Észak-Magyarország, 1994. július (50. évfolyam, 153-178. szám)
1994-07-14 / 164. szám
4 ÉSZAK-Magyarország Megyei Körkép 1994. Július 14», Csütörtök------------JEGYZET-----------R iogató realitás Brackó István Mondja a szomszéd, hogy ő korábban a hétvégén a vendéglőben evett, s meló után leugrott a sarki kocsmába egy fröccsért. Mostanra fölhagyott ezzel a szokással, részint azért, mert nem futja puccos ebédre, részint azért, mert az ivóban akkor sem érzi biztonságban magát, ha a hátát a falnak támasztja. Változnak az idők. Az anyagi és a lét-, avagy a közbiztonság összefüggéseiről hallottam nemrég érdekes párbeszédet egy közgazdász és egy szociológus között. Nem mondtak egymásnak ellent, de másként fogalmazták meg napjaink riogató realitását. Az ökonómus szakember úgy vélekedett, hogy az ország rosszabb gazdasági helyzetben van, mint négy évvel korábban, de... A másik azt mondta, hogy a morális, kulturális, etikai magatartásformák leromlása nehezíti a helyzetet, de... Próbálom magamban összeegyeztetni a szomszéd véleményét a szakértői megnyilatkozással. A mondatok végén hagyott „de” az, ami meggondolásra késztet. Egyrészt: nyitva van az aranykapu, másrészt: nem látjuk az alagút végét. Fehér négerként keressük egymás kezét a sötétben. Tény, hogy soha nem volt akkora adósságunk, mint most, de az is faktum, hogy ekkora igény és lehetőség, a kiegyezés óta nem kínálkozott, mint most. A rendszerváltás utáni kormányváltásra nagy várakozással tekint az ország. Nincs türelmi idő, s a beváltatlan zsetonok csak az indulatokat gerjeszthetik. Ígéretekkel teli a padlás, de az egyre dráguló hűtőszekrények üresek. A közeljövő kilátásai nem ígérnek gyors gyarapodást. Az Antall-Boross hozomány, illetve hagyomány bizony gyenge móring a furcsa ifjú párnak, a koalíciós jegyeseknek. Majd kiderül, hogy kényszerházasság-e ez, vagy pedig a józan felismerésen alapuló, gyümölcshozó pár(t)kapcsolat. Szorongva, reménykedve várom a híreket, s közben az angol kormány által megerősített, itthon mércének számító BBC fura elemzést bocsátott szárnyra az éter hullámain a minap. Arról elmélkedett a kommunikáció tudora, hogy átvehető, hasznosítható, követ- hető-e az amerikai, egyre általánosabbá válógyakorlat, mely szerint a rádió, a tévé, a sajtó csak a jó híreket közli, a rosszakat pedig nem, azon megfontolásból, hogy az embereket - egyéni tapasztalásaik okán - amúgy is rengeteg sokk éri... Nálunk az egyoldalú tájékoztatás veszélye nem fenyeget. Elég benyomni a gombot, vagy föllapozni az újságot. Ahogy a régi sláger mondja: egyformán fizetünk a jó és rossz hírért. Aranygyűrűt adnak Miskolc (ÉM) - Borsod-Abaúj-Zemplén Megye Közgyűlése az idén is szeretné kiadni a „Pro Comitatu” és az „Alkotói Díj”-akat. Ézek'odaítélésére 1994. július 23-ig javaslatot tehetnek a megye települési önkormányzatai, a megyei közgyűlés tagjai, bizottsága, tanácsnokai, a megyei intézmények, a megyei érdek- képviseletek, szakmai szövetségek, egyesületek, egyházak, tudományos intézetek vezetői, a megyei sportági szakszövetségek és sportegyesületek. A kitüntetések azolmak a személyeknek és közösségeknek adományozhatok, akik a megyében élnek, vagy munkásságukkal a megyéhez kötődnek és kiemelkedő, áldozatos munkát végeztek, illetve érdemeket szereztek a közélet, a tudomány, a művészet, a közoktatás, a közművelődés, a testnevelési és sportmozgalom, valamint az egészségügyi és szociális ellátás, a gyermekvédelem és az egészséges életmódra nevelés területén. A kitüntető dijakra beküldött javaslatokat szakmai kuratórium bírálja el. A JPro Comitatu” díjból - mely általában több éven át végzett alkotómunka elismeréseként adható - évente kettő, az „Alkotói Díj”-ból évente négy adományozható. Ezeket az október 23-i ünnepi közgyűlésen adják majd át. A javaslatokat - amelyeknek tartalmaznia kell a díjra felterjesztett személy rövid életrajzát, illetve az adott közösség működésének főbb állomásait, valamint a javaslattevő személy, testület szakmai indoklását -, a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Önkormányzat Hivatala Oktatási és Közművelődési Osztály címére (Miskolc, Városház tér 1. 3525) kell beküldeni. Mint azt az osztály munkatársától megtudtuk, folyamatosan érkeznek a javaslatok. A kuratórium által kiválasztott „Pro Comitatu”- díjasok munkásságuk elismeréséül egy, a megye címerével ellátott arany pecsétgyűrűt és nettó 100 ezer forint jutalmat, míg az .Alkotói Díj” tulajdonosai Varga Éva kisplasztikáját és ugyancsak nettó 100 ezer forintot kapnak. Egymilliárd forint, hitelbe Ha nem kellene több kölcsön, 2000-ben járna le a tartozás Bár a villamospálya-rekonstrukcióra pályázaton is kapott pénzt Miskolc, a munkát a hitel felvétele nélkül nem tudnák folytatni - mondja a költségvetési bizottság elnöke Fotó: Fojtán László Miskolc (ÉM - B.A.) - Nem képes tovább fedezni saját bevételeiből a folyamatban lévő beruházásokat Miskolc. A város közgyűlésének illetékes szakbizottságai nem látták akadályát, hogy a polgármester egymilliárd forint hitel felvételéről megkezdje a tárgyalásokat két bankkal. Hogy a megyeszékhelynek hitelre lesz szüksége, ez nem volt titok a városban. Hiszen annak idején Miskolc idei költségvetését a szenátorok eleve másfél milliárdos hiánynyal hagyták jóvá. A költségvetési bizottság elnöke, Fejér István (MDF) érdeklődésünkre elmondta: most jött el az a pillanat, amikor a folyamatban lévő beruházásokat és felújításokat saját forrásból, illetve az állami támogatásokból, normatívákból nem tudják tovább fedezni. (A büdzsét azzal a megszorítással fogadták el a képviselők, hogy hitelt csak a beruházásokra, felújításokra lehet felvenni.) A városháza ajánlatokat kért és kapott három banktól. A pénzintézetek nevét a hitelről tárgyaló két szakbizottság tagjai sem tudják, a kölcsön felvételének feltételeit viszont már megvitatták, és javaslatot is tettek ebben az ügyben a város polgármesterének. A költségvetési, valamint a pénzügyi-ellenőrző bizottság együttes ülésén a két grémium tagjai megtudhatták, hogy mindhárom bank kész egymilliárd forintos kölcsönt nyújtani a megyeszékhelynek. Az első bank két év türelmi idő után hat év alatt szeretne a pénzéhez jutni. A kölcsönt a két százalékkal megnövelt mindenkori jegybanki kamatra adná és elegendő garanciának tartja, ha a hitel visszafizetését a közgyűlés határozatban vállalja. A másik pénzintézetnél szintén két év türelmi idő után kezdene „ketyegni” a hat évre elosztott törlesztés. A jegybanki alapkamatot csupán egy százalékkal fejelnék meg. Viszont ingatlan jelzálog- és opciós jogot kötnek ki. Magyarán a városnak biztosítékul ingatlanokat kell felajánlania, amelyek - akár nyomott áron is - a hitelt nyújtó bank tulajdonába kerülhetnek, ha Miskolc valamilyen okból nem fizetné a törlesztést. A harmadik bank ajánlatát a két bizottság szakértői eleve nem tartották elfogadhatónak, hiszen a két év türelmi idő után három év alatt kellene törleszteni a hitelt, két és fél százalékkal megnövelt jegybanki alapkamattal, s a pénzintézet fél százalék jutalékra is igényt tartana. A két testület - többségi véleménynyel - arra az álláspontra jutott, hogy felhatalmazza a polgármestert: az első két bankkal kezdjen tárgyalásokat, fél-félmilliárd forint hitel felvételéről. Azért javasolják a kölcsön ilyen megosztását, mert az első banknak elegendő ugyan a közgyűlési garancia, de a másik hitelkondíciói kedvezőbbek. A hitel felvételéről szóló szerződés megkötéséhez a közgyűlés hozzájárulására is szükség lesz. A városháza szakértői Miskolc hitel nélküli bevételeit és várható kiadásait figyelembe véve készítettek egy 2002-ig szóló becslést. Ebből kiderül, hogy a megyeszékhely hiánya jövőre már meghaladja a kétmilliárd forintot és 2000-ben kerül egyensúlyba a költségvetés. Feltéve, ha addig nem kell további kölcsönökért folyamodni. „Nem tragikus a helyzet” - jelentette ki Fejér István. „Az azonban nyilvánvaló, hogy a városnak most már tényleg nem szabad tovább halogatnia a működési költségek felülvizsgálatát, az ésszerűsítéseket. Ma még jó adósok vagyunk, de nem lehet kölcsönökre bazírozni a város költségvetését; ki tudja: lesz-e, aki hitelez nekünk néhány év múlva is?” - tette hozzá a miskolci közgyűlés költségvetési bizottságának elnöke. Folytatódnak a barlangi kúrák Kétséges volt korábban a klímaterápia fenntartása Jósvafőn Jósvafő (ÉM - K.L.) - Ismét lesz gyógy- kúráztatás Jósvafőn, a „földalatti szanatóriumnak" nevezett természetes barlangüregben, ahová az első csoport július 15-én érkezik - tudtuk meg g gyógyhelyet üzemeltető HEUOSZ Üdültetési, Egészségmegőrző és Szolgáltató Kft. ügyvezető igazgatójától, Molnár Tibortól. A korábban a Borsodi Szénbányák által működtetett klímaterápiás gyógyhely további fenntartása a különböző intézmények átszervezése miatt kétségessé vált. Működtetésére pályázaton találtak vállalkozót. A barlangterápiás kezelésért ma már a résztvevőknek is fizetniük kell. Az ország első gyógybarlangjában a klímaterápiás kezelést 1959-ben kezdték meg. A természetes sziklaüregben kialakított kényelmes „gyógyhatású levegőn” három hetet töltenek az asztmatikus és egyéb légúti megbetegedésben szenvedők, orvosi felügyelet mellett. Ez az idén dr. Molnár Alice főorvos reszortja. A kúrán résztvevőket a szanatóriumi jelleggel működő HÉLIOSZ Kft. üdülőházában helyezik el, étkeztetésükről pedig a Jósva étterem gondoskodik. Amíg korábban olyan intézmények, vállalatok, üzemek küldték a „beutaltakat”, amelyeknél szinte munkahelyi ártalomnak számítottak ezek a betegségek, most a társadalombiztosításra jogosultak is részt vehetnek orvosi beutalás alapján a gyógykúrán. A jelentkezések már megkezdődtek és váiják a visszajáró betegeket is. Ők a korábbi években is részt vettek a légzőszérvi rehabilitáción. Egy-egy turnusban átlag 40 beteget tudnak fogadni. Az idén három turnust terveznek - egészen szeptember 15-ig. Remélik, hogy az alkalmazásukban lévő betegek gyógyulásához - a költségek egy részének átvállalásával - az üzemek és az intézmények is hozzájárulnak majd. Buszkaravánok a fürdők felé Tizenkét túrát szerveztek maguknak az edelényi nyugdíjasok Edelény (ÉM - LGY) - Buszkaravánnal indulnak ma fürdőtúrára az edelényi nyugdíjasok. Márciustól decemberig tart az ede- lényiek fürdőszezonja. Nem a Bód- vában való pancsikálásra kell gondolnunk, bár az is jó, kedveli is a fi- atalabbja. Azok a városlakók, akik „érzik már az ízületeket, a forgókat, a csontokat”, melegebb vizekbe me- rítkeznek. Az idén például tizenkét fürdőtúrát szerveztek Mezőkövesdre, Polgárra, Debrecenbe, Sárospatakra, Bogácsra, Tiszacsegére és Hajúszoboszlóra. Soha sem indulnak szombaton vagy vasárnap, hiszen akkor zsúfoltak a melegvizű strandok. Kitapasztalták, hogy a csütörtöki napok a legalkalmasabbak és a legkellemesebbek. Minimum hat, de általában ennél több busz indul esetenként, a „nagymama-járat” pedig soha nem volt kevesebb tíznél. Indulás reggel 6 órakor. Nem kell sokat gyalogolni a megállóhelyig, a buszok szétoszlanak az utcákban és csak a város szélén várják meg egymást, hogy konvojba fejlődjenek. Elképzelhető, egész buszkaraván szokott elindulni Edelényből az éppen kiszemelt fürdőig. És ez így vám már évek óta. A Nyugdíjasok Közösségének történetéről annak elnöke, Kovács János nyugdíjas bányász beszél: — 1988- ban alakult meg 55-60 fővel a bányász nyugdíjasklub. Már működ- getett egy ideje, amikor az azóta sajnos elhunyt, igen jó szervező, Lukács János (lapunk tudósítója is volt -A szerző.) javasolta, színesebb lesz a klubélet, ha más foglalkozásúakat is magunk közé fogadunk. Igaza lett és folyamatosan nőtt a klub taglétszáma. Jelenleg 458-an vagyunk. Amikor egyszer a gyógyfürdőkről hallottunk előadást, azt mondtuk, többet érne az a gyógyvíz, ha megtapasztalnánk. Aztán elkezdtük szervezni a fürdőtúrákat. Istenigazából népszerűek az utak. Amikor mint jogi személy megszűnt a Borsodi Szénbányák Vállalat, a klub is megszűnt. Persze csak papíron. Civil szerveződésként, Nyugdíjasok Közössége néven élnek tovább. A laza társulás tagjai évente 200 forint úgynevezett beiratkozási díjat fizetnek.- Ilyen kevés pénzből hogyan tudnak ennyit utazni?- Ki-ki a saját pénzéből utazik, ám mivel sokan Vagyunk roppant előnyös áron. Egy Zsóiy-fürdői út például a fürdőjeggyel együtt 200 forintba kerül. Néha az önkormányzattól is kapunk egy kis támogatást, 10-30 ezer forintot, és vannak olyan képviselők, mint Sinkó Csaba, aki képviselői alapját • a nyugdíjasösszejövetelekre fordítja. A buszokat most már nem a Volántól rendeljük, mert a magánfuvarozók olcsóbban és jobban felszerelt buszokkal tudnak kiállni. Az ablakokon függöny, a kocsiban tv, frizsider... Kovács János elmondja, hogy a lelkes szervezők nélkül nem menne ilyen flottul a dolog. Gombos József, Kovács András, Üveges József, Kicska János, Csizi Jánosné, Lóránt Jánosné, Földi Istvánná, Földi Józsefné, Dankó Józsefbe, Juhász Józsefné, Kelemen János önként és ingyen vállalta a szervezőmunkát. Kelemen János a hetvenedik évében jár, mégis ő az egyik önkéntes szervező: - A Trabanttal járom a hét utcát, ami nekem jutott. Hogy ne maradjon egyetlen üres hely sem a buszokon és nehogy lemaradjon valaki, aki számít rá. Ha megállók valakinek a háza előtt, már örülnek, tudják, hamarosan indul a fürdőtúra. Vannak nálam sokkal fiatalabb nyugdíjasok, hiszen a harmincéves rokkantnyugdíjas is velünk jön, de vannak nyolcvan év felettiek is. Azért minden út egy kis izgalommal jár, nehogy valald rosszul legyen, baja essék. Hiszen vigyázunk egymásra, elég sokan vagyunk, mégis megkönnyebbülünk, amikor épségben hazaérünk mindannyian. Eltűnt az őr Miskolc (ÉM - Nyl) - Kutyástól együtt eltűnt egy biztonsági őr Miskolcról.- A 42 éves Kardos István az egyik őrző-védő kft. alkalmazottja - mondja Farkas József csoportvezető. - Július 9-én az MVSÖ pályán volt szolgálatban a Rita nevű németjuhász kutyával. Este 20 óra 20 perckor elindult az Erdélyi utca 8. szám alatti bérházi lakásukba, ám oda nem érkezett meg. Eltűnését felesége jelentette július 11-én.- Mi történhetett Kardos Istvánnal?- Bűncselekményre utaló nyomokat eddig nem találtunk. Felesége szerint családi életük is rendezett volt. Több olyan személyt kihallgattunk, akikkel kapcsolatban állt, de eddig nem jutottunk előbbre. Éeltételez- hetően sokan ismerték, hiszen Lyu- kóbányán hétvégi telkük van, ahol biztosan többször megfordult a kutya is. Egy ilyen nagy németjuhásszal szerintünk nem lehet csak úgy nekivágni a világnak - ami a sok közül egyik esetleges kulcsa lehet a megoldásnak - hiszen egy ilyen állatot etetni kell.-Miről ismerhető fel Kardos István?- Korának megfelelő kinézetű, körülbelül 180 cm magas, átlagos testalkatú. Haja rövid, szőkés-bama színű és hátrafésülve viseli. Szájközép alá érő tömött bajuszt visel, arcán három szemölcs van. Különös ismertetőjele, hogy születési évének számjegyeit az ujjaira tetováltatta, s több más tetoválás is található a testén. Kezén az LKM-től kapott karórát hord. Eltűnésekor sárga pólót, fekete melegítő alsót, fekete-fehér színű tornacipőt, kék, ujjatlan farmermellényt viselt. Várjuk mindazoknak a jelentkezését, akik szombaton este esetleg látták őt kutyájával az MVSC pálya környékén, vagy akik azóta bárhol látták, felismerték, felismerik. A bejelentést a 324-211/23-96-os telefonon, a 345-527-es üzenetrögzítős telefonon, vagy bármely rendőri szervnél lehet megtenni. Az eltűnt őr Fotó: ÉM-repró Száradó csemeték Miskolc (ÉM - KL.) - Nincs szalonnasütés, bográcsgulyás-főzés, egyáltalán tűzrakás az erdőben. Dohányozni is csak óvatosan, a parázsló csikket eltaposva lehet — mert szigorú tűzgyújtási tilalom van érvényben az Északerdő Rt. területén is, a szlovák határtól, a zempléni részektől le, a Tisza menti ártéri erdőségekig -, kaptuk a tájékoztatást Kelemen Zoltántól, az rt. osztályvezetőjétől. Tájékoztatása szerint az utóbbi hónapban elvétve hullott csapadék nagyobb részét „felfogta” a fák lombkoronája. A száraz avar pedig könnyen lángra kap. Eddig szerencsére egyetlen erdőtűz keletkezett csak Parasznya térségében, alig fél- hektárnyi területen. Megítélése szerint a privatizáció alatt a lakosság is nagyobb gondot fordít a tűzvédelemre. Hiszen lehet, hogy „saját erdőségüket” is veszélyezteti majd a vörös kakas. Maguk az erdészek is fokozottan ellenőrzik a tilalom betartását, amiben most már a lakosság nagyobb támogatására, segítségére is számíthatnak. A tűzgyújtási tilalomra figyelmeztető táblák is felhívják a kirándulók, erdőjárók figyelmét, amit különösen a hétvégi természetjáróknak, táborozóknak - a büntetés miatt - célszerű betartani. A szinte kánikulai meleggel együttjáró csapadékhiány nemcsak a tűzveszélyt fokozza, de a tavaszi telepítésekre is rendkívül rossz hatással van. Az erdészek már tapasztalják, hogy mozaikszerüen, elsősorban a déli hegyoldalakon kiszáradnak a csemeték. A tölgy csakúgy, mint a bükk, vagy éppen a fenyő. A déli fekvésű telepítésekben nem ritka a föld 40-50 fokos hőmérséklete sem, s például a Blikkben, ahol viszonylag vékony a sziklákon a takaróréteg, „elillan” a napsütés hatására a nedvesség, a csemete kiszárad.
