Észak-Magyarország, 1994. május (50. évfolyam, 102-126. szám)

1994-05-19 / 117. szám

10 SZABADIDŐ Utazás 1994. Május 19., Csütörtök Bíró János Pázmándi János Busszal Európa útjain Mezőkövesd (ÉM - Nyl) - Most járták meg egy mezőkövesdi zarándok­csoporttal a portugáliai Fatimét. Előtte Olaszor­szág fővárosában, nagy­városaiban hordozták a Borsod Tourist csoportja­ként lapunk előfizetőit. Mindenkit magával raga­dott az a hallatlan bizton­ság és magabiztosság, ah­ogy Róma dimbes-dom- bos, a csúcsforgalomban igen nagyforgalmú útja­in, utcáin az Ikarust ve­zették. Pázmándi János és Bíró János, a Borsod Volán kövesdi dolgozói, akik másodállásban vál­lalkozók, belopták magu­kat a borsodi csoport uta­sainak szívébe. • Hárman vagyunk a vállalkozásban - mond­ja Pázmándi János. - Csak Dienes József már nyugdíjas, s így otthon irányítja a dolgokat, például a busz felkészítését egy következő út­ra. A busz hármunk tulajdona, együtt vettük. □ Hogyan lett vállalkozó Bíró János? • Érettségi után autószerelő lettem, majd te­herautót vezettem a Volánnál. Aztán követke­zett az autóbusz, előbb kövesdi helyi, majd kü­lönjáratokon. Most már ismerem jóformán egész Európát, Lengyelországtól Görögorszá­gig és természetesen Nyugat-Európa országa­it is. Róma? Tavaly 2 hónapig jártunk az olasz fővárosba Jancsival. Megismertük, megszok­tuk. Még a rengeteg kismotorost is, pedig az nem kevés... S ott a turistaszezonban szinte mindig mindenütt csúcsforgalom van. Mégis vállalom, hiszen a feleségem munkanélküli, a 14 éves és 8 éves fiainkra egyre többet kell köl­teni. □ Mennyire fontos egy hosszú úton a jó társ? • Talán a legfontosabb, leszámítva a jármű jó felkészítését - vélekedik Pázmándi János. - Én majdnem húsz éve kezdtem a Volánnál, s azóta szinte mindig Dienes Jóskával és Bíró Jancsival dolgoztam, dolgozom. A jó társra le­het számítani a bajban, noha hálistennek ilyen esetünkben nemigen volt, kisebb hibá­kat, defektet leszámítva. Azaz - emlékszik vi­ssza - amikor 1983-ban Lourdes-ba mentünk, Marseilles-ben kirabolták a buszt, elvitték az összes iratunkat is. Szerencsére aztán más­nap minden előkerült a pénz kivételével. • Minden útnak megvan a maga szépsége - folytatja Bíró János. - Ám azt aligha lehet el­fejteni, amikor a Matyó Együttessel jártunk Brüsszelben. Fergeteges sikert arattak, akkor és ott felemelő érzés volt magyarnak, mezőkö­vesdinek lenni... □ Mennyire kell ismernie a magyar buszveze­tőnek a nemzetközi KRESZ-t? • Nemcsak a buszvezetőnek, hanem minden gépjárművezetőnek, aki külföldre megy - vé­lekedik Pázmándi János. - Szerencsére a Vo­lánnál jól felkészítik a külföldre is járó gépko­csivezetőket, s így nincs nagy baj a külföldi táblákkal, jelzésekkel, szabályokkal. De ugyanígy fontosnak tartom a helyismeretet is, ami itthon kezdődik az útvonal, a várostérké­pek alapos áttanulmányozásával. Amikor be­lekerül az ember egy világváros csúcsforgal­mába, nincs idő töprengeni azon, hogy merre menjen. A főirányokat mindenképpen ismer­nie kell. S nem szabad megijednie, ha negyven utassal a háta mögött akár kilométereken át csak lépésben tud haladni, s úgy, hogy előtte és mögötte, s jobbra és balra is jármű halad... □ Pázmándi János mire emlékszik vissza a legszívesebben eddig útjai közül? • Én is családos vagyok, a feleségem a köves­di OTP-nél dolgozik. - Mindig nagyon vár ha­za, mint ahogyan a 12 éves és a 4 éves kislá­nyunk is. Egyik legnagyobb élményt az jelen­tette a számomra, amikor a nagyobbik lány - akkor még ő is kicsi volt - járómacit kért aján­dékba. Nálunk akkor ilyet még látni sem lehe­tett, de én a napidíjamból tudtam neki venni egyet. Sőt, az a maci nemcsak járt, még be­szélt is! Sosem felejtem el azt az örömet... • Minden útnak megvan a maga szépsége, él­ménye - folytatja ismét Bíró János. - Am szá­munkra a legfőbb az, hogy az utasok jól érezzék magukat, a busszal és a vezetéssel ne legyen baj az úton. Pláne, amikor olyan messzire kell men­ni, mint most, Portugáliába. S bizony bár­mennyire is szép az út, bármennyire is gyönyö­rű az idő, alig váijuk már, hogy Zsóry előtt fel­tűnjön a megyét jelző tábla, hogy ismét otthon legyünk feleségünknél, gyerekeinknél. Termé­szetesen, hacsak lehet, mindig egy kis ajándék­kal a kezünkben, a táskánkban. MALÉV-kedvezmény Miskolc (ÉM) - Június 30-ig Európa kilenc városába, illetve Kairóba korlátozott számban és meghatározott feltételek mellett, kedvez­ményes jegyeket árul az utazó családoknak a MALÉV—tudtuk meg a MALÉV területi, mis­kolci igazgatóságánál. Gyermekek még ezen felüli kedvezményt is kaphatnak. A magyar légiforgalmi társaság ezzel az akciójával kö­szönti az idei családok évét. Magyar zarándokház Rómában Róma (EM - Nyl) - Április végén nagy szeretettel fogadták Rómá­ban, a Via Francesco Tamagno 38-46. szám alatt lévő Villa Mater Redemptoris-ban, az olasz főváros egyik magyar zarándokházában a Borsod Touristtal odautazó, döntő többségben lapunk előfizetőiből álló csoportot. A Vatikántól légvonalban ugyan nem túl messze, de busszal mintegy félórányira, a Via Mattia Battistini közelében lévő zarándokház kívül­ről ugyan inkább modem szállodá­nak néz ki, semmint apácák által vezetett, irányított zarándokház­nak, de a vendég hamar meggyőző­dik róla, hogy a kettő jól megfér egy­más mellett. A magyar koronázási ékszerek bekeretezett fotóival, ma­gyar festményekkel, de a konyhá­ban például erdélyi emlékekkel is ékeskedő intézmény vezetője, Ra­dies Blesilla főnöknő szívesen me­sélt irodájában magukról. • Az Isteni Megváltó Nővérei Szer­zetesrend magyarországi provinciá­ja, tartománya annak idején, a negyvenes évek végén Sopronból te­lepült át Rómába - mondja. - A pro­vincia központja azonban egy éve is­mét Magyarországra került, Buda­pesten székel. Mi odatartozunk, a provincia pedig a Rómában székelő szerzetesrendi generálishoz. De működnek tartományaink például Szlovákiában, Ausztriában, vagy például az Amerikai Egyesült Álla­mokban is. Ez a zarándokház 1960 és 1965 között épült. Márciustól no­vemberig lényegében szállodaként működik, miként a másik római szerzetesrendi épületünk, a Szent István Zarándokház is. □ Főnöknő, nagyon szép itt minden, a patyolattisztaságú szobáktól a hangu­latos ebédlőn át az épületet körülvevő gyönyörű parkig. Nem beszélve az épü­letben működő kápolnáról... • Hatan vagyunk itt kedvesnővé­rek, valamennyien magyarok. A szezonban kapunk segítséget is, hi­szen egymás után érkeznek a ma­gyar, német, dán, angol csoportok, de természetesen a legtöbben Ma­gyarországról. Járt már itt miskolci csoport is, a Pasport Tomist hozta őket, hajói emlékszem. Itt mindent magunk csinálunk, szigorúan be­osztott napirend szerint. Mi ma­gunk takarítunk, főzünk, tálalunk a vendégeknek, elvégezzük a kisebb munkákat a kertben, ahol azonban egy kertész segítségünk is van. Mindenki csinál mindent, én is, de rám még az adminisztráció munká­ja is hárul. Minden emeletnek kü­lön felelőse van. Nagyon szeretjük, tiszteljük, becsüljük egymást, egy­fajta testvéri team-et alkotunk, amelyet a szeretet fog össze. A Villa Mater Redemptoris, vagyis a magyar zarándokház Rómá­ban... Fotó: EM-archív ...és a zarándokház megközelítése a Vatikán felöl □ Útitársaink közül többen is látták a szép, többszínű márványoltárral büszkélkedő kápolnát... • A kápolna éjjel-nappal nyitva áll. A házilelkész itt lakik velünk, s ne­künk minden nap celebrál misét, de ha a csoportok kérik, külön is. Ám a mi istentiszteleteinken is bárki részt vehet a vendégek közül, sőt, gyónhat és áldozhat, mint ahogyan most is akadt a borsodi csoportban ilyen útitársuk. □ Véletlenül láttam a hallban elő­jegyzési naptárukat, amely már szinte késő őszig betáblázott... • Bizony, már alig győzzük fogadni a csoportokat, s az egyéni vendége­ket. Magyarországról ismét sok cso­port érkezik, a Borsod Tourist is hoz szeptemberben még egyet. Szívesen és szeretettel várunk mindenkit, hi­szen mi azért is vagyunk, hogy jól érezzék magukat Rómában, a Vati­kán közelében. Fotózta: lapunk olvasója... Miskolc (ÉM) — A Krisztus utáni évszázadokban a Róma mellett létesített katakombákat használták temetkezési és sokszor menedékhelyül az őskeresztények. Az Appia Anticán, a katakombák útján jutunk el a több száz hektáros területre, ahol a sok-sok ezernyi sírhelyet rejti a föld mélye. Az egyik legnagyobb közülük a Szt. Callixtus pápáról elnevezett. A sok ezer romai «keresztény mellett kéte­zer vértanút is eltemettek itt. Az egy-lcét embernek helyet adó, 12-16 méter mélységben haladó, tu­fába vájt folyósok két oldalán olykor négy halottat is elhelyeztek egymás fölött. A Szent Callixtus ka­takomba egyik mártír halottja volt Szent Cecília, akinek életnagyságú fehérmárvány szobra úgy fek­szik a sírhelyen, mint amikor kivégzésekor életét vesztette, ujjaival az egyistenhitre és a szenthárom­ságra utalva... Fotó: P. Gy. (Miskolc) Új devizaszabályok Miskolc (ÉM) - A devizagazdálko­dást könnyítő rendelkezések léptek életbe május 1-jén - tudtuk meg il­letékesektől. Az új szabályok mind a magánszemélyek, mind a vállal­kozások számára enyhítést hoztak. Az eddigi 3 ezer forint helyett 10 e- zer forint értékű csomagot küldhe­tünk külföldre devizahatósági enge­dély nélkül, s 20 ezer forint értékű ajándékot adhatunk a minket meg­látogató külföldieknek. Határon tű- li ismerőseink ajándékaikat érték­korlátozás nélkül hozhatják át a magyar államhatáron. A magyar állampolgárok május 1-tól útiholmijukon kívül 100 ezer forint, a külföldiek pedig 20 ezer fo­rint értékű árucikket vihetnek ki az országból, s e portékák között az ed­digiektől eltérően már bélyeg is le­het. Újdonság az is, hogy mostantól ma­gyar állampolgárok engedély nélkül 20 ezer forintnak megfelelő valutát tarthatnak maguknál és ezt utazá­saik során fel is használhatják. Ami a vállalatokat illeti, májustól nem kell MNB-engedélyt kérniük, ha külkereskedelmi tevékenység keretében hitel felvételéről folytat­nak tárgyalásokat. Nem kell enge­dély ahhoz sem, hogy magyar ál­lampolgárok is használják a külfól- dielúiek ideiglenesen hazánkban tartott vagyontárgyait, például gép­kocsijaikat. S végül még egy fontos változás: megszűnt a hivatalos utazásokat szolgáló konvertibilis valutakeret. Vagyis: a vállalkozók és a társadal­mi szervek e célra annyi valutát vá­sárolhatnak, amennyire forintjuk van. Tengerparti diáktáborok Miskolc (ÉM) - Az idei nyáron a spanyolországi, Barcelonához köze­li Tossa de Mar-ban, illetve az ola­szországi, Trieszthez közeli Monfal- conéban működő tengerparti tábo­rokba igyekvő diákcsoportok teszik ki a miskolci Világjáró Utazási Iro­da utasainak zömét. Spanyolor­szágban hetente kettő, Olaszország­ban pedig hetente egy - köztük szá­mos borsodi - csoport élvezi majd az olcsó, de szép és romantikus táboro­zás örömeit a Világjárókkal. Hírcsokor- Egy új kormáüyrendelet értel­mében a külföldiek a jövőben összesen nyolc különböző típusú ví­zummal utazhatnak hozzánk. Tel­jesen új például az üzleti és jövede­lemszerzési vízum. A tartózkodási engedélynek két fajtáját állapítja meg a kormányrendelet: az ideigle­nes és a huzamos tartózkodási en­gedélyt.- A pünkösdi ünnepeken a ha­tárforgalom megnövekedésére szá­mítanak az illetékesek. Éppen ezért az utazási irodák jól teszik, ha autó­buszaikat két-három órával koráb­binál indítják Miskolcról, vagy a megye más városaiból.- A franciaországi Strasbourg­ban három éve utcát neveztek el Petőfi Sándorról, az idén pedig szobrot állítottak legnagyobb nem­zeti költőnknek. Az arra járó ma­gyar turista csoportok és egyéni tu­risták szép gesztusa lehet, ha meg­koszorúzzák Gerstenkorn Roman, fiatal szobrászművész alkotását, vagy legalább néhány szál virágot helyeznek el a vöröskő emlékmű domborzatánál.- Már biztos, hogy elindul lapunk előfizetővel és gyermekeikkel május 29-ón a Bécs melletti Szafari és Ka­landparkhoz a Borsod Tomist autó­busza. Az IBUSZ gyermeknapi ki­rándulására induló buszon (Hajóval a Dunán) viszont még van néhány üres hely értesülésünk szerint.- Valutaváltással bővítette szol­gáltatásait a miskolci Búza téren működő Quick Travels Utazási Iro­da. Néhány olyan népszerű valutát, mint például a szlovák korona, az egész városban a legolcsóbban árul­nak. Bevezették, hogy minden hé­ten más-más valutát kínálnak árengedménnyel a hozzájuk betérő utazóknak.

Next

/
Oldalképek
Tartalom