Észak-Magyarország, 1994. április (50. évfolyam, 77-101. szám)
1994-04-20 / 92. szám
8 ÉSZAK-Magyarország Kultúra 1994.------------- TÁRLAT ----------M aghy Zoltán képei Kazincbarcika (ÉM) - Maghy Zoltán festőművész alkotásaiból rendeztek kiállítást a kazincbarcikai Városi Kiállítóteremben. A tárlatot ma délután négy órakor Végvári Lajos művészettörténész nyitja meg. Mint Maghy Zoltán önéletrajzából megtudhatjuk: Hajdúböszörményben Király Jenő, majd Káplár Miklós volt a mestere. 1921-1928 között a Képzőművészeti Főiskolán tanult Glatz Oszkárnál és Vaszary Jánosnál. 1928-ban a Hortobágyon dolgozott Boro- misza Tibor és Káplár Miklós társaságában, együtt alapították a Hortobágyi Festő Kolóniát. 1924 óta állít ki. Budapesten a Nemzeti Szalonban, az Ernst Múzeumban vett részt csoporttárlatokon, 1931-ben három festménnyel vett részt a magyar festők Tokióban rendezett kiállításán. Templom és fa Építhető kapcsolatok Miskolc (ÉM - CsM) - Bár a Gordon-módszer neve közismert, sokan megvették a szülői és tanári hatékonyságfejlesztő könyveket is a módszer elsajátítását leginkább segítő tréningekre csak kevesen jutottak el. A miskolci Ady Endre Művelődési Ház most egy, a Gordonmódszert bemutató előadást szervez április 21-én, csütörtökön délután 5 órára. Hogy mi is a Gordon-tréning lényege, annak összefoglalásában Alváriné Kuttor Valéria segített. A módszer kidolgozójáról, Thomas Gordon kaliforniai pszichológusról kapta nevét. Nem kívánja gyökeresen átalakítani a személyiséget, „csak” fejlesztéshez, ezzel kapcsolataink hatékonyabbá válásához, konfliktusaink könnyebb, mindkét fél számára elfogadható megoldásához ad hathatós segítséget (létezik szülői, tanári, ifjúsági és női hatékonyságfejlesztő módszer). A tréning során csoportfoglalkozásokat tartanak. A témák elméleti feldolgozása után a résztvevők szerepjátékokban szembesülnek a gyakorlattal. így mélyítik el az önismeretet, szabadulnak meg a görcsöktől, gátlásoktól. Az oldódó belső feszültség pedig lehetővé teszi, hogy jobban odafigyeljenek a másikra, ezáltal javul kapcsolataik minősége, nyugodtabbá, kiegyensúlyozottabbakká válnak, amit partnerük is megérez. Mindez pedig elindít egy folyamatot, melynek során egyenrangú, demokratikus kapcsolatokat építenek ki - a gyerekek együttműködőb- bé, megbízhatóbbá, önállóbbá válnak, csökken agresszivitásuk; a szülő jobban tud azonosulni az iskolai gondokkal; egyszerűsödik a tanár-szülő kapcsolat; csökken az addig taposómalomnak érzett munka okozta fásultság... Természetesen nem varázsütésre. Még a tréning elvégzése után is rengeteg munka vár a Gordon-módszer elfogadóira és alkalmazóira. Rákóczi fái Az elmúlt esztendőben vette fel az emődi általános iskola és szakiskola II. Rákóczi Ferenc nevét. Az elmúlt héten rendezett Rákóczi-napok keretében az iskola udvarán minden osztály elültette a maga „Rákóczi-fáját". Fotó: Farkas Maya Improvizáljatok, gyerekek! A sajószentpéteri Kossuth Lajos Általános Iskola színjátszói is sze' repeltek a III. Weöres Sándor Gyermekszínjátszó Találkozó me' gyei versenyén Fotó: Fojtán László Tiszaújváros (ÉM - FG) - Az elmúlt hétvége a gyermekszínjátszóké volt. Vasárnap Miskolcon az Ady Művelődési Házban tartották a III. Weöres Sándor Gyermekszínjátszó Találkozó megyei fordulóját, péntektől vasárnapig pedig az ország különböző részeiről érkezett gyermekcsoportok mutatkoztak be a Magyar Úttörők Szövetsége által rendezett tiszaújvárosi fesztiválon. Itt találkoztunk Előd Nórával, a Magyar Drámapedagógiai Társaság oktatási bizottságának titkárával. □ Kiből lesz jó gyermekszínjátszó- rendező?! Kiknek ajánlaná ezt a munkát? — kérdeztük az ismert szakembert. • Azt hiszem, mire egy főiskolai hallgatóból tanító lesz, addigra eldől, hogy van-e ehhez kedve. A budapesti tanítóképzőben is tanítok drámapedagógiát, és azt látom, hogy a szakkollégiumomra olyan fiatalok jelentkeznek, akik maguk is színjátszók voltak. Tehát van ilyen indíttatásuk, de mint pedagógiai eszközt is felismerik ennek jelentőségét, és saját önmegvalósításuk miatt is fontosnak tartják. □ Egy-egy ilyen fesztiválon a kész előadás szerint értékelik a csoportokat, pedig lehet, hogy a próbák, a közös munka során nagyobb nevelési eredményeket ér el a nevelő. Mi a fontosabb a gyerekszínjátszásban: az előadás vagy a próbafolyamat? • Ezt mindenkinek magának kell eldöntenie. De az biztos, a gyereket nem szabad kitenni annak, hogy színpadra álljon, és ott kudarcot valljon. Ha közönség elé viszik az előadást, akkor feleljenek meg az esztétikai követelményeknek, akkor a mérce valóban magas legyen. Ha egy gyerekszínjátszó fesztivál zsűrijében kifogásolják valamelyik szereplő beszédhibáját, akkor én mindig elmondom a következőket: a pedagógusnak joga azt gondolni, „úgy örülök, hogy ez a gyerek egyáltalán megszólalt, és fütyülök rá, mit szól a zsűri”. Ez azt jelenti, hogy az ő számára a pedagógiai rész, a próbafolyamat volt a fontos. Az a gyerek csak megszólalt, oldódott a beszédgátlása, és ezáltal nyilván az egész kommunikációs képessége jelentősen fejlődött. De azt is el tudom fogadni, hogy ha színpadra állunk, akkor ne pöszézzen a főszereplő. Csak a pedagógusnak pontosan kell tudnia, hogy mit vállal föl, és milyen helyzetbe hozza a gyereket. □ Van-e elég megmutatkozási lehetőség a gyermekcsoportok számára? • Ez csak szervezés kérdése. Arra szoktam biztatni a pedagógusokat, ha elkészülnek egy darabbal, ne elégedjenek meg azzal, hogy egyszer bemutatják, vagy elviszik egy versenyre és kész. Menjenek el a másik osztályba, a szomszéd iskolába, óvodába. Ne nyugodjanak bele, hogy egy produkció elkészül és meghal. □ Tehát a megmutatkozási lehetőséget meg lehet teremteni, de van-e mód a megmérettetésre? • Működik a Weöres Sándor Országos Gyerekszínjátszó Találkozó, most már második éve a Pakson rendezett országos fesztiválon mérhetik össze teljesítményüket a csoportok. Ezek a fesztiválok azért fontosak, mert nem csak a zsűri véleménye az érdekes, hanem az is, hogy láthassák egymás előadásait a gyerekek. Amikor a ’60-as ’70-es években diadalútjukat járták a pécsi fesztiválok, akkor három napig együtt volt öt-hatszáz gyerek, mindenki minden produkciót láthatott, ez nagyon sokat lendített a gyerekek önértékelési képességén. De a csoportvezetőknek is nagyon jó volt, mert láthatták, hol tartanak, mit csinálnak mások, milyen műfajok léteznek. Most a csoportoknak nincs pénzük arra, hogy ott aludjanak a fesztivál színhelyén. Ez azt jelenti, hogy reggel oda kell érni, még aznap haza kell utazni, marad néhány órájuk színpadbejárásra, berendezésre, esetleg még próbálnak, a saját előadásuk után halálosan fáradtak. Ha meg is néznek egy-két előadást, nem sokat tudnak meg a többi csoportról, nem tudnak mihez viszonyítani és teljesen torz értékítélettel mennek el a találkozóról. Nincs kapcsolatteremtés, nem kötődnek barátságok, ami ezeknek a fesztiváloknak a sava, borsa volt. □ Születnek-e új gyermekdarabok, tudnak miből válogatni a csoportok? • Nincsenek gyerekdarabok. De én azt gondolom, és a szakmában mások is ezen a véleményen vannak, hogy nem is igazán baj ez. Az amatőr gyermekszínjátszás lényege az improvizációs megközelítési mód. Hihetetlenül gazdag a mesekincs. Ezek megfelelő dramaturgiával - amit a pedagógus közösen végez el a csoporttal — színpadra állíthatók. Ez az ideális útja a gyerekszínjátszásnak, mert így tehető a mese a gyerek sajátjává. Egy-egy meséből számtalan mondanivalót, tanulságot hámozhat ki a rendező, érezhet meg a gyerek. Az improvizációs játékok, a próbafolyamat során ki fog derülni, hogy ebből mi fontos a gyereknek, mi igazán az övé, miről akar ma valamit mondani. Csak akkor születik színvonalas produkció, ha mindezt együtt találja meg a felnőtt és a gyerek. A Grand Canyontól Párizsig Miskolc (ÉM - BG) - A századelő Amerikája néhány órára a Miskolci Nemzeti Színházba költözött hétfőn este a Vasady Balogh Lajos vezényelte Miskolci Szimfonikus Zenekar koncertjén. A Népszerű Bérlet keretében meghirdetett Amerikaiest programja kellemes ellazulást ígért azoknak, akik a komolyzenére, a jazzre és a húszas évek slágereire egyaránt fogékonyak. Az első két műfaj házasításából született szimfonikus jazz egyik klasszikus példája George Gershwin F-dúr zongoraversenye, amelyet a kiváló zongoraművész és zeneszerző a Rhapsody in Blue kirobbanó sikere után külön kérésre komponált. A fiatal zeneszerző - talán lelkesedéséből adódóan - már az első taktusokban félreérthetetlenül jelzi, nyoma sem lesz a visszafogottságnak. A zenekar „veszi a lapot”. A zenészek megmutatják a publikumnak: meglehetősen járatosak a jazz nyelvezetében is. Gershwin látszólag kegyesnek bizonyul a zongoristával szemben, a zenekari bevezető alatt a szólistának kellő ideje van arra, hogy belefolyjon a mű hangulatába. Oravecz Györgynek ez valahogy mégsem sikerült maradéktalanul. Játéktudása, dinamikai érzékenysége ellen nem lehet kifogás, a zavart nem is ez okozza, hanem az, hogy egyrészt szigorúan ragaszkodik a komponista által lejegyzettekhez, másrészt pedig kívül marad a zenekaron, a szólista és a zenészek „eljátszanak” egymás mellett. Különösen a második blues-tételnél szembetűnő a hangulati különbség a lágyan füstös, sejtelmes-félhomályos zenekari hangzás és a zongora hideg novemberi esőt idéző kopogása között. A pihentetónek is beillő érzelmes tánczene után azonban Gershwin visszatér virtuóz önmagához, a harmadik tétel a fergeteges csapongá- sé, amely csak a befogadó számára élvezet, mind a zenekartól, mind pedig a szólistától hatalmas fegyelmet és összpontosítást igényel, igazi rizikó-tétel. Ezért is számítandó a bocsánatos bűnök sorába az a néhány taktus, amikor a versengő felek azonos tempóban bár csak némi fáziskéséssel muzsikáltak. Gershwin végre bizonyítási lehetőséget ad a szimfonikus zenekarokban néha Vasad/ Balogh Lajos Fotó: Dobos Klára háttérbe szorított fúvósoknak, akik hatalmas merészséggel és nagy kedvvel játsszák ki magukból az oly sokáig beszoríttatott hangokat. A műsor második felében a programzenéé a főszerep. Grófé Grand Canyon-szvitje nyitja a sort. Grófé nem okoz csalódást, azt nyújtja, amit a programfüzet ígér, egy kellemes, öt tételből álló, világosan megfogalmazott, félre nem érthető filmzenét, amihez felesleges a celluloid, hiszen minden befogadó képzeletbeli vetítővásznán közel ugyanazok a kockák peregnek. Grófé kellemesen elringat, összehúzatja a szemöldökünk, mosolyog!,at, dideregtek Olyannyira a fülünkbe rág mindent, hogy a harmadik tétel főmotívumának elhangzásakor szinte várom, hogy szélesen mosolyogva belovagol a színre Yul Brynner és Steve McQueen a Hét mesterlövészből. Azt, hogy Grófé miért a napkeltenaplemente keret utánra komponálta a felhőszakadást, nincs jogom kritizálni, mert sajnos még nem láttam éjszakai vihart a Grand Canyonban. Mint ahogy még nem voltam Párizsban sem a húszas években, pláne amerikaiként, így nincs alap ellenőrizni, mennyire hiteles Gershwin Párizsa. Jobb híján fogadtassák el, az amerikai zenezseninek bizony esze ágában sem volt lódítani. Ezek szerint Párizs egy lármás, tülkölős, tülekedés, de mindenképpen napsütötte, vidám és bohém nagyváros, ahol egy amerikai nem igazán találja a helyét. Mosolyog ő is, szemlélődik is, többre azonban nem jut, mert képtelen feloldódni a tömegben, amelynek kisebb gondja is nagyobb annál, hogy egy szál amerikai kegyeit keresse. Ezt a kiábrándító érzést leszámítva Gershwin egészen jól érzi magát a francia fővárosban, egészen addig, amíg eszébe nem jut Nem Orleans, egy ottani jazz-klub- ban megszólaló sírós-húzós, hátge- rincbizsergető blues. A mű innentől kezdve eltávolodik Párizstól, a befogadó pedig azon szomorkodik: neki ugyan miért nem adatott meg az az élmény, hogy a századelő Amerikájában egy jazz-klubban ülve kortyolgassa a whiskey-jét vagy a gyömbérsörét. A komponista is meggyőzi magát, jobb, ha szépen hazamegy, és ezen felbuzdulva már Párizst is gyönyörűnek látja. Hogy ez az utóbbi eszmefuttatás létrejöhetett, azért köszönet illeti a kitűnő alkalmi blues band-dé változott Miskolci Szimfonikus Zenekart. Április 20», Szerda Óvónőknek Miskolc (ÉM)—A miskolci Kossuth Gimnázium és Óvónői Szakközépiskolában e tanév végén megszűnik az óvónői szakközépiskolai képzés. Az intézményben 1952-ben jött létre az első állami középfokú óvónőképző, majd 1972-ben az óvónői szakközépiskolai képzés. Közel harminc év alatt több száz, az iskolában végzett diák választotta hivatásul a kisgyerekek nevelését. A képzés méltó befejezéseként április 25- én, hétfőn délelőtt 9 órától szakmai napot szerveznek, amelyre hívják az intézményben végzett óvónőket is. A részvételi szándékot a 345-830-as telefonszámon kérik bejelenteni április 21-ig. A szakmai nap az óvodások és a „kis óvónénik” műsorával kezdődik, majd tíz órakor a szakmai tanácskozást T. Asztalos Ildikó polgármester nyílja meg. Déltől szemléltetőeszköz-kiállítás nyílik a növendékek és a gyakorlatvezető óvónők munkáiból. Délután kettőtől szüló-tanár-óvó- nő-növendék találkozó lesz, este hattól pedig a Diósgyőri Vasas Bartók Béla Művelődési Házban a Kos- suth-esten bemutatkozik az iskola kórusa és diákszínpada. Iskolanévadó Hejóbába (ÉM) - A hejőbábai Körzeti Általános Iskola felveszi Zrínyi Ilona nevét. Az ünnepséget április 22-ón, pénteken délelőtt fél tíztől tartják. Szendi Adolf igazgató beszéde és a névadó arcképének leleplezése után ünnepi műsor lesz Zrínyi Ilonáról, Hősnő, aki kivívta Európa csodálatát címmel. Délelőtt még bábelőadás lesz az óvodások és alsósok részére, délután egy órától pedig történeti játszóházban, sport- versenyeken vesznek majd részt a gyerekek. Egressy évforduló Kazincbarcika (ÉM) - Az Egressy Béni Művelődési Központ ünnepi rendezvénysorozattal emlékezik meg április 21-én, csütörtökön a Szózat zeneszerzője, Egressy Béni születésének 180. évfordulójáról. Ennek keretében délután négy órakor koszorúzást tartanak a Művelődési Központ melletti Egressy-szo- bornál, ezt követően Takács István, a Kazincbarcikai Históriás című újság kiadója és Barta Péter, a miskolci Egressy Béni Zeneiskola igazgatója tart előadást a zeneszerzőről, este hét órától pedig a BM Duna Szimfonikus Zenekara ad díszhangversenyt, Deák András vezényletével és Faragó Lama énekművész közreműködésével. Szociológiai ülés Miskolc (ÉM) - A Magyar Szociológiai Társaság Észak-magyarországi szakosztálya április 21-én, csütörtökön délután négy órától tartja következő összejövetelét a Miskolci Egyetem Bölcsészettudományi Intézetének Kék termében. Megtekintik A kerubokkal harcolgatva című filmet, melyen párhuzamos interjúk láthatók Thomas Szász pszichiáterrel és Bárkány László ápolttal. A vetítést követő beszélgetésen részt vesz a film rendezője, Dettre Gábor és Vas József pszichiáter, a Csanyiki Pszichoterápiás Intézet igazgatója, illetve szociológusok, jogászok, antropológusok, orvosok és más szakemberek. Az összejövetel előkészítőül szolgál az őszre tervezett Szabadság jog, pszichiátria című konferenciához. Koncert a KÉSZ-nél Miskolc (ÉM) - A Keresztény Értelmiségeik Szövetsége miskolci tagozata április 21-én, csütörtökön tartja következő összejövetelét a Református Egyház Tiszáninneni Egyházkerületének Kossuth utcai székházában. A délután 4 órakor kezdődő koncerten fellép Czigány György zongoraművész, a Mindszenti templom kórusa, valamint az egri Cantus Agriensis kórus. Mondatelemzés Miskolc (ÉM)-Amagyar nyelv hete alkalmából a TIT magyar nyelvi és irodalmi szakosztálya szervezésében Balog Judit, az ELTE adjunktusa Deme-féle mondatelemzés címmel tart előadást április 22-éri, pénteken délután 2 órától a 3. Számú Kazinczy Ferenc Általános Iskolában (Miskolc, Középszer u. 3.).
