Észak-Magyarország, 1994. július (50. évfolyam, 153-178. szám)

1994-07-04 / 155. szám

4 Ms Itt-Hon 1994. Július 5., Kedd Könyv top 10 Kriston Szabolcs és Ákos, szakközép- iskolások akik egyben a Pécsi Sándor Gumié Színházi Egyesület tagjai. 1. Karinthy Frigyes: Tanár úr kérem... 2. Örkényi István: Tóték, Macska­játék 3. Shakespeare: Öt dráma 4. Berzsenyi Dániel: Összegyűjtött versei 5. J.F. Cooper: Nyomkereső 6. Sugár Róbert: Volt egyszer egy Rátonyi 7. Pintér József: Egy óra múlva itt vagyok 8. Richilde: A nőstényfarkasok lázadása 9. Moliere: Hat színmű 10. Tamási Áron: Ábel a rengetegben Miskolci Nyár ’94 Miskolc (ÉM - B.I.) - A zene ünne­pén, június 21-én volt a megnyitó, mondván, hogy a nyár első napja a ze­néé legyen! Ez a kezdeményezés évek­kel ezelőtt Franciaországból indult el. Hazánkban hat esztendeje Miskolc csatlakozott elsőként az egész világot behálózó felhíváshoz. Nagy sikerrel történt meg Kulcsár Imre Színházá­nak első bemutatkozása: „Hol van az a nyár” címmel. Ezen az estén az ope­retté volt a főszerep, a második este a versmondásé, a verseket szerető és ér­tő közönséget várták. A legendás „Hetek” közül öten vehettek részt. A 10. születésnapját ünneplő Dixieland­fesztivál is sikeresnek bizonyult a di­ósgyőri várban. Köszönhető Benkó Sándor lelkes segítő és támogató mun­kájának is. Az Avasi templomban zaj­ló orgonaestek mindig igazi csemegét jelentenek a zenekedvelőknek: Ivan Sokolt, Lehotka Gábort, Karasszon Dezsőt, Sebestyén Jánost, Elekes Zsu­zsát hallhatjuk a hangszerek király­nőjének nevezett orgonán játszani. A bőség zavarával küszködik a műso­rokat ajánló, amikor a diósgyőri vár­ban bemutatandó Rigoletto-t - nem­zetközi sztárokkal - a Kaláka együt­tes műsorát, a Padlás című musicalt, vagy a tapolcai Akropolisz Színpadon bemutatkozó Maskarades görög zene­kart, a Színház és Filmművészeti Fő­iskola végzős hallgatóinak „Sztár- csinálók”-ját, a szatmárnémeti és a kassai színház produkcióit ajánlja szí­ves figyelmükbe. A Szinvavölgyi Tánc- együttes műsora, a majorett fesztivál színesíti Nyári Fesztiválunkat. A sikeres szervezés és bemutatkozás jó hírét - vélem - elviszik országszer­te az ide látogatók. És még közel sincs vége a műsorok felsorolásának, kérjük kísérjék figyelemmel a városszerte ki­tűzött plakátokat! Ott még ezeken fe­lül mindenki talál ízlésének megfele­lő programokat. A „Kék csodatorta” szeletéből jutott a szabadkaiaknak is Jelenet egy korábbi sikeres produkcióból, a „Sanda kán birodalmában" Fotó: EM-archív Bíró István Miskolc (ÉM) - A Herman Ot­tó Gimnázium csodaszép szín­padán mutatták be a Muszty Bea-Dobai András szerzőpáros zenés mesedarabját, Orliczky Ágnes tanárnő irányításával, rendezésében. • Ez nem egyszerűen mesejá­ték, hanem egyben paródia is. Minden korosztálynak van mondanivalója, a kicsik inkább a meséjét értik és élvezik, a na­gyobbak a parabolisztikus játé­kát is. □ Három éve dolgozik a gimná­ziumban, azóta vezet diákszín­padot. Miként esett e darab vá­lasztása? • Először is valamit a „gye­rekekről”. Én minden év ele­jén meghirdetem a lehetőséget, jelentkezzetek, mert érdemes. Ezután színésztréninggel kezd­jük az évet, hogy megismerjem a gyerekeket, egyéniségüket. Amikor épp elkezdtünk így ját­szani, ók énekelték ezeket a da­lokat, ami már megjelent ka­zettán. Vannak olyanok a ját­szók közül, hkik ezen nőttek fel. Örültem a felfedezésnek, meg annak, hogy a tizen-egynéhány évesekkel is együtt játszhat­tam. □ Sikerük volt Szabadkán is, hogy kerültek oda? • Nyáron a bükkszentkereszti kisebbségi konferencián né­hány színjátszónk megismerke­dett az ottani diákokkal. Meg­kérdezték, lenne-e kedvünk ná­luk is vendégszerepelni. Igent mondtunk, bár tudtuk, szerény körülmények között dolgoznak, élnek. Ott arra van szükség, hogy egyáltalán magyar szót halljanak, ami erőt adhat ne­kik, ami identitásukat erősíti. Megpróbálnak hetenként szín­házi előadásokat szervezni, mert a három magyarnyelvű színházuk sajnos már nem mű­ködik. Ezért kell megbecsül­niük minden lehetőséget. □ Fogadtatásuk - elmondása szerint - más volt, mint az itt­honi. Szeretetteljes, sikeres, de mégis... • Máshol, más poénokon nevet­tek, mint az itthoniak, a város­házi fogadáson azt próbálták igazolni, hogy már békés, nyu­godt körülmények vannak. Va­lójában úgy érzem, hogy az em­berek nagyon is félnek. A fia­talok naponta élik át a nemze­tiségi konfliktusokat. □ Ok hogyan reagáltak erre a „mesetortára”? • Nagyon lelkesen, kiéhezve mindarra, hogy szórakozzanak, egy néhány órára talán vidá­mak legyenek. A mese alaptörténet, a szeretet utáni vágy adta meg, ami egy nemes ügy érdekében történő „vállalkozás” és ez áthatja a szereplőket, a nézőket egya­ránt. További sikereket kívá­nunk a résztvevőknek, együtte­seknek, és gazdag élménye­ket nekünk. Falusi turizmus — városközeiben Miskolc (ÉM - N. J.) - A jövő nem a hatalmas szállodáké, ha­nem a kisebb befogadóképessé­gű panzióké, hiszen főleg ezek­re van kereslet a jelenlegi jöve­delmi viszonyok mellett. Ennek egyik sajátos formája a falusi turizmus, amelyet mi még csak most kezdünk felfedezni. Vi­szont Miskolc környékén a fes­tői környezetben lévő kis he­gyi falvak, vagy az Alföld szé­lén meghúzódó kedves porták a legjobb vendég csalogatok le­hetnének. Részben persze már azok most is. Jó évre számíta­nak az idén a falusi vendégfo­gadók. Az előzetes informáci­ók szerint idáig mintegy 30 ezer vendég fordult meg a ta­nyai-falusi vendégfogadóknál. A vidéki vendéglátók eddigi be­vétele 12-14 millió forint. Ez az év végéig elérheti akár a 30 millió forintot is. A vendégéj­szakák száma pedig megköze­lítheti a 70 ezret. Mindebből mennyivel részesedik a mi me­gyénk és ezen belül a Miskolc körzetében lévő falvak, erre a kérdésre később, a szezon vé­gén kapunk választ. Kétségtelen, hogy a már létre­hozott szervezet szeretné 1995- ben a falusi vendégfogadás ed­digi tevékenységi körét kiszéle­síteni, mégpedig úgy, hogy a vendéglátásba bevonják a vidé­ki városok zöldövezetében lakó­kat is. Emellett javasolják: az eddigi adómentes jövedelemha­tárt 300 ezer forintról 500 Szer forintra emeljék fel. Közeledik a világkiállítás meg­nyitása, és vidéken a felméré­sek szerint tízszer annyi a szabad ágy a magánházak­nál, mint az ország jelen­legi szállodai férőhelykapa­citása. A vendéglátással foglalkozó ér­dekvédelmi szervezeteket tö­mörítő testület javasolja a meg­alakuló kormánynak: az ide­genforgalom fejlesztését és irá­nyítását kezelje gazdasági sú­lyának megfelelően. 1994. Július 5., Kedd Itt-Hon Ms 5 Jó vétel a diósgyőri házakban Innen, az emődi adóról kapják a műsort a megye kis át­játszóállomásai Fotó: Laczó József Diósgyőr (ÉM - N.J.) - Az or­szágban működő televíziós át­játszóállomásoknak csaknem a fele a mi megyénkben segíti, a változatos domborzati viszo­nyok miatt hátrányos helyzet­ben lévő településeken, a hazai műsorok vételét. Olyan terüle­teken, ahová a tokaji, a miskol­ci és az aggteleki adók sugár­zása nem jutna el, illetve nem garantálna jó vételt. A helyi átjátszóállomások tele­pítése két szakaszban történt, az elsőket a hetvenes évek ele­jén állították fel és ez fokozott ütemben folytatódott az utób­bi időben, amikor évente átla­gosan négy új is épült. Ennek ellenére még mindig vannak olyan falvak, ahol a hazai tévé­műsorok nem vehetők tökélete­sen, mint például Háromhután, Újhután, Mogyoróskán, Nagy­hután, Kishután, Fájban, Ful- lókércsen, illetve Hemádvécsén és a felsorolás még korántsem teljes, ami egyúttal azt jelenti, sok esztendőre elegendő fejlesz­tési program megvalósítása vár az Antenna Hungária Rt. Emó- di Üzemigazgatóságára. Amit már most biztosan ígér­hetnek, hogy az év második fe­lében a diósgyőri magas házak által „árnyékolt” területeken lé­vő házakban is hibátlan vétel­re lehet számítani a készülő majláti átjátszóállomás át­adása után. Az ezt követő sorrend várhatóan így ala­kul majd Borsod - Abaúj - Zemplén megye északi csücs­kében: Járdánháza, Tömör és Balaton község. A vonaton utazók biztonságáért Nagy József Miskolc (ÉM) - Hazánkban szerencsére ritka a vasúti ba­leset, jóllehet a MÁV sem gaz­dálkodhat kedvezőbb feltételek között, mint bármelyik hazai nagyvállalat. Pedig, a vonaton utazók biztonsága ugyancsak anyagi kérdés elsősorban, mert a kimondottan korszerű beren­dezéseket sem itthon, sem kül­földön nem adják olcsón. Is­mert, hogy évente sok helyen ellopják a sínek mellöl a bizton­sági rendszer részét képező réz­kábeleket, a lámpát üzemelte­tő akkumulátorokról nem is szólva. Nos az elmúlt időszak fejlesztési eredményei nyomán, ma már remény mutatkozik rá, ezek a kártételek megelőzhetők lesznek. De nem csak ilyen jel­legű veszélyeztetéssel kényte­lenek számolni a MÁV-nál. Az elmúlt évben hetvenhat olyan esetet jegyeztek fel a vasútnál, amikor az utasok és a vasút biztonságát egyaránt kockáz­tatták. Az esetek többségében fiatal srácok az elkövetők, akik a robogó vonatok ablakait cé­lozzák meg, és mivel azok egé­szen nagy eséllyel el is találha­tók, a kár tetemes. Tetemes, mert, majd mindig kitörik a drága és nehezen pótolható üveg, ám ami ennél is sokkal nagyobb gondokat okoz, ilyen eseteknél többnyire megsérül az utas is. Nincs idő elugrani, lehúzódni. Ezekről, a Megyei Balesetme­gelőzési Bizottság egy korábbi ülésén beszélt a vasútbiztonsá- gi iroda vezetője, aki részlete­sen beszámolt a több, mint két tucat sorompó rongálási ügyről, s azt is hozzátette, a vasút szin­te tehetetlen az ilyen szándékú emberek ellen, mert a pálya hosszúsága miatt, arra nincs mód, hogy hatékonyan véde­kezzenek a bárhol felbukkanó rongálok ellen. Köveket találnak a síneken és szerencsés esetnek mondható, ha a súlyos tárgyat érő kerekek elől, félrecsapódik a kő, nem egy esetben vasdarab. Arra hív­ta fel a jelenlévők figyelmét a szakértő, hogy a 120 kilométe­res sebességgel robogó Inter City járatoknál az ilyen játékok tömegkatasztrófához vezethet­nek. Ha nem siklik ki a vonat az eléje kirakott tárgytól, az is jelentős károkat okozhat a moz­donyban, ha a kő, a vas, néha fadorong felcsapódik, vagy fel­gyűri az első lemezeket. Aggasztónak ítélte, hogy, csu­pán négy tettesnek sikerült a nyomára akadni, így azok, akik hasonló tettekre ragadtatják magukat, nem félnek attól, hogy kézre kerülnek, hiszen annak nagyon kicsi az esélye. A megyei rendőrfőkapitány-he­lyettes megjegyezte, sokat se­gítene a rendőrségnek a vasút, ha térképen megjelölnék azo­kat a helyeket, ahol az ilyen bűncselekmények a legnagyobb gyakorisággal fordulnak elő. Mindehhez kiegészítésként hozzátette: a legtöbb út menti, vasúti rongálás a diszkókból gyalogosan hazafelé tartó fia­talok rovására írható, akik jó­kedvükben, alkoholosságuk mi­att jóformán semmit sem kí­mélve vonulnak, s közben tör- nek-zúznak. A beszámolót követően, úgy fo­galmazódott meg a rongálok el­leni fellépés szükségessége, hogy abban a vasútnak is, a rendőrségnek is keresni, s mi­előbb meg kell találni a legjobb megoldást a vonatokon utazók biztonsága érdekében.- Morfondírozások — Nonstop Nagy József Hasonló műsort csak az ország más területein élők hallhattak, nekünk ed­dig nem adatott meg, mert valahogy kimaradtunk a Juventusz, a Danubi- usz és a Rádió Bridzs műsorának él­vezetéből. Illetik persze az ilyen stílu­sú, laza műsorszerkezetű, csevegő prog­ramokat más minősítő jelzőkkel is, ám hallgatottságuk rendkívül kedvező vol­ta választ ad a hallgatói igényeket másként rangsorolóknak. A sok friss híradás, a pergő ritmusú zene, a ripor­terek felkészültsége magával ragadó. Volt ilyen kezdeményezés Miskolcon ko­rábban is, ám anyagiak, egyebek hiá­nyában akkor a folyamatosságról nem lehetett szó. Most pedig itt van, kézzelfogható kö­zelségben, sőt annyira, hogy boltban, benzinkútnál, taxiban, a fodrásznál is főként a Nonstop rádió adását halljuk. A fiatalabb korosztályhoz tartozókat feldobja a zene, amelyik hol kemény, hol éppen romantikus. Eleinte még a bizalmatlanság visszhangjai is hallha­tók voltak: hallgasd csak, ez éppen úgy beszél, mint x, vagy y, akit a tévében látunk, vagy a „nagyrádióban” hallha­tunk. Dekát ez a hang nem olyan, ha­nem pontosan ugyanaz, győzi meg az állhatatos hallgatót a műsorvezető. Ez azért valami rangot kölcsönöz en­nek az indulóban lévő - a lelkesülték szerint már befutott - rádiónak. Igen ám, de a jó hírek sem jutnak el az égig, az adásnak jelenleg még objektív, te­hát műszaki akadályai vannak. így a legjobb esetben is csak a környező köz­ségekben vehető a pergő program Mis­kolcon kívül. A távoli útra induló au­tós sajnálattal állapítja meg, hogy ki­érve az adó ernyője alól, új állomás­sal kell vigasztalódnia. A Nonstop ve­zetői szerint ez is - mint minden kö­rülöttünk - csak átmenet, bízva bízhat­nak az adás barátai a vételi körzet ki­bővítésében. Addig is a „nyerők”, akik vehetik, hallgatják, bekapcsolódhat­nak, telefonálhatnak, üzenhetnek, rejt­vényt fejthetnek, részesei egy felszaba­dult, könnyű játéknak, amit nekik ta­láltak ki, a műsor szerkesztőinek, összeállítóinak szándékai szerint a he­lyi igényeknek megfelelően csak nekünk készítenek és amikor arra lehetőség kí­nálkozik, bevonják a játékos, tudálé­kos, kötözködő, mindent jobban tudó, humorra hajló embereket. Ebből aztán már nehéz kimászni, hi­szen mi is benne vagyunk, mondja egy fiatal kezében a rádióval és éppen te­lefonálni akar. Kitalált valamit, amit szeretne megosztani másokkal. Sürge­tésére azt mondja neki a kocsmáros: a vonal ingyen van, ha azt is bemondod honnan beszélsz. Ha a rádió is be­mondja, az plussz egy fröccs. Az üzlet az üzlet, akkor is ha bármilyen kicsi.

Next

/
Oldalképek
Tartalom