Észak-Magyarország, 1994. augusztus (50. évfolyam, 179-205. szám)

1994-08-01 / 179. szám

1994. Augusztus 1 Elhunyt Gunda Béla Budapest (MTI) - Elhunyt Gunda Béla akadémikus, néprajztudós, a debreceni Kossuth Lajos Tudo­mányegyetem iskolateremtő pro­fesszora. A 83 éves akadémikus az ősfoglalkozásoknak, a népi építke­zésnek, Közép-Kelet-Európa népei néprajzi összehasonlító vizsgálatá­nak és a néprajz elméleti kérdései­nek volt nagy tekintélyű szakértője. 1949-ben megszervezte és évtizede­kig vezette a debreceni egyetem Néprajzi Intézetét. 1978-ban Her- der-díjat kapott. Az idős tudós szombaton reggel otthonában lett rosszul: a szíve mondta fel a szolgá­latot, és a mentők már nem segít­hettek rajta. Temetéséről később intézkednek. Emlékműavatás Bihamagybajom (MTI) - Szűrös Mátyás szerint mind a hazai politi­kai életben, mind a Magyar Szocia­lista Párton belül „háttérbe szorult a nemzeti elkötelezettségű népi bal­oldal”. A szocialista országgyűlési képviselő, a korábbi parlament alel- nöke erről újságíróknak beszélt szombaton azt követően, hogy Bi- hamagybajomban felavatta az I. és II. világháborús emlékművet. A po­litikus hangoztatta: bár kialakultak az alapintézmények, hazánkban még törékeny a demokrácia. „Vi­gyázzunk hát rá közös erővel, hogy semmi ne térhessen vissza a múlt­ból, ami rossz emlékű” - mondta. Szűrös az emlékmű avatásakor a határainktól délre zajló kegyetlen, testvérgyilkos háborúra utalva azt mondta: „a történelem kísértetiesen ismétli önmagát: Szarajevó a szá­zad elején, Szarajevó a század vé­gén. A most felavatott és a hasonló emlékművek arra kell figyelmeztes­senek: szent kötelességünk min­dent megtenni, hogy vérzivataros századunk békésen éljen véget”. Népfőiskolái konferencia Balatonszárszó (MTI) - A csalá­dokat összefűző kötelékek megerő­sítésében az egyház mellett az ál­lamnak is szerepet kell vállalnia - fogalmazták meg a Magyar Népfő­iskolái Collegium vasárnap záruló, egyhetes balatonszárszói konferen­ciájának résztvevői. A konferenciá­ra 160-an érkeztek az ország külön­böző részeiből és a határokon kívül­ről, hogy a család válságáról, az egy­ház és a család kapcsolatáról és a káros folyamatok megállításának lehetőségeiről beszéljenek. A részt­vevők véleménye szerint a gyerme­keket már az iskolában fel kell ké­szíteni a családi életre, s a családok, a nevelés kérdéseit a sajtónak is elemeznie kell. A felnőttképzésben támogatást kell kapniuk a család témakörével foglalkozó népfőisko­láknak. Az abortusz elleni eredmé­nyes harc érdekében még erőtelje­sebben szükséges hangoztatni az egyház álláspontját - nyilvánítot­tá; ki a konferencia résztvevői. Önkéntes munkával Rábapatona (MTI) — Szabadidő- központot és nemzetközi agárver- seny-pályát avattak vasárnap Rá- bapatonán. A nemzetközi agárvers­ennyel összekötött eseményt Ko­vács László külügyminiszter kö­szöntötte. Kifejtette: a külpolitika nem csupán a tárgyalóasztaloknál dől el, hiszen a külpolitika része a bizalom építése, márpedig az ilyen rendezvények az embereket össze­kötik, a bizalmat építik és általuk országok, nemzetek kerülnek köze­lebb egymáshoz. A nagy értékű, ön­kéntes munkával épített pályát Kuncze Gábor avatta. Örömének adott hangot, hogy a falu magáénak érzi a létesítményt, ezt jelzi, hogy a Pro Patria Alapítvány kezdeménye­zését felkarolta a helyi önkormány­zat, jelentősen támogatták a helyi kisiparosok. Kuncze kifejtette: a szabadidőközpont várhatóan fellen­díti a település idegenforgalmát, s ez minden bizonnyal hozzájárul a falu gazdagodásához, lakóinak gya­rapodásához. A létesítményt min­tegy 3 millió forintos beruházással valósították meg, s legalább ekkora értékű volt a társadalmi munka. A versenyen részt vett Kurt Machek, az FCI (a kutyás világszervezet képviseletében). A szakember úgy vélekedett: a rábapatonai pálya Eu­rópa egyik legszínvonalasabb agár­pályája. A versenyen 11 országból 160 agár versengett az elsőségért. Hétfő Hírek - Tudósítások ÉSZAK'Magyarország 3 Német katonák síremléke Harsány (ÉM) - Csaknem fél év­százada hallgattak el Miskolcon a fegyverek. A második világhábo­rú végéhez közeledve a városban és a szomszédos településeken ka­tonák százainak holttestét temek ték el. Szovjet és német katonákét egyaránt. A harcokban elesett győzők és az immár legyőzőitek végső nyughelye egyaránt a magyar fold lett. Har­sány községben a környéken elesett német katonák is végső nyughelyét kaptak. Emlékükre az elmúlt hét péntekén síremléket avattak. Az eseményen Papp Dezső polgármes­ter köszöntötte a lakosságot és a Németországból érkezett vendége­ket. Emlékezett a háborúra, emlé­kezett az elesettekre' s arra, hogy valamennyi elhunytat - harcolt bármelyik oldalon is - otthon csa­ládja, szerettei imádkoztak érte és siratják napjainkban is. Kifejezte reményét, hogy a háboiú borzalmai nem ismétlődnek meg s a Német­országból az emlékmű felavatá­sára érkezett vendégek látogatá­sa egy kiterebélyesedő kapcso­lat elindítója lesz a német-magyar barátság jegyében. Köszöntötte a jelenlévőket a német- országi Aldersbach város nyugdíjas polgármestere is. Meghatottan kö­szönte meg Harsány község lakos­ságának a német katonák sírjának Nyugodjanak békében! gondozását. Ennek az emberbará­ti cselekedetnek a tiszteletremél­tóságát az is növeli — hang­súlyozta -, hogy a harsányiak nem arra figyeltek, mit diktált a nem­zetközi helyzet, mit követelet meg a politika. Azt tudták, hogy messze innen, Né­metországban is vannak, akik hiá­ba várták haza a gyermeküket. A polgármesterek szavai után a ka­Fotó: Dobos Klára tolikus plébános és a református lel­kész emlékezett meg az idegen föld­ben nyugvó katonákról. Ezt követő­en a németországi vendégek koszo­rút, a helyi résztvevők pedig virág­csokrokat helyeztek el helyeztek el az emlékművön. Péntektől emlékkő, kopjafa és sír­kereszt együtt hirdeti Harsányban a háborúban bárhol elesettekért ér­zett közös fájdalmat. Az Országgyűlés új házszabálya Budapest (MTI) - Egyelőre nem érke­zett képviselői módosító indítvány az Országgyűlés új házszabály-terveze­téhez, amelyet a közelmúltban pos­táztak a nyári szabadságukat töltő honatyáknak. A parlament tisztikara azt szeretné, ha a képviselők au­gusztus 22-ig eljuttatnák a házsza­bállyal kapcsolatos észrevételeiket, módosító javaslataikat az alkot­mányügyi bizottsághoz, így a ter­vek szerint a jövő hónap végén összeülő törvényhozás az elsők kö­zött határozhatna a Ház működését szabályozó jogszabály-csomagról, és szeptembertől már alkalmaznat- nák is az új házszabályt. Bár a honatyáknak csaknem egy hónap áll még rendelkezésükre mó­dosító indítványaik megfogalmazá­sára, várhatóan kevés ilyen jellegű javaslat érkezik majd, miután a házszabály-csomag tervezetének ügyében - csaknem négyéves előké­szítő munka gyümölcseként - hat- párti konszenzus alakult ki. Az új házszabály-tervezet legfonto­sabb céljának kormánypárti és el­lenzéki politikai erők egyaránt azt tartják, hogy segítségével gyorsab­bá, hatékonyabbá válik a törvény­kezés. A jogszabály-csomag emel­lett fontos garanciákat is tartalmaz a parlament demokratikus műkö­désének szavatolására. A tervezet mindenekelőtt rögzíti a képviselők működésének szabadsá­gát, amikor kimondja: a képviselők tevékenységüket a köz érdekében végzik, és ebbéli működésükben nem utasíthatóak. Ugyanakkor a szervezett, hatékony működés érde­kében a tervezet komoly biztosíté­kokat tartalmaz a frakciók „körül bástyázására”. így például megemeli a frakcióala­pítás limitjét. Míg jelenleg legalább 10 képviselő alakíthat állandó kép­viselőcsoportot, addig az új szabá­lyozás szerint 15, ugyanazon párt­hoz tartozó honatya állhat össze frakcióvá. Mivel a parlament előző ciklusában számos probléma adó­dott a felbomló, újonnan alakuló frakciók miatt, a tervezet most sza­bályozza a képviselőcsoportból ki­váló honatyák lehetőségeit. A java­solt rendelkezések nem érintik a frakciót elhagyó képviselő mandá­tumát; tehát nem veszi figyelembe azokat a felvetéseket, amelyek kü­lönösen a listán megválasztott kép­viselőktől megkövetelték volna, hogy mondjanak le mandátumuk­ról, ha távoznak a frakció- ból.Ugyanakkor a tervezett rendel­kezések nem teszik lehetővé, hogy a „pályaelhagyó” honatya azonnal va­lamelyik más frakcióhoz csatlakoz­hasson. Erre csak a kilépést, vagy kizárást követő hat hónap elteltével nyílik lehetősége. A hatékonyság és a demokratizmus érvényesítésének kettőssége jellem­zi a tárgyalási rendre vonatkozó szabályokat is. így például a munka gördülékenységét segíti a képviselői indítványok szűrése, a módosító in­dítványok körének szűkítése, a for­mai követelmények szigorítása. Üj rendelkezésként a tervezet bevezeti például, hogy a központi költségve­tést érintő módosító indítványok­ban meg kell jelölni az egyensúly megőrzése érdekében javasolt meg­oldást is. A hatékony működést se­gíti a bizottságokban az úgyneve­zett helyettes tag intézményének bevezetése. Eszerint a bizottsági tag távolléte esetén a testület vala­mely másik tagjának eseti képvise­leti megbízást adhat. A helyettes a határozathozatalkor kétszer sza­vazhat. Az új házszabály némi szankcióval próbálja majd jelenlét­i-e ösztökélni a honatyákat a plená­ris ülések alkalmával. így az a kép­viselő, aki az adott hónapban a sza­vazásoknak több mint harmadáról igazolatlanul hiányzik, kénytelen lesz elbúcsúzni alapdíjának egy ré­szétől. Hogy pontosan mekkora há­nyadtól, azt majd a Házbizottság határozza meg. A parlamenti munka demokratiz­musát olyan intézmények hivatot­tak szavatolni mint például az ülé­sek nyilvánossága. Zárt ülést csak az államtitok, a szolgálati titok, ille­tőleg a személyes adatok védelme érdekében lehet elrendelni. Fontos garanciális elem, hogy a bi­zottsági vitában kisebbségben ma­radt álláspontot ismertethetik a parlament plenáris tanácskozásán. Az új házszabály rendelkezik arról is, hogy a képviselők legalább egyö­tödének javaslatára vizsgálóbizott­ságot kell létrehozni. Amennyiben a testület a kormány vagy bánnely kormányzati szerv, il­letve minisztérium tevékenységét vizsgálja, akkor a bizottság elnöké­vé mindig ellenzéki képviselőt kell választani. Hasonlóképpen a hona­tyák egyötödének írásbeli indítvá­nyára a parlament a javaslatban megjelölt politikai kérdéskörben vi­tát tart. A politikai vitát az indít­vány benyújtásától számított 14 na­pon túl, de 28 napon belül meg kell tartani. A szabályozás újdonsága, hogy a napirenden nem szereplő - ám a képviselő által fontosnak tartott - ügyben a napirend tárgyalása után szót kaphat bármely honatya. Napi­rend előtt azonban csak a frakcióve­zetők szólalhatnak fel a képviselő- csoport nevében. Az SZVT expo tanácskozása Budapest (MTI) - Vannak még hívei az expónak, akik bíznak abban, hogy a kormány nemleges döntése ellenére mégiscsak lesz 1996-ban vi­lágkiállítás Budapesten - nyilvánítok ták ki a Szervezési és Vezetési Tudo­mányos Társaság Turisztikai Szak­osztályának szombati tanácskozá­sán, amelyen idegenforgalmi szak­emberek vettek részt és fejtették ki álláspontjukat. Feleki Ferenc, a szakosztály elnöke elmondta, hogy 1993 első felében kezdték meg az idegenforgalmi szervezetek azoknak a tanulmá­nyoknak a készítését, amelyek az expo megalapozását hivatottak elő­készíteni. Mindazok, akik továbbra is bíznak az expo megrendezésében, s a parlamenti döntésig nem adják fel a reményt, mégis kénytelenek azon gondolkodni, hogy a világkiál­lítás meghiúsulása esetén hogyan lehet konvertálni az eddig befekte­tett anyagi és szellemi energiákat. Horváth Ákos, a Könyvszakértői Iroda Kft. ügyvezetője arról szólt, hogy a társaságnak a Világkiállítási Programiroda megbízásából készí­tett tanulmánya szerint az expo ide­jén 3-5 millió turista és kétmillió ki­ránduló érkezne, elsősorban a kör­nyező országokból. Az idegenforgalom bevételét 1996- ban 421 milliárd forintra prognosz­tizálják, ebből 45 milliard forint származna az expóból. Mindez - tette hozzá Horváth Ákos - az expo „kapun kívüli” bevétele. A kapun belüli hozamot a vendéglátásból, a szórakoztatóiparból és az ajándék- tárgyak értékesítéséből 19 milliárd forintra becsülik. A prognózis nem tartalmazza a koncessziós és a szponzorálási bevételeket. Az adók­ból várhatóan befolyó összeget 17 milliárd forintot tehet ki. Az expo megrendezése mellett szól az is - állították a szakemberek hogy mintegy 25 ezer munkahelyet teremtene. Hangoztatták továbbá: ha nem lesz expo, akkor is minden­képpen érdemes hasznosítani az ed­digi erőfeszítéseket, s elképzelhető­nek tartják egy „turizmusnegyed” létrehozását a tervezett kiállítási területen. Az Idegenforgalmi és Be­fektetési Tanácsadó Kft. vezetője, Szemrédi József arról a tanulmány­ról számolt be, amelyet a főváros megbízásából készített a társaság az expo megvalósításának feltétele­iről. Felmérésük szerint Budapes­ten többletszállás-kapacitásra nem lenne szükség. A'-vendéglátás és a kereskedelem továbbfejlesztése sem kívánatos, kivéve az expo kerí­tésen belüli területén. A minőséget viszont minden téren javítani kelle­ne, ám a szakértők úgy vélik, hogy erre kevés a szűk két esztendő, jól­lehet a mmóségjavítás a turizmus fogadókészségében világkiállítás nélkül is sürgető feladat. Kovács László a Szigetközről Győr (MTI) - Kovács László külügyminiszter - aki a kormánytól kapott megbízást, hogy a kü­lönböző tárcák érdekeit Bős kérdésében koor­dinálja - a szigetközi önkormányzatok és a Győr-Moson-Sopron Megyei Önkormányzat vezetőivel, valamint a térség vízügyi szakembe­reivel folytatott megbeszélést vasárnap Győrött a Szigetköz sorsáról, a Duna szlovák eltere­lése miatt ugyanis katasztrofális vízhiánnyal küzd a térség. A véleménycsere hozzájárult a magyar tár­gyalási pozíció kialakításához az augusztus 5- ei Honi Gyula-Moravcik kormányfői találko­zóra, Pozsonyban ugyanis a bősi kérdés is terí­tékre kerül - mondta el a magyar diplomácia vezetője a találkozó utáni sajtótájékoztatón. Tárgyalópartnerei erősen nehezményezték - közölte —, hogy az elmúlt években az ö vélemé­nyük gyakorlatilag nem kapott hangot a tö­megtájékoztatásban, a sajtóban lényegében csak a Vargha János vezette Duna Kör állás­pontja, amely köztudottan néhány száz ember véleménye, kapott publicitást. Az eszmecsere tanulságaként kiemelte: a kormány kötelessé­ge megoldani Szigetköz problémáját, megaka­dályozni az ökológiai katasztrófát. A külügyi tárca első embere úgy vélekedett: a politiká­nak olyan légkört kell teremteni, amelyben a szakemberek előítéletektől mentesen keres­hetik az optimális műszaki megoldást. Ennek minősítésében azonban a politikának nem le­het szerepe - tette hozzá. A találkozón a helyiek részéről elhangzott: a jelenleg folyó dízel-szivattyúzás - amelyről az előző parlament döntött - nem pótolja a hi­ányzó vizet a hullámtéri mellékágakba, emel­lett drága és súlyosan károsítja a környezetet, mivel zajos és levegőszennyező. A fenékküszö­böt az előzőnél valamivel jobb megoldásnak tartják - mondotta a miniszter, majd hozzá­tette: a szigetköziek helyeselnék a dunakiliti tározó részleges feltöltését. Ehhez a megoldás­hoz a magyar parlament hozzájárulása kell — mutatott rá a müúszter -, mivel ez a lépés a jelenleg érvényes parlamenti határozattal el­lentétes lenne. Szentkút! Károly SZDSZ-es országgyűlési képviselő, megyei közgyűlési alelnök kiemel­te: a dunakiliti tározó részleges feltöltésére vízpótlás céljából, a kárenyhítés érdekében kerülne sor. Ennek fontosságát azért szüksé­ges hangsúlyozni, hogy a Hágai Nemzetközi Bíróság előtti perben a majdani döntésnél Ma­gyarország pozícióit ez a lépés hátrányosan ne befolyásolja. A külügyminiszter szerint egyéb­ként a vizmegosztással nem lehet Hágára vár­ni, ez rövid távú teendő, ami nem túr halasz­tást. Kovács László az MTI kérdésére vála­szolva elmondta: a szigetköziek a küszöbön ál­ló pozsonyi magyar-szlovák kormányfői talál­kozótól azt várhatják, hogy a szlovák fél na­gyobb jó indulatot és készséget mutat egy, a magyar fél számára előnyösebb vízmegosztás végrehajtására. Kovács szerint a két minisz­terelnöknek a megoldás szándékában kell egyetértésre jutnia. Ahhoz még nem kell par­lamenti hozzájárulás, hogy a dunakiliti alter­natíváról tárgyaljanak. A vízmegosztáson túl hosszabb távú, hatéko­nyabb megoldáson is gondolkodni kell, amihez ugyancsak szükséges a szlovák fél partneri magatartása - mondotta a miniszter, végül bejelentette: a csütörtöki kormányülésen szándékoznak döntést hozni arról, merre ha­ladjon ez ügyben a kormány. Bécs kihasználja az expo lemondását Bécs (MTI) - Az osztrák gazdaság veszített ugyan valamelyes tőkét a budapesti világkiál­lítás lemondása miatt, de ennél sokkal többet nyer azzal, hogy javultak az 1996-os millenni­umi ünnepségek esélyei. így értékelte a jelen­legi helyzetet a bécsi gazdasági kamara elnö­ke. Úgy vélekedett, hogy lesznek olyan multi­nacionális cégek, amelyek a magyar lemondás miatti csalódottságból tevékenységük székhe­lyét most majd áthelyezik az osztrák főváros­ba. Másrészt az Európai Unió — amely Buda­pesten képviseltetni akarta magát - ezután megnyerhető lesz a ’96-os ausztriai millenniu­mi ünnepségeknek. Szó sincs arról, hogy Bécs a hátsó kapun át expót csempészne be — mon­dotta a gazdasági kamara elnöke. Sokkal in­kább az a helyzet, hogy ki kell használni a le­hetőséget és Bécset e lehetőség révén Közép- Európa gazdasági és kulturális fővárosává kell tenni. A gazdasági kamara elnöke szerint az előké­születeket erre az új szerepre máris meg le­hetne kezdeni, annak ellenére, hogy még egy év választ el a millenniumi ünnepségektől. Az első ilyen lépés az lenne, hogy a bécsi belvá­rost igazi bevásárlási központtá teszik, példá­ul azáltal, hogy megvalósítják végre a hét végi hosszú nyitva tartást. E tervet eddig a szak- szervezetek minduntalan megtorpedózták, most azonban megkezdik a komoly tárgyalá­sokat az ügyben.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom