárok forgatagos sokasága vonul majd fel korabeli öltözékben- A vendégeket hintók viszik a helyszínre. A fertődi kastély páratlan környezetében előadja repertoárját a Soproni Fúvószenekar, lovasbemutatót tartanak a huszárok, s fellép a Győri Vadvirág Néptáncegyüttes. A gyergyószentmiklósi Stúdió- színház vendégjátékában láthatja a nagyérdemű a Szép magyar komédiát. A barokk és a klasszikus zene kedvelői Vivaldi, Corelli és Haydn műveiből hallhatnak a soproni Barokk Quartett előadásában. A budapesti Commedia 2000 Táncszínház pedig Mozart: Bastien és Bastienne című kisoperáját viszi színre. A programot látványos tűzijáték zárja. Népművészeti nyár Zalaegerszeg (MTI) - Az idén először valamennyi határainkon túli magyar tájegység közössége képviselteti magát a vasárnap kezdődött hagyományos népművészeti nyári egyetemen, Zalaegerszegen. A TIT Ismeretterjesztő Társulatának Zala megyei szervezete tizennyolcadik alkalommal invitálta a rendezvényre a magyar népművészet iránt érdeklődőket. Vasárnaptól egy héten át félszáz magyar, bolgár, finn, német, osztrák és svéd vendég ismerkedik a magyar közösségi és családi ünnepekkel, valamint az ezekhez kapcsolódó népszokásokkal. A hallgatók nemcsak elméletben, hanem zalai népművészek segítségével műhelyfoglalkozásokon keresztül is betekintenek az ünnepek előkészületeibe, szokásaiba. Gyenge felvételi Szófia (MTI) - Nem jeleskedtek idén azok a bolgár középiskolások, akik a napokban felvételiztek a szófiai „Szent Kliment Ohridszki” egyetemre. Az egyetem oktatási osztályának adatai szerint például egyetlen hibátlan felvételi dolgozat sem született történelemből, jóllehet közel 4600 jelentkező adott számot a bolgár történelemben szerzett jártasságáról. A leggyengébb eredmények a bolgár nyelv és irodalom felvételi vizsgáin születtek, ahol a felvételizők 47 százaléka kapott elégséges érdemjegyet. Földrajzból 34, míg német nyelvből 31 százalék kapott hasonló osztályzatot. A végső összesítések szerint a több mint 12 ezer felvételiző közül minden harmadik kettes osztályzatot kapott. A
