Észak-Magyarország, 1994. augusztus (50. évfolyam, 179-205. szám)
1994-08-20 / 196. szám
ÉM-körkérdés __________ Ü nnepeket nem lehet csinálnivágy vannak, vagy nincsenek. Akkor lesz azzá, ha mindenki belülről érzi ezt. Azt hiszem, augusztus 20. már ilyen lehet. II. oldal ÉM-riport Az ilyen kis falvakat az emberek gyakran elintézik egy kézlegyintéssel. Nincs ott semmi, ez a sajnálkozással párosuló, általánosító ítélet. III. oldal Műhely________________ E gy irodalmi mű értékét sem az adja, pontosan tükrözi-e a valóságot. A festőnek is önmagából kell hozzáadni a képhez. Csak azt tudom megfesteni, ami megragad... VII. oldal Mezey István grafikája A hét embere Havasi József vállalkozó MaRCZIN ESZTl'JK ~ A kezdetekkor gyakran Volt olyan érzésem, mintha gyors folyású folyón kellene áthaladnom egyik kiálló szíriről a másikra lépve. Bármelyik pillanatban elcsúszhatok, beleeshetek a vízbe, ami egyet jelent a véggel - meséli Havasi József, vállalkozása első időszakáról- Majd gyorsan hozzáteszi; szerintem mindenki így van ezzel, aki társaság alapításra adja a fejét, megpróbál a saját lábán megállni, másoknak munkát adni. A mára sikeres cégtulajdonost, a Havasi Fémtechnikai és Felületkezelő Kft. ügyvezető igazgatóját korán rákényszerítette az élet az önállóságra. Tizenhét éves volt, amikor elvesztette édesapját, és ez a szomorú esemény egycsapásra felnőtté tette. Szembe kellett néznie a ténnyel, ezentúl nem számíthat másra, csak magára. Mindent csak saját erőből érhet el. □ Környezete úgy tartja; maximalista, fáradhatatlan, a végletekig alapos, sőt mondják azt is, „munkaalkoholista”... • Elismerem, valóban szigorúbb az értékrendem az általában megszokottól, de úgy gondolom ez hozzátartozik egy vállalkozó karakteréhez. Jelen pillanatban negyvenöt dolgozóm - közvetetten tehát száz-száz- húsz ember - sorsa függ tőlem, ami óriási felelősség. Ezt kell szem előtt tartanom. Elképzelhetetlen számomra például, hogy ne menjek be minden reggel hatra, fél hétre az üzembe. Mint ahogy azt is természetesnek veszem, hogy ha este tízkor kell elindulnom valahová - annak ellenére, hogy egész nap úton voltam -, akkor fogom magam és megyek. □ Munkatársaival is ilyen szigorú, következetes? • Igen. Jó képességű szakemberekre van szükségem, akiket magam választottam ki. Az az igazság, nem egyszerű manapság megfelelő dolgozót találni. Nem túlzás, kétszáz felvételi elbeszélgetésből mindössze kettőhárom sikeres. Viszont alapelvem, hogy a jó szakembert meg kell becsülni. □A társaság még a nagy vállalkozási hullám legelején, 1989- ben alakult. Mivel foglalkozott azt megelőzően ? • A December 4 Drótművek fémipari generálkivitelező cégénél, a Kipszernél dolgoztam tizennyolc éven keresztül. Országos, jól menő vállalat volt ez, de amikor nyilvánvalóvá vált, hogy a D4D tönkremegy, nem tud tovább munkát adni, nekünk is ki kellett vonulnunk. Tulajdonképpen az akkori kollektívából állt össze majd’ öt éve a kft., amelyet,Acélipari Generálkivitelező” névre kereszteltünk. Szerencsénkre az induláskor a Kipszertől néhány százezer forintért nagy meny- nyiségű szerszámot tudtunk vásárolni, ez jelentette az alapot. Érdekes, abban az időben még el kellett titkolnunk, hogy magáncég vagyunk, mert ha „reklámozzuk” előfordulhat, munkát sem kapunk. Mostanra megváltozott a helyzet, a közvélemény - így a potenciális partnerek is - megbízhatóbbnak tartják a magáncégeket. □ Véleménye szerint miért „fordult a kocka”? • Részben azért, mert gyorsan leinformálhatók vagyunk, a szélhámosokat könnyebb kiszúrni, és nem utolsósorban mi a saját pénzünket kockáztatjuk, azt pedig valamennyien meggondoljuk, hogy mire. □ A szemléletváltásnak köszönhető, hogy a cég neve Havasi Fémtechnikai és Felületkezelő Kft.-re változott? • Helyesebb ha azt mondjuk, ez is hozzájárult a módosításhoz. A másik ok a profilváltás. A megváltozott gazdasági helyzet elkerülhetetlenné tette a tevékenységi kör bővítést. Két évvel ezelőtt kidolgoztuk ennek menetét, az újdonságot az alumínium függönyfalak, nyílászáró szerkezetek gyártása, szerelése, valamint a szinterezés (speciális festési mód) jelenti, ezek mellé maradt az acélszerkezetek megmunkálása. Az új eljárás bevezetése előtt hosszú ideig tanulmányoztam magát a technológiát. Végigjártam szinte valamennyi üzemet ahol már alkalmazzák a szinte- rezést, szakkönyveket olvastam, tanulmányoztam a piacot. Tulajdonképen elsajátítottam a munkafolyamatot és az embereimet én tanítottam be. A nyílászáró szerkezetek szerelését Pesten, a Fémmunkás Rt.-nél gyakorolták be tízen, akik itthon továbbadták tudásukat. □ Szavaiból az derül ki, hogy egy vállalkozónak mindenhez értenie kell, ha vinni akarja valamire... • A legfontosabb, hogy értsen a munka megszerzéséhez. Azt szoktam mondani, ha a megrendelés a miénk, akkor az annyi, mintha már készen is lenne. Ugyanis a műszaki gárda, a dolgozók és én azért vagyunk, hogy a vállalt minőségben és határidőre teljesítsük a feladatot. Az egyik alapelvem- ról már beszéltem, a másik az, hogy nekünk a legkisebb - néhány százforintos - munkát is el kell vállalnunk. A cég profiljába vágó dologról senki nem mondhatja: nem csináljuk meg, mert nem lehet. Az az álmom, hogy ez a társaság apáról fiúra száll majd, és dinasztiákon keresztül megmarad. Ehhez már most garanciák kellenek, amelyeket a név fémjelez. □ A XV. Miskolci Nemzetközi Kiállítás és Vásár megnyitóján átvehette a vásár nagydíját. Számított erre az elismerésre? • Nem, egyáltalán nem vártam, de nagyon örültem neki. Már csak azért is, mert úgy érzem, ezzel a kereskedők mellett - akik többnyire elvitték eddig az ilyen díjakat - általunk a gyártókat is elismerték. Királyok királya Brackó István Az ünnepre invitáló meghívás komoly, fegyelmezett s megbékélésre int. A honalapító királyhoz méltó az augusztus 20-i invitálás. Beszédek hangzanak majd el, a budavári ünnepségre 50 százalékos kedvezményi ad a MÁV, lesz tűzijáték, utcabál. Nemzetünk piros betűs napjainak legjelesebbikén Szent Istvánra emlékezünk. A honalapító, bölcs királyra, aki a lehetőségeket felismerve hazát, hitet, túlélési lehetőséget adott a kóbor magyaroknak. Az emlékezésé ez a nap. A múltat idézzük, illő áhítattal és főhajtással, s arra gondolunk, hogy jól sáfárkodtunk, jól sáfárkodunk-e a méltán szentté avatott uralkodó örökségével. Mielőtt erről szólnánk, tegyünk egy rövid kötelező visszatekintést. Az 1473-ban keltezett Cronica Hungarorum írja: „Géza pedig az Úr megtestesülésének kilencszázhat- vankilencedik esztendejében, ahogy Boldog István király legendájában meg van írva - isteni szózattól figyelmeztetve - Sarolttól, Gyula leányától nemzette Szent István királyt..." A későbbi krónikák bizonytalanok a születési dátumban. Győrffy György írja: „István király születési időpontjáról biztos adat nem maradt; különféle krónikák 967., 969. és975. évetjelölik meg... Amint elérte a 15 éves kort, apja utódjává jelölte, majd 996- ban feleségül kérte számára Civakodó Henrik bajor herceg lányát, a buzgón vallásos Gizellát, aki több mint négy évtizeden át,állott férje oldalán. Midőn István elfoglalta apja fejedelmi székét (997), először egyeduralmát kellett biztosítania és apja véres centralizáló küzdelmeit kellett folytatnia... Áz 1000. évben a római pápától koronát kapott és elkötelezte magát a latin egyházszervezet berendezésére... István király műve az volt, hogy az elődei által megkezdett félbarbár belső rendezést magasabb szinten fejezte be, és az egész országra kiterjedően egységes szervezettel látta el. Ő építette ki az állam ideológiai támaszát, az egyházat is. Miután koronát kapott II. Szilveszter pápától, 1001. január 1-jén királlyá koronáztatta magát... István király törvényei szigorúak voltak, hiszen a kor szigorú törvényhozását tükrözik. A magyar szokásjog tükröződik a „szemet szemért, fogat fogért"- elv alkalmazásában, amikor a mást megcsonkító embert ugyanazon testrésze csonkítására ítéltek... Ettől eltekintve István király törvényei humánusabbak voltak a korabeli Európa törvényeinél... Ha Magyarország gazdasági és kulturális fejlettség tekintetében nem is tudta felvenni a versenyt a nagy múltú európai országokkal, jogbiztonság tekintetében az élére került a középkori Európának." A mai napon sem feledhetjük, hogy mint minden nagy történelmi személyiség, s mint minden ahhoz fűződő esemény, éppúgy lehet alkalom a méltó ünnepre, az elődök felmagasztalására, minta napi, gyakran szűk látókörűpolitika igazolására. Hányszor éltek vissza a honfoglaló s mindent túlélő magyarok virtuson alapuló, másokat lenéző másságával. így is, úgy is. A hun Attila után s eléggé történelmietlenül voltunk mi „Isten ostora", de bűnös nemzet is. Védtük a töröktől a civilizált Európát, de a '48-as forradalmat a császár és a cár leverte. 1956- ban a nyugat nekünk szurkolt, de lábhoz tett fegyverrel várt. S bár 1100 éve lakjuk a Kárpát-medencét és Európát, s most mégis szorongva kopogtatunk Európa kapuján. Pillanatnyi anyagi gondjaink szinte feledtetni vélik velünk s partnereinkkel, hogy egykor „nyögte Mátyás bús hadát Bécsnek büszke vára...", hogy a XIX. századi forradalmak tüze itt lobogott a legtovább, hogy olyan embereket adott ez a kis ország a világnak, mint a két Bolyai, Liszt Ferenc, Bartók Béla, Szent-Györgyi Albert, Szilárd Leó, Neumann jános és Rubik Ernő. Lebontottuk a vasfüggönyt, s ezzel valóságosan is és képletesen is hozzájárultunk a berlini fal szétrombolásá- hoz, a „két" Németország egyesítéséhez, a szocialista tábor megszűnéséhez, a kommunista diktatúra eltűnéséhez. Történelmet csináltunk s csinálunk most is; mégis filléres gondokkal küzdünk. A tűzijáték 30 milliója is közadakozásból jött össze. A nyugdíjasok nem kapják meg visszamenőleg a 8 százalékos emelést. Augusztusban emelkedett a hús, a benzin, a gyógyszer, a kávé ára, s a statisztikusok kimutatták, hogy egy négytagú család havi megélhetési költségei meghaladják az 50 ezer forintot, s a lélekbúvárok regisztrálták, hogy a magyar állampolgár közérzete most, augusztusban rosszabb, mint a választás előtt volt. Nem ünneprontó gondolatok ezek, hiszen a szigorú, kemény honalapító és rendszerváltó Istvánra emlékezünk. Van hazánk, s a többségünknek háza is. S az új gabonából sült kenyérre - hitet a királyok királyának hite adjon - talán vaj is kerül. Azoknak, akik dolgoznak, s a tétleneknek is, akik dolgozni szeretnének... JC