Észak-Magyarország, 1994. április (50. évfolyam, 77-101. szám)
1994-04-20 / 92. szám
1994» Április 20», Szerda z==zz~::r Választás ’94 ÉSZAK-Magyarország 7 re. Vissza kell hogy kapják a minden kétkezi dolgozó számára az életben a legfontosabbat: a munkát. Különösen fontosnak tartom az e tájon nagyobb számban élő cigányság további elnyo- morodásának, leszakadásának megállítását. Koromnál fogva személyes ügyem a fiatalok sorsának, kilátásainak javítása. S tenni kell sürgősen a közrend, a közbiztonság javításáért. Gulyás István, mdf 1962. november 2-án születtem Miskolcon, de életem jelentős részét Szikszón töltöttem. Itt jártam elemi iskolába, majd a Földes Ferenc Gimnáziumban érettségiztem Miskolcon. Debrecenben szereztem magyar-történelem szakos diplomát. 1987-ben kezdtem tanítani a Földesben. Ezután a Miskolci Egyetem Társadalomtudományi Intézetében tanítottam politikaelméletet és történettudományt. 1990-től gyakorlom hivatásszerűen az újságírást. Először a Holnap című folyóirat olvasó- szerkesztője voltam, 1991 decemberétől a Miskolc Városi Televízió főszerkesztője vagyok. Kapcsolatom soha nem szakadt meg szülőföldemmel, Abaújjal. Most is Szikszón élnek szüleim. Édesapám gépkocsivezető volt a téeszben, jelenleg munkanélküli. Édesanyám óvodai dajka. Két gyermekem van, fiam, Gergely Áron hatodik éves, kislányom, Luca Eszter 21 hónapos. Hunkár Gyöngyi, szusz Kékeden születtem. A sátoraljaújhelyi Kossuth Lajos Gimnáziumban érettségiztem 1973-ban. 1976-ban felvételt nyertem a veszprémi Tanácsakadémiára, ahol tanácsakadémiai oklevelet, majd 1984-ben az Államigazgatási Főiskolán igazgatás-szervezői diplomát szereztem. 1980-ban házasságot kötöttem, melyből két kislányom született, akiket jelenleg egyedül nevelek. Az első szabad választáson szülőfalumban, Kékeden polgármesterré választottak. Jelenleg is ott élek és szolgálom e kis település közösségét. Pártnak soha nem voltam tagja és jelenleg sem vagyok, az SZDSZ felkérésére indulok a választásokon. Apai nagymamám: Melczer Lilla nyomdokait követve - áld 1937-től országgyűlési képviselő volt és sokat tett ezért a térségért - megválasztásom esetén az abaúji körzetért, az itt élő emberekért dolgozó képviselő leszek. Dr. Jakab László, ndsz Kázsmárkon születtem 1940-ben. Miskolcon érettségiztem, majd jogot végeztem Budapesten. A Halmaj, Ináncs és Krasznokvajda székhelyekkel működő termelőszövetkezetekben 11 évig dolgoztam jogtanácsosként. A tsz-ek ügyeinek intézése mellett többirányú j ogsegélyszolgálatot végeztem a tsz tagok, alkalmazottak és a környék lakói részére. Jelenleg a Közlekedési Főfelügyelet jogi képviseletét látom el. Alapító tagja vagyok a Nemzeti Demokrata Szövetségnek. Meggyőződésem, hogy a Pozsgay Imre és Bíró Zoltán köré tömörült népi értelmiség tudja leghitelesebben képviselni a magyar tömegek érdekeit. Mint tősgyökeres abaúji, képviselőként is ugyanazt szándékozom tenni, amit jogtanácsosként tettem, szülőföldem gazdasági, szociális és kulturális felemelkedését szolgálni. Bízom az embertársaim bölcsességében, hogy a sok üres beszéd között ez alkalommal is megértik a mi tiszta, igaz szavainkat. G. Nagy né dr. Maczó Ágnes, FKgP 29 évesen választották Abaúj képviselőjévé Rákóczi földjén. 1960. június 30- án született Törökszentmiklóson, háromgyermekes görög katolikus családban. Férje, G. Nagy István (Ihán) költő, több könyv kiadója és szerzője. Négy leánygyermekük van. 1983-ban szerzett jogi doktorátust az ELTE-n, diplomamunkáját „Egyházpolitika 1945-48-ig” címmel írta. Gyesen volt, majd Boldogkőváralján fa- hüfejlesztéssel, a falvak felvirágoztatásával foglalkozott. Innen hívták Tokajba, hogy a város és a tájegység problémáinak megoldásában segítsen: Párttag soha nem volt. Visszaélések leleplezése miatt alig néhány hónap elteltével pártellenesség címén megtámadják és lefolytatják ellene a Kádár-rendszer utolsó politikai koncepciós perét. Két éven át állás nélkül küzd igazáért. 1991-ben körbeutazza a 86 abaúji települést, tapasztalatairól tanulmányt nyújt át a kormánynak. 1992 tavaszán a vizsolyi Református templomban nagygyűlést hív össze, ahol kinyilvánították Abaúj függetlenségi szándékát. Megjelent művei: „A nép kalodája”, „Hazugok országa”, ,Abaúj élni akar”, ,Hogyan mentsük meg Magyarországot”, ,A fertő”. 1993. augusztus 8-án a Kisgazdapárt nagygyűlésén egyhangúlag a párt alel- nökévé választották. Dr. Odor Ferenc, Fidesz 1954-ben születtem Kecskeméten. Nős vagyok, feleségem állatorvos. Két kislányunk van: kisebbik (Cseperke) tíz, a nagyobbik (Katalin) tizenhárom éves. 1978-ban szereztem diplomát az Állatorvostudományi Egyetemen. 1990-ben kapcsolódtam be a közéletbe, amikor is Garadnán polgármesterré választottak. Nem voltam és nem vagyok párttag: a Fidesz mostani megtisztelő felkérését azonban örömmel elfogadtam, mert meggyőződésem e liberális párt politikájához áll a legközelebb. Polgár- mesterré választásomkor egyik rokonomtól a következő útravalót kaptam: „Kívánom, hogy amikor letelik négyéves megbízatásod, ugyanügy szeressenek és bízzanak benned az emberek, mint amikor megválasztottak!” Ezt a kívánságot most az országgyűlési választásokra készülve is szem előtt tartom. Célkitűzéseimet lelkiismeretes munkával szeretném valóra váltani. Pataki László, Agrárszövetség 47 éves vagyok, Pányokon születtem. Az abaújszántói mezőgazdasági technikumban érettségiztem. Szarvason főiskolai, Debrecenben agráregyetemi diplomát szereztem. Szüleim, rokonaim, barátaim, közel három évtizedes munkám Abaújhoz köt. 1967-től dolgozom a jelenlegi munkahelyemen, ahol voltam gyakornok, ágazatvezető, főagronó- mus, főmérnök, 1984-től szövetkezeti elnök. 1989-től a B.-A.-Z. Megyei Mező- gazdasági Érdekvédelmi Szövetség elnöke vagyok, az Országos Szövetség elnökségi tagja. Ebben a térségben a legnagyobb az országban a munkanélküliség, hiányos az infrastruktúra, az aprófalvas települések lakossága elöregedett. A mezőgazdasági termelés feltételei a legmostohábbak, a földek jövedelemtermelő képessége minimális. Ilyen körülmények ismeretében is vállalom az abaúji emberek gondjainak, problémáinak képviseletét. Parlamentbe kerülésem esetén minden lehetőséget igénybe véve kívánok munkálkodni a térség problémáinak megoldása és az abaúji emberek érdekében. Vadász István, mszp Hemádcécén születtem 1951. február 20-án. Általános iskolai tanulmányaimat szülőfalumban, középiskolámat Sárospatakon fejeztem be. Érettségit követően Debrecenbe jelentkeztem az Agrármérnöki Egyetemre, ahol 1969- ben szereztem diplomát. Munkahelyeim a diploma után az aszalói termelő- szövetkezet, majd a novajidrányi tsz ahol ágazatvezetőként dolgoztam. Jelenlegi munkahelyemen, a novajidrányi Mg. Szolgáltató Szövetkezetben 1978 óta dolgozom. Először fóagronó- musként, majd 1982-től mint a szövetkezet elnöke. Jelenleg Encsen lakom családommal. Feleségem a BUBIV-ban dolgozik. Két gyermekünk van, mindketten a Váci Mihály gimnázium tanulói. Az átalakulási kongresszuson 1989-ben a térség küldötteként részt vettem. Az MSZP-nek alakulása óta tagja vagyok, tagja vagyok a Megyei Szövetségi Tanácsnak. 10. számú vk. Sátoraljaújhely Bíró Tamás, miép A Tokaj Kiskereskedőház Rt. dolgozója, földmérő vagyok. Ungváron születtem 1943-ban. 1946-tól élek Sátoraljaújhelyen. 1988-ban kezdtem politizálni. Reméltem, hogy véget ér a szovjet típusú rendszer és a megszállás. Az MDF tagjaként aktíváin részt vettem a ’90-es választási kampányban. Az MDF a paktumok sorozatát kötötte, nem teljesítette az eredeti programot, így elmaradt az igazi rendszerváltás. A parasztság elől a tsz-vezetők többsé-. ge széthordta a vagyont, így nevesített vagyonrészükkel vagyon hiányában nem tudnak mit kezdeni. A munkások zöme a tulajdonszerzés lehetőségéből is kimaradt. A jelenlegi hitelpolitika a csúszópénzekre és az elvtársi kapcsolatokra épül. A becsületesen vállalkozni akarók így nem jutnak előnyös hitelhez. A MTÉP nemzetépítő cselekvési programja IGAZI RENDSZERVÁLTÁST akar. Dr. Földy Ferenc, ndsz Dr. Földy Ferenc vagyok, a Nemzeti Demokrata Szövetség országgyűlési képviselőjelöltje, megyénk 10. sz. választókerületében. Felsőkelecsényben születtem 1935-ben. Középiskolai tanulmányaimat Sárospatakon végeztem, majd a debreceni Kossuth Lajos Tudományegyetemen szereztem pedagógia-pszichológia szakos diplomát. 1971-től a sárospataki Comenius Tanítóképző Főiskola oktatója vagyok. Előbb docens, majd főiskolai tanár. Több éven át vezettem a Neveléstudományi Tanszéket és a főiskolát, mint főigazgató. Számos szakmai társaságnak a tagja, illetve vezetője vagyok. 1985-1990-ig Sárospatak és .körzetének országgyűlési képviselője, a kulturális bizottságnak, valamint a gyermek- és ifjúságvédelmi csoportnak a tagja voltam. Elsőként szorgalmaztam a Himnusz és a Szózat parlamenti éneklését, valamint a koronás címer visszaállítását. Ebben az időben kezdeményezésemre az országgyűlés kulturális bizottsága az oktatási törvényt vitatta meg Sárospatakon, a közlekedési bizottság pedig a helyszínen tartott bejárást a bodrogközi és a hegyközi vasút visszaállítása érdekében, melyet az Országgyűlés is támogatott. Szívügyemnek tekintem e hátrányos helyzetű térség minden problémáját, ezért indulok az NDSZ felkérésére a választáson. Dr. Halász Gyula, Munkáspárt Hatvanhárom éves vagyok, nyugdíjas középiskolai tanár. A Kossuth Lajos Tudományegyetem Bölcsészkarán nyertem tanári diplomát, majd az Eötvös Loránd Tudományegyetemen doktoráltam 1982-ben. Harminchat éven át tanítottam különböző oktatási intézményekben nyugdíjba vonulásomig. Egy gyermekem van, s elvált vagyok. A szakmámból, s társadalmi tevékenységemből következően szinte mindenkit ismerek a választókerületemben. Ezért is vallom, hogy nem „honatyának” kell lenni, hanem a köz szolgálatát valóban felvállaló és teljesítő képviselőnek. Ebben a szellemben szeretnék dolgozni választókerületemben, a Parlamentben. Tudom és hiszem, hogy azokat, akik közül származom, igazán csak egy valóban baloldali politika képviselheti. Ilyennek tartom a Munkáspárt politikáját és választási programját. Dr. Hörcsik Richárd, MDF 1955. december 23-án született Sátoraljaújhelyben. A Debreceni Református Hittudományi Akadémián 1980- ban lelkészi oklevelet kapott. A történelmi tudományok kandidátusa címet az Eötvös Lóránd Tudomány- egyetemen .szerezte meg. A skóciai edinburgh-i, az oxfordi Harvardon és a londoni egyetemen hallgatott előadásokat. 1990-ben a Kálvin College and Se- minory kutatója és előadója az USA- ban. A Református Egyházkerület Levéltárában levéltáros, később kinevezett igazgató, 1990. április 5-től a sárospataki református kollégium titkára, 1991 tavaszától a kollégium gazdasági bizottságának elnöke. Az 1990. évi választásokon az MDF megyei listájáról jutott be a parlamentbe. 1990 januárjától az Európa Tanács tagja. 1991 márciusától az országgyűlés Európa-parla- menti delegációjának elnöke. 1992. júniustól az Európai Közösségi Ügyek Parlamenti Bizottságának elnöke. Horváth Istvánné, Független jelölt Horváth Istvánné vagyok, a Pálháza és Vidéke Takarékszövetkezet elnöke. A „mérleg” jegyében születtem 49 éve, Vizsolyban. Három felnőtt gyermekem van: pedagógus, hivatásos katona, vállalkozó. Szüleim iparos emberek, nyugdíjasok. Egyedül élek. Jelenleg a GÁTÉ utolsó éves üzemmérnök hallgatójaként tanulok. Életem és munkám során mindig az emberek közelségét kerestem. Tapasztaltam, hogy a rendszerváltással gazdagodott, de sérült is a nemzet. Elkeserít a munkanélküliség, a létbizonytalanság, hogy napi kenyérgondokkal küszködünk, megoldást - gondjainkra, bajainkra - nem a pártcsatározások hoznak. Sokkal inkább a civil, állam- polgári szerveződések, melyek közvetlenül a megoldandó feladatokra irányulnak, főleg térségünkben. Azt is látom, hogy kevés nő van a parlamentben, pedig a nő, az anya, a társadalom egyik fontos szereplője, nem a hatalmat szereti, hanem a szeretetet viszi a hatalomba, sokat szeretnék tenni azért, hogy e térség minden állampolgára egyenlő eséllyel szervezhesse életét. Ezért indultam el párttámogatás nélkül, egyedül, „függetlenül” jelöltként a választáson. Csak a választópolgárok bizalmára számítok. Dr. Köteles László, Fidesz 1958-ban születtem Debrecenben. Nős vagyok, feleségem pedagógus, két gyermekünk van. Általános és középiskolába Sárospatakon jártam. Érettségi után a Debreceni Orvostudományi Egyetemre nyertem felvételt. 1984-ben kaptam meg orvosdoktori diplomámat. Sebész és mentőorvosi szakvizsgát tettem. Három évig dolgoztam a sátoraljaújhelyi kórház sebészetén, majd átkerültem a mentőállomásra. 1988-tól 1993-ig az állomás vezető főorvosaként dolgoztam, amikor is jelenlegi munkahelyemre, a sátoraljaújhelyi fegyház- hoz kerültem egészségügyi osztályvezetőnek. A Fidesz támogatását elfogadva indulok a választáson. Meggyőződésem, hogy az ország felemelkedését lakóhelyünk gondjainak megoldásával indíthatjuk el. Célom, hogy a választókerületünk minden polgára szabadon éljen a demokrácia kínálta lehetőségekkel, fejtse ki véleményét. Ügy érzem, a kölcsönösen előnyös megegyezések keresésével, higgadt fellépéssel a régió felemelkedését szolgálhatom. Laczkó Károly, szdsz Gyöngyösön 1932. évben születtem. Édesapám 1945-ig hivatásos katonatiszt. Á három testvér közül a legfiatalabb vagyok. Középiskolát Sátoraljaújhelyben végeztem, amit követően földmérői képesítést szereztem. Házasságomból két fiú- és egy leánygyermek született, mindhárman nagykorúak. Fiaim felsőfokú végzettség után vállalkozók, míg lányom újságfró. Feleségem modellező, műszaki rajzoló, jelenleg nyugdíjas. Kisebb megszakításokkal 1956. évtől az Állami Földmérési és Térképészeti Hivatal alkalmazásában álltam 1967-ig, amikor a Sátoraljaújhelyi Járási és Városi Földhivatal vezetőjének neveztek ki. A közbeeső időben települések felmérésével foglalkoztam. 1990-ben SZDSZ által támogatott ön- kormányzati képviselőnek és ezzel együtt a város alpolgármesterévé választottak. Jelenleg a város polgármestereként szolgálom településemet, egyben SZDSZ országgyűlési képviselőjelöltje vagyok. Dr. Nagy-Bozsoky József, Független jelölt 1938-ban születtem. 1957-ben a forradalomban való részvételemért börtönbe kerültem, 1958. áprilisában fölmentettek. 1963-ban szereztem orvosi diplomát, 1967-ben pathológus szakorvos lettem. 1968-tól vezetem a Városi Kórház pathológiai osztályát. Életemet mindig'a segíteni akarás vezette, ezért alakítottam meg a Nagycsaládosok és a Máltai Szeretetszolgálat helyi szervezetét. Elnökéül választott a Zempléni Orvosi Kamara és a Tűz- Katasztrófa- védelmi Karitatív Társaság. A nevelést és oktatást kiemelkedően fontosnak tartom, ezért szerveztem cserkészcsapatot; és azon dolgoztam, hogy Sátoraljaújhelybe visszajöhessenek a piaristák, s legyen Keresztény Általános Iskola is. Ä Keresztény Ifjúsági Népfőiskola alelnökeként ezt az oktatási formát is elindítom városunkban. Az MDF felkérésére, egyéni képviselőként jutottam a parlamentbe. Az elmúlt 4 évben nemcsak a város és a környék gongjain segítettem - a bodrogközi elkerülő út, a cigándi híd, az ELZETT, a Tejipar ügyében -, hanem megerősödött bennem: a jövő a polgári kezdeményezéseké, a polgári demokráciában. Ezt akarom képviselni független képviselőként. Osztroha Bertalan, FKgP Mezőgazdasági vállalkozó vagyok. Bodroghalomban születtem 1951-ben. Születésem óta Bodroghalomban élek. Görögkatolikus munkás-paraszt családból származom. Szüleim földműveléssel foglalkoztak. Nős vagyok, három gyermekem van, két fiam és egy lányom. 15 éve vállalkozó vagyok. A családom minden tagja segít a vállalkozásban. Földműveléssel és állattenyésztéssel foglalkozom. A Független Kisgazdapárt alapító tagja vagyok. Más pártnak tagja nem voltam sosem. A párt megyei alelnökévé 1991-ben választottak meg. Megyei kampányfőnök vagyok. A falumban a földet már két évvel ezelőtt a gazdák részére kimértem, s azóta folyamatosan mérem, ahogy igénylik. Persze ehhez vannak segítőtársaim. Céljaim: A mezőgazdaság fellendítése, a vállalkozók segítése, kedvező hosszú lejáratú hitelek biztosítása, biztos piacot a termelőnek; mezőgazdasági gépek, üzemanyagárak csökkentése. Állami garanciát a felvásárolt termékekre. A világhírű tokaji borok eladása, és piacának megteremtése; a külföldieknek eladott üzemek, gyárak hazai alapanyagot dolgozzanak fel; a munkanélküliség felszámolását, a fiataloknak munkalehetőséget; új nyugdíjrendszer kidolgozását; egészségügyi dolgozók bérének sürgős emelése és a gyógyszerek árának csökkentése; ahol a pedagógusok bére nem üti meg az elvárt szintet, ott a bérek rendezését; a közbiztonság megerősítése, nem az állampolgár ellen, hanem a rablók és a tolvajok ellen. Á rendőrségi dolgozóknak tisztességes bért; visszahívható képviselőket. Rajkai Zsolt, EKgp Az Egyesült Kisgazda Párt eszmekörében, saját képviselői tudásom szerint szeretném elérni, hogy a körzetben élő családok életkörülményei javuljanak. Ennek alapvető feltétele az egészséges ivóvíz, a gáz, a telefon, a csatornázás, az út- és járdahálózat, illetve önkormányzatonként, önkormányzótok ösz- szefogásával iskola, mely nem nélkülözheti a tornatermet sem. Másrészt azt, hogy a munkalehetőségek bővítésével valamennyi családnak biztos megélhetési alapja legyen. A munkalehetőségek bővítése azonnal felveti azokat a problémákat, melyek miatt ez az országrész az elmúlt negyven év helytelen politikája miatt hátrányos helyzetbe került. Ez pedig az, hogy a térség a hiányzó közúti, távközlési és határátmeneti kapcsolatok miatt elszigetelődött mind a többi országrésztől, mind külföldtől. De ezen túl a hegyközi és a bodrogközi kisvasút megszüntetése a közlekedést is nehézkessé tette, s napjainkra a vasút műszakilag leépült, azonnal felújításra szorul. Rusznák Miklós, kdnp 1945. november 18-án Mikóházán születtem. Zsámbékon a Gödöllői Agrártudományi Egyetem Kihelyzett Főiskolai Tagozatán szereztem üzemgazdász, üzemmérnöki oklevelet. Sátoraljaújhelyen lakom, nős vagyok, két gyermekem van. Á Generáli Biztosító mező- gazdasági szakértőjeként dolgozom. 1989 nyarán kapcsolódtam be a politikai életbe. Szerepet vállaltam a környék kereszténydemokrata mozgalmának újjáélesztésében, majd ősszel országos választmányi tagként részt vettem a KDNP budapesti alakuló ülésén. Az önkormányzati választásosn a sátoraljaújhelyi és a B.-A-Z. Megyei Ön- kormányzat "képviselője lettem. Tagja vagyok a KDNP országos elnökségének. Hiszem, hogy csak az erkölcsi felemelkedés, a közélet tisztasága hozhat gazdasági fellendülést. Tőlem telhetőén szeretném elősegíteni, hogy a térség lakói a biztosított és elismert, értékteremtő munka alapján érezzék és megtalálják a boldoguláshoz, a felemelke- déshez vezető utat. ______________ S oós Győző, mszp 1948. november 11-én születtem Miskolcon. Mezőgazdasági főiskolát végeztem, majd okleveles könyvvizsgálói képesítést szereztem. Levelező tagozaton végeztem el a jogi egyetemet, ahol az idén kell államvizsgát tennem. 1984 óta dolgozom a jelenlegi munkahelyemen a Tokaj Kereskedőház Rt.-nél, (jogelőd: Tokajhegyaljai Állami Gazdaság Borkombinát). Hat éven keresztül közgazdasági főosztályvezető voltam, 1990-től pedig a vállalat gazdasági igazgatója vagyok. Sátoraljaújhelyen lakom a családommal. Az első önkormányzati választáson a sátoraljaújhelyi önkormányzat képviselője lettem. Ázért vállaltam el a Szocialista Párt jelölését, mert programját alkalmasnak tartom arra, hogy a súlyos gazdasági helyzetből való kedvező irányú elmozdulást megvalósítsa, lehetőséget adjon a kilátástalan helyzetbe került emberek sorsának javítására. Szaniszló Sándor, Agrárszövetség Tarcalon születtem, 1940-ben. A Gödöllői Agrártudományi Egyetemen szereztem agrármérnöki diplomát, később Debrecenben növényvédelmi szakmérnöki, illetve Budapesten felsőfokú gazdaságpolitikai oklevelet szereztem. Az egyetem után, 1962-ben Sárospatakra kerültem a Kossuth Mezőgazda- sági Tsz-be, amely az első és ez idáig egyetlen munkahelyem. A szövetkezetben különböző termelésirányító beosztásokban dolgoztam 1981-ig, amikor a szövetkezet elnökévé választottak. Jelenleg a szövetkezeti holdinggá átalakult szervezetnek vagyok az elnöke. Társadalmi tevékenységként 1989-ig a megyei, jelenleg az országos mezőgazdasági érdekképviseletnek vagyok egyik tisztségviselője. Mindig szívügyem volt a megye, s ezen belül elsősorban szúkebb pátriám, a hegyaljai táj, a Bodrogköz mostoha sorsú mezőgazdaságának jobbá, az itt élő ember életének könnyebbé tétele. í
