Észak-Magyarország, 1994. július (50. évfolyam, 153-178. szám)

1994-07-14 / 164. szám

4 ÉSZAK-Magyarország Megyei Körkép 1994. Július 14», Csütörtök------------JEGYZET-----------­R iogató realitás Brackó István Mondja a szomszéd, hogy ő korábban a hétvégén a vendéglőben evett, s meló után leugrott a sarki kocsmába egy fröccsért. Mostanra fölhagyott ezzel a szokással, ré­szint azért, mert nem futja puccos ebédre, részint azért, mert az ivóban akkor sem ér­zi biztonságban magát, ha a hátát a fal­nak támasztja. Változnak az idők. Az anya­gi és a lét-, avagy a közbiztonság összefüg­géseiről hallottam nemrég érdekes párbe­szédet egy közgazdász és egy szociológus kö­zött. Nem mondtak egymásnak ellent, de másként fogalmazták meg napjaink rioga­tó realitását. Az ökonómus szakember úgy vélekedett, hogy az ország rosszabb gazda­sági helyzetben van, mint négy évvel koráb­ban, de... A másik azt mondta, hogy a mo­rális, kulturális, etikai magatartásformák leromlása nehezíti a helyzetet, de... Próbálom magamban összeegyeztetni a szomszéd véleményét a szakértői megnyi­latkozással. A mondatok végén hagyott „de” az, ami meggondolásra késztet. Egy­részt: nyitva van az aranykapu, másrészt: nem látjuk az alagút végét. Fehér néger­ként keressük egymás kezét a sötétben. Tény, hogy soha nem volt akkora adóssá­gunk, mint most, de az is faktum, hogy ek­kora igény és lehetőség, a kiegyezés óta nem kínálkozott, mint most. A rendszerváltás utáni kormányváltásra nagy várakozással tekint az ország. Nincs türelmi idő, s a be­váltatlan zsetonok csak az indulatokat ger­jeszthetik. Ígéretekkel teli a padlás, de az egyre dráguló hűtőszekrények üresek. A kö­zeljövő kilátásai nem ígérnek gyors gyara­podást. Az Antall-Boross hozomány, illet­ve hagyomány bizony gyenge móring a fur­csa ifjú párnak, a koalíciós jegyeseknek. Majd kiderül, hogy kényszerházasság-e ez, vagy pedig a józan felismerésen alapuló, gyümölcshozó pár(t)kapcsolat. Szorongva, reménykedve várom a híreket, s közben az angol kormány által megerősített, itthon mércének számító BBC fura elemzést bo­csátott szárnyra az éter hullámain a mi­nap. Arról elmélkedett a kommunikáció tu­dora, hogy átvehető, hasznosítható, követ- hető-e az amerikai, egyre általánosabbá vá­lógyakorlat, mely szerint a rádió, a tévé, a sajtó csak a jó híreket közli, a rosszakat pe­dig nem, azon megfontolásból, hogy az em­bereket - egyéni tapasztalásaik okán - amúgy is rengeteg sokk éri... Nálunk az egyoldalú tájékoztatás veszélye nem fenyeget. Elég benyomni a gombot, vagy föllapozni az újságot. Ahogy a régi sláger mondja: egyformán fizetünk a jó és rossz hírért. Aranygyűrűt adnak Miskolc (ÉM) - Borsod-Abaúj-Zemplén Me­gye Közgyűlése az idén is szeretné kiadni a „Pro Comitatu” és az „Alkotói Díj”-akat. Ézek'odaítélésére 1994. július 23-ig javaslatot tehetnek a megye települési önkormányzatai, a megyei közgyűlés tagjai, bizottsága, tanács­nokai, a megyei intézmények, a megyei érdek- képviseletek, szakmai szövetségek, egyesüle­tek, egyházak, tudományos intézetek vezetői, a megyei sportági szakszövetségek és sporte­gyesületek. A kitüntetések azolmak a szemé­lyeknek és közösségeknek adományozhatok, akik a megyében élnek, vagy munkásságuk­kal a megyéhez kötődnek és kiemelkedő, áldo­zatos munkát végeztek, illetve érdemeket sze­reztek a közélet, a tudomány, a művészet, a közoktatás, a közművelődés, a testnevelési és sportmozgalom, valamint az egészségügyi és szociális ellátás, a gyermekvédelem és az egészséges életmódra nevelés területén. A kitüntető dijakra beküldött javaslatokat szakmai kuratórium bírálja el. A JPro Comita­tu” díjból - mely általában több éven át vég­zett alkotómunka elismeréseként adható - évente kettő, az „Alkotói Díj”-ból évente négy adományozható. Ezeket az október 23-i ünne­pi közgyűlésen adják majd át. A javaslatokat - amelyeknek tartalmaznia kell a díjra felter­jesztett személy rövid életrajzát, illetve az adott közösség működésének főbb állomásait, valamint a javaslattevő személy, testület szakmai indoklását -, a Borsod-Abaúj-Zemp­lén Megyei Önkormányzat Hivatala Oktatási és Közművelődési Osztály címére (Miskolc, Városház tér 1. 3525) kell beküldeni. Mint azt az osztály munkatársától megtud­tuk, folyamatosan érkeznek a javaslatok. A kuratórium által kiválasztott „Pro Comitatu”- díjasok munkásságuk elismeréséül egy, a me­gye címerével ellátott arany pecsétgyűrűt és nettó 100 ezer forint jutalmat, míg az .Alkotói Díj” tulajdonosai Varga Éva kisplasztikáját és ugyancsak nettó 100 ezer forintot kapnak. Egymilliárd forint, hitelbe Ha nem kellene több kölcsön, 2000-ben járna le a tartozás Bár a villamospálya-rekonstrukcióra pályázaton is kapott pénzt Miskolc, a munkát a hitel felvétele nélkül nem tudnák folytatni - mondja a költségvetési bizottság elnöke Fotó: Fojtán László Miskolc (ÉM - B.A.) - Nem képes to­vább fedezni saját bevételeiből a fo­lyamatban lévő beruházásokat Mis­kolc. A város közgyűlésének illetékes szakbizottságai nem látták akadá­lyát, hogy a polgármester egymilli­árd forint hitel felvételéről megkezd­je a tárgyalásokat két bankkal. Hogy a megyeszékhelynek hitelre lesz szüksége, ez nem volt titok a városban. Hiszen annak idején Mis­kolc idei költségvetését a szenáto­rok eleve másfél milliárdos hiány­nyal hagyták jóvá. A költségvetési bizottság elnöke, Fejér István (MDF) érdeklődésünkre elmondta: most jött el az a pillanat, amikor a folyamatban lévő beruházásokat és felújításokat saját forrásból, illetve az állami támogatásokból, normatí­vákból nem tudják tovább fedezni. (A büdzsét azzal a megszorítással fogadták el a képviselők, hogy hitelt csak a beruházásokra, felújításokra lehet felvenni.) A városháza ajánlatokat kért és ka­pott három banktól. A pénzintéze­tek nevét a hitelről tárgyaló két szakbizottság tagjai sem tudják, a kölcsön felvételének feltételeit vi­szont már megvitatták, és javasla­tot is tettek ebben az ügyben a vá­ros polgármesterének. A költségvetési, valamint a pénzü­gyi-ellenőrző bizottság együttes ülé­sén a két grémium tagjai megtud­hatták, hogy mindhárom bank kész egymilliárd forintos kölcsönt nyúj­tani a megyeszékhelynek. Az első bank két év türelmi idő után hat év alatt szeretne a pénzéhez jutni. A kölcsönt a két százalékkal megnö­velt mindenkori jegybanki kamatra adná és elegendő garanciának tart­ja, ha a hitel visszafizetését a köz­gyűlés határozatban vállalja. A másik pénzintézetnél szintén két év türelmi idő után kezdene „ketyegni” a hat évre elosztott tör­lesztés. A jegybanki alapkamatot csupán egy százalékkal fejelnék meg. Viszont ingatlan jelzálog- és opciós jogot kötnek ki. Magyarán a városnak biztosítékul ingatlanokat kell felajánlania, amelyek - akár nyomott áron is - a hitelt nyúj­tó bank tulajdonába kerülhet­nek, ha Miskolc valamilyen okból nem fizetné a törlesztést. A harmadik bank ajánlatát a két bi­zottság szakértői eleve nem tartot­ták elfogadhatónak, hiszen a két év türelmi idő után három év alatt kel­lene törleszteni a hitelt, két és fél százalékkal megnövelt jegy­banki alapkamattal, s a pénzin­tézet fél százalék jutalékra is igényt tartana. A két testület - többségi vélemény­nyel - arra az álláspontra jutott, hogy felhatalmazza a polgármes­tert: az első két bankkal kezdjen tárgyalásokat, fél-félmilliárd forint hitel felvételéről. Azért javasolják a kölcsön ilyen megosztását, mert az első banknak elegendő ugyan a köz­gyűlési garancia, de a másik hitel­kondíciói kedvezőbbek. A hitel fel­vételéről szóló szerződés megköté­séhez a közgyűlés hozzájárulására is szükség lesz. A városháza szakértői Miskolc hitel nélküli bevételeit és várható kiadá­sait figyelembe véve készítettek egy 2002-ig szóló becslést. Ebből kide­rül, hogy a megyeszékhely hiánya jövőre már meghaladja a kétmilli­árd forintot és 2000-ben kerül egyensúlyba a költségvetés. Felté­ve, ha addig nem kell további köl­csönökért folyamodni. „Nem tragikus a helyzet” - jelentet­te ki Fejér István. „Az azonban nyil­vánvaló, hogy a városnak most már tényleg nem szabad tovább halogat­nia a működési költségek felülvizs­gálatát, az ésszerűsítéseket. Ma még jó adósok vagyunk, de nem le­het kölcsönökre bazírozni a vá­ros költségvetését; ki tudja: lesz-e, aki hitelez nekünk néhány év múlva is?” - tette hozzá a mis­kolci közgyűlés költségvetési bizott­ságának elnöke. Folytatódnak a barlangi kúrák Kétséges volt korábban a klímaterápia fenntartása Jósvafőn Jósvafő (ÉM - K.L.) - Ismét lesz gyógy- kúráztatás Jósvafőn, a „földalatti sza­natóriumnak" nevezett természetes barlangüregben, ahová az első cso­port július 15-én érkezik - tudtuk meg g gyógyhelyet üzemeltető HEUOSZ Üdültetési, Egészségmegőrző és Szol­gáltató Kft. ügyvezető igazgatójától, Molnár Tibortól. A korábban a Borsodi Szénbányák által működtetett klímaterápiás gyógyhely további fenntartása a kü­lönböző intézmények átszervezése miatt kétségessé vált. Működtetésé­re pályázaton találtak vállalkozót. A barlangterápiás kezelésért ma már a résztvevőknek is fizetniük kell. Az ország első gyógybarlangjában a klímaterápiás kezelést 1959-ben kezdték meg. A természetes szikla­üregben kialakított kényelmes „gyógyhatású levegőn” három hetet töltenek az asztmatikus és egyéb légúti megbetegedésben szenvedők, orvosi felügyelet mellett. Ez az idén dr. Molnár Alice főorvos reszortja. A kúrán résztvevőket a szanatóriumi jelleggel működő HÉLIOSZ Kft. üdülőházában helyezik el, étkezte­tésükről pedig a Jósva étterem gon­doskodik. Amíg korábban olyan in­tézmények, vállalatok, üzemek küldték a „beutaltakat”, amelyek­nél szinte munkahelyi ártalomnak számítottak ezek a betegségek, most a társadalombiztosításra jogo­sultak is részt vehetnek orvosi beu­talás alapján a gyógykúrán. A je­lentkezések már megkezdődtek és váiják a visszajáró betegeket is. Ők a korábbi években is részt vettek a légzőszérvi rehabilitáción. Egy-egy turnusban átlag 40 beteget tudnak fogadni. Az idén három turnust ter­veznek - egészen szeptember 15-ig. Remélik, hogy az alkalmazásukban lévő betegek gyógyulásához - a költségek egy részének átvállalásá­val - az üzemek és az intézmények is hozzájárulnak majd. Buszkaravánok a fürdők felé Tizenkét túrát szerveztek maguknak az edelényi nyugdíjasok Edelény (ÉM - LGY) - Buszkaravánnal indulnak ma fürdőtúrára az edelényi nyugdíjasok. Márciustól decemberig tart az ede- lényiek fürdőszezonja. Nem a Bód- vában való pancsikálásra kell gon­dolnunk, bár az is jó, kedveli is a fi- atalabbja. Azok a városlakók, akik „érzik már az ízületeket, a forgókat, a csontokat”, melegebb vizekbe me- rítkeznek. Az idén például tizenkét fürdőtúrát szerveztek Mezőkövesd­re, Polgárra, Debrecenbe, Sárospa­takra, Bogácsra, Tiszacsegére és Hajúszoboszlóra. Soha sem indulnak szombaton vagy vasárnap, hiszen akkor zsúfoltak a melegvizű strandok. Kitapasztal­ták, hogy a csütörtöki napok a legal­kalmasabbak és a legkellemeseb­bek. Minimum hat, de általában en­nél több busz indul esetenként, a „nagymama-járat” pedig soha nem volt kevesebb tíznél. Indulás reggel 6 órakor. Nem kell sokat gyalogolni a megállóhelyig, a buszok szétoszla­nak az utcákban és csak a város szélén várják meg egymást, hogy konvojba fejlődjenek. Elképzelhető, egész buszkaraván szokott elindul­ni Edelényből az éppen kiszemelt fürdőig. És ez így vám már évek óta. A Nyugdíjasok Közösségének törté­netéről annak elnöke, Kovács János nyugdíjas bányász beszél: — 1988- ban alakult meg 55-60 fővel a bá­nyász nyugdíjasklub. Már működ- getett egy ideje, amikor az azóta saj­nos elhunyt, igen jó szervező, Lu­kács János (lapunk tudósítója is volt -A szerző.) javasolta, színesebb lesz a klubélet, ha más foglalkozásúakat is magunk közé fogadunk. Igaza lett és folyamatosan nőtt a klub taglét­száma. Jelenleg 458-an vagyunk. Amikor egyszer a gyógyfürdőkről hallottunk előadást, azt mondtuk, többet érne az a gyógyvíz, ha megta­pasztalnánk. Aztán elkezdtük szer­vezni a fürdőtúrákat. Istenigazából népszerűek az utak. Amikor mint jogi személy megszűnt a Borsodi Szénbányák Vállalat, a klub is megszűnt. Persze csak papí­ron. Civil szerveződésként, Nyugdí­jasok Közössége néven élnek to­vább. A laza társulás tagjai évente 200 forint úgynevezett beiratkozási díjat fizetnek.- Ilyen kevés pénzből hogyan tudnak ennyit utazni?- Ki-ki a saját pénzéből utazik, ám mivel sokan Vagyunk roppant elő­nyös áron. Egy Zsóiy-fürdői út pél­dául a fürdőjeggyel együtt 200 fo­rintba kerül. Néha az önkormány­zattól is kapunk egy kis támogatást, 10-30 ezer forintot, és vannak olyan képviselők, mint Sinkó Csaba, aki képviselői alapját • a nyugdíjas­összejövetelekre fordítja. A buszo­kat most már nem a Volántól ren­deljük, mert a magánfuvarozók ol­csóbban és jobban felszerelt buszok­kal tudnak kiállni. Az ablakokon függöny, a kocsiban tv, frizsider... Kovács János elmondja, hogy a lel­kes szervezők nélkül nem menne ilyen flottul a dolog. Gombos József, Kovács András, Üveges József, Kicska János, Csizi Jánosné, Ló­ránt Jánosné, Földi Istvánná, Földi Józsefné, Dankó Józsefbe, Juhász Józsefné, Kelemen János önként és ingyen vállalta a szervezőmunkát. Kelemen János a hetvenedik évé­ben jár, mégis ő az egyik önkéntes szervező: - A Trabanttal járom a hét utcát, ami nekem jutott. Hogy ne maradjon egyetlen üres hely sem a buszokon és nehogy lemaradjon valaki, aki számít rá. Ha megállók valakinek a háza előtt, már örül­nek, tudják, hamarosan indul a für­dőtúra. Vannak nálam sokkal fiata­labb nyugdíjasok, hiszen a harminc­éves rokkantnyugdíjas is velünk jön, de vannak nyolcvan év felettiek is. Azért minden út egy kis izgalom­mal jár, nehogy valald rosszul le­gyen, baja essék. Hiszen vigyázunk egymásra, elég sokan vagyunk, mégis megkönnyebbülünk, amikor épségben hazaérünk mindannyian. Eltűnt az őr Miskolc (ÉM - Nyl) - Kutyástól együtt eltűnt egy biztonsági őr Mis­kolcról.- A 42 éves Kardos István az egyik őrző-védő kft. alkalmazottja - mondja Farkas József csoportveze­tő. - Július 9-én az MVSÖ pályán volt szolgálatban a Rita nevű né­metjuhász kutyával. Este 20 óra 20 perckor elindult az Erdélyi utca 8. szám alatti bérházi lakásukba, ám oda nem érkezett meg. Eltűnését felesége jelentette július 11-én.- Mi történhetett Kardos Istvánnal?- Bűncselekményre utaló nyomokat eddig nem találtunk. Felesége sze­rint családi életük is rendezett volt. Több olyan személyt kihallgattunk, akikkel kapcsolatban állt, de eddig nem jutottunk előbbre. Éeltételez- hetően sokan ismerték, hiszen Lyu- kóbányán hétvégi telkük van, ahol biztosan többször megfordult a ku­tya is. Egy ilyen nagy németju­hásszal szerintünk nem lehet csak úgy nekivágni a világnak - ami a sok közül egyik esetleges kulcsa le­het a megoldásnak - hiszen egy ilyen állatot etetni kell.-Miről ismerhető fel Kardos István?- Korának megfelelő kinézetű, kö­rülbelül 180 cm magas, átlagos test­alkatú. Haja rövid, szőkés-bama színű és hátrafésülve viseli. Szájkö­zép alá érő tömött bajuszt visel, ar­cán három szemölcs van. Különös ismertetőjele, hogy születési évének számjegyeit az ujjaira tetováltatta, s több más tetoválás is található a testén. Kezén az LKM-től kapott karórát hord. Eltűnésekor sárga pó­lót, fekete melegítő alsót, fekete-fe­hér színű tornacipőt, kék, ujjatlan farmermellényt viselt. Várjuk mindazoknak a jelentkezését, akik szombaton este esetleg látták őt ku­tyájával az MVSC pálya környékén, vagy akik azóta bárhol látták, felis­merték, felismerik. A bejelentést a 324-211/23-96-os telefonon, a 345-527-es üzenetrögzítős telefo­non, vagy bármely rendőri szervnél lehet megtenni. Az eltűnt őr Fotó: ÉM-repró Száradó csemeték Miskolc (ÉM - KL.) - Nincs sza­lonnasütés, bográcsgulyás-főzés, egyáltalán tűzrakás az erdőben. Do­hányozni is csak óvatosan, a pa­rázsló csikket eltaposva lehet — mert szigorú tűzgyújtási tilalom van érvényben az Északerdő Rt. te­rületén is, a szlovák határtól, a zempléni részektől le, a Tisza menti ártéri erdőségekig -, kaptuk a tájé­koztatást Kelemen Zoltántól, az rt. osztályvezetőjétől. Tájékoztatása szerint az utóbbi hó­napban elvétve hullott csapadék nagyobb részét „felfogta” a fák lombkoronája. A száraz avar pedig könnyen lángra kap. Eddig szeren­csére egyetlen erdőtűz keletkezett csak Parasznya térségében, alig fél- hektárnyi területen. Megítélése sze­rint a privatizáció alatt a lakosság is nagyobb gondot fordít a tűzvéde­lemre. Hiszen lehet, hogy „saját er­dőségüket” is veszélyezteti majd a vörös kakas. Maguk az erdészek is fokozottan ellenőrzik a tilalom be­tartását, amiben most már a lakos­ság nagyobb támogatására, segítsé­gére is számíthatnak. A tűzgyújtási tilalomra figyelmezte­tő táblák is felhívják a kirándulók, erdőjárók figyelmét, amit különö­sen a hétvégi természetjáróknak, táborozóknak - a büntetés miatt - célszerű betartani. A szinte kánikulai meleggel együtt­járó csapadékhiány nemcsak a tűz­veszélyt fokozza, de a tavaszi telepí­tésekre is rendkívül rossz hatással van. Az erdészek már tapasztalják, hogy mozaikszerüen, elsősorban a déli hegyoldalakon kiszáradnak a csemeték. A tölgy csakúgy, mint a bükk, vagy éppen a fenyő. A déli fekvésű telepítésekben nem ritka a föld 40-50 fokos hőmérséklete sem, s például a Blikkben, ahol viszony­lag vékony a sziklákon a takaróré­teg, „elillan” a napsütés hatására a nedvesség, a csemete kiszárad.

Next

/
Oldalképek
Tartalom