Észak-Magyarország, 1994. május (50. évfolyam, 102-126. szám)
1994-05-19 / 117. szám
SZABADIDŐ Az Észak-Magyarország CSÜTÖRTÖKI MELLÉKLETE 1994. Május 19. 'T77r'VÁr .........", , ' ,/ • " : Házi Gazda Koleszterin-adat Az elmúlt évtizedekben világszerte riadalmat keltett a tojás koleszterintartalmának az érelmeszesedéssel való kapcsolata, ami régebbi kémiai vizsgálatokon alapult. Emiatt világszerte csökkent a tojásfogyasztás, estek az árak, zuhant a termelés és sok tojástermelő ment tönkre. Most a legkorszerűbb módszerekkel újraértékelték a régi adatokat. Kitűnt, hogy a tojásban 22 százalékkal kevesebb a koleszterin és 10 százalékkal kevesebb a zsír, mint korábban tudták. Az amerikai, szív- betegségekkel foglalkozó társaság kedvezően reagált az új adatokra, és étrendjeiben már több tojás fogyasztását engedélyezi. Rámutatnak arra, hogy a tojásfehérje biológiai értéke jóval nagyobb, mint a tej, hús, hal vagy szójabab fehérjéinek biológiai értéke. Az új vizsgálati eredmények hatással lesznek a világ, főleg az USA tojástermelésére. (Kistermelők Lapja) Nyúltenyésztők Miskolc (ÉM) - A Nyúltenyésztők Észak-magyarországi Egyesülete, valamint a Magyarországi Gazdakörök Országos Szövetségének tag- szervezete május 28-án, szombaton délelőtt tíz órától tartja közgyűlését Miskolcon a Herman O. 2. sz. alatti általános iskolában. Szó lesz a kisállattenyésztés, nyúltenyésztés helyzetéről, valamint az egyesület munkahelyteremtő programjáról is. Trágyaátalakítás Budapest (MTI) - Franciaországban a sertéstrágya kezelésére olyan eljárásokat dolgoznak ki, amelyek a nagy és a kisebb hizlaldákban egyaránt alkalmazhatók. A sertés hígtrágya semlegesítésével és átalakítás utáni felhasználásával foglalkozó technológia lényege: a sertéstrágyából először kivonják a nitrogént, majd a szerves anyagokat, végül kezelik a fennmaradó szennyanyagot. Bretagne-ban két kísérleti üzem már működik. A hígtrágya-kezelés költségét sikerült köbméterenként 50 frank alá lenyomni. Biológiai tisztítással szabadulnak meg a nitrátoktól, és a végtennék egy hatékony műtrágyapótló lesz. Égy másik módszerrel működő sertéstelepen a kezelt sertés hígtrágya után kristályos ammónia marad hátra, ezt vízzel kimossák. A mosást terítés után az esővíz is elvégezheti, és a tisztítás során felszabaduló gázt, miután dezodorálták, kiengedik a szabad levegőre. A kezelés után az eredeti trágya 85 százaléka mint szárazanyag marad fenn szagtalanul, ezt szintén műtrágya-pótlék gyanánt forgalmazzák. __________ T ámogatás Meg kell állítani az állatállomány csökkenését. Többek között ezt a célt szolgálja a Földművelésügyi Minisztérium tervezett intézkedése, amelyről dr. Medgyasszay László politikai államtitkár tájékoztatta az újságírókat. A felmérések szerint sikerült megőrizni azokat a genetikai alapokat, amelyek felhasználásával javítható az állattenyésztés, az állati termék előállítás minősége. A minisztérium egy olyan új támogatási rendszert dolgozott ki, amely egyrészt stabilizálja a meglévő állományt, segíti a minőségi fejlesztést. A tervezet szerint a szarvasmarhatartás területén az új üsző beállítását, tehát az állománynövelést is támogatják, de preferálják az állomány szinten tartását is. Az üszővásárláshoz 25 ezer forintot, a saját nevelésű beállításához 15 ezer forintot szándékoznak adni. A kocakihelyezési akció keretében a tervezet szerint 5 ezer forintot kapnának azok a termelők, akik a meghatározott törzstenyészetekből, jó minőséget produkáló sertéseket állítanak be. A juhászaton belül a jerke beállításhoz 3000 forint támogatást kapnak a termelők. Az államtitkár elmondta, hogy igyekeznek olyan pénzügyi rendszert kidolgozni, amely keretében egyszerűen, bürokrácia mentesen juthatnak a termelők a támogatáshoz. CKistermelők Lapja) Zénó, Viktor és a diófák Mi újság a „sertésfronton” - látogatóban Molnáréknál Dobos Klára Szikszó (ÉM) - Három évvel ezelőtt még a Debreceni Állattenyésztő Vállalat tulajdonában volt a szikszói mesterséges termékenyítő állomás. Azóta már „privatizálták”. 1945-ben itt kezdődött a szaporodásbiológiai munka, úgyhogy volt mit örökölnie Molnár Istvánnak és feleségének, akik átvették a telepet. A munkát, amit eddig több mint húszán végeztek el, most - egyetlen beosztottjukkal - hárman csinálják. Pedig nem sokkal kevesebb az állatlétszám, mint volt régen.- Azzal a funkcióval vettük át a telepet, ami adott volt - mondja Molnár István. - Tenyészkanokat tartunk, hiszen a kansperma nem áll el sokáig, a termékenyítéshez mindig friss kell, ezért szükséges, hogy egy körzetben jó minőségű tenyész- állomány legyen. A telepünkön a legkorszerűbb fajták vannak. így különböző lapályokat, magyar nagyfehért, egyenest Belgiumból hoztuk a pietraint, Zénót, illetve van egy hat hónapos szintén pietra- in „kölyökkanunk”, Viktor. O most tanulja a „mesterséget”. Ennek a fajtának 64-65 százalékos a húski- hozatala, ami a legkeresettebb a piacon. Mert nagyon jó apai vonal, nekünk szívügyünk a pietrain. Egyébként addig tartjuk a kanokat tenyésztésben, amíg jó a spermájuk. Hetente ugratjuk őket, minden eja- kulátum külön vizsgált, és minden adaghoz minősítő bizonyítványt adunk. Az állomány hármasmentes, félévente vért veszünk a kanoktól, olcsón termékenyítünk, 850 forint a kiszállás, és ebben benne van az esetleges visszaivarzáskor az újratermékenyítés. De ez a kutyát sem érdekli, magunknak tenyésztünk! És piacot is magunknak kell lelni.Ez nem panasz, tudtuk mire vállalkozunk, mikor belevágtunk. A zugkannal ezerért termékenyítenek, és lehet, hogy hullanak utána a malacok, de mert szép turcsi orra van, mégis azt választják az emberek. Annyit azért már elértünk, hogy - legalábbis tudomásom szerint - Szikszón nmcs zugkan. Mesélik, hogy régebben 36 tenyész- kanuk volt, köztük duroc és különböző hibridek. Mind a sajátjuk, amelyeket a legjobb szakosított telepekről vásároltak. Némi támogatást ugyan kaptak az államtól, ám összességében ez nem volt sok. Éjszakákon át töprengtek, vajon melyik állatot selejtezzék ki, s a szívük szakadt a válogatásba. Kölcsönt akartak fölvenni, hiszen ez értékes gén bank volt. Végül mégis a szalámigyár lett a vége. A nagy baj az, hogy ha most hirtelen meglódulna a Zénó, a pietrain és gazdája kereslet, nem tudnák kielégíteni. De muszáj volt megválni tőlük, mert még a tíz tenyészkantól is 1000-1500 spermaadagot tudnának értékesíteni, ezzel széniben jó ha hatszázat hasznosítanak. Nagy tenyészetek tűntek el a megyéből. Hiába növekszik a háztáji igény, az egy-két plusz nincs arányban az egy-kétszáz mínusszal. És megint csak a zugkanok... Az új támogatási rendszer szerint ötezer forintot kap a kistermelő, aki tenyészkocát állít be. A gyakorlati szakember szerint viszont ez sem védi meg a kocákat. Nem a már meglévő megtartására ösztönöz, de ráadásul vásárolni se nagyon tud a kistermelő, hiszen az ötezerhez nem csak további ötöt kellene, hozzátennie... Pedig most egyértelműen az a legfontosabb, hogy a meglévő állományt stabilizáljuk, s ezeket termékenyítsük jó kanokkal. A végtermék, apai vonalra kellene adni a dotációt. Á kan t jobban örökíti a saját tulajdonságait. És így a zugkanokat is sikerülne kiütni.- Negyvenhat községbe járok termékenyíteni 38 éve - mondja a gazda. - 1957 augusztusában tettem Abaújban az első kört, azóta minden áldott nap megyek. Annak idején nehezen bár, de magalakultak a téeszek, és ezek nemcsak munkahelyet biztosítottak, de segítették a háztáji állattartást, termeltetéssel, koordinálással. Biztos volt az értékesítés... Mikor kezdtem, a 46 községben nyolcezer tehén volt, most 1500. Sok helyen az utóbbi négy évben megszűnt a tejcsarnok. Ezt sem lett volna szabad hagyni... Anyakoca akkor 4500 volt, ma ötszáz, a nagyüzemiekkel együtt... A ’80-as évek végén az újrakezdési hitelekkel sok fiatal beugrott, vett nyolc-tíz tehenet, dé hamarosan fel is adták. A mezőgazdaságban ugyanis tíz százaléknál több nyereséggel a legjobb kapcsolatokkal sem lehet számolni, az infláció pedig közelíti a húszat. Az egész állattartás valahol nagyon el lett rontva. Roppant tiszteletre méltó, hogy egy nyolcvan éves öregember újból foglalkozik állatokkal, de erre nem lehet mező- gazdaságot alapozni. És kell a nagyüzemi háttér, hiszen arra a kistermelőnek nincs pénze, ereje meg gépe, hogy magának megtermelje a takarmányt is. Molnárék nem félnek a bukástól, mert több lábon állnak. Most fejezték be a karámrendszer kialakítását, ahol a másfél-két mázsa körül megvásárolt boijakat hizlalják tovább. Van nyolc koca, de növelni szeretnék a létszámot, mert nem tudnak annyi malacot előállítani, hogy el ne tudnák adni. És a termékenyítésből is tisztességes nyereség jön be, ám ezt visszaforgatják. Ha megtartanák, mondják, úri módon élhetnének. Egyébként már két diófát is ültettek, úgyhogy eszükbe nem jut a kudarc lehetősége. S hogy mi a véleménye az EUROP minősítési rendszer bevezetéséről? - Nekünk mint szaporítóanyag-termelőnek jó lenne - válaszolja. De ez megint véglet. Nem olyan rossz a magyar sertésállomány. 54-55 százalék húskihozatal az európai követelmény, nálunk 48-50 az „útszéli” állományban is benne van genetikailag. Ez a néhány százalék kis szakmai odafigyeléssel, támogatással gyorsan hozható. De hiába tenyésztünk EUROP sertést, nem valószínű, hogy az olasz a saját farmerei kárára Szikszóról vinne vágóállatot! A minőség érdekében erre kell törekedni, viszont a piacot mégiscsak a nagy szomszédok, Ukrajna, Horvátország adhatják. Tenyészállatok a sertéstenyésztésben Dr. Kiss István szaktanácsadó Miskolc (ÉM) - A sertésállományok szaporítási nehézségeinek jelentős hányada a tenyészanyag felnevelése és tenyésztésbevétele közötti időszak hibáira vezethető vissza. A felnevelési időszakban legfontosabb a mozgás. A rendszeres mozgatás mértékével nő a búgatható, illetve a leellő kocák száma. A kocasüldőknek biztosított 0,7 négyzetméter rekeszterület ugyanilyen nagyságú kifutótérrel ellátva növeli a leellő kocák arányát. Hasonló a hatása a napi egyórás jártatásnak. A felnevelési időszakban alkalmazott tartásmód hatása nem szűnik meg a tenyésztésbevétellel, hanem kihat a termelés későbbi szakaszára is. Tapasztalatok szerint a 7-8 hónap közötti tenyésztésbe vétel adja a legkedvezőbb eredményt. Az ennél korábbi és későbbi tenyésztésbe vétel egyaránt növeli az egyes ellések utáni selejtezést. 9-11 hónapos korban való termékenyítés esetén a többlet-takarmány fogyasztása miatt a felnevelés költségei jelentősen növekednek. A korai tenyésztésbe vétel (7 hónapos kor előtt) nagyobb selejtezési arányhoz vezet, mint a túl késői (11 hónapon túl). Mindmáig vitatott, hogy a sertésfajban a két vagy több fajtás keresztezés, illetve hibridizáció között van-e érdemi különbség. Lényeges különbség a keresztezés és a hibridizáció között, hogy az előbbi általában fajtával dolgozik, ezért számolni kell a fajtán belüli típuskülönbségekkel. Ä hibridizáció egyöntetűbb fenő- és genotípusú állományokkal dolgozik, ezért nagyobb biztonsággal számíthatunk a hibrid-vigor vagy a heterózishatás megjelenésére, mint fajtakeresztezés esetén. A hazánkban elterjedt hibridsertések tenyésztése a hibridizációban résztvevő fajták (vonalak) gazdaságilag fontos, értékmérő tulajdonságainak továbbfejlesztésén, magasabb szintre emelésén alapszik. Hogy szép kismalacokból szép „nagymalacok" legyenek... Juhtenyésztés a Szárazvölgyben Alsógagy (ÉM - DK) - Felhősödik az ég, hazaindulnak a birkák. Nem tereli őket senki, jönnek maguktól az akol felé. - Olyan szemük van, észreveszik a felhőt, már jönnek befelé - mondja a juhász, Kovács Csaba. Nem a saját állománya, de szereti őket. Bár mondja, hogy jobb lenne maszekban csinálni, hiszen így tulajdonképpen inkább csak parancsot hajt végre, ha azt szeretné, hogy szebbek legyenek a jószágok, nem adhat nekik több takarmányt, mint az előírás... Pedig főnökei, Vágási Elemér és Szilágyi László nem kifejezetten szakemberek. Bár évek óta minden szabadidejüket kint töltik az állatoknál, s a szakirodalmat is tanulmányozzák. De hozzá tartozik a dologhoz, hogy a telepet mezőgazdász szakemberekkel közösen vették meg, akik sokáig vitték a szakmai vonalat. Aztán szétváltak útjaik.- Az állattenyésztést négy éve kezdtük el - mesélik a tulajdonosok. - Ugyanis ekkorra az iparban megkeresett bérünk és annak vásárló értéke olyannyira csökkent, hogy vele élet- színvonalunk is zuhant. 1990 augusztusában mi, az iparban dolgozók, de részben állattenyésztési tapasztalatokkal is rendelkezők, hatfős baráti körrel fogtunk juh- és kecsketartáshoz. A téesztől béreltünk egy addig kihasználatlan és üres tanyát a hozzátartozó legelőkkel, kaszálókkal együtt. Induló juh- és kecskeállományunk 120 darabos volt. Az indulás nagyon nehéz volt, de ez a nehézség napjainkra sem csökkent, úgyhogy' még most is elmondható, hogy a jelenlegi állami támogatás mellett csak keményebb idegzetűek vállalkozzanak. Az elmúlt időszakban a piacok beszűkültek, erősen csökkentek a bárány és gida átvételi árak, ugyanakkor növekedtek a kiadások, az üzemanyagárak, de a termény és táp árak már mindent felülmúltak. Ilyen kedvezőtlen pozíciókban vállalkozásunk deficitessé vált, éppen ezért négyen ki is léptek... így maradtak ketten, akik a folytatás mellett döntöttek. Ugyanis bíztak benne, hogy a mélypontról egyszer csak elmozdul a gazdaság. Fejlesztették az állományt, a gépparkot, és egyre több állattenyésztési ismeretet, tapasztalatot szereztek. Mára anyaállományuk elérte az 560 darabot. Létrehozták a Szárazvölgyi Állattartó Alapítványt, így mások is csatlakozhatnak hozzájuk. Most ’ izakodnak, hiszen a múlthoz képest valamicskét javultak az élőállat átvételi árak, de a gyapjú ma sem kelendő, így a juhászati ágazat még ma is csak önellátónak mondható. Az értékesítésben a B.-A.-Z. Juhtenyésztő Szövetség segíti őket. De - bárha bizakodnak - mégsem vidámak. - Ha beszélünk róla, ha nem - mondják - egy biztosra vehető: az elmúlt négy év a korábbi időszakhoz mérten még jobban tönkretette úgy az ipái', mint a mezőgazdaság pozícióit. A változtatás lehetősége a 24. órában van, mert a jelenlegi hitelrendszerek és azok vállalkozás ellenes büntető kamatai a nullára csökkentették a mezőgazdasági, állattenyésztési vállalkozó kedvét. Az élelmiszerellátás egynegyede már külföldről származik, mert az érintett tárca nem vette észre, hogy a mezőgazdaságot a nyugat csak kitúrni igyekszik a piacokról. Gazdálkodásunk területe a Csereháti térséghez tartozik, ahol a munkanélküliségi ráta az országos átlag háromszorosa. A terület domborzati viszonyai miatt csak állattenyésztésre volna alkalmas. Ehhez a lehetőségeket az államnak kellene biztosítani kedvező hitelformák és vissza nem térítendő támogatások révén, hiszen e területeken a mezőgazdaságon kívül más, az egyadta világon nem létezik... A juhász és a juh Fotók: Dobos Klára
