Észak-Magyarország, 1994. április (50. évfolyam, 77-101. szám)
1994-04-07 / 81. szám
SZABADIDŐ Az Észak-Magyarország CSÜTÖRTÖKI MELLÉKLETE 1994. Április 7. Házi Gazda Nyúltenyésztők Miskolc (ÉM) - A Nyúltenyésztők Észak-magyarországi Egyesülete, valamint a Magyarországi Gazdakörök Országos Szövetségének tag- szervezete április 16-án 10 órai kezdettel a Miskolc Hennán O. u. 2. sz. alatti általános iskolában tartja közgyűlését. Szó lesz a nyúltenyész- tés, kisállattenyésztés, a kistermelők helyzetéről, az egyesület, gazda- szövetség jövőbeni programjáról, illetve a vidéki kistermelést segítő programokról. Tejfeldolgozás Budapest (ÉM) - Maradjon a feldolgozás és a kereskedelem haszna is a termelőnél! mottóval a BMZ Kereskedelmi és Pénzügyi Tanácsadó Kft. pályázatot hirdet referencia tej- feldolgozó üzem elhelyezésére. Eséllyel pályázhatnak azok a gazdák, csoportosulások, szövetkezetek, önkormányzatok, akik naponta 5-10 ezer liter feldolgozandó tejjel rendelkeznek. Az üzem területigénye 150 négyzetméter. Saját tőkerész: 3 millió forint. A pályázat nyerteseinél elhelyeznek egy komplett tejfeldolgozó és csomagoló gépsorból álló üzemet, aiAely alkalmas a tejtermékek széles skálájának gyártására. A pályázatot a következő címre kérik beküldeni: BMZ Kfz. Lánchíd Irodaház, 1051 Budapest, Roosevelt tér 7/8. Keltetőgép Tárnok (ÉM) - Kisebb teljesítményű keltetőgépekből nincs túl nagy választék hazánkban. Ezért szólunk egy olyan kisüzemi használatra alkalmas keltetőgépről, melyről a Kistermelők Lapjában olvashattunk. 85-100 tyúktojás vagy ezzel a mennyiséggel egyenértékű kacsa-, liba-, pulykatojás félautomatikus keltetésére alkalmas. A tojásokat kézzel kell forgatni. A gépbe beépített automatikus hőmérséklet-szabályozó a keltetés hőigényének megfelelően a kívánt hőmérsékletet 0,2 fok pontossággal tartja. A gép 20 centiméter magas, 56 centiméter átmérőjű, súlya 2,5 kiló. A berendezés 6800 forintba kerül. Megtekinthető a következő címen: Pécsi László, Tárnok, Petőfi S. u. 78. Tudományos nap Kaposvár (ÉM) - Az előző évekhez hasonlóan idén is megrendezik a Nyúltenyésztési Tudományos Napot a Pannon Agrártudományi Egyetem kaposvári állattenyésztési karán, május 25-én, délelőtt 9 órától. Érdeklődni Szendrő Zsoltnál lehet (tel.: 82/314-155). Könyvaj ánlat Méhésziskola A Csokonai Kiadó Kft. gondozásában jelent meg nemrégiben Borbély Gábor Méhésziskola című kötete. A könyv hiányt pótol, hiszen a méhészettel foglalkozó szakirodalomban régen jelent meg olyan, amelyik kezdőkhöz szólna. A szerző az alapfogalmak ismertetésével kezdi, tájékoztat a jogszabályokra is. A szakmai rész átfogja a méhészkedés teljes ismeretanyagát az egész éves munkálatokra vonatkozóan, röviden, érthetően összefoglalva az egyes témákat. A könyv második része pedig a méhek biológiájával, termékeik bemutatásával, a vándorlásra is alkalmas méhlegelők ismertetésével foglalkozik. Falusi disznóvágás Magyaros ízek sertéshúsból alcímmel jelent meg Tolnai Kálmán kötete a pozsonyi Kalligram Kiadó gondozásában. A közelmúltban elhunyt szerző Európa egyik legismertebb gasztronómusa volt. Ez a könyve elsősorban azokhoz szól, akik szeretik a magyar konyhát, a magyaros ízeket. A kezdő háziasszonyok is köny- ^yen elsajátíthatják belőle a füstölt húsok, hurkák, kolbászok, szalá- mi,k. pástétomok, disznósajtok készítését, de a „profik” is találhatnak erme általuk még ismeretlen újabb (lépteket. Ayvek a Bíbor Bt. Könyves- 0 Jában is megvásárolhatók.) I MfgPl Sajókaza (ÉM - DK) - Lenkey László nincs otthon. Felesége fogad. De az állatokat természetesen közösen gondozzák, így ő is „házi gazdának” számít. - A férjem kiment szőlőt metszeni - mondja. - De az csak játék, nem kemény munka. Elmennek az emberek, iszogatnak, vígan vannak. Hogy mi a kemény munka? Huszonkét évig dolgoztam téesz- ben, 13 évig voltam fejő. Kézzel fejtem. „Te a szádhoz se tudod majd vinni a kezed ha megöregszel” - figyelmeztettek az ismerőseim. Később ráálltunk a gépi fejésre, akkor már gondozó is voltam, 16 tehenet láttam el a trágyázástól az etetésig. Nagyon sokat dolgoztam. De olyan szép teheneim voltak, mint amit a skatulyából húztak ki. Még miniszteri kitüntetést is kaptam... Két tehenünk mindig volt itthon is, van most is. Gyönyörű két lovunk is volt, majd megszólalt, de a téeszbe be kellett adni, úgy sirattuk, mintha halottunk lett volna. Jelenleg két tehén, két hízó, meg baromfi van a portán. Azaz csak egy hízó, hiszen karácsonykor az egyiket levágták. A másik a József napi búcsúkor jut erre a sorsra. - A következő vásárban már veszünk két malackát, mert egy minek - mondja a gazdasszony. - Amelyik most megvan, már igen nagy, akár egy szamár. De nem annyira kövér, mert drága az élelem... Nagyrészt kenyéren hízott, azt a kevés abrakot a tehenekkel etetjük, mert különben nem adnának tejet. Tej - Rózsi és Szegfű jóvoltából - van bőven. Bár nemrég ellett az egyik, boiját eladták tehén alá, mert kicsi az istálló, s már nem is akarnak „bajoskodni”. A napokban születik a másik boci. Most terméLenkeyék nagyon ügyelnek a tisztaságra sZetesen csak az egyik tehenet fejik, hiszen héthónapos vemhesen már el kell hagyni a fejést, mert ha nem, akkor nem tógyei ki szépen. A tejet háztól adják el, 36 forintért literjét. Napi 19-20 litert adnak általában a jószágok, ám adnának ők többet is, ha több lenne a takarmány... Mindkét tehén magyartarka, a jobban tejelő „fekete” tehenet nem szeretik, mondják, nem szép, meg a borját is nehéz eladni. Rózsi saját nevelés, a másikat két éve vették a harcai vásárban. De haragszanak egy kicsit az eladóra, mert kiderült, hogy Szegfű nagyon rúgós. Kötéllel fejik. A férfi fogja a lábát, az asz- szony feji. - Igen sok rúgós tehenet megfejtem én a téeszben - mondja, de valahogy már nem ugrik az ember úgy, mint régen. Más meg nemiFotók: Dobos Klára gén fejheti, mert akinek a kezéhez hozzá van szokva, annak adja le a tejet.- Nem annyira éri meg, de mégis jó valamivel foglalkozni. És ha nem csorog, csepeg. Kivettünk egy hektár földet, megszánttattuk, vetettünk, boronáltattuk - sok pénzbe került. Akinek van fogata... de nem, annak sem. Nem lóval, zetorral kell dolgozrű. Ügy mondták a régiek, hogy a tehennek négy lába van, minden lábára két szekérrel kell takarmány. De már nincs hol kaszálni, még a legelőt is eladták kárpótlásba. Majd legelnek a jószágok a vásártéren, ami persze nagyon kevés lesz nekik. Nem laknak jól soha, keveset kapnak, mert nincs. Pedig kéne neveim az állatállományt, halljuk a tévében is. Ha nem csorog, csepeg... A tehenek előkészítése fejésre Kiss István szaktanácsadó Miskolc (ÉM) - Távolítsák el a szennyeződést a tógybimbók felületéről úgy, hogy először azt öblítsék le, majd ezt kövesse a 12,5-25 ppm jodoform oldattal a fertőtlenítés. Mindegyik tőgybimbóból az első tejsugarakat fejjék próbacsészébe és értékeljék a tej állagát. Az előkészítés során masszálják a tőgy mirigyállományát oly mértékben, hogy a tejleadást optimálisan elősegítse. A fejőkelyhek felhelyezése során a lehető legkevesebb legyen a levegő- beáramlás a fejőkelyheken át. Ne végezzenek gépi utófejést, kerüljék a vakfejést. A kelyhek levétele előtt oldják a vákuumot. A tőgybimbókat a fejést követően azonnal fürösszék hatékony fertőtlenítő oldatban. A tejet reggel a fejés befejezésétől számított két órán belül 7 fokra kell hűteni. További fejőseknél a hozzá- adódó tej keverés utáni hómérsékleHa nem figyelnek a gazdák a fertőtlenítésre, az ilyen tiszta tő- ayű tehénnél is könnyen kialakulhat a masztitisz, tőgygyulladás te a fejőstől számított egy órán belül 4 fokos legyen. Minden fejési időszak után a rendszert 45 fokos vízzel át kell öblítem. Kézi tisztogatásnál használjunk kefét és 200 ppp-es klórlúg oldatot. Az öblítést savas öblítő oldattal végezzék. A fejés megkezdése előtt gondoskodjanak a rendszerben visszamaradt oldat teljes kiürítéséről. A fejőgépek használatánál a következő főbb szempontokra ügyeljenek: a fejőgumi kisméretű legyen, a kollektor átlátszó és nagy kapacitású, a pulzációs arány 60 százalék fejési, 40 pihentetési ütemű, percenkénti 40-60 ütemszámú legyen és a rendszer vákuumszintje ne legyen 380 Hg mm-nél több. A vákuumnak stabilnak kell maradnia a teljes terhelés mellett, a pulzátorban pedig a 275 Hg mm-es szinten. A tehenek egyedi ellenőrzésére rendszeresen végezzenek Maszti- teszt próbát a tőgyulladás károkozásának csökkentése érdekében. erélyú, nagy végtömegre is gazdaságosan hizlalható francia húsfajta. Húsformái kiválóak, izmoltsága és szélességi méretei imponálóak. Viszonylag gyakori a fajtában a túliz- moltság is. A hízott növendék marhák húskitermelési százaléka és értékes húsrészeinek aránya kedvező, faggyúban szegény jól márványozott a húsa. A charolais hízó bikák a legigényesebb fogyasztói igényeket is kielégítik, ennek megfelelően minden piacon magas áron értékesíthetők. A fajta hátrányos tulajdonsága, hogy a hús-csont arány nem a legideálisabb, mert. a csontozat viszonylag durva. Emiatt, illetve a kifejezett szélességi méretek miatt — ami a borjakon is észlelhető - gyakori a nehéz ellés. Bár már egyre több, a szelekció során kialakított bika örökíti a könnyebb eilest. A nagy’ testtömegű charolais tehenek igénylik a dús füvű legelőket. Nagyon szélsőséges viszonyok közé nem valók. Középkésőn érő, (20-24 hónap). Hazánkban kistermelőknél ugyan nem nagyon gyakori fajta a francia charolais húsmarha, mégis érdemes megismerkedni vele. Az eredetileg hármas hasznosítású (hús, tej, igaeró) fajta tejfölsárga színű, nagy testtömegű (tehénélőtömeg 700-800 kg), kiváló növekedési--------GAZDÁTLAN--------E llentétek Dobos Klara Egy kicsit elkéstem. Szépe Kálmán Felső- zsolcán ugyanis azzal fogad, hogy ő már nem tud mesélni, napok kérdése és eladja az állományt. Veszteséget minek termelni, tárja szét a karját, és már észrevétlenül benne vagyunk a történet közepében... Kiderül, több mint húsz évig sertéstelepet vezetett, ott lakott a telepen, akkor kezdett el tyúkokkal is foglalkozni. Akkor természetesen még szabadtartásban. Nagyobb volumenben mintegy 15 éve foglalkoznak tojókkal. Ászért kezdték el, mert úgy tűnt, van perspektívája a tojástermelésnek. Eveken át hatszáz állatot tartottak, ám a közelmúltban kétszázat már eladtak. Jelenleg a. nagybani vásárlóknak hat forintért adják a tojást, „kicsiben” pedig hétért. De ha azt vesszük, hogy egy tojás önköltsége számítása i szerint 5,20, akkor igazán nem sok fantázia van benne. Az Isten igéjével nem él meg az ember... Hogyan lehetne nyereséggel? A kérdéstől szinte felháborodik, elég hangosan mondja, úgy lehetne, ha példá ul nem volna 2300 forint a táp ára, ami ezelőtt néhány évvel még csak 700 forint volt. A gabonaforgalmi ráteszi a maga haszná t, minden hónapban emel valamire hivatkozva. Mert mindennek az ára fölfelé, csak a tojásé mozog lefelé... Jó lenne egy takarmánykeverő, csakhogy annyi tőkét ebből nem lehetett felhalmozni, hogy belevághattak volna egy nagyberuházásba. Egyelőre még megva n a n égyszáz Tetra SL tojóhibrid, amit minden éven jérceként vásárolnak Bábolnáról. A másfél kilós jérce ára 340 forint, ő egy tyúkot 200-220-ért ad el. A tojással ezt a különbözeiét is ki kellene termelni... Bolond az ember, sok mindent újra megpróbál. Pedig há nyszor megfogadta már, hogy nem rendel újabb jércé- ket. És most nem rendelt! A ketrecet azért, nem adja él, az enni nem kér, és ki tudja, mi lesz még... ...pedig a ketrecre volna vevő. A Kistermelők Lapjában több helyen is olvashatjuk: „C tszáz férőhelyes tojótyúkketrecet vásárolnék.” És ettől izgalmas az egész.------------TÉKA-------------L óbeszéd (ÉM - DK) - Egy képeskönyv. Amelyben ugyan minden fotón lovak vannak, mégis különbözik egy szokványos lovasalbumtól, hiszen annyira mások az „arcok”, hogy egyetlen kép sem hasonlít egyetlen másikra sem. Nem alszunk el a könyv lapozgatása közben, nem csak a lovak minden képen érzékelhető kecsessége, szépsége bűvöl el, de tanuljuk is őket. Mondják, annyit ér az ember, ahány nyelvet beszél. S a lónyelv is egy nyelv, a természettől távol került embernek igazán fontos... Tomas Micek fotóihoz Sigrid Eicher írt szöveget. Alapkérdése, hogy lefényképezhető-e a közlés. Csodálatos könyvet írt Desmond Morris etológus, Miért csinálja a ló? címmel. Könyvéből rengeteget tudhatunk meg a lovak szemnél is fontosabb „szeméről”, a fülről, a hangokról... No persze a hang önmagában nem fotózható le, csakhogy ehhez a lónál is társulnak sajátos gesztusok, arcjáték. Az eto- lógús könyvéhez ez a másik kitűnő illusztráció. De természetesen önmagában is megállja a helyét, úgy, hogy itt elsősorban a képek adják a tudományt. Fenyegetés... Fajtákról... a charolais húsmarha
