Észak-Magyarország, 1994. július (50. évfolyam, 153-178. szám)
1994-07-14 / 164. szám
1994« Iúlius 14«, Csütörtök Gazdaság ÉSZAKIM AGYARORSZÁG 7 Új átképzési központ Szombathely (MTI) - Regionális átképzési központ felállítására nyert jogot Szombathely önkormányzata. A Munkaügyi Minisztérium, közösen az Országos Képzési Tanáccsal és a Munkaerőpiaci Bizottsággal úgy döntött, hogy a térség munkaerőpiaci igényeihez igazodva 150 millió forintos beruházással Szombathelyen hozzák létre az intézményt. A Győr-Moson-Sopron, Vas és Zala megyékből érkező pályakezdő, illetve munkahelyüket veszített emberek a szombathelyi 405. számú Ipari Szakmunkásképző Intézetben kialakítandó központ tantermeiben, csúcstechnológiával berendezett műhelyeiben sajátíthatják el a különböző szakmák — például a minősített hegesztő, a tetőfedő, a bádogos, vagy a cipőfelsőrészkészítő szakma - ismereteit. A beruházók hamarosan telepítik a világbanki hitelből beszerzendő számítógép-vezérelte CNC-esztergagépet, robot- technikával felszerelt irányítás- és vezetéstechnikai berendezést, valamint nyelvi laboratóriumot telepítenek a szakmunkásképző épületébe, ahol a tervek szerint az idén megkezdődik az oktatás. Garanciális gabonafelvásárlás Budapest (MTI) - A legjelentősebb gabonaexportőrök közé tartozó két kereskedő cég, az Agrimpex és az Agritrade összesen mintegy 170 ezer tonna gabonát vásárol fel. A gabonavételre az Agrárrendtartási Hivatal által hirdetett garanciális gabonafelvásárlási pályázat keretében keiül sor. Az Agritrade igazgatója, Orbán Imre elmondta: az általuk megpályázott gabonamennyiség 50 ezer tonna. Az ügylet értéke 8 ezer forintos felvásárlási ár mellett 400 millió forint. Mivel ezen érték 60 százalékára az állam garanciát vállal, a cég így 240 millió forintos hitelhez jut. Erre a hitelre az Agritrade-nek a meglévő hitelállományon felül volt szüksége. Mivel a közös piaci értékesítésre bevihető 216 ezer tonna búzát már lekötötték a gabonaexportőrök, így az újabb 50 ezer tonna eladása még kérdéses. Attól függ, sikerül-e piacot találni. Abban az esetben, ha nem akad december 31-éig külföldi vevő, valószínűleg itthon adják el a búzát. A mérce a folyamat dinamikája Budapest (MTI) - Magyarországnak tudatosítani kellene az Európai Unióval, hogy az integrációra való alkalmasság megítélése során nem a piacgazdasági normák számsze- rúségét, hanem az átalakulási folyamat dinamikáját kellene mércének tekinteni - olvasható a Világ- gazdasági Kutatóintézet „Kihívások” sorozatban megjelent legutóbbi munkájában. A Kritériumok és teendők Magyar- ország Európai Uniós tagságával kapcsolatban címmel napvilágot látott tanulmány szerint az integráció érési folyamatot kellene meghatározó kritériumnak tekinteni. Az önmagukban is kétséges mennyiségi mutatók helyett a minőségiekre kellene helyezni a hangsúlyt, hiszen a piacgazdasági átmenetet, még inkább pedig a csatlakozni kívánó országokban rejlő jövőbeli potenciát ilyen adatokkal lehet csak jellemezni. =RÖVIDEN .... „Ann a”-napi állat- és kirakodó vásárt rendez Tárcái község önkormányzata. A július 23-i szombati eseményre - amelynek helyszíne a vásártér — a szervezők várnak minden érdeklődőt. Pályázatot hirdet — többek között - a nyékládházi présüzem értékesítésére az Erdei Termék Vállalkozás Részvénytársaság. A pályázat nyilvános, egyfordulós, az ingatlan megtekinthető, a benyújtás határideje július 15-én 12 óra. Bővebb felvilágosítást a budapesti 1692-227- es telefonon adnak. A Nemzeti Bank adatai szerint a lakosság megyei bankoknál elhelyezett takarékbetét állománya ez év március 31-én 32,2 milliárd forint volt. Ez az egy évvel korábbi értéket 11 százalékkal haladja meg. A professzor és a borok Bodrogkeresztúr (ÉM - LGY) - Ahogy ő nevezi „zászlós borvidéken” találkoztam dr. Kállay Miklóssal, a Kertészeti és Élelmiszeripari Egyetem borászati tanszékének vezetőjével. Láthatóan otthon érzi magát Tokaj-Hegyalján, jó nagyokat nevet az itteni termelőkkel, borászokkal, fél szavakból is értik egymást. Még az arckifejezésükkel is kommunikálnak, ahogyan kortyolgatják a borokat. Ez igen, villan a szeme a professzornak, ha kedvére való nedű kerül a poharába. Ha meg nem tetszik valami, kissé félre néz és lesüti a szemét. A fiatal professzor egyébként igen optimista a magyar borok jövőjét illetően. Azt mondja, a ’80-as években volt a krízis. Éz nemcsak a bortermő vidékeken, hanem a felsőoktatásban is éreztette hatását. Igen kevés fiatal tanult borászatot. Ezen már túljutottunk, ezután már csak jobb jöhet. Megkockáztatja, olyan jó piaca lesz a jó magyar boroknak, hogy a nyarak végén porzani fognak a pincék, ezért nem árt, ha a gazdák és gazdaságok úgy terveznek, hogy nem feledkeznek meg a belső piacról sem. A tanszék kapuját pedig ismét döngetik a fiatalok, évente 8-10 okleveles borász és 15-20 üzemmérnök kerül ki. Nincs gondjuk az elhelyezkedéssel, mindenki talál magának munkát. A friss diplomás borász lányok legszívesebben pincemestert állást vállalnak. Igen, igen, a hallgatók fele nő, és többnyire igen jó szakember válik belőlük. Korunkban ízlésváltozás zajlik a világban, felhagynak az emberek a testes, súlyos, markáns borokkal, ehelyett a könnyedebb, frissebb, gyümölcsízű borokat részesítik előnyben. Az olyan italokat, amelyek szerves kiegészítői az étkezéseknek. Minden bort kedvel, ami jó Kállay Miklós professzor úr szerint a hegyaljai különlegességeknek azért mindig lesz tábora, őrizni is kell a tradíciót, de nem kell félni és megijedni a kihívástól. Tokaj-he- gyaljai szőlőből is lehet az új európai ízlésnek megfelelő bort készíteni. Sőt kell is, mert erről a bevételről nem Szabad lemondani. A modern technikával készített reduktív tokaji egészen kiváló. De a márkát nagy gonddal kell bevezetni a piacon. Hogy ő maga milyen bort szeret? Nos, egy borászati tanszékvezetőnek „kozmopolitának” kell lennie. Minden bort szeret, ami finom, ami minőségi, ami egyedi. A mogyoródi dombságon, ahol felnőtt, a családja rizlmget és otellót!!) termelt. Ha Fotó: Farkas Maya nem tetszett volna neki, nem megy élelmiszervegyésznek, nem úja diplomamunkáját a borról, nem ragad meg a Központi Borászati Kutatató Laboratóriumban, nem járja végig a szakmai szamárlétrát, és végül nem vállalja el a tanszék vezetését. Annyit azért elárul, hogy 10-15 évvel ezelőtt a vörösbor volt a kulináris kedvence, mostanában inkább a fehér. Az emberek ízlésvilágát, véleménye szerint, nem lehet egy kalap alá venni. Hogy’ most ezt szereti a nép, máskor meg amazt, ehhez ez ételhez ez illik, ahhoz meg amaz. Roston sült húshoz ötputtonyos aszút inni egyenesen eretnekség. De van, aki csodálatosnak tartja. A professzor is. Magyar árukra számít a kikötő Ahol a délszláv háború nem pusztított: Fiume (2.) Illésy Sándor Fiume (ÉM) - Bár a rijekai kikötő - horvátul Luka Rijeka - vezetői egyszer sem ejtették ki a város történelmi nevét - Fiume de az újságíró jó érzéssel nyugtázhatta: a történelmi múltat nem felejti az itteni. Azt, hogy a Monarchia idejében épült ki, azt, hogy tulajdonképpen és elsősorban a magyar árúk kikötője volt. Most, hogy a háború sújtotta Horvátországot az idegenforgalom és az áruforgalom egyaránt kerüli, a kikötő is, a város is nehéz helyzetbe került. Azzal a nem titkolt szándékkal, hogy a kikötőhöz a fuvaroztatónak, a tengerhez a turistának kedvet teremtsenek, magyar újságírókat - köztük lapunk munkatársát - hívtak meg Fiumébe. Optimisták a horvátok, vagy tudnak valamit, tudják hol a pénz, hon- nét lehet tőkéhez jutni. Nálunk például ahhoz, hogy egy autópályaszakasz elkészüljön, hosszú évekre van szükség, itt viszont szentül állítják: 1995-ben avathatják a Károlyvá- rost (Karlovac) Fűimével összekötő autópályát. Ahogy láttuk a munka állását...? Hát? Alagutakat kell még fúrni, viaduktokat építeni... Különben az is a tervek között szerepel, hogy két-három év múlva a magyar határ és Zágráb között is lesz autópálya, s ha mi is hajrázunk, akkor az M7-est is meg lehet hosszabbítani Letenyéig, az M3-ast Miskol- cig, s aztán hét-nyolc óra alatt a tengerpartra érhetünk. Óriási- Félre az iróniával. Való igaz, a háború sújtotta Horvátország óriási energiával látott infrastruktúrájának fejlesztéséhez. A horvát szakemberek a tervezett beruházásoktól — az autópálya-építés mellett hamarosan nekikezdenek a jobb magyarországi összeköttetést szolgáló Fi- ume-magyar határ közötti vasútvonal rekonstrukciójához is — elsősorban azt váiják, hogy ismét fellendül az észak-déli és a kelet-nyugati áruszállítások csomópontjában fekvő rijekai teher- és személykikötő forgalma. Azé a kikötőé, amelyet még a Monarchia idején a magyar tengeri áruszállítások kiszolgálására hoztak létre, s amely kikötő (Triesztet főleg az osztrákok használták, a haditengerészet támaszpontja Pillában volt) alaposan megsínylette a A kikötőben. Az áruforgalom visszaesett a kétharmadára, évi 4-4,5-millió tonnára. Fotó: a szerző felvéte délszláv háborút. Évi 6-7 millió tonnás forgalma 4,5 millió tonnára, a 600-700 ezer tonnás magyar export- import 450-500 ezer tonnára esett vissza, a fuvaroztatók más tengeri kaput választottak. Pedig hát itt, közvetlenül háború nem volt, de a félsz előtérbe került. A kikötő vezetői mondják: - Magyarország tengerentúli áruforgalmának egynegyedét bonyolítja Rijekán keresztül. Lehetne meghatározóbb is ez a forgalom, hiszen lényegesen közelebb van a magyar határhoz mint Hamburg, vagy Gdansk, és még Miskolcról is hamarabb el lehet érni, mint a balti kikötőket. Az a tény, hogy az árunak rövidebb utat kell megtennie a kikötőig, Rijeka szerepét felértékelheti. Föltéve persze, hogy a magyar export végcélja a tranzitkikötő szerepét betöltő Rijekához közelebb van, mint Hamburg, vagy Gdansk. Persze általában közelebb van. A Földközitenger országaihoz mindenféleképpen, de harmadannyi az út Rijeka és Bejrút, mint Hamburg és Bejrút között, s lényegesen közelebb vannak a Szuez mögötti területek is. Igaz, a skandináv országokat, Nagy-Britanniát, Észak-Amerikát az északi kikötőkből hamarabb elérik a magyar árut szállító hajók. Mindezeket figyelembe véve fájlalják különösen a magyar áruszállítások visszaesését a kikötő vezetői, akik azt is elmondották: korábban - többek között - éppen a magyar forgalomra számítva építettek ki jó néhány kikötői részleget, így a szója tárolására alkalmas silókat, vagy az élőállat-szállításokat elősegítő karámokat. Egyébiránt valóban univerzális ez a tengeri kijárat: az utóbbi években épült a konténerátrakó - hetente ötször indul innen konténervonat Magyarország felé -, a citrusfélék, déligyümölcsök fogadására hűtőtároló készült, egy másik részleg vasérc és koksz fogadására alkalmas, de olajszállító tankerek is befuthatnak a dokkokba. Visszatérő fohász: csak áru leime több. Persze, azt sem szabad feledni - és ez már nem a Luka Rijeka gondja -, hogy nálunk is egyre kevesebb az exportot érő áru. Enélkül pedig nincs szállítás, bármennyire is szeretnénk mi is, a fiumeiek is.-----------JEGYZET-----------L oVak, toVasok Nagy József Jelkép értékűadíjkiosztáshoz felvonulófogatok bevonulása. Aszámt bal kezébentar- tó hajtó jobbjával maga mellé engedi kalapját a tisztelgés jeleként. A százezreket érő csodakocsikon ott ül az eredményben ugyancsak részes segítő és néhány családtag is. Apróbb-nagyobb gyerekek, néhol a férjére, lovaira egyaránt büszke feleség. A siker, ami stopperrel és állva maradt akadályokkal mérhető csak, a győzteseknek, a helyezetteknek szól, értük szól a fanfár, nekik a felcsattanó taps és a sokféle derűs bekiabálás, jó szándékúbiztatás, a csak bensőséges barátoknak szóló becézés. A többi sem vesztes, mert jó lovakat nevelt, vagy ha vásárolta, jól szoktatta azokat a pályához, a versenyzéshez. A múlt heti háromnapos kisgyőri vetélkedés csak azt mutatja, lovas és lovai nem érték még el az igazi célt. De már úton vannak. Csak az istállókat járók, az állatok szagával szívesen eltelő tenyésztők és érdeklődők veszik észre mekkora gonddal csutakolja, simogatja a család félvér lovát a nyolc-tízéves forma kislány, akinek azért nem jut esetleg szép cipő, drága ruha, menő sífelszerelés, mert otthon teljes az egyetértés abban, hogy ez a kétéves gyönyörű fejtartású, arányos testű, érzékeny kanca beválthatja reményeiket. S ha beváltja, első lesz egy területi bajnokságon, vagy egy országoson, ahol jó esetben néhány ezer forintot érő (pár napi abrak, egy gyakorló szerszám ára) díjat akasztanak jelképesen a ráró nyakába. Dehogyis ezért szorítanak a lovasok, hajtok, tenyésztők családtagjai. Az elsőségért, azért a pénzben kifejezhetetlen díjért, ami kárpótol hajnali etetésekért, kitartó csutakolásokért, állatorvosi tiszteletdíjakért, biztosítási díjakért, a kitartó emberi munkáért. S egy ilyen díjra várnak lovasok, hajtők, tenyésztők Vilmányban, Izsófalván, Nyékládházán és Mezőcsáton, hogy a hátsó üléseken most még félszegen mosolygó családtagok átérezhessék a győzelem belső melegét. ÁRFOLYAMOK Budapest (MTI) — A kis tételben folyó kereskedéstől eltekintve 194 üzletben összesen 121,347040 millió forint forgalmat bonyolított le a Budapesti Értékpapírtőzsde a tegnapi napon árfolyamértéken. A részvények forgalma (150 kötés) névértéken 14,62750 millió forintot, árfolyamértéken számolva pedig 31,363640 millió forintot tett ki. Kárpótlási jegy m Tőzsde M Index (ideiglenes) júl. 12-én: 1433,64 -14,48 Hivatalos árfolyamok i Érvényben: 1994. július 12. Valuta Deviza Pénznem Angol font Vétel Eladás Középárf. 154,32 157.32 155,72 72,28 73,62 . 72.87 311,81 317,31 314,76 ; 16,35 16,65 '”’'16,46 1 SÍ 19,41 18,72 19,75 19,61 19.06 18,88 fSÍ 57,36 58,39 57,81 153,37 156.17 154,37 -; 101,05 102,91 101,94 70,70 72,22 71.62 331.37 338,08 336,10 64.32 65.52 64,83 14,65 14.93 14,79 64,65 65,77 1 65,42 914,55 931.25 921,50 Holland forint ír; fönt mü! Japan yen* Kanadai dollár: Kuvaiti dinár Német márka i ; 62,43 63,57 63.07 Spanyol peseta* 77,90 79,36 78,68 ' ' Svájci frank 76.26 77,58 76 83 Í2 99 13,23 13.14 USA-dollár 98.07 100,07 9<U5^ Ü: : 122,67 124.91 123,74 ü; A megadott számok 1 egységre értendők, forintban *: 100 egység, **; 1000 egység
