Észak-Magyarország, 1994. március (50. évfolyam, 50-76. szám)

1994-03-01 / 50. szám

1994. Március L, Kedd 8 A Itt-Hon — ABAÚJI PORTRÉ — A klubvezető Encs (ÉM ­B.Gy.) - „Olyan nehéz volt az életem, hogy ha újra kellene szü­letnem, akkor egészen biztos: nem vállalnám”-kezdi vallomá­sát Kuhár Já­nosáé, az encsi nyugdíjasklub vezetője. - Encsen születtem 1931-ben. Négyen vagyunk testvérek: a három lány itt él, az egyetlen fiú Ameriká­ban, Clevelandban vállalkozó szoba­festő. Jómagam egy saját versem mi­att, amely nem tetszett akkori taní­tómnak - megismételtem a negyedi­ket. Hatodikban a néhai Orosz János tanár úr vett át minket, s felkereste édesapámat, hogy mivel jó képességű gyereknek tartott, ezért engedjen Szik­szóra a polgáriba. 0 kénytelen volt azt felelni: De nincs cipője, tanár úr! Leg­idősebbként dolgoznom kellett. A Fü- szértnél kezdtem, számlázóként. 1951-ben férjhez mentem, társam 1956-ban rendőr hadnagy volt, ám de­cemberben nyűt teherautón elvitték az ÁVH-sok. 1957 áprilisában leszereltet­ték. A cementgyárba járt be. Éjfélkor várták a vonatnál, hogy összeverjék. Nem bírta a megaláztatást, így fakadt ki: „Engem ne üssön az, aki tőlem ta­nult!” Felutazott Pestre. Eleinte haza- járogatott, ám lassan elmaradozott, mert megismerkedett egy mezőköves­di asszonnyal, elváltunk. Olyan a munkakönyvem, mint egy rossz dolgozónak. Hiába adtak mun­kát, két hét múlva mindig kitetetett a helyi párttitkár. Megelégeltem ezt a megszégyenítő bánásmódot, s leve­let írtam a Kádár-titkárságra. Ettől a perctől kezdve emberszámba vettek, már ami a munkalehetőséget illeti. A Mezőkemél zsákoltam. Annyi krump­li termett, hogy megutáltam. A110 ki­logrammos zsákot ráaggatták a nya­kamra. Akadt olyan férfi, aki zsebre tett kézzel cigarettázott közben, mert annyira elfáradt. Két kolléganőmnek sohasem lehetett gyereke az irdatlan súlyok miatt. Nekem kiegyenesedett a nyakcsigolyám. Gerincsérvem lett, meg is műtötték. Elmondani nehéz, amit mi átéltünk. De nem hagytam el magam. Két kiváló dolgozó kitün­tetést is kiérdemeltem. Az utolsó 15 évben az encsi Áfor-benzinkútnál te­vékenykedtem. Elvégeztem a 7-8. osz­tályt. Ha fiatalabb lennék, most is ta­nulnék. A kútnál a „fejesek” soha nem adtak borravalót, csak az egyszerű em­berek. 1986-ban 3602 forinttal nyug­díjaztak. 1990-ben megalapítottam az encsi nyugdíjasklubot. Elhatároztam: csak mosolyt fogok a tagok arcára varázsol­ni. Ez a korosztály igen sokat szenve­dett. Erőt jelent a közösség. Az Itt-Hon keresztrejtvénye Vízszintes: 1. Három közis­mert dél-borsodi gyógyfürdő. 14. Eszméletét veszti. 15. Ba­ranya megyei község lakója. 16. Bekecsek. 17. Lehet ilyen állo­más, gyermek, telefon is. 18. Madagaszkár és Algéria gépko- csiainak jelzése. 19. Romi kö­zepe ! 20. „A” növény egyik sza­porító szerve. 21. Névelővel: a szélsőséges francia gyarmattar­tók egykori szervezete. 22. Ha­tározórag. 24. „A” környék. 25. „A” ....deszka: gyúródeszka. 26. H aladéktalanul. 28. Szabolcs- Szatmár-Bereg megyei telepü­lés. 29. Állóvíz. 30. Mértékegy­ség ezerszeresét jelöli; ezer- 31. Kettős betű. 32. A dámánál eg­gyel gyengébb értékű lap a kár­tyában. 35. Ülőfa azonos betűi. 36. Rettegés. 39. 1050 római számokkal leírva. 40. Angol hosszmérték: 0,9144 méter. 43. Télisport. 44. „A” kaptár. 46. A magyar kártya piros felsőlap­ján szerepel /H./. 49. Szaúd- Arábiai város lakója. 51. Befe­jezett. 52. Épületszámy. 53. Al­vás közbeni látás jelzője. 54. Szobrász. Miklós /1831-75/. 56. Inga fele! 57......ézik: rekeszel. 61 . Franciaország 94. déperte- ment-je, melynek székhelye: Versailles. 63. E zempléni tele­pülésünket 1377-ben az okleve­lek a Zigani család birtokaként említik. Függőleges: 1. A Dél-Borsodi Állami Gazdaság egykori neve. 2. Analizál. 3. Félig zaklat! 4. Gyilkolás. 5. Cccc - kiejtve ! 6. Sál szélei. 7. Város megyénk­ben, világhírű borvidék névadó­ja. 8. ...-mozog. 9. Bodri azo­nos betűi. 10. Kofa közepe! 11. Agglegény. 12. Ábrándozó. 13. Gyalázatos. 17. Szeret. 20. Pa­rányi elemi rész. 21. ,A” csavar. 23. Pocsolya, híg sár. 24. Az americium vegyjele. 25. Angol­na németül. 27. Nem latinul. 28. Pozitív fénykép, amelyet ál­lóképként vetíthetünk. 30. Föl­dön járó felhő. 31. Asszonynév képző. 33. Állattartás céljai szolgáló építmény. 34. Dunán­túli megyeszékhely lakója. 35. Heréit kos. 37. Elme. 38. Szín. 41. „A” 3,14. 42. Kisebb test­vér a gyerekek nyelvén. 44. Né­velővel: párnázott karosszék. 45. Férfinév. 46. Hivatásos tán­cosnő és énekesnő a japán tea­házakban. 47. Kettős betű. 48. Magábaszívná a száraz talaj a csapadékot. 50. Falovát szélei nélkül. 51. Hangtalan közös­ség! 54. Aromái. 55. Moszat. 58. Uruguay, Norvégia és Málta gépkocsiainak jele. 59. Karbid fele. 60. Belátsz páros betűi. 62. A függőleges 28. Kétharmada! 63. Kuba és Zambia autóinak jelzése. 64. Diagnózis röviden. H.A Megfejtendő: a vízszintes 1., 63. és függőleges 1., 7. sorok. Előző heti rejtvényünk he­lyes megfejtése: Harangod, Semjén, Hangony, Hegymeg, Csermely, Nagymilic, Kissajó, Garadna, Csincse, Magashegy, Mályi-tó. Gyerekek honi rajzasztala A három és fél éves Dzsupin Zoltán szülei Halmajról küldték be csemetéjük rajzát Abaúji amatőr művészek tárlata A kiállítás-megnyitó közönsége - balról jobbra Zakariás István és Krózser János - Szlo­vákia Kulturális Intézetében, a fővárosban. Fotó: Buzafalvi Győző Nem szabad tovább halogatni ! Kázsmárk (EM - HME)- Kázsmárk református templo­mát többször építették már új­já a település református lakói. Az egyik újjáépítésről tesz bi­zonyságot a templom északi fa­lán lévő latin nyelvű emléktáb­la, mely így szól magyarul: JE boldog szentegyházat közmege­gyezéssel Kázsmárk készítette tisztelendő alsóvályi Bemát Ta- polcsányi György, Deák And­rás, Simon Pál, Péczeli Imre idejében, az 1667. évben.” Ez a szép, román és gótikus stílus­ban épült templom a napjaink­ban is újabb felújításra szorul. A templomtető folyamatos rom­lása miatt az épület már né­hány éve beázik, ’93-ra már ha­laszthatatlanul fontossá vált, hogy a gyülekezet a tetőszerke­zet újjáépítésén gondolkozzon. A sietséget az is magyarázta, hogy az orgona fölötti rész is erősen beázott. Az pedig tudva­lévő, az orgona „nem szereti a vizet”. A presbitérium szakem­berekkel megvizsgáltatta a te­tőszerkezetet, melyből kiderült, egy teljes tetőszerkezet cserére van szükség, a palafedéssel együtt. Gondot jelentett az is, hogy a műemlékvédelemmel felvett kapcsolat során, a hi­vataltól semmiféle biztatást nem kapott a gyülekezet. Mégis úgy döntöttek a kérdé­ses munkálatokat nem szabad tovább halogatni. Bonyolította a helyzetet, hogy a templom­nak nincs mennyezete, bolthaj­tásos, ezért különleges szerke­zeti megoldást igényel. Egy abaújdevecseri ácsmester aján­latát fogadták el, ki úgy tervez­te, a régi szarufázatot nem bontja le, hogy ne sérüljön a mennyezet, hanem a régiek mellé rakja az újakat és köti őket. A felújítás teljes költségét egymillió-egyszázezerre tervez­ték. Ebből 1993. júniusáig 160 ezer forintot adományozott a gyülekezet. Az önkormányzat 500 ezer forintot szavazott meg az egyháznak azzal a feltétel­lel, ha a hiányzó pénzeszközök­re az egyházközség garanciát tud adni. Ezért az akkor Kázs- márkon szolgáló aszalói lelki- pásztor Kiss Emő az egyházke­rülettől kért és kapott kettő- százezer forintot, melyet a hí­vek adományaival együtt a bankba helyeztek. Egy újabb felmérés szerint lehetőség nyí­lott arra, hogy a felújítást 800 ezer forintból is meg tudják ol­dani. Az akkori lelkipásztor Kiss Emő úgy gondolta, hogy így már a tél beállta előtt be­fejezhetik a munkálatokat. Azonban lelkipásztor váltás kö­vetkezett be a településen, Ke- menessy Tibor nyugdíjas mis­kolci lelkész látja el a szolgá­latot jelen pillanatban is. A templom felújítási ügye sajnos így tovább húzódik. De elgon­dolkodtató, hogy mennél to­vább halasztódik az ügy, annál jobban emelkednek a nyersa­nyag árak, annál tovább rom­lik a templom „állaga”. Mivel a pénz adott, innentől a lelkész, a gondnok, a presbitérium ke­zében van a templom sorsa. Mi­vel felelős emberekről van szó, reménykedhetünk, ebben az esztendőben minden bizonnyal tető alá kerül a kázsmárki templomtető sorsa. Mutassuk meg mi is! Az apró Mogyoróska is részt kér az expóból... (3. oldal)- A TARTALOMBÓL - Farsang Abaújkéren Ebben az évben is - immár hagyo­mányként - megrendezték falunkban is a farsangi mulatságot. Két képvi­selő-testületi tag: Szemánné Tu- ránszky Zsuzsanna és Szabó Zoltánné rendezésével, valamint kezdeménye­ző, vállalkozó szellemű emberek: Dusch Lászlóné, Szabó Józsefné és nem utolsósorban a helyi speciális szakiskola vezetőinek és dolgozóinak segítségével igen jól sikerült rendez­vényről számolhatunk be. Vacsora já­tékos vetélkedőkkel színezett táncmu­latság volt február 5-én a Faluházban. (2. oldal) Svájci tőkebefektetők Régiónkban többször elhangzott már: nagyon nehéz idecsalogatni a külföldi tőkebefektetőt. Ennek ellenére Szik­szón mégis találkozhatunk egy svájci érdekeltségű kisüzemmel, a Bombasei Decor-ral. Csaknem négy esztendeje már, hogy ez a cég biztos munkát ad a környék ügyeskezű asszonyainak. Svájci technológia alapján készítenek itt cukrászati díszítőelemeket, cukor­figurákat. (2. oldal) Encs és Szepsi a fővárosban A várossá válás 10. évfordulója alkal­mából nagyszabású ünnepségsorozat­ról gondoskodott Encs önkormányza­ta. Február 18-án a Borsod-Abaúj Zemplén megye Budapesti Baráti Kö­re rendezvényeként is, Encs és szlová­kiai testvérvárosa, Szepsi bemutatko­zott Szlovákia Kulturális Intézetében. Krózser János és Zakariás István pol­gármesterek tájékoztatója után szín­vonalas kulturális műsor szórakoztat­ta a szépszámú közönséget. (3. oldal) Amikor megláttam a napot... Ebben a tanévben már másodszor ren­dez önálló kiállítást tanítványai szá­mára Főző Sándor, a szikszói Szepsi Csombor Márton Gimnázium tanára. A másodikos Gulyás Csaba után most a végzős Debreczeni Andrea tárlata te­kinthető meg a Petőfi Sándor Műve­lődési Központban. Főző Sándor mu­tatja be növendékeit. (4. oldal)

Next

/
Oldalképek
Tartalom