Észak-Magyarország, 1994. július (50. évfolyam, 153-178. szám)

1994-07-14 / 164. szám

8 ÉSZAK'Magyarország Kultúra 1994» Túlius 14», Csütörtök---------------------MOZI---------------------­R uby, az Ész (ÉM - CsM) - Ezen a héten csak úgy szikráz­nak a mozik a felgyülemlett intelligenciától. Mert rögtön itt van Ace Ventura, akinek elő- nevét „ész”-nek kell ejteni, és bizony ez beszé­lő név, hiszen az állatdetektívesdihéz renge­teg ész kell, márpedig Ventura menő ebben a szakmában. Rá kár is lenne több szót veszte­getni. A forgalmazók szerint ez lesz a hónap filmje, reklámozzák is eleget a tévében. A rö­vid bemutató alapján pedig mindenki szaba­don eldöntheti, Ace-t nézi, vagy megpróbál in­kább beszerezni egy enyhe napszúrást. A ha­tás nagyjából ugyanaz. Azután - visszatérve az intelligenciára - itt van Ruby Cairo. Pontosabban Bessie Faro, akit félje hívott valamilyen oknál fogva Ruby- nak. Hogy miért, az sosem derül ki. A Cairo vi­szont érthető, mert kettejük története a Cairo Cafeban kezdődik és Kairóban ér véget. A kö­zönség persze a kezdeteket az elhangzottak­ból rakosgathatja össze, látni csak Johnny Fa­ro (a félj) két temetése közötti eseményeket látja. Ezekből derül ki Ruby (Andie MacDo- well) magas szintű intelligenciája, hiszen bo­nyolult rejtvényeket fejt meg, míg eljut a pénzhez, a főijéhez, és eddigi életük igazságá­hoz. Ami persze nem kevés, de nem is túl sok. Mert ez a film szólhatott volna még annyi minden másról. Ha akarták volna, izgalmas krimit láthatnánk, ha meg azt akarták volna, akkor szenvedélyes filmet a szerelem igazsá­gáról és vakságáról, vagy a (ma már szenzáci­ószámba nem menő) szegénységet és jó szán­dékot kihasználó pénzéhes, mocskos ügyele­tekről. De nem akarták - vagy mindezt akar­ták. Langyos ülőfürdőnek így is megteszi. Ruby Cairo Kairóban--------------------TÉKA--------------------­N éprajzi Látóhatár Miskolc (ÉM - H.S.) - Ha László Gyula ket­tőshonfoglalás- elméletének van igaza, szá­mos történelmi, néprajzi rejtély könnyen meg­oldható. Válaszolni tudunk pl. arra a kérdés­re, hogy kik és honnan jöttek a székelyek, a csángók, egyáltalán a magyarok. A Néprajzi Látóhatár, a Győrffy István Néprajzi Egyesü­let folyóiratának legújabb száma (vaskos könyv!) most a csángókkal foglalkozik. Min­denképpen dicséretes vállalkozás ez: a szelle­mi erők egy témára koncentrálása, hiszen ahogyan Halász Péter úja (Eredmények és feladatok a moldvai csángók néprajzi kutatá­sában) noha a téma már két évszázada foglal­koztatja a tudományt, számos kérdésben még az empirikus kutatásig sem jutott el. Több oka is van ennek. Mindenekelőtt az érdeklődés hullámzó jellege, s az a tény, hogy maga a ku­tatandó terület (Románia) sem fogadta (fogad­ja) mindig barátságosan a magyar tudóst. A kolozsvári Mátyás-szobor körüli vihar fényé­ben nem meglepő, hogy sok román tudós sze­rint a csángók elmagyarosodott románok. Tény viszont, hogy mint etnikai kisebbséget a történelmi Magyarország is sorsára hagyta. Nem mondható más az egyházról sem, amely idegen papokat küldött az orthodoxok között is hűséges katolikus csángókhoz, holott mára éppen a vallás, amely megőrzi, működteti a magyar identitástudatot. A folyóiratszám a maga komplexitásában kí­sérli meg feldolgozni a témát, tehát szól az es­küvői, temetési szokásokról, nyelvi jelensé­gekről, a hiedelemvilágról, népszokásokról stb. stb. A teljesség igényével, de eredményei­ben - érthetően - még korántsem kimerítően. Úgy vélem, hogy ennek ellenére a folyóiratnak ott a helye az iskolai könyvtárak polcain, hi­szen imponáló adatbőségével, igényességével jól szolgálja (nemzeti) önismeretünket. © Az idei Anna-bált július 22-én, pénteken este 7 órától rendezik meg a Vasas Művelődé­si Központban. Szokás szerint megválasztják a bál szépét. Az Anna örök című vidám össze­állítás után á hajnali 4-ig tartó bálon az UNI zenekar szolgáltatja a zenét. (Belépőjegyek igényelhetők a Vasas Művelődési Központ­ban, Miskolc, Andrássy u. 36.) Operafílm készül a várban Miskolc (ÉM - B.G.) - Nemzetközi szereposztással, a budapesti Kama­raopera Társaság és a Berliner Kam­meroper közös produkciójában július 17-én mutatják be a diósgyőri vár­ban Mozart Cosi fan tutfe (Mind így csinálják...) című operáját. A műről és az előadás megszületésének kö­rülményeiről beszélgettünk a diós­győri produkció karmesterével, Sel- meczi Györggyel. □ A Cosi fan tutte hol helyezkedik el a mozarti életműben? • A „Cosi” Mozart talán legegysége­sebb, legkiforrottabb operája, amely a maga nemében egy korszakalko­tó, úttörő mű volt. Tulajdonképpen a zeneszerzőnek nem is volt különö­sebben nehéz dolga, hiszen Lorenzo da Ponte egy szinte zseniális szö­vegkönyvet kínált Mozartnak. A „Cosi”-val új korszak kezdődik az opera történetében. Nem szabad el­felejtenünk, hogy a mű a 18. század végén keletkezett, amikor a szerel­met csak mint egyetemes eszményt lehetett ábrázolni, amely nemes, felemelő és tiszta érzés. A „Cosi” vé­get vet a trubadúrideálnak, a trisz- táni és a „rómeó-júliai” szerelem­képnek, az embereket mintegy „megszabadítja” az ideálok által rá­juk vetített skatulyáktól, és a ma­guk kozmikus összetettségében áb­rázolja. A történet tulajdonképpen arról szól, hogy egy öreg, filozofikus alkattal megáldott agglegény foga­dást ajánl két szerelmes fiatalem­bernek, amelyben bebizonyítja, hogy menyasszonyaik állhatatossá­ga igen ingatag alapokon áll. Ter­mészetesen a fogadást megnyeri, hitet téve amellett, hogy a sírig tar­tó holtomiglan-holtodiglan gyönyö­rű eszménykép ugyan, csak egyet­len szépséghibája van, hogy az em­beri természet sokrétűsége, össze­tettsége miatt az esetek döntő több­ségében elérhetetlen vágy marad. □ A Cosi fan tutte tulajdonképpen kamaradarab, hiszen összesen csak hat szereplője van az operá­nak. Minél kevesebb a szerep, an­Csordós Klóra nál fontosabb a szereplőválogatás. • Ebből a szempontból azt hiszem, bátran kijelenthetem, szerencsém van. Egy jeles dirigens mondása szerint egy karmester életében leg­feljebb kétszer adatik meg a lehető­ség, hogy valami maradandót hoz­zon létre. Számomra most érkezett el az egyik - és remélem nem az utolsó - lehetőség. Meggyőződésem, hogy Európában ennél jobb szerep- osztásban nem lehet „Cosit” játsza­ni. Mind a hat szereplő egymástól gyökeresen eltér mint karakter, mint színész. „Összeütközésüktől”, csiszolódásuktól szinte törvénysze­rűen pozitív lesz a ^végeredmény. Ugyanakkor ez a hat énekes tökéle­tesen birtokolja - hangi adottságai révén - az operát. Henry Akina sze­mélyében pedig olyan rendező irá­nyítja a munkát, aki tökéletesen „uralja” a darabot, szinte ütemre, az ütemen belüli akkordokra utalva közli, mit szeretne látni a színpa­don. Azon a színpadon, amely Dun­can Reusch-Hayler díszlet- és jel­meztervező munkája, aki fantaszti­kus színpadképet álmodott a Diós­győri várba. Csodálatos precizitás­sal rendelte alá magát az operának, minden tárgy, minden bútordarab a Jose Antonio Campo művet szolgálja. Az általa tervezett jelmezek minden apró részlete szimbolikus jelleggel bír, a gallérok, a zsebek, a gombok, a ruhák mintái mind-mind önmagukon túlmutató jelentőséggel bírnak. Természete­sen ezek az ideális körülmények csak úgy jöhettek létre, hogy az In­ternational Opera Society, a Soros Alapítvány és a Magyar Televízió fantáziát látván a produkcióban, hathatós támogatással segítették az előadás létrejöttét, sőt, a Magyar Televízió a július 19-i és 20-i előa­dást teljes egészében rögzíti, amely­ből talán még az ősszel operafilmet készítenek. * Mozart Cosi fan tutte című kétfelvo- násos vígoperáját július 17-én, 19- én és 20-án (esőnap július 18. és 21.) este fél kilenctől mutatják be a Di­ósgyőri várban. Szereplők: Fiordili- gi - Bátori Éva, Dorabella - Csor­dás Klára, Ferrando - Jósé Antonio Campo, Guglielmo — Németh Gá­bor, Despina - Kertesi Ingrid, Don Alfonso - Hercz Péter. Közreműkö­dik a Miskolci Forrás Kórus és a Miskolci Szimfonikus Zenekar. Ve­zényel: Selmeczi György. Az előa­dást rendezte: Henry Akina. Mozgóképszínházak — mozgásban Csörnök Mariann Miskolc (ÉM) - Igen komoly változá­sok történtek a megye mozis életé­ben. A filmellátást korában biztosító Megyei Moziüzemi Vállalatot föl kell számolni. Feladatai nem maradnak gazda nélkül, ám az eddig hasonló utakon járó megye és Miskolc városa most különvált, más-más megoldást választott. Az előbbi a Flamexszel kötött szerződést a szolgáltatások biztosításáról, az utóbbi viszont egy új gazdasági társaságot hozott létre erre a célra Cine-Mis néven. Miként érinti mindez a filmrajongók ízlését és pénztárcáját? Az ígéretek szerint csakis pozitívan. A megye helyzeté­ről Csáki Imrét, az önkormányzat ok­tatási és közművelődési osztályának vezetőjét kérdeztük. • Biztosan sokakban felmerül a kérdés, ha eddig jó volt, most miért kell megszüntetni a vállalatot? En­nek csakis törvényi okai vannak. A vagyontörvény és az önkormányzati -törvény értelmében a helyi önkor­mányzatoknak ki kellett adnunk a vagyont, tehát az ingatlanokat, ve­títéstechnikai eszközöket, segédesz­közöket. Mivel szinte lehetetlen, hogy minden mozi magának szerez­ze be a filmeket, a vagyonátadó bi­zottság kereste a lehetőséget, hogy továbbra is rentábilis maradjon a megyében a filmforgalmazás. Az lett volna a legjobb, ha a két gazda­ságosan működő mozival is rendel­kező Miskolc vállalja ezt a szolgál­tatást - azonban nem tette. Ezért az úgynevezett működtető vagyont (amely nemcsak egy Önkormányza­tot lát el) a vagyonátadó bizottság a megyei önkormányzatnak adta, ám a Moziüzemi Vállalatnak így meg­szűnt a közüzemi állami vállalati státusa - az önkormányzat immár köteles jogi sorsáról is dönteni. □ A közgyűlésen megvitatott előter­jesztés három javaslatot tartalmaz, ám kettőt, a gazdasági társaság lét­rehozását és a költségvetési intézmé­nyi formát azonnal el is veti. Miért? • Eddig a vállalathoz befolyt min­den 100 forintból 60-80-at a miskol­ci mozik adtak. Fia ezek kiesnek, nem lehet gazdaságosan működni, veszteségre pedig nem lehet gazda­sági társaságot létrehozni. Maradt, hogy költségvetési intézményként, vagy egy már működő intézmény keretén belül működtetjük. Ez elég sok pénzt felemésztett volna, hiszen plusz létszámot, infrastruktúrát je­lent. És akkor jött a Flamex Moziü­zemeltető, Kulturális és Szolgáltató Kft. kedvező és számunkra igen ala­csony kiadásokkal járó ajánlata, hi­szen csak a leendő irodát kell bizto­sítanunk. □ Tehát a Flamexnek megéri Mis­kolc nélkül... De ha nekik igen, má­soknak is. Meg lehetett volna pá­lyáztatni a megye filmforgalmazását. • Egyáltalán nem akartunk pályá­zatot kiírni, már csak azért sem, mert valóban nagyon biztató a Fla­mex ajánlata. A céggel egyébként a megyei vállalatnak volt korábban kapcsolata, tehát nem ismeretlenül kerültek a képbe. Ok nem csak film- forgalmazással foglalkoznak, mint ahogy a mi szervezetünk tette vol­na, így lehetnek rentábilisak. De ez már leginkább az ő gondjuk. A szer­ződés július 15-én, 10 évre szólóan életbe lép. Azt azonban el kell mon­danom, hogy a törvények a közmű­velődési, kulturális szolgáltatást nem teszik kötelezővé, mi önként vállaltuk. Világosan láttuk, a mozik egyedül nem állnak meg a lábukon, hiszen egy film kölcsönzési díja már 30 ezer forint körül mozog. Plusz a „rezsiköltségek” - olyan jegyárak mellett, amivel így is megérné, sen­ki nem járna moziba. Nógrádban magukra hagyták a vidéki mozikat. Most egyetlen egy van az egész me­gyében. Ez persze nem követendő példa, ezért kerestük a lehetőséget, és ezért örültünk a Flamex ajánla­tának. □ Mi az, amit a filmrajongóknak is érdemes tudni jövőbeli ellátójukról? • Ami a legfontosabb: az eddig a vállalat által végzett tevékenysége­ket maradéktalanul vállalja. A szol­gáltatásokat a mozik vezetőivel megkötött szerződés alapján, szol­gáltatói díj ellenében végzi - maga­sabb színvonalon, a jelenlegi gazda­sági kondíciók megtartásával, tehát önmagában ez a váltás nem hathat ki a jegyárakra. Ugyanakkor részt vesz a megye kulturális 'életéhez kapcsolódó rendezvények, filmna­pok szervezésében. Mivel a Flamex forgalmazó is, többen aggódnak, hogy a mások által Magyarországra behozott filmek nem jutnak el hoz­zánk. Ez kizárt, mert nemcsak a filmellátás szintjének megtartását, esetleges javítását vállalják, de a szerződésben világosan benne van: „a teljes filmkínálatot (a Magyaror­szágon bejegyzett valamennyi film- forgalmazó érvényes vetítési joggal rendelkező filmjét), a mozik részére elérhetővé teszi”. És az sem mellé­kes, hogy budapesti tevékenységét nem számítva Székesfehérváron (itt egy klubmozit kizárólag ART- moziként üzemeltet) és egész Fejér megyében sikeresen működik, sőt több Komárom és Somogy megyei filmszínház is csatlakozott már te­vékenységéhez. Vége... De folyt. köv. ÉM-repró Pedagógusoknak Miskolc (EM) — A Hírlánc, a Me­gyei Pedagógiai és Közművelődési Intézet lapjának június 28-i megje­lenése (és a nyári szünidő) miatt a pedagógusok többsége már nem lát­hatta a friss információkat tartal­mazó lapot. Ebben hirdették meg az elsősorban magyar szakos tanárok­nak ajánlott rendhagyó továbbkép­zést, a Róma-Vatikán-Assisi-San Marino-Velence utat. Az eredetileg tervezett időpont — több iskolaigaz­gató kérésére - megváltozott. így az augusztus 15-én indul és 20-ig tart a „tantúra”. A részvételi díj első részletét, a 6500 forintot augusztus 5-ig lehet postán feladni Papné Ve­res Ildikó szakértő címére (3529 Miskolc, Mikes K. u. 21.) Az útikölt­ség felmaradó - márkában fizeten­dő - részletét az autóbuszon kell be­fizetni. Verdi: Requiem Miskolc (ÉM) - A miskolci nyári zenés programok kiemelkedő ese­ményét rendezik július 16-án, szombaton este hét órakor a Miskol­ci Egyetem Aulájában. A hétvégi koncerten Verdi Requiemje hangzik el a Miskolci Szimfonikus Zenekar és az Állami Énekkar (karigazgató: Antal Mátyás) tolmácsolásában. Közreműködik Misura Zsuzsa (szoprán), Takács Tamara (alt), Bándi János (tenor) és Bátor Tamás (basszus). A művet - amely július 15-én este a Nyírbátori Zenei Tábor megnyitóján is elhangzik a helyi re­formátus templomban - a világhírű karmester, Jurij Szimonov vezényli. Műfordítók Párizs (MTI) — A párizsi magyar nagykövetségen Pro Cultura Hun- garica kitüntetést adtak át két fran­ciaországi műfordítónak, Jean Rousselot-nak és Kassai György­nek. A kitüntetést a művelődési mi­niszter adományozta a magyar kul­túra franciaországi terjesztése érde­kében kifejtett kimagasló tevékeny­ségükért. Jean Rousselot számos magyar műnek, a többi között az Ember tragédiájának franciaorszá­gi fordítója, adaptálója. Illyés Gyu­lával való fiatalkori találkozása kel­tette fel érdeklődését a magyar iro­dalom iránt, s a század második felében tulajdonképpen neki kö­szönhető hazánk költészetének franciaországi megismertetése. (Több évtizede készült magyar köl­tészeti antológiája még mindig for­rásértékű Franciaországban.) Kas­sai György pedig 40 éve él Francia- országban, műfordításainak száma meghaladja a százat, s Móricz Zsig- mond műveinek átültetésével külö­nösen maradandót alkotott. Pompidou-centrum Bécs (MTI) - Hosszú vita után vég­re döntés született: Bécsben felépül egy nagyszabású múzeumnegyed. Helyét a belvárosi nemzetközi vá­sárterületen jelölték ki. Az építke­zés terveiben a parlamenti többség már megegyezett, s a végleges hatá­rozat is megszületik még a nyári szünet előtt. Helmut Zilk, Bécs polgármestere és partnere, Christian Brünner, aki az Osztrák Néppártot képviseli, meg­állapodott abban, hogy a kulturális negyed középpontjában két szép- művészeti múzeum, egy alkotóház és egy könyvtártorony foglal majd helyet. A kulturális negyedet azért nevezik bécsi Pompidou-centrum- nak, mert az épületeket futurista stílusban tervezik. A múzeumok között foglal helyet a Leopold-gyűjtemény. Rudolf Leo­pold osztrák milliomos 5000 művé­szeti alkotásból álló gyűjteményét az állam megvásárolja. Ä Leopold- műtárgyak között találhatók az osztrák expresszionizmus legfonto­sabb alkotásai, valamint francia impresszionisták, afrikai, ázsiai és óceániai művészek festményei és szobrai is. A gyűjtemény értékét 1,1 milliárd márkára becsülik. Rudolf Leopold azonban „csak” 314 millió márkát kap az államtól, viszont a múzeum felépítésének költségeit az állam viseli, és maga Leopold lesz a múzeum igazgatója. Az osztrák fő­városnak azonban nemcsak olyan tervei vannak, hogy az európai mű­vészeti élet egyik vezető centruma legyen. Tárgyalásokat folytat a New York-i Guggenheim-múzeum- mal is, hogy az Bécsben fiókmúzeu­mot nyisson. A tárgyalások már annyira előre haladtak, hogy né­hány nappal ezelőtt aláírták a szán­déknyilatkozatot. JL

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom