Észak-Magyarország, 1994. május (50. évfolyam, 102-126. szám)
1994-05-18 / 116. szám
8 ÉSZAK-Magyarország Kultúra 1994» MÁius 18., Szerda APROPO Érintés Dobos Klára Ismét egy világnapot élünk: a múzeumokét. Ennek megünneplését 1977-ben a Múzeumok Nemzetközi Tanácsának XI. konferenciáján határozták el Moszkvában. A határozat szerint a világnapnak a. népek közötti egyetértést és együttműködést kell szolgálnia. Volt hasonlóan jól hangzó jelmondata is az ügynek:, A múzeumok a kulturális csereakciók, a különböző kultúrák gazdagításának, a népek közötti béke, a kölcsönös megértés és együttműködés fejlesztésétiek fontos eszközei...” Azóta persze sok víz lefolyt a Szinván. Magyarországon továbbra is több mint hétszáz múzeum, illetve múzeum jellegű intézmény működik, ám a múzeumok önállósága nagyobb, mint az elmúlt évtizedekben. És ennek nem csak jó oldala van. Régen tudtuk, hogy ki fizeti a felújítást, mi a használó és mi a tulajdonos kötelessége, nem kellett szponzorok, alapítványi támogatások után rohangálni. Most hosszas viták sorát idézi elő olyan evidensnek tűnő kérdések feltevése is, mint hogy kell-e nekünk ortodox egyházi múzeum, adjon-e a város néhány milliót a Diósgyőri vár legfontosabb állagmegóvási munkáira, ki a felelős a szellőztetetten tájházak tárgyanyagának tönkremeneteléért, értékes anyagoknak kell-e, és kinek kell helyet biztosítani... A múzeumi világnaptól persze nem oldódnak meg ezek a kérdések, nem nyílik meg a bábmúzeum. Mégis hasznos lehet, hiszen odafigyeltet a szépségekre és a visszásságokra, a tárgyakra, melyek minket igazolnak, s melyeket a kiállításokon megérinteni általában tilos. De ez nem mond ellent a múzeumi világnap lényegének, miszerint a kiállított tárgyaknak kell megérinteniük bennünket... Virágszemekkel T. Horónyi llus: Virágszemekkel (Egy bábművész életútja című könyvének bemutatója ma, szerdán délután 2 órakor kezdődik a putnoki Gömöri Múzeumban. A műsorban közreműködnek: Balogh Anita (gitár), a Péczeli József Általános Iskola Is a Serényi László Általános Iskola bábcsoportjai. Munkácsy-kép(ünk) Miskolc (ÉM) - A Herman Ottó Múzeumban a hét végéig tekinthető meg a Munkácsy-kiál- lítás, így A reneszánsz apoteózisa című, másfél millió forintért megvásárlásra felajánlott festmény is, melyet közadakozásokból próbál a múzeum megvenni. Eddig közel háromszáz- ezer forintnyi felajánlást tett Miskolc város polgármestere, önkormányzati képviselők, két országgyűlési képviselő. Tízezer forintot ajánlott fel a Duett Szőnyegáruház, és tizenháromezer forint gyűlt össze lakossági adakozásból a kiállított kép mellett elhelyezett urnában. Külön köszönet illeti meg a Kilián Gimnázium diákjait az általuk szervezett gyűjtésért. A diákzsebpénzhez mérve a 20. Számú Általános Iskola is nagy összeggel járult a gyarapításához. A múzeum a gyűjtéssel egyidóben több hivatalos pályázatot is benyújtott a hiányzó összeg előteremtése reményében, ezek közül eddig a Művelődési és Közoktatási Minisztériumnál sikerült ötszázezer forintot elnyerni. így az összeg nagyobbik fele, nyolcszázezer forint már rendelkezésre áll. A remekművet május végén, június elején a megye több városában is bemutatják, eddig Szerencs, Tokaj, Sátoraljaújhely és Sárospatak jelezte szándékát Munkácsy Mihály születése 150. évfordulójának ily módon történő megünneplésére. (Ma, a múzeumi világnap alkalmából a Herman Ottó Múzeum kiállításai díjtalanul látogathatók. Eötvös József az Avasalján Miskolc (ÉM - FG) - Mire ezek a sorok megjelennek, a szobor már a helyén lesz. A Gagarin utcai Eötvös József Szakmunkásképző és Szakközépiskola udvarán váqa, hogy a délután egy órak<?r kezdődő ünnepségen felavassák. És várják a diákok, a tanárok, az iskola dolgozói is, hogy megláthassák, milyen is lett a kész műalkotás.- Ez a szobor közös munka volt, hiszen az első perctől az iskola műhelyében készült, és nagyon sokan segítették megszületését. Talán ez volt a küldetése is: összehozni az embereket - mondja Balatoni Klára iparművész, miközben még az utolsó simításokat végzi a szobron az avasaljai otthonuk udvarán.- Amikor az igazgatónő, Forrai Já- nosné felvetette, hogy elkészíthetném a névadó szobrát, kicsit meglepődtem, hiszen iparművész vagyok, bár már korábban is foglalkoztam a szobrászattal, de ilyen felkérésem még nem volt. Aztán csak elkezdett foglalkoztatni a gondolat. Nézegettem az Eötvös-portrékat, olvasgattam a műveit, majd szinte véletlenül a kezembe került egy osztrák festő 1860-ban készült litográfiájának másolata, a 47 éves Eötvöst ábrázolta. Mitagadás, beleszerettem. Mindjárt elutaztam Ercsibe, az ottani emlékházban rábukkantam az eredeti litográfiára. Végül is, ez lett a kiindulási alap, illetve a bennem kialakult Eötvös-kép. Az iskola közelgő negyvenéves évfordulója határidőt szabott a munkához. Mindössze 4-5 hónapom volt, ennek ellenére csak akkor dolgoztam rajta, ha nem voltam fáradt. Négyszer raktam fel a vázra az agyagot. Először szembenézett, de a frontális beállítás túl statikus volt, aztán megdöntöttem egy kicsit a fejét, ahhoz viszont már új vázat kellett építeni, addig alakítgattam, amíg nem éreztem, hogy „megszólal”. Arra törekedtem, hogy minden oldalról Eötvös József és Balatoni Klára „beszéljen”. Persze én is beszéltem neki — mondja nevetve a művésznő -, reggelenként is mindig bementem hozzá, hogy köszönjek neki. Délután jöttek a gyerekek, nézték, hogy dolgozom, kérdezgették, mit miért csinálok, és persze elmondták a véleményüket is. Most már sajnálom, hogy nem készült videofelvétel, mert a következő díszítőszobrásztanulóknak nagyon jó oktatófilm lehetett volna. Balatoni Klára iparművész második éve tarnt az Eötvös József Szak- középiskolában — ötvös az Eötvösben. Büszkén mesél diákjai sikereiről, szereti a tanítást. ígaz, hogy emiatt kevesebb ideje marad a saját munkáira, de nem bánta meg, hogy „tanítónak” állt. Ha annak idején visszautasítja a meghívást, akkor például ez a szobor sem készülhetett volna el. Ez mindenképpen jelentős állomás az ő életében is. De az iskola, az ott tanuló diákok számára sem lehet közömbös ez a szobor, és az az emberi tartás, életfelfogás, amit az iskolanévadó képviselt. Igaz, nem Eötvös volt kora legradikálisabb reformere, de mindvégig hú maradt ifjúkori elhatározásához: a népért élni, a népet szolgálni. Ezt tette miniszterként, amikor elkészítette és elfogadtatta a népiskolai törvényjavaslatot. Ezért is íródott a feudalizmus bástyái, a megyerendszer elleni vádiratként felfogható regénye, A falu jegyzője. És leszámolva az öncélú költészettel, erről szól híres ars poeticája is: „Kit nem hevít korának érzeménye, Szakítsa ketté lantja húrjait...” * Az Eötvös József Szakmunkásképző és Szakközépiskolában - az intézmény fennállásának 40. évfordulója tiszteletére - ma délután 1 órakor Balatoni Klára Eötvös-szobrának felavatásával jubileumi ünnepségsorozat kezdődik. Holnap az Eötvös- napok keretében rendezik meg a szakmunkástanulók megyei szavalóversenyét, lesz „Ki mit tud?”, kiállítás nyílik az iskola tanulóinak munkáiból. Még a péntek is a vidámságé és a játéké, de szombaton újra ünneplőbe öltözik az iskola: a végzős diákok búcsúznak iskolájuktól, tanáraiktól, társaiktól, és az idén először Eötvös Józseftől is. Csajkovszkij dobta a mentőövet Miskolc (ÉM - BG) - Az első kifejezetten meleg tavaszi estétől meg- mámorosodva a bérletesek egy része úgy döntött, nem izzasztja magát hétfőn a Miskolci Nemzeti Színházban, így a Miskolci Szimfonikus Zenekar Szezonbérlet-sorozatának utolsó előadását jó erős háromnegyed ház fogadta. A koncert Király László Zala-táj című zenekari szvitjének bemutatójával indult. A programfüzetben maga a szerző közölte gondolatait alkotásáról, amire a nézőknek nem igazán volt szüksége, mert Király László két ízben is közölte az olvasóval, nem érdemes keresni a főtémát, mert bár az ott van, csak éppen felismerhetetlen. Azért akadtak teljesen világosan felismerhető dallamok (egy népdal, egy korálimi- táció), zsánerképek (egy katonai parádé dobpergése), világosan nyomon követhető, logikusan építkező népdalfeldolgozás, a bartóki harmóniavilág megidézése. Nagyjából- egészéből azonban a szerzőnek igaza volt, a néhol megjelenő világos pillanatokat leszámítva nem igazán lehetett érteni, mit is akar Király László tulajdonképpen közölni. Ä jószándék biztos megvolt az alkotóban, csak a kiközvetítés nem sikeredett tökéletesre. A Zala-táj többnyire érdektelenségre kárhoztatta a befogadót, aki végighallgatta ugyan a produkciót - mert a Zala-táj a hallgatható kortárs alkotások kategóriájába tartozik -, de nem tett rá különösebb benyomást. Ez a közöny nyomaszthatta kissé a zenekart is, mert Beethoven C-dúr zongoraversenyének harsány bevezetője is kissé nyomottabbra sikerült, mint ahogy azt a Mester megálmodta. A szólista Prunyi Ilona sem segített eleinte ezt a hangulatot feloldani. Vagy a szokatlan, fülledt meleg, vagy a számára szokatlan zongora tette, de az első tételben csak kereste Beethovent. Kemény, kopogós játékával inkább a megfontolt Haydnt idézte, mint az ifjú, kirobbanóan jókedvű Beethovent. A második tételben azonban megtörtént a bőséges kárpótlás, Prunyi Ilona kétséget sem hagyott afelől, hogy a Mester szándékai szerint a lírai tétel jóformán csakis a zongoráról szól, értő formálással, hatalmas biztonsággal varázsolta elénk Beethovent. A harmadik tételben ahelyett, hogy ez a szárnyalás folytatódott volna, ismét idegesebbé vált a hangulat. A művésznő nem élt igazán a Mester kínálta dinamikai lehetőségekkel, néha úgy tűnt, mintha csak piano és forte létezne. A mű vége felé ez a feszültség lassan feloldódott és Prunyi Ilonának is köszönhetően egy fergetegesen, diadalmasan száguldó Beethoven köszönt el a közönségtől. Csajkovszkij V. e-moll szimfóniája szinte egyetlen, baljós hangulatú, gyászzene hangulatát idéző motívumra épül. Az első tétel elején ez a megváltoztathatatlanba való beletörődés árasztotta el a befogadókat, de a Mester nem adja olyan könnyen fel, mint a közönsége, kemény küzdelmet vív sorsa ellen. Az első tétel megpróbáltatásaiért Csajkovszkij egy gyönyörű lírai tétellel ajándékozza meg a hallgatókat, amely egyúttal az oly sokat mellőzött kürt jutalomjátéka. Egyetlen pici szépséghibája talán ennek a tételnek, hogy a Mester a középrész végén kicsit túlhangszereli a művét. A harmadik és a negyedik tétel már egyértelműen fricskát ad az alapmotívumnak, egy felszabadult hangulatú tánctétel és egy meglehetősen méretesre sikeredett szárnyaló finálé robbantja szét az első meleg tavaszi este bágyasztó hangulatát.Ko- vács László ezen az estén a megszokottnál feszültebben, és éppen ebből adódóan temperamentumosabban, dinamikusabban irányította a zenészeket, akik ezen a koncerten is bizonyították, a Zala-táj érdektelensége nem kizárólag a játszók számlájára írandó. A pápuák világa — Izsófalván A pápuák világa címmel néprajzi kiállítás nyílt az Izsó Miklós Művelődési Ház kiállítótermében. A tárlat anyagát a Gödöllői Városi Múzeum Docsálot- ta az izsófalviak rendelkezésére Ignácz Ferenc Ausztráliában élő néprajzkutató gyűjteményéből. A tárlat június 16-ig tekinthető meg. A gazdag formakincsé' tárgyak segítségével megismerhetjük Pápua U|-Guinea lakosainak hétköznapjait és ünnepnapjait - faragások, szertartási maszkok, használati eszközök, fegyverek és öltözékek idézik az európai szemnek szokatlan tárgykultúrát. Felvételünkön egy korogo maszk előtt áll a látogató. Fotók: Dobos Klára A fizikus Sárospatak (ÉM) - Az idén 75. esztendeje annak, hogy meghalt Eötvös Loránd, a legnagyobb magyar fizikus. Ebből az alkalomból ma délután Eötvös Loránd élete és munkássága címmel nyílik kiállítás a sárospataki Árpád Vezér Gimnáziumban. Ezt követően délután fél 3-tól dr. Radnai Gyula egyetemi docens, a fizika tudományok kandidátusa tart előadást Eötvös Lorándról. Iskolás kiállítás Kazincbarcika (ÉM) - A barcikai Központi Általános Iskola tanulóinak munkáiból nyílik kiállítás május 19-én, csütörtökön délután 2 óra 45 perckor a Kazincbarcikai Gyermekkönyvtárban. A tárlatot Szerdahelyi Sándor festőművész ajánlja a közönség figyelmébe. A megnyitón a Kodály Zoltán Állami Zeneiskola tanulói adnak műsort. Eszperantisták Miskolc (ÉM) - Az Országos Közoktatási Szolgáltató Iroda május 13. és 15. között szervezte meg az általános iskolai tanulók tanulmányi versenyének döntőjét orosz és eszperantó nyelvből. Megyénkből tizenhét versenyző indult a megmérettetésen - köztük a Diósgyőri Általános Iskola öt tanulója is. Tanulók először szövegértő, szöveg- szerkesztő képességeikről adtak számot írásban, majd a verseny 2. napján a zsűri a memoriter szövegeken a kiejtésüket, a szituációs játék során pedig társalgási készségüket vizsgálta. Ä Diósgyőri Általános Iskola tanulói közül Farkas Ildikó 7. osztályos tanuló I. helyezett, Nagy Zsuzsanna 8. osztályos tanuló ugyancsak II. helyezett lett, míg Le- viczky Melinda, Karmanóczki Anikó és Farkas Ágnes a 8. évfolyamosok versenyében III. helyezést ért el. Károlyi-napok Gönc (ÉM) - Károlyi-napok rendezvénysorozat kezdődik el ma délelőtt fél 9-től emléktábla koszorúzással és a diákönkormányzati nap diákigazgatójának bemutatkozásával Göncön a Károlyi Gáspár Általános Iskolában. Délután kettőtől aszfaltrajzverseny lesz a Károlyi Gáspár úton, illetve csoportos látogatás gönci mesterek (fazekas, kádár, bognár, mézesbábos, gyertyaöntő, szíjgyártó) műhelyeiben. Május 19-én, csütörtökön körzeti tanulmányi versenyeket rendeznek az iskolában, illetve történelmi vetélkedőt Károlyi Gáspár és kora címmel. A péntek a sporté, majd a rendezvénysorozat zárásaként este hattól táncház lesz. Román írók Bukarest (MTI) - Viharos tanácskozást tartott hétfőn a Román írószövetség. A közgyűlésen az 1875 tag közül csak 475-en jelentek meg. (200-an nem élnek az országban, 150-en pedig éppen külföldön tartózkodtak - köztük Mircea Di- nescu, aki az 1989-es fordulat idején bejelentette a Ceausescu-rezsim bukását a televízióban, s akit a testület elnökévé választottak. Dines- cu később pénzügyi'és személyi vitákba keveredett az írószövetség más vezetőivel, lemondott tisztségéről és a napokban megtartott sajtó- értekezleten is élesen ostorozta utódait). A megjelentek alacsony száma miatt a résztvevők eltekintettek a tisztújítástól, s egy évvel meghosszabbították az 1990-ben megválasztott vezetés mandátumát. A 127 tagú elnökségben 12 magyar irodaimái’ vesz részt, s a szövetségnek 165 magyar író a tagja. A beszámolóból és vitából kitűnt, hogy az írószövetség az elmúlt években egyszerűen tönkrement. 1990 januárjában 130 millió lej volt a számláján, ami akkor jelentős ösz- szeg volt-jelenleg a kassza gyakorlatilag üres, ezért a vezetés idén áprilisban bérbe adta a Calea Victore ei-n, a város egyik főútvonalán lévő elegáns székházat kaszinó céljára egy külföldi cégnek, hogy valamelyes jövedelemre tegyen szert. 1990 elején 10 irodalmi folyóiratot jelentetett meg a szövetség, ezek száma rövid idő alatt 25-re emelkedettje- lenleg az írószövetség folyóirataként csak a kolozsvári Helikon és a bukaresti, hosszabb szünet után Újból „feltámadt” Contrapunct kerül az olvasókhoz. A .
