Észak-Magyarország, 1994. július (50. évfolyam, 153-178. szám)

1994-07-14 / 164. szám

1994» Július 14., Csütörtök Megyei Körkép ESZAK-Magyarország 5 Irány Anglia! Miskolc (ÉM) - T. Asztalos Ildikó polgármester vezetésével küldött­ség utazik ma Miskolcról az angliai Corby-ba, ahonnan július 18-án ér­kezik haza a deputáció - jelentették be a városháza tegnapi sajtótájé­koztatóján. A Londontól északra fekvő angliai Corby város küldöttei az utóbbi másfél évben már négyszer megfor­dultak Miskolcon, legutóbb éppen a májusi városünnepen. Vezetői egy­folytában kapacitálják T. Asztalos Ildikó polgármestert, hogy látogas­son hozzájuk, létesítsenek közeleb­bi kapcsolatot. (Corby egyébként hasonló adottságokkal bír mint Miskolc, korábban túlsúlyos kohá­szatát leépítették, majd gazdasági szerkezetét sikeresen átalakí­tották.) Az említett májusi látogatáson a Corby-t képviselő delegáció ajánla­tot tett a vendéglátónak, hogy közö­sen dolgozzanak ki egy olyan pályá­zatot, amelyet egy angliai és egy kö­zép-kelet európai ország önkor­mányzata nyújthat be a Közép- és Kelet-Európai Hivatal Helyi Önkor­mányzatok Nemzetközi Irodájához, amely Londonban székel. Ennek célja, hogy pénzt nyeljenek (30 ezer fontot), melynek felhasználásával lehetőség nyílik gazdaság és vállal­kozás élénkítésére, a vagyongazdál­kodás fejlesztésére, projekteken ke­resztül. A szakmai segítséget ehhez angol szakemberek adják, akiket termé­szetesen Angliából finanszíroznak. A pályázat közös kidolgozásához a miskolci polgármesteri hivatal munkatársai adatsort készítettek elő, amelyet angol fordításban (hogy gyorsabb legyen a munka) visz magával a küldöttség. A dele­gáció tagjai egyébként pénzügyi szakemberek lesznek, valamint a Zrínyi Gimnázium igazgatónője, az angolok ugyanis szeretnék, ha diá­kok cserelátogatáson vennének részt. Elviszik a miskolciak a helyi gazdasági kamara, a gyáriparosok szövetsége, a miskolci vállalakozók információs adatait is - hátha akad érdeklődő gazdasági partner. Bemászott a francia intézetbe Miskolc (ÉM) - Kedden és szerdán is adtak munkát a betörőket üldöző miskolci rendőröknek a bűnözők. A Tapolcai út 99. sz. alatt lévő, dr. Cs. M. tulajdonát képező hétvégi házba ismeretlen tettesek tetőbon­tás módszerével hatoltak be. Jófor­mán minden mozdíthatót elvittek, ami csak a kezük ügyébe került. A kár mintegy 50 ezer forint. Nyitva maradt az ablak a Kossut utca 11-ben működő Francia Inté­zetben. S noha ez nem sokaknak tűnt fel, a nyitott szemmel járók kö­zött volt egy betörő is. Igaz, nem so­kat talált, hiszen mindössze 1800 forinttal távozott - ismét a nyitott ablakon át... Továbbra is vonzzák a bűnözőket a magukra hagyott gépkocsik. A Kácz György utcai parkolóban ismeretlen módszerrel törtek fel egyet, hogy hozzájussanak a tetszetős, mintegy 17 ezer forint értékű rádiósmagnó­hoz. A Hajós utcai parkolóban álló egyik járműnél sem sokáig tétováz­tak a bűnözők, betörték az ablakát, majd megléptek a mintegy 2500 fo­rint értéket képviselő hangfallal. Illúziók és realitások között Tóth Pál és Bogár László a kormányprogram tervezetéről Budapest (ISB—HM—DZS) - Nem lehet mit kezdeni azzal az ellenzéki véle­ménnyel, hogy a kormányprogram tervezete csalások gyűjteménye lenne - véli a kormánypárti Tóth Pál, szocia­lista parlamenti képviselő. Az ellenzé­ki, MDF-es Bogár László pedig azt állít­ja: a kormányprogram tervezetével az MSZP-SZDSZ koalíció megpró­bál hidat verni az illúziók és a realitá­sok közé. Borsod-Abaúj-Zemplén megye terü­leti listájáról a parlamentbe jutott képviselők közül Tót Pál szocialista, és Bogár László MDF-es politikuso­kat kértük arra, hogy a kormány- program nemrégen elkészült terve­zetéről mondják el személyes véle­ményüket. Tóth Pál (MSZP) az emberi jogi, kisebbségi és vallásügyi bizottság tagja: • Nagyon jónak, szakszerűnek, és összefogottnak tartom a program- tervezetet. Amikor kézhez kaptam, előkerestem a Nemzeti Megújhodás Programját, hogy legyen összeha­sonlítási alapom. Ez utóbbi nagyon jelentős, nagy horderejű, rengeteg munkát, és jó gondolatot tartalma­zó igen terjedelmes dokumentum. Ezzel összehasonlítva a mostam program sokkal szikárabb, össze- fogottabb, sokkal kevésbé bőbeszé­dű. Nem terjed ki minden részlet- problémára, nem akar teljesen új dolgokkal előhozakodni, nem akar divatos felvetésekkel operálni, ha­nem a valós problémákból igyekszik megfogalmazni azokat a célokat, amelyeket kiemelten fontosnak tart. Ugyanakkor például a válság- kezelésről szóló rész, vagy Bős-Nagymarossal, és az expóval foglalkozó fejezet egészen konkrét feladatokat is tartalmaz. Persze, ha az ember érdeklődési köréhez közel­álló témák részletes kifejtését kere­si, akkor óhatatlanul hiányérzete támad. □ A program tanulmányozása köz­ben ön mivel kapcsolatosan nem ta­lált kielégítő, részletes, kidolgozott tervet? • A cigányság komplex problémájá­val kapcsolatos kormányzati teen­dőket túlságosan is általánosnak vélem. □As eddig napvilágot látott ellenzé­ki kritikák közül melyeket tartja el­fogadhatónak? • Én minden olyan kritikát jogos­Boqár László: „Megpróbálnak hidat verni az illúziók és a rea­litások között" nak tartok, amelynek van racioná­lis magja. De azt az ellenvetést, amelyet egy vezető ellenzéki politi­kus tett, és amely csalás gyűjte­ménynek nevezi a kormányprogra­mot, azzal nem lehet mit kezdeni. Úgy gondolom, különösen azokat a kritikákat érdemes megfontolnunk, amelyeket az előző kormány veze­tői, szakértői tesznek. De végül is nem magán a programon múlik a lényeg, hanem a végrehajtáson. Egy-egy csata előtt a hadvezérek is részletesen kidolgozzák a stratégi­át, ami általában nagyon jó, de az­tán a csatatéren kiderül, hogy a ka­tonák gyáváit, a tisztek hozzá nem értőek, és öt perc múlva a stratégiát félre lehet tenni. Bogár László (MDF), a gazdasági bizottság tagja: • Az utóbbi 1-2 évben kiderült, hogy a térség gazdasági, társadalmi átalakítása sokkal nehezebb és bo­nyolultabb feladat, mint bárki gon­dolta volna 1989-90-ben. így telje­sen természetes, hogy a lakosság­ban van némi csalódottság az el­múlt évek folyamataival kapcsolat­ban. Ebből a csalódottságból jó né­hány illúzió született és a választási eredmények ezeket az illúziókat tükrözik. A kormányprogram pedig megpróbál választ adni arra a di­lemmára, hogy miféle kitörési pon­tok vannak egy olyan országban, amelyben a társadalom nagyobbik része gazdasági értelemben az áta­lakulás vesztese. Tóth Pál: „A csatatéren kiderül: a stratégiát félre lehet tenni" Fotók: ISB/Nagy Gábor □ Tehát a kormányprogram illu­zórikus? • Inkább úgy fogalmaznék, hogy megkísérel hidat verni a megalapo­zatlan illúziók és a realitások közé. Egyes esetekben korrekt módon, más esetekben viszont sajnos, to­vább geijeszteti ezeket az illúzió­kat. Ami a program gazdasági ré­szét illeti, viszonylag reális módon vázolja fel a lehetőségeket. A na­gyobb problémát inkább az jelenti, hogy a választási kampány során a győztes pártok nem ezt ígérték vagy legalábbis nem ezt sugallták. De a realitásokhoz vitathatatlanul a program áll közelebb. Az átalakulás költségei nagyobbak, mint bárki várta a kezdetekkor. Ezeket a költ­ségeket pedig valakinek meg kell fi­zetnie. Mivel külső források nem állnak rendelkezésünkre - egyrészt a már 1989-ben jelentkező kritikus szintű eladósodottságunk miatt, másrészt mert a nyugat helyzete sem teszi lehetővé -, belső forrásból kell fedezni. Vagyis a társadalom 75 százalékát kitevő bérből és fizetés­ből élő veszteseknek és a felhalmozó tulajdonosi rétegnek, azaz az átala­kulás nyerteseinek közösen kell vállalniuk a finanszírozást. Amikor tehát a program társadalmi-gazda­sági egyezségről beszél, a társada­lom főszereplői közötti egyezséget kell érteni. Ám, ebben semmi újdon­ság nincs, hiszen az elmúlt négy év­ben kormányzó politikai erők alap­vető törekvése is éppen az volt, hogy egyezséget hozzanak létre a terhek viselését illetően. Miskolc (EM - KJ.) - Julius 18-tól átlagosan 4,6 százalékkal drágul 515-féle import gyógyszer fogyasz­tói ára. Az áremelkedésnek az az oka, hogy a forintleértékelések ha­tását sem a gyártók, sem a hazai forgalmazók, sem pedig az Orszá­gos Egészségbiztosítási Pánztár (OEP) nem vállalja magára. (Mind­össze 50 gyógyszernél kompenzálja a külföldi gyártó a forintleértéke­lést, a piacon maradás reményé­ben.) A számítások szerbit a lakos­ság idei gyógyszerkiadása várható­an ötmilliárd forinttal haladja majd meg a tavalyi 15,3 milliárdot annak ellenére, hogy az OEP gyógyszertá­mogatásra szánt költségvetése a je­lek szerint nyolcmilliárd forinttal túllépi a tervezettet. Arról érdeklődtünk néhány gyógy­szertárban, vajon megindult-e az érintett gyógyszerek felvásárlása, „spajzolása”? Az egyik tiszaújvárosi patika munkatársától megtudtuk, hogy „igazi” felvásárlást nem ta­pasztalnak ez idáig, ami nem csoda, hiszen még a gyógyszertárak sem ismerik, mely gyógyszereket érinti az áremelés. A miskolci Arany Szar­vas Gyógyszertár vezetője elmond­ta, hogy az említett cikkek listáját még ők sem látták, ennek ellenére itt már megindult a felvásárlás. Mi­után a vevők sem tudják, mely gyógyszerek lesznek drágábbak, szinte mindenből többet vásárolnak Révész János, a Gyógyszertári Köz­pont igazgatója már ismeri a listát, a napokban küldik Jp a patikákba. Mint mondta, minden megemelt árú import gyógyszer „vényes” készítmény, tehát csak receptre vá­sárolható majd. „Spájzolni” tehát nemigen lehet belőlük. MEGYÉNKBŐL Ma... — Sajószentpéter város önkor­mányzatának képviselő-testülete rendkívüli ülést tart 15 óra 30 perctől a városháza tanácskozó- termében. A szenátorok elbírálják a Művelődési és Sportközpont in­tézményvezetői állására benyúj­tott pályázatokat, valamint elő­terjesztést hallgatnak meg a váro­si kábeltelevízió megvalósításá­nak lehetőségeméi. Holnap • •• — Dr. Molnár Pál önkormányzati képviselő pénteken 18 órától a miskolctapolcai volt pártházban (Győri út 17.) fogadóórát tart, amelyre tisztelettel vár minden érdeklődőt. Kétszer locsolnak Miskolc (ÉM) - Mintegy 400 kilo­méternyi szilárd burkolatú útja van a megyeszékhelynek. Ebből az idén 250 kilométernyi szakasz seprésére és locsolására kötött szerződést a Miskolci Közterület­fenntartó Vállalattal a Polgár- mesteri Hivatal. A többi helyen nem végeztetnek ilyen munkát, vagy mert nincs rá szükség, vagy mert nincs rá pénz. A seprés már­cius közepétől november közepé­ig, a locsolás májustól szeptember 30-ig tart. Amint azt Vanczák Zol­tántól, a városüzemeltetési osz­tály helyettes vezetőjétől megtud­tuk, sem a seprés, sem a locsolás gyakorisága nem egyforma a 250 kilométeren. Van egy 80 kilométe­res kiemelt terület, amely magá­ban foglalja a belvárost, észak-dé­li irányban a Szentpéteri kapui és Csabai kapui részt, kelet-nyugati irányban pedig a Tiszai pályaud­var és a Szent Anna plébánia kö­zötti részeket. Ezeken a területe­ken hetente kétszer locsoltat és hetente ötször söpörtet a város. A fennmaradó 170 kilométeres út­szakaszokon pedig a locsolás gya­korisága heti egy alkalom, míg a seprésé heti két alkalom. Mindez évente mintegy 7 millió forintjába keiül Miskolcnak. Elkezdődik a cserkésztábor Miskolc (ÉM) - Ma kezdődik a miskolci 763-as Hunyadi János cserkészcsapat nyári környezet­védelmi vándortábora. A hatvan cserkész július 21-ig Miskolctól Egerig bejátja a Bükki Nemzeti Parkot, egy-egy éjszakát töltve Kisgyőr, Kács, Cserépváralja, Bo­gács és Szomolya térségében is. A táborozás nem csupán szórako­zást jelent majd, hiszen a prog­ramban szerepel környezetvédel­mi munka, s a környezetvédelem­mel kapcsolatos előadásokat is meghallgatnak. Dél-borsodi gázprogram Mezőcsát (ÉM) - Két éve kezdő­dött a Dél-borsodi térség gázberu­házásának megvalósítása. Mező­csát kezdeményezésére tíz telepü­lés együtt fordult az Állami Fej­lesztési Intézethez támogatásért, amelynek mértéke végül is 16,1 százalék lett. Ez azt jelenti, hogy egy lakásra mintegy 50 000 forint költség jut (ha valaki most kima­rad a gázbekötésből, a későbbiek folyamán ez az összeg sokkal több lesz majd), ebből visszaigényel­hető a közműfejlesztési hozzájá­rulás. A programnak az tenne jót, ha a lakosságnak legalább hetven százaléka részt venne benne. A szervezés javában tart - tudtuk meg Amóth János polgármester­től, s talán már a jövő hét végén eldől, mi következhet a továbbiak­ban. Ha meglesz a hetven száza­léknyi jelentkező, kezdődhet a ki­vitelezés, s a jövő év szeptemberé­nek végére minden érdekelt in­gatlanra bevezethetnék a gázt. Ismét a telepekről Miskolc (ÉM) - A miskolci önkor­mányzati képviselő-testület em­beri jogi bizottsága úgy határo­zott, hogy ismét napirendre tűzik a miskolci nyomortelepek (Szondi, Békeszálló, Repülőtér) sorsát. Jú­lius 19-én délután 2-kor a város­házán tárgyalnak a témáról. INNEN SZÓLVA hó Nyikes Imre Tegnap reggel a Búza téri élelmiszerbolt­ban idős falusi néni kereste az írót. Noha majdn em mindigkapható, most éppen nem volt. „Milyen kár!”-sóhajtott. „Nagyon sze­retem.” Ezt hallván egy másik vevő megje­gyezte: „Csak ne lenne olyan drága!..”. Én is gyakran iszom írót. Nekem is feltűnt, hogy valóban felszökött az ára. Pedig va­lamikor jóval olcsóbb volt, mint a tej. S ezt mindenki rendjén valónak is tartotta, hi­szen a tejtermelés melléktermékeként tar­tották nyilván. Ez azonban némi korrekci­óra szorul. Az Új Magyar Lexikon ezt írja az íróról: „A vajgyártás nagy víztartalmú, könnyen romló mellékterméke, 3,6-4 % tejcukrot, 3-3,6 % tejfehérjét és 0,7-0,8 % hamualko­tórészt tartalmaz, zsírtartalma 0,2-0,6 %. Nagy lecitin- és tejsavtartalma, valamint kellemes, üdítő íze miatt egyes országok­ban csecsemők, gyermekek, betegek étrend­jében fontos. Nálunk ipari és takarmányo­zási célra használják.” ALaurosse, igaz rö­videbben, de szintén megemlékezik róla:,A vaj köpülésekor megmaradó, tejszerű, sa- vanykás ital”. Az már persze a múlté, amikor mondjuk takarmányozásra termelték. S hogy miért ugyanannyiért, vagy még drágábban árul­ják, ntint a fél literes, 1,5 %-os zsírtartal­mú tejet? A válasz egyszerű: kereslet van iránta. Ráadásul nem készül belőle annyi, mint a tejből. Evidens tehát, hogy ha egy­szer ennyire népszerű, s ha ugyanúgy étke­zési célokat szolgál, mint a tej, fizessék meg az íróra vadászó vásárlók. Akik között ott állok a sorban én is; nosz­talgiával gondolva azokra a régi szép na­pokra., amikor a mostaninál talán semmi­vel sem rosszabb minőségű író még mellék- terméknek számított, s ennél fogva fele­annyiért vásárolhattam, mint a tejet... ÉM-portré Bakai Pálné Fotó: Laczó József Miskolc (ÉM - KJ.) - Tizenhat éven át - nyugdíjazásáig - hírlapárusként dolgozott a most ötvenöt esztendős Bakai Pálné, Margit­ka. A miskolci Szentpéteri kapuban, később az Ady-hídnál, végül a Búza téren árulta nap mint nap az újságokat, folyóiratokat, totó-, lot­tószelvényeket. Törzsvásárló köre hamar kia­lakult, ami - elmondásuk szerint - derűs, ked­ves személyének, segítőkészségének tudható be. Egykori „bódéjában”, a Búza téren keres­tük fel, ahová helyettesíteni hívták vissza a szabadságolások idejére.- Egy Borsod megyei kis faluban, Viszlón szü­lettem - kezdi a minduntalan megszakadó be­szélgetést. Gyönyörű gyermekéveim voltak egészen tizenöt éves koromig, édesanyám ha­láláig. Aztán nehéz lett - komorul el zavartan, mint aki röstelli, hogy egy pillanatra eltűnik arcáról a mosoly. Néhány másodperc után azonban már újra vidáman beszél a házasság- kötéséről (félje pedagógus), két gyermekéről, unokáiról, magáról.- Sokáig nem dolgoztam, mert szülőfalumban nem volt munkalehetőség. Csak a kocsmában, vagy a presszóban helyezkedhettem volna el, de ki nem állhattam a füstöt, meg a részeg embereket. így hát otthon, a ház körül tevé­kenykedtem. Áztán 1975-ben Szirmabesenyő- re költöztünk, ott építkeztünk, s 1978-ban végre munkába állhattam. Kis segítséggel ke­rültem a postához, innen is mentem nyugdíj­ba. Nagyon szerettem ezt a munkát, mert sze­retek emberekkel kapcsolatot teremteni, segí­teni mindenkin, akin tudok. Sok idős vevőm­nek magam töltöttem ki a lottó- vagy totószel­vényét, elbeszélgettem velük. Magam is meg­lepődtem, hogy sokan még magánéleti problé­máikat is elmesélték. 'h Drágulnak a külföldi gyógyszerek A patikusok is csak most ismerik maid meq az új árlistát

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom