Észak-Magyarország, 1994. május (50. évfolyam, 102-126. szám)

1994-05-25 / 121. szám

8 ÉSZAK'Magyarország Kultúra 1994» Május 25., Szerda--------------TÉKA-------------­H íres szerelmesek Miskolc (ÉM — B.I.) - A köz vélekedése sze­rint literátus ember akkor ír remeket, ha nyo­morog, vagy ha pedig szerelmes. Kivételek persze itt is akadnak, de ezek csak a szabályt erősítik. A témával kapcsolatban frappánsabb és szakszerűbb definíciót is találtam: a költők könnyebben kapnak egy csókot, mint hozo­mányt. A most megjelent Híres szerelmesek című könyvet lapozgatva igazolódni látszik ez az ál­lítás, bár egy általánosságnál sokkal érdeke­sebbek a tények. A Magyar Könyvklub repre­zentatív kiadványa 25 jeles szerelem történe­tét eleveníti fel Balassi Bálinttól József Attilá­ig. A szerzők (Lukácsy Sándor és Kovács Ida) röviden, érdekesen és mértéktartó ízléssel leb­bentik föl a fátylat a szerencsés és szerencsét^ len kapcsolatokról, leveleket idéznek, olykor kortársak visszaemlékezéseiben mazsoláz­nak. A könyv nem általános iskolásoknak ké­szült, de a felnőtt sem érti az apró utalásokat, ha nem jártas a magyar irodalomban. Ady és Léda, Juhász Gyula és Anna, Csokonai és Lil­la, Petőfi és Júlia, Vajda János és Gina szerel­me, szenvedése és története mennyei magas­ságokba emelt, s szépen megénekelt emberi kapcsolat. Nem kulcslyukon kilesett „kukko­lások” ezek az igaz mesék, hanem valós kulisz- szái egy-egy halhatatlan műnek, egy-egy tra­gikus életsorsnak. Mert mi lett volna, ha Ka­tona József nem bambáskodja el Széppataki Rózát, s így Déryné lett? Mi lett volna, ha a Júliát megkérő, „éhenkórász” Petőfinek a te­hetős és rátarti Szendrey Ignác nemet mond? Mi lett volna, ha Petőfi kirobbanó tiltakozása ellenére Jókai Mór nem veszi el a „megesett” • Laborfalvy Rózát? Mi lett volna, ha a „trampli és csapodár” Anna igent mond az epekedő Ju­hász Gyulának? Félre a kérdésekkel, mert ér­telmetlenek és megválaszolhatatlanok. De ez a szép, szerelmes, lila könyv töprengésre csá­bít. ínyenceknek való, igazi csemege. Ukrán filmek Miskolc (ÉM)-Második alkalommal rendez ukrán filmnapokat Miskolcon a Borsod- Abaúj-Zemplén Megyei Moziüzemi Vállalat. ,A folytatásnak, sőt hagyományteremtésnek az ad értelmet, hogy szomszédaink figyelemre méltó alkotásokkal bizonyítják mozikultúrá­juk életképességét - olvashatjuk az ajánlás­ban. - Szeretnénk megismertetni a főbb törek­véseket, mert meggyőződésünk: mi is tanul­hatunk a kísérletekből. További célunk, hogy gazdagítsuk a filmválasztékot. És természete­sen a kölcsönösség szempontjai sem melléke­sek. Mi Kijevet és Odesszát hozzuk közel a miskolci közönséghez, ’odaát’ pedig a mi film- művészetünkre irányul egy-egy rendezvé­nyen, filmhéten, fesztiválon a figyelem.” Az ukrán filmnapok megnyitója május 26-án, csütörtökön délután öt órakor kezdődik a He- vesy Iván Filmklubban, ahol Villen Novak: Vad szerelem című filmjét láthatják az érdek­lődők. Vendégek lesznek Villen Novak film­rendező és Leonyid Cserevatyenko filmkriti­kus. Bevezetőt mond és a vetítés utáni beszél­getést vezeti: Veress József, a Magyar Filmin­tézet általános igazgatóhelyettese. A vendége­ket Bíró Tibor, a B.-A.-Z. Megyei Moziüzemi Vállalat megbízott igazgatója köszönti. A továbbiakban levetítik még Juruj Iljenko: Hattyúk tava, Zóna, Vagyim Kasztelli: Élőre a hetman kincseiért! és Aiekszander Dovzsen- ko: Zvenyigora című filmjét. Lett fotók Irina Kolpakova és Viktor Kolpakov lett­országi fotográfusok alkotásai láthatók június 30-ig Miskolcon az Ifjúsági és Szabadidő Ház fotógalériájában. (Mis­kolc, Győri kapu 27.) Singh, a misztikus költő Miskolc (ÉM) - „A holdat és a csil­lagokat már meghódítottuk, De ó jaj, nem jutottunk közelebb szom­szédunk szívéhez.” Ez a pár sor, amely annyira jellemző korunkban, a nagy misztikus költő, Sant Dars- han Singh tollából származik. 0 je­lenleg hazánkban éppen olyan ke­véssé ismert, mint a műfaj, amit képviselt a világirodalomban, vagy az a szervezet - a Sawan Kirpal Ru- hani Mission -, amelynek 15 éven keresztül vezetője volt. Élete és egész munkássága állandó küzde­lemben telt az ellen az állapot ellen, amit fenti négysorosában megfogal­mazott. Versei arról a tiszta szeré­téiről szólnak, amely Istenhez és embertársaihoz fűzte. Ez az életmű körülbelül 1500 írásból áll, melyet 58 nyelvre fordítottak le. Egy kötete az „Egy könnycsepp és egy csillag” már magyarul is megjelent. Sant Darshan Singh az ő általa „pozitív misztiká”-nak nevezett magatar­tás- és gondolkodásmódot tanította. A „pozitív misztika” lényege, hogy teljesítsük mindennapi feladatain­Sant Darshan Singh ÉM-repró kát, kötelességeinket a családunk­kal, a bennünket körülvevő közös­séggel, hazánkkal és a világgal szemben, és emellett gyakoroljuk Sant Mat meditációs technikáját, amely egy könnyen elsajátítható meditációs módszer. Ezáital jobb emberekké válva, több szeretetet sugározva a környezetünkre aktí­vabban tudjuk a belső békénket ki­vetítve a külső békét szolgálni. Darshan egész életével példát mu­tatott ezen az úton. Minden hozzá fordulót beragyogott végtelen szere- tetével, türelmével, érdeklődésével. Az urdu nyelv elismert költőjeként két alkalommal vehette át az Urdu Akadémia nagydíját. Darshan 1989. május 30-án hunyt el, de tisz­ta szeretete és magas szellemisége továbbra is segíti az Igazság után kutatókat. Május 28-án, szombaton délután két órától Miskolcon az Ady Művelődési Házban rá emlékeznek az általa vezetett szervezet magyar- országi tagjai és bécsi tanítványai. Az érdeklődők előadásokat hallgat­hatnak Sant Darshan Singhről és Sant Mat meditációs útjáról, lesz vi­deóvetítés és fuvola improvizáció is. Az előadás ingyenes, hiszen a Sant Mat ugyanúgy Isten ajándéka, mint a levegő vagy a napsugár. Elindultak a nyolcadikosok T. Nagy József Taktaharkány (ÉM) - Azért je­lentkeztem vegyesbolti eladónak, mert régóta meg szerettem volna is­merni ezt a szakmát. Szerencsére nem kellett felvételiznem, de jobb is így, mert biztos, hogy lámpalázam lett volna. Otthon szüleimmel is megbeszéltem ezt a dolgot, ők in­kább a szakközépiskolát ajánlották, de azt mondták, hogy a döntésembe nem szólnak bele” - Zs. Krisztina.- „Speciális német tantervű osztály­ba jelentkeztem. A felvételi igen ne­héz volt, a túljelentkezés pedig két­szeres. A német nyelvet nagyon sze­retem, már 3. éve tanulom. A tanár­nőnk mindent alaposan elmagya­ráz, így szerintem a felvételem neki is köszönhetem. Gimnázium után tovább szeretnék tanulni és tanító­nő vagy ügyvéd lenni” - Sz. Edina. Bár jó néhányat kell még aludni a csengőbúcsúig, már a taktaharká- nyi nyolcadikosok is a távolabbi jö­vőről álmodnak. Pontosan húsz esz­tendővel ezelőtt ugyanebben az is­kolában próbáltam tetten érni, mi­lyen szakmák-pályák vonzzák a végzősöket, kiktől milyen segítséget kaptak életük első fontos döntésho­zatalakor. Vajon mi a helyzet ma, 1994 májusában? Az Apáczai Csere János nevét viselő általános iskola igazgatója Boros Zoltán:- 1974-ben 54 diákunk ballagott, most 42 nyolcadikos mond búcsút iskolánknak. Sajnos, az utóbbi négy évben százötvennel csökkent nagy­községünkben a tanulólétszám. Ami végzőseink pályaválasztását il­leti, nagyon változatos az összkép. Orosházától Debrecenig, Sátoralja­újhelytől Tokajon, Szerencsen, Mis­kolcon át Egerig sok város fogadja diákjainkat. Amiben nincs számot­tevő változás: nagyjából 40-60 szá­zalékos a gimnáziumban; illetve a szakközépiskolában, szakmunkás- képzőben, szakiskolában továbbta­nulók aránya. Roppant színes a vá­lasztási skála: kiemelt angol, né­met, matematika tagozat; különbö­ző közgazdasági, postaforgalmi sza­kok; varrónő, kereskedő, pék, nö­vénytermesztő-gépész, cukrász, környezetvédő, számítástechnikai műszerész, fodrász, egészségügyi dolgozó, gépszerelő szakma szere­pelt többségben a jelentkezési lapo­kon. Talán érdemes megjegyezni húsz év összevetésében, hogy „kieső helyre” került a vegyész, ács, kőmű­ves szakma. A fiúk között mindig akadnak katonai pályára készülők, két éve pedig az egyházi iskolák is vonzzák gyerekeinket. Amire büsz­kék vagyunk: tanulóink 87 százalé­kát az általuk elsőként megjelölt is­kola fogadta.- „Szakközépiskolába vettek fel ál­talános közgazdasági szakra. Azért ide jelentkeztem, mert úgy gondol­tam, itt elég közel leszek a számító­gépekhez, egy jó - és főleg új - mun­kát tanulhatok, aminek nincsenek nagy előzményei. A testvérem is be­szélt róla, ő most végez” - F. Gábor.- „Katonai szakközépiskolába gép­szerelő és karbantartó szakra je­lentkeztem. A katonai szakma is tetszik, tovább fogok tanulni. Sze­retném megvédeni a hazámat, ha veszély fenyegetné. Persze nem sze­retném, ha valamilyen háború ki­törne” - B. Bálint. Az általános iskola igazgatója el­mondta, hogy a végzősök közül csak ketten nem akartak továbbtanulni. (Húsz évvel ezelőtt is ketten vol­tak). Azt a diákjukat nagyon sajnál­ják, aki csak egy iskolát jelölt meg, ám nem vették fel, mert nem sike­rült gyakorlati helyet találnia.- A húsz évvel ezelőtt helyzethez képest ez az egyik alapvető változás- mondja Boros Zoltán. - Nagyüze­mek szűntek meg, tanműhelyek; a megmaradottakban is korlátozták a létszámot. A szülőknek elég korán el kell kezdeniük a tájékozódást. Bi­zonyos szakmákban pedig 40-60 e- zer forintot is le kell tenni, hogy a gyereknek biztosított legyen a gya­korlati képzés. Mégis, összességé­ben azt mondhatom, mind az iskola, mind a szülők részéről sikeres volt idén a pályaorientáció. Az osztályfő­nöki tanmenetben 7. osztálytól sze­repel az intenzív felkészítés, a lehe­tőségek megismertetése, az utolsó évben pedig mi is „beszállunk”, az iskolavezetés is szervez találkozó­kat. Nagyon eredményesek a közép­fokú iskolák nyílt napjai, erről diák­jaink beszámoltak. Tapasztalatunk szerint nincs szülői diktátum; java­solnak, megbeszélik a gyerekkel ezt a fontos lépést. Sok esetben a test­vér példája, a barátok tanácsa jelen­tette az utolsó lökést egy-egy szak­ma, egy-egy iskola irányába. Azt már én teszem hozzá, hogy van tántoríthatatlan tizennégy éves is: — „Én orvos szeretnék lenni, ugyan­is ez egy olyan állás, amire mindig szükség van és mindig megbecsült. Az első iskolába a felvételi nagyon nehéz volt, így oda nem vettek fel. Másodiknak azt a gimnáziumot vá­lasztottam, ahova a testvéreim is jártak és a tájékoztatón is megfele­lőnek találtam a feltételeket. Itt nem volt felvételi, jegyeim alapján bekerültem. Ez az iskola lényege­sen gyengébb, de az álláspontom mellett kitartok, továbbra is orvos akarok lenni és bízom benne, hogy nagy kitartással, jó tanulással in­nen is be lehet majd kerülni az orvo­si egyetemre” - N. Nikoletta. Nos, kedves Ágnesek, Erikák, Ziták, Gáborok, Istvánok, Lajosok és a töb­biek szerte a megyében: kell-e szebb üzenet, gazdagabb útravaló annál, amit „véretek” megfogalmazott!? Kettősverseny es Don Quixote Miskolc (ÉM - BG) - Idényzáró­ként az évad legrövidebb koncertjét tartotta hétfőn este a színházban a Miskolci Szimfonikus Zenekar. Ez az előző mondat egy kicsit csalóka, mert egyrészt ezt a legrövidebb hangversenyt eredetileg február vé­gére tervezték, másrészt a zenében nem érvényesül a marxista dialek­tika, miszerint a mennyiség idővel óhatatlanul átcsap minőségbe. Ahogy már azt a zenekartól az utób­bi időben megszokhattuk, a koncert egy bemutatóval, Vajda János a Pe- rényi testvérpárnak írt Kettősver­seny című művével indult, amelyről a szerző a következőket közölte: ,A Kettősverseny 1992-93-ban készült hegedűre, csellóra és zenekarra. A zenekar összeállítása azonos Brahms Kettősversenyének appa­rátusával. További hasonlóságok - sajnos - nincsenek.” Ami nem is baj. Félreértés ne essék, ezzel nem Brahms nagyságát óhajtom meg­kérdőjelezni, hanem a népes hallga­tóság szerencséjére Vajda János el­kerülte az utóromantika csábító vonzását és a szakmának komponá­ló zeneszerző sértett kívülállóságát. Vajda nem nyúl vissza az elődök kí­nálta „mankókhoz”, mégis - vagy talán éppen ezért - egységes szelle­miségű, kiforrott kompozíciót alko­tott, amelynek egyik legnagyobb erénye, hogy a szerző már az első pillanattól bevonja a hallgatót a maga világába. Á befogadót nem idegesítik a zörejek, nem azon töp­reng, hogy honnan olyan ismerős egy-egy dallamrészlet, egyszerűen csak a zenére figyel. Vajda János úgy bánik a népdalszerú motívu­mokkal, ahogy annak idején Kodály Zoltán merített a míves anyagból: nem erőszakolja meg, nem telepszik rá a népzenére, csak követi annak logikáját. Ha már végképp köteked­ni óhajtana a tudósító, akkor a má­sodik tétel zenekari bevezetőjében találhat némi rokonságot Bach Air- jével, vagy a harmadik tételben fe­dezheti fel a klasszikus komponálás törvényei szerint megjelenő kaden- ciát, de ezek a részek sem átvételek, hanem szervesen illeszkednek a mű hangulatába, amely az elejétől a vé­géig tipikusan magyar zene, a szó legnemesebb értelmében. Perényi Eszterről (hegedű) és Perényi Mik­lósról (cselló), valamint a zenekar­ról csak azért nem esik külön szó, mert az ő játékukat hallgatva kelet­kezett a fenti eszmefuttatás. Richard Strauss Don Quixote című szimfonkius költeményének alcíme- Fantasztikus változatok egy lova­gi témára - meghatározza, prog­ramzenéről van szó. A Mester röpke negyvenöt perc alatt mutatja be Cervantes regényének két hősét és azok kalandjait. A hallgató mindig tudja, hol tart a történet, Strauss nem ad lehetőséget a félremagyará­zásra. Az igazi kihívást ebben a da­rabban a két főhős jellemének meg­formálása jelenti. Miklós Dienes András (brácsa) Sancho Panzája a kicsit szeleburdi, mégis megértő, a gazdája iránt felelősséget érző, an­nak zavaros képzelgéseit a véglete­kig toleráló hűséges fegyverhordozó, aki sajátos humorral tud felülemel­kedni a tragédián. A Perényi Miklós által megformált Don Quixote fan­tasztikus érzékenységgel követi vé­gig a lovag elméjének elborulását, meggyőző erővel ábrázolja az őrül­tek kívülről furcsának tűnő, valahol mégis következetes logikáját. Az est csúcspontjaként a csellóművész megmutatja azt a csodát, amikor a zenész az általa megformált figurá­val együtt a világgal és önmagával megbékélve „meghal” a színpadon. Kovács László karmester a tőle megszokott stílusban, mértéktartó­an, de határozott instrukciókkal irányította a zenekart. Analitikus névadó Miskolc (ÉM) - Az Egészségügyi Szakiskola felveszi dr. Ferenczi Sándor, a magyarországi pszichoa­nalízis megteremtőjének írevét. Eb­ből az alkalomból tegnap rendez­vénysorozat kezdődött az iskolában: emlékkiállítás nyílt a névadó tiszte­letére, Ferenczi Sándor életével és munkásságával ismerkedhettek a diákok Petheő Lászlóné könyvtáro­sa segítségével. Ma, szerdán délu­tán fél háromtól értékelik a névadó tiszteletére meghirdetett pályáza­tot. Csütörtökön délután négy órá­tól dr. Wildmann Márta főorvos tart előadást A pszichoanalízis jelentő­sége a nevelésben és ápolásban cím­mel. Május 30-án, hétfőn délelőtt 11 órától emléktáblát lepleznek le, ahol beszédet mond dr. Kömyey László megyei közművelődési osz­tályvezető, dr. Mészáros Judit, a Ferenczi Társaság titkára és dr. Csiba Gábor, a megyei kórház orvos­igazgatóhelyettese. Délután egykor az iskola tanulói megkoszorúzzák a Ferenczi Sándor szülőházán elhe­lyezett emléktáblát. Ugyanezen a napon délután két órától Ferenczi Sándor emlékére tudományos em­lékülés lesz a MAB-székházban. A névadó ünnepélyt május 31-én, kedden délelőtt 11 órától tartják a Miskolci Nemzeti Színházban. Meg­nyitja dr. Zsúdel Lászlóné, az iskola igazgatója, köszöntőt mond T. Asz­talos Ildikó polgármester, a névadót méltatja dr. Hidas György, a Fe­renczi Társaság elnöke és dr. Mádai Gyula, a Tankerületi Oktatási Köz­pont igazgatója. Az új iskolazászlót dr. Katona Zoltán, a megyei kórház orvos-igazgatója adja át, majd az is­kola tanulóinak ünnepi műsorával zárul a programsorozat. Dr. Ferenczi Sándor Családi pályázat Sajószentpéter (ÉM) - A család éve alkalmából egy sajószentpéteri baráti kör pályázatot írt ki gyerme­kek számára. A kisdiákok képzőmű­vészeti alkotásokkal és prózával ve­hettek részt a versenyben, a kikötés csak annyi volt, hogy az alkotások témája a család legyen. Az elmúlt hetekben 58 munka érkezett a meg­adott címre. A rajzokat, festménye­ket Mezei István grafikusművész, a novellákat, elbeszéléseket Serfőző Simon író-költő rangsorolta. Az ered­ményhirdetés május 27-én, pénte­ken délután 5 órakor lesz Sajószent- péteren a Petőfi Sándor Művelődési Házban. Ugyanitt, ugyanekkor lesz az amatőr költők számára meghirde­tett pályázat eredményhirdetése is. A beküldött több mint 60 verset Cseh Károly értékelte. A legsikere­sebb pályázók között egyhetes belföl­di üdülést sorsolnak ki. Mint a pá­lyázatok szervezője, Aleva Mihály el­mondta, szeretettel váiják a gyere­kek családját, barátait, a felkészítő tanárokat és bárkit, aki kíváncsi az alkotásokra. Az eredményhirdetést követően gálaműsor lesz a művelő­dési házban, a program tehát kelle- mes péntek estét ígér. _____________ F otósnapok Miskolc (ÉM) - A Szemere Berta­lan Középiskola (Miskolc, Ifjúság út 16-20.), amely évtizedek óta képezi a régió fényképészeit május 26-án és 27-én fotósnapokat rendez. A szakmai napok keretében előadá­son, diaporáma-bemutatókon, ta­pasztalatcseréken vehetnek részt az érdeklődők. Ä szervezők lehető­séget biztosítanak fényképezőgép- bemérésre és -vásárlásra is. Elment a prímás Budapest (MTI) - Hosszas beteg­ség után, életének 69. évében ked­den hajnalban meghalt Lakatos Sándor Liszt-díjas zenekarvezető cigányprímás.

Next

/
Oldalképek
Tartalom