Észak-Magyarország, 1994. augusztus (50. évfolyam, 179-205. szám)

1994-08-02 / 180. szám

A SZELLEM VILAGA Földünk arca A legutóbbi űrrepülőgép-utazáskor minden eddiginél jobb felbontóké­pességű és nagyobb területet leképe­ző fóldmegfigyelő mikrohullámű ra­darokat próbáltak ki. A NASA SIR- C (űrrepülőgépes integrált radar) be­rendezése 23 és 5,7 centiméteres hul­lámhosszon dolgozik. Az ilyen hul- lámhosszűságű elektromágneses hullámok a talajba is beható In alt, így a felszín alatti vizek vagy eltemetett homok felderítésére is alkalmasak. A német-olasz gyártmányú, X-SAR jelű szintetikus radarleképező rend­szer viszont 3,1 centiméteres hullá­mokat használ, s elsősorban Föl­dünk növénytakarójáról készít kivá­ló felvételeket. A Német Repülési és Űrhajózási Kutatóintézetnek az X-SAR-t kidolgozó munkatársai sze­rint az új múszeregyüttes megjele­nése minőségi ugrás a földmegfigye­lésben. Segítségével a három hul­lámhossz és a négy polarizációs irány összehangolásával sikerült megkülönböztetni a növényfajokat a földfelszínen, valamint a talajfelszín nedvességét is kielégítő pontosság­gal mérték meg. S nem csupán nap­pal, hanem éjszaka vagy felhős idő­ben is elvégezhetők a vizsgálatok. (Elet és tudomány) Eltartható kenyér Bonn (MTI) - A búzakenyér kémiai tartósítószerek nélkül is sokáig véd­ve marad a penésztől, ha bizonyos fűszereket adnak hozzá - ez derült ki a Bonni Egyetem Élelmiszertech­nológiai Intézetében végzett kísér­letekből. Régóta ismeretes, hogy né­melyik fűszer a mikroorganizmusok növekedését gátló anyagokat tartal­maz. Benno Kurze vezetése alatt egy munkacsoport azt vizsgálta, mennyire képesek ezek az anyagok késleltetni a penészképződést. Ter­mészetes konzerváló anyagként kü­lönösen alkalmasnak bizonyult a borsfű, a kömény, a szegfűszeg, az origano, a csillagánizs és a fahéj. A fokhagymának is van bizonyos kon­zerváló hatása. Hatástalan az ánizs és a bazsalikom, míg a gyömbér, a zsálya és a koriander elősegíti a gombák növekedését. A bonni élel­miszerkutatók szerint bizonyos fű­szerek önmagukban vagy kombiná­cióban nemcsak növelik a kenyér el­tarthatóságát, hanem a pékáruk ízének változatosabbá tételére is al­kalmasak. Atomi részletek Stuttgart (MTI) - Nemrég kezdte meg működését Stuttgartban a vi­lág legnagyobb teljesítményű elekt­ronmikroszkópja. Az ottani Max Planck Fémkutató Intézetben felál­lított 16 millió márkás készülék 1,25 millió voltos gyorsítófeszültsé­gével atomi méretű részletek is lát­hatók. A mikroszkóp-oszloppal és a nagyfeszültséget előállító berende­zéssel együtt az új elektronmikrosz­kóp 8 méter magas, és 35 tonna. A gólyák éve A Magyar Madártani Egyesület ezt az évet a gólyák vé­delmének szenteli. A szakem­berek gólyaszámlálást is vé­geznek, aki pedig szeretné tá- moqatni ezt a munkát, az adakozhat a Természet Szol­gálatában Alapítvány javára. (OTP Bank Budapest, szám­laszám: 530-012867-6) Szabadbölcsész muzeológusok Miskolc (ÉM) - Uj tanszékkel bő­vült július elsejétől a Miskolci Egye­tem bölcsészettudományi oktatása: megalakult a Művelődéstörténeti és Muzeológiai Tanszék. Az egyetem vezetői a tanszék okta­tási feladatait a következőképpen határozták meg: „A tanszék felada­ta a magyar és európai művelődés­történet (vallástörténet, képzőmű­vészet, iparművészet, egyházművé­szet, népművészet, építészettörté­net, etnográfia és folklór, muzeoló- gia) oktatása és a muzeológiában jártas szakemberek képzése. A tan­szék helyileg és oktatási területét il­letőleg is alapvetően támaszkodik a Herman Ottó Múzeum adottságai­ra.” A miskolci Herman Ottó Múzeum a régió hagyományos muzeológiai, művelődéstörténeti kutatóbázisává vált az elmúlt évtizedek folyamán. A múzeum az 1970-es évek közepé­től az északkelet-magyarországi ré­gió legfontosabb közgyűjteménye és legjelentősebb társadalomtudomá­nyi kutatóbázisa. Koncentrálódott itt a történeti, néprajzi, művelődés­történeti, egyháztörténeti, művé­szettörténeti, gazdaságtörténeti, irodalomtörténeti kutatás. Az intéz­ményt a kulturális kormányzat a ’70-es évek végén tudományos kuta­tóhellyé nyilvánította. A múzeum munkatársai közül már eddig is többen lettek a Miskolci Egyetem Bölcsészettudományi In­tézete tanszékeinek oktatói, és ma­ga az intézmény is biztosítja törté­neti, képzőművészeti, iparművésze­ti és néprajzi gyűjteményeinek láto­Egy keveset a restauráláshoz is értenek majd az új tanszék hall­gatói Fotó: Dobos Klára gatását, előadásokon a műtárgyak bemutatásszerű használatát, a gya­korlatok céljára restaurátori és fotó­laboratóriumát, valamint könyvtá­rának, két munkaszobájának és elő­adótermének használatát. A Művelődéstörténeti és Muzeológi­ai Tanszék oktatási tevékenységébe speciális lehetőségeivel bekapcsoló­dik a Miskolci Galéria is. Általános tapasztalat, hogy a böl­csészettudományi karokon való ta­nulást sokan nem azért választják, hogy tanári diplomát szerezzenek és iskolákban helyezkedjenek el, hanem szabad pályára készülnek. Nekik is lehetőséget nyújtanak az egyetemen a nem tanári szakok, a szociológia, a politológia és a kultu­rális antropológia. Ezt a palettát szeretné és tudja szélesíteni és szí­nesíteni az új tanszék. Ez az oktatá­si forma egyébként ismert volt szá­zadunk első felében is, akkor sza- badbölcsészetnek nevezték. A bölcsészettudományi képzéshez minden egyetemen hozzákapcsoló­dik egy általánosabb, szélesebb ho­rizontú társadalomtudományi és művelődéstörténeti szakképzés. A bölcsészhallgatók mindegyike fel­veheti a művészettörténeti és mű­velődéstörténeti órákat, illetve ké­szítheti szakdolgozatát ilyen témá­ból. A történelem szakos hallgatók részére kiszélesítik a művelődéstör­téneti oktatást. A muzeológiai képzést az 1994/95- ös tanévtől kezdik meg. A muzeoló- gia oktatása kiteljed a műgyűjtés és a múzeumok történetére, struktú­rájára, a muzeológiai alapismere­tekre, az anyaggyűjtés, konzerválás és nyilvántartás eljárásaira, a kiál­lításrendezésre, valamint a múzeu­mok és a közönség kapcsolatainak (menedzselésének) modern formái­ra. Oktatni szeretnék a művészet- történet több ágát, néprajzot és részben régészetet is. A tervük az, hogy egy-két éven be­lül a diplomába is bejegyzett muze­ológiai szakképzést nyújthassanak, sőt igény szerint meg tudnák kez­deni a műszaki muzeológusok képzését is, a műszaki karok hall­gatói számára. Nyelvtanulás számítógéppel Tusnády Lászlónk Módszerünkkel a nyelvtanulást szeretnénk megkönnyíteni. Nem az órai munkát vagy a többi módszert tagadjuk, a tudás elmélyítése, ala­posabbá és nagyobb hatásfokúvá té­tele a célunk. Minden tanuláshoz rendkívüli szükség van a motivációra. A szá­mítógépes programot is azok tudják eredményesen használni, akikben őszintén él a vágy, hogy az adott nyelvet megismeijék. A nyelvtani ismeretek mellett minél több szó el­sajátítása az igazi nyelvtudás alap­ja. Gyakorlás, ismétlés szükséges a passzív szókincs aktívvá tételéhez. Az anyanyelv elsajátítása és a gon­dolkodás fejlődése párhuzamosan fut, de az újabb nyelv tanulásakor a már ismert nyelv logikája segítheti az értést, ám olykor gát is lehet, ezt a hangtani elemek bevéséséről épp­úgy el lehet mondani, mint a kiejtés és leírás közötti eltérésről. Az újabb idegen nyelv ismerete hosszú ideig az anyanyelvtöl nagyon eltérő mó­don, más szinten lehet az ember tu­datában, még akkor is, ha él az em­berben az alaposság szándéka. A gyerek először a mamát, az apát, a testvér nevét, a nagymamát isme­ri meg, később jut el odáig, hogy tudja, mi a család. A körülötte levő világ megismerésével párhuzamo­san történik az élőlények, tárgyak, fogalmak nyelvi megfelelőjének el­sajátítása. A környezetet fokozato­san ismerik meg, mindig építve a már meglévő tudásra. Az újabb is­meretek az esetek többségében kap­csolatban, asszociációban vannak a már meglévőkkel. Újabb és újabb szituációban, egyre szétágazóbbá válnak a kapcsolatok. A gyermeket körülvevő világ és az anyanyelv megismerésében meghatározó sze­repe van a motivációnak, itt elsősor­ban az érzelmi kötődést emelném ki, de nem elhanyagolható a kör­nyezet irányultsága, érdeklődési köre. Éppen ezért nagyon eltérő le­het, hogy a gyermek kezdetben mi­lyen szavakat és milyen összefüg­gésben sajátít el. Tágul körülötte a világ, bővül és színesedik a szó­kincs, a kifejezésmód. Az anyanyelv tanulása létkérdés, hiszen nem tud a gyerek másképp kapcsolatot teremteni a környezeté­vel. A második vagy sokadik nyelv elsajátítása szorgalom, figyelem, akarat, motiváció kérdése. Ügyanis az iskolai tanulás olyan mestersé­ges környezetet, és olyan mestersé­gesen kialakított szituációban való részvételt jelent, melyben komoly nehézségekkel keiül szembe a ta­nuló, de nem feltétlenül érdeke a probléma megoldása. A tankönyvek felépítése a nyelvtan fokozatos elsa­játításához igazodik elsősorban. Természetesen a tankönyv szókin­cse az adott nyelvet használó népek alapszókincséhez igazodik: eltéré­sek mutatkoznak az egyes népek­nél. A rokon nyelvekben nemcsak a hasonlóság, hanem ez is az oka a könnyebb elsajátíthatóságnak. Sokan a kötelező nyelvtanulást ak­kor fejezik be, amikor már csaku­gyan élmény lenne az adott nyelv további alapos elmélyítése. Ilyenkor jelenti a nagy veszélyt a felejtés. Egy-egy szónak, kifejezésnek na­gyon sokszor, Nagy József szegedi előadó szerint átlagosan 60-szor kell a tudatunkban jelentkezni ah­hoz, hogy végleg bevésődjön. Előse­gíti a bevésődést az érzelmi kötődés, a játékosság, a vizuális élmény, a makacs elhatározás, a megtanulha­tóságba vetett lút. Ismert dolog, hogy az írás rendkívüli módon segí­ti a gondolkodást (Boccaccio), csak nagyon időigényes a többszöri má­solás a jobb bevésés érdekében, és nincs is mindig visszajelzés az eset­leges hibás rögzítés esetén. Számítógépes programunk kicsit emlékeztet a másolásra, de mindig van visszajelzés a számítógép részé­ről hibásan leírt kifejezés esetén. Ugyanakkor hanganyag is kapcso­lódik a tanulási folyamat egyik vá­lasztható változatához. A felelés egyik típusában, melyet ugyan fele­lésnek nevezünk, de ez is elsősor­ban a tanulást szolgálja, a gép kér­dez, és ha a tanuló bizonytalan, vagy egyáltalán nem tudja, akkor a megfelelő billentyűvel segítséget kérhet a géptől, mely beírja az első karaktert. Ebből az esetek egy ré­szében már eszébe jut a szó a tanu­lónak, de ha mégsem, akkor újabb betűket kérhet. A helytelenül beírt kifejezést nem fogadja el a gép, új­rakérdezi. A felelésnek készítet­tünk egy olyan változatát is, mely név és születési idő alapján azono­sítja a tanulót, és a következő gya­korlás alkalmával elsősorban a ron­tott szavakat kérdezi, persze úgy, hogy kapcsolódjanak a vele asszo­ciációban levőhöz. A tanulás és fele­lés mindegyik típusánál a szavak, kifejezések asszociációban követik egymást, az egyik esetben kötött asszociációs sorrend van, a másik esetben egy nagyon változatos, a vé­letlen által megszabott sorrend, de itt is az egymást követő szavak min­dig asszociációban vannak egymás­sal. Az asszociáció minden esetben a tudatbevésés útját egyengeti. A hangutánzó vagy erősen zenei szavak, a szokatlanságukkal feltű­nőek és a világos szavak (modem nyelvészeti felfogás szerint világos szó az, amelynek már ismerjük a tö­vét) rögzítése az átlagosnál köny- nyebben történik. Ugyanakkor min­den nyelvben vannak „szürke”, na­gyon nehezen megjegyezhető sza­vak. Az asszociációs módszer ezek rögzítését is segítheti, hiszen a szürkeség lényege éppen abban van, hogy a szótest könnyen illan el az ember agyából, talán épp a kö­zömbös volta miatt, de a szó alkotó­elemeivel való foglalkozás ezt a szürkeséget oldja fel. így válik élőb­bé, természetesebbé az eredetileg szürke szó. A leírásos módszer számítógép nél­kül is jó. Egyszerűen el lehet takar­ni az idegen szavakat, és a magyar alapján kezdi az ember beúni az idegen nyelvi megfelelőjét. Addig nincs probléma, amíg az ember mindent tud. Az első bizonytalan hang következménye az ingadozás, ekkor meg lehet nézni a helyes ala­kot, de a keresés, a felidézés drámá­ja olcsó „happy end”-del zárul, és csekély a remény arra, hogy a töké­letes bevésés azonnal bekövetke­zett. Módszerünk alapján épp ezt tesszük izgalmassá, hogy a helyes végeredményért meg kell küzdeni betűről betűre. Tapasztalatunk az, hogy olasz szavak tanulása számí­tógéppel hallgatóink számára egyáltalán nem unalmas tevékeny­ség. A gép vonzereje még azok ked­vét is meghozza, akik nem túl sok érdeklődést mutattak a nyelvtanu­lás iránt. Többekben élhet úgy a tá­voli cél, hogy az alapos nyelvtudás­nak örülnének, de az ahhoz vezető úton fáradnak el. Minden olyan módszert, mely elősegíti a motiváci­ót, és rövidíti a célhoz vezető utat, támogatni kell, mert nagy szüksége van az országnak az anyanyelven kívül más idegennyelvet tudókra a tudomány és a gazdasági élet min­den területén. (A szerző a sárospataki Comenius Tanítóképző Főiskola tanára.) Meteor a középkorért London (MTI) - A Jupiterbe csapódott üstö­kösdarabok nem csak a Jupiter légkörét boly­gatták fel, hanem a jelek szerint a földi tudó­sok elméjét is. A The Holocene című brit tudományos folyói­rat legfrissebb számában Michael Baillie pro­fesszor, a belfasti Queen’s University pro­fesszora olyan adatokat közölt, melyek - sze­rinte - igazolják sok más európai kollégája és saját régóta érő véleményét, mely szerint a klasszikus civilizáció hanyatlását és a sötét középkor beköszöntét hatalmas meteor, vagy üstökös földi becsapódása okozta. Régi famaradványok évgyűrűinek vizsgálatá­ból megállapítható, hogy az időszámítás sze­rinti 530-as évek közepén a fák növekedése egész Európában és Észak-Amerikában hirte­len lelassult, és ez a szakasz 15 évig tartott. Az idő egybeesik a Nap elhalványodásáról szó­ló korabeli krónikás leírásokkal, valamint észak-európai, itáliai, mezopotámiai és kínai éhínségekkel, háborúkkal és az első bubópes- tis járványokkal, amelyek miatt például Konstantinápolyban a lakosság 45 százaléka elpusztult az 540-es évek elején - írta a pro­fesszor. Más szaktekintélyek véleményét is idézve úgy vélte, hogy a leginkább kézenfekvő magyarázat a Nap elhalványodására és a ter­més rohamos csökkenésére az, hogy a légkört egy időre sűrű por és hamu borította el. Nagy vulkánkitörés kizárható, mert a vulkánkuta­tók eddig nem tudtak megfelelő méretű kitö­rést igazolni a megfelelő korban a világ egyet­len sarkából sem. Következésképp marad a meteorbecsapódás okozta robbanás hatása - írta Michael Baillie. Columbia-leszállás Washington (MTI) - Huszonnégy órával a tervezett időpontnál később, július 23-án, szombaton reggel visszaérkezett a Cape Ca- navaral-i Kennedy űrközpont repülőterére a Columbia űrrepülőgép. A fedélzetén tartózko­dó hétfónyi legénység rekordot döntött: az amerikai űrrepülőgép-program keretében elő­ször tartózkodtak tizenöt napig a világűrben. A hét asztronauta, köztük japán első űrhajós- nője, a Columbia fedélzetén elhelyezett úrla­boratóriumban az elmúlt tizenöt nap során azt vizsgálta, miként hat a súlytalanság álla­pota az emberi szervezetre, az élőlények sza­porodására, fejlődésére. A kutatások egy része tudományos jellegű volt, a biológia, a fizika alapvető törvényeit vizsgálták, másik része pedig az ember mindennapos életének a meg­könnyítését szolgálja majd. A nyolcvannál több elvégzett kísérlet megvalósításához a súlytalanság hosszan tartó állapotára volt szükség, amelyet a földi űrközpontokban csak igen rövid ideig lehet imitálni. Üstökösök a közelben Washington (MTI) - Most, hogy a Jupiterre becsapódott a Shoemaker-Levy üstökös, az amerikai kongresszus programot indít útjára. Ennek célja, hogy megtalálják azt a 2000, a vi­lágűrben keringő szikladarabot, amely a Föld­nek ütközhet. Ralph Hall, a szenátus űrkuta­tási albizottságának elnöke javaslatot tett a NASA-nak, az amerikai űrkutatási hivatal­nak, dolgozzon ki tízéves programot, amely­nek során „katalógizálja minden egy kilomé­ter átmérőjűnél nagyobb üstökös és aszteroid pályáját. Olyan pályákról van szó, amelyek keresztezhetik a Föld pályáját”. Ez a program nem olyan nevetséges, mint amilyennek látszik. Ha ugyanis összeütközés várható, van megoldás: meg lehet semmisíte­ni a világűrbeli tárgyat nukleáris robbantás­sal, vagy el lehet térítem pályájáról. Ennek az „égi katalógizálásnak” a költségét 50 millió dollárra becsülik. A munka a jövő év február 1-jén kezdődnék. Az amerikai kongresszus tu­dománnyal foglalkozó bizottságai már koráb­ban tárgyaltak efféle programról. 1989. márci­us 23-án ugyanis egy 320 méter átmérőjű asz- teorid csak hat órányira kerülte el a Földet. A csillagászok nem vették észre, csak amikor már elhaladt a Föld mellett. A csillagászok elmondták az AP amerikai hí­rügynökség munkatársának, hogy egy ház nagyságú aszteroid naponta elhalad a Föld és a Hold között. Havonta legalább egy futball- pálya nagyságú van közöttük. A kongresszusi határozat bevonja a munkába a védelmi mi­nisztérium szupertitkos műholdjait is. A múlt évben egy NASA-repülógép megállapította, hogy egy nagyméretű, a világűrből érkező tárgy a Csendes-óceánba zuhant. A tudósok azt hiszik, hogy 65 millió évvel ezelőtt egy ha­talmas méretű tárgy csapódott be a Földbe és ez az ütközés pusztította el az állatvilág 90 százalékát, beleértve a dinoszauruszokat.

Next

/
Oldalképek
Tartalom