Észak-Magyarország, 1994. március (50. évfolyam, 50-76. szám)
1994-03-03 / 52. szám
14 ÉSZAK-Magyarqrszág Szólástér - Hirdetés 1994« Március 3., Csütörtök Kire voksoljunk? „Gondoljuk meg, kire voksoljunk! Mármint nyugdíjasok” - írta Pechnyik Miklós Szirma- besenyőról. Majd a folytatásban kikezdi a jogállamot, a parlamentet, a pártokat. Emlékszik még a honatyák „első” lépésére, amikor megállapították saját tiszteletdíjukat - de azt már elfelejtette, hogy a tavaly fölállt társadalom- biztosítási önkormányzatok funkcionáriusainak mi volt az első lépése. Az MSZOSZ hatszázezer tagja győzelemre segítette Nagy Sándorékat, akik napokon keresztül azon vitatkoztak, hogy vajon megérdemlik-e a miniszteri szintű „tiszteletdíjat”, vagy megelégedjenek csupán egy tényleges tiszteletdíjjal. Olvasom tovább Pechnyik úr mondatait, vag- dalkozásait s nem látok összefüggést gondolatai és a tények között. Haragszik az „üzleti politikára”, szerinte azért nincsenek szakszervezeti üdülők. Vajon ki adta el az üdülőket? Ki nem volt képes fenntartani azokat? Hová tették a szakszervezeti díjakat? S ezekre a kérdésekre vajon kitől vár választ? Talán a jelenlegi kormánytól? Azt úja, most el vagyunk adósodva és a hatvanas évekbeli tartalékokról beszél. Vajon kik állították le ’72-ben az új gazdasági mechanizmust? Kik kezdték el fölvenni a nyugati hiteleket? Kik adósították el az országot? S hol vannak az állítólagos tartalékok? Vajon miért nincsenek színvonalas terméket előállító gyáraink - a rendszerváltásra? Hol maradt a tervszerű megelőző karbantartás? Gondolkodjon el Pechnyik úr azon, vajon mi késztette az elmúlt rendszert és kormányát arra a lépésre, hogy többpártrendszeri választással, úgymond átadja a hatalmat?! Ha mindezekre a kérdésekre választ is kapott, akkor gondolja meg, hogy kire adja majd le a voksát májusban. Oláh Pál Riese Olvasóink és levelezőink figyelmébe! Kedves Olvasóink tájékoztatására közöljük, hogy a Szólástér rovatban megjelent írások nem a szerkesz* tőség álláspontját tükrözik. A rovatba beküldött leveleiket viszont terjedelmi lehetőségeinkét figyelembe véve esetenként kénytelenek Vagyunk szerkeszteni, tömöríteni. Itt is jelezzük: a személyeskedő, bántó hangvételű, a jogrendet, az etikai normákat sértő írások e helyütt sein jelenhetnek meg. HIRDETÉS: Egy kis történelmi ismeretterjesztés Február 21-én megjelent kicsi, de bőséges történelmi tapasztalaton alapuló írásom után szorgalmasan csörög nálunk azon urak telefonja - de azt gondolom, inkább a munkahelyeik telefonja -, akik véleményük elhadarása előtt elfelejtenek bemutatkozni, s akik a becsületes nyíltság helyett az alattomos fenyegetés eszközét választják. Pedig ha jól tudom - s ezt tegnapi beszédében Lezsák úr is megerősítette -, „ma Magyarország egy magabiztos és stabil, demokratikus sziget” (1994. február 24.). Tudják ezek a névtelen telefonálgatok egyáltalán mi mindent tartalmaz a „demokrácia” szó? Többek között szólás-, gyülekezési, sajtószabadságot és választójogot, az állampolgárok egyenlőségét! Engem azért támadnak, mert német nemzetiségűnek vallom magam - most kezdem megérteni a cigányok és zsidók eddigi félelmeit, mert ilyen durva gyűlöletet az itt leélt 48 év alatt még egyetlen kormányzat alatt sem tapasztaltam. Itt találtam második hazámra Szlovákiából történt kitelepítésünk után, itt tanulhattam, és itt szereztem diplomát. Nem hagytam el az országot 1956.november után, mert úgy éreztem, hogy eddig szerzett tudásomat itt kell kamatoztatnom, s itt kell maradnom. Valószínűleg Németországban többre vittem volna, de én itt vagyok boldog, közel szülőföldemhez, ahová továbbra is szeretnék minden évben nehézségek nélkül ellátogatni, és elgyönyörködni a Szepesség és a Ma- gas-Tátra csodálatos szépségeiben. S hogy milyen jogon vagyok itt? Azon a jogon, melyet IV. Béla király adott őseiknek, akiket a tatárjárás utáni leromlott és elpusztított Magyarországba hívott, hogy erdőt irtsanak, földet műveljenek, északi végvárakat létesítsenek, védjék az országot, építsenek falvakat, városokat és hozzák magukkal az európai kultúrát - ennek több mint 70Ó éve. Ezért cserébe szabadságjogokat kaptak: soha sem voltak magyar foldesurak jobbágyai, volt saját jog- és bíráskodási rendszerük. Ezt az ígéretet az Árpád-házi királyok soha sem szegték meg és a királyi család kihalása után a Habsburgok is akceptálták ezt a megállapodást. Először Trianon után szenvedett csorbát a jogrendszer, s a súlyos következményeket magyarok és szepességi németek egyaránt megérezték. De a legnagyobb szenvedést az 1945 után bekövetkezett kitelepítés vagy nem ritkán a likvidálás okozta ennek a zárt és 700 esztendeig együtt élő közösségnek. S aki egy kitelepítéskor 14 éves német nemzetiségű kislányt kapcsolatba hoz az akkor még nem is létező NDK STASI-jával, az valóban történelmi analfabéta, javaslom, hogy ez irányú hiányosságait az urak előbb pótolják be, s majd azután hívjanak fel telefonon, ha még mindig dúl bennük az indulat. Általában mein zörög a haraszt, ha nem fújja a szél” - itt a nacionahzmus, sovinizmus és irredentizmus képviselőire gondolok, ezek az eszmék még soha sem vezettek jóhoz. Valóban jobb lenne demokratikus módon együtt élni és dolgozni egy szebb és vidámabb közös jövő érdekében! Ismételten csak K. Károlyné, Miskolc Az egyesület fontosabb Oláh Pál cikkéhez, a „Vélemény a megyei horgászszövetségről” címmel leírtakhoz szeretnék hozzászólni:- Örömmel tölt el, ha közéletünk dolgairól véleményt mondanak és intézkedéseket, szándékokat bírálnak. A 20 ezer körüli megyei horgászlétszámhoz képest - nagyon kevés a törődés a jó értelemben vett ,közhorgászok” igazi érdekeivel. Ezért üdvözölni és köszönteni kell azokat, akik ebben az ügyben is szót emelnek!- Amit e kérdéshez hozzáfűznék, az abban áll, hogy „nem minden és nem feltétlenül rossz - ami régi”. - Ugyanakkor nem mindenről és „vakon” hihető el, hogy jó, csak azért mert új, mert úgy fest, mintha „rendszerváltott” volna!- Egy, vagy két megyei horgászszövetség - esetleg több is?! - legfeljebb a „szabadversenyt” segíti elő, hogy a horgásztábor tagjainak jobban képviselje az érdekeit. Ebből a szemszögből jobb a több, s helyes ha Ön ezért bírálja Nemesi Zoltán urat.- De ha a két szövetség csak a horgászok lehetőségeit és pénztárcáját csökkenti; a vizek használatát és a halasítást elhanyagolja: Akkor csak a „szipolyozás” és nem a fogási eredmény növekedhet. ’- Magam már évekkel ezelőtt - dicstelen és méltatlan horgászegyesületi és felügyeleti etikátlanság során, leírtam, elmondottam, hogy a MOHOSZ - ,jnohó”-szövetség; s a horgászok befizetett pénzének 66 %-át (kb.) vonja el bürokratikus és önkényes hierarchiájának működtetésére. Ugyanakkor a horgászvizek bővítését, halasítását csak minimális mértékben, vagy sehogy sem oldja meg.- Nézetem szerint mindkét megyei szövetség - felesleges. Szükség lenne ónálló egyesületekre és egy megfelelő halászati törvényre, a horgászvizek tisztaságának védelmére, őrzésére és elfogulatlan főhatóságra. Tózsa István volt ÉMHE-egyesületi elnök Halszálka a torokban A lap február 21-i számában a Szólástér rovatban megjelent Oláh Pál aláúásával jegyzett „Vélemény a megyei horgászszövetségről” címmel írott levele. Kérem, hogy az alábbi válaszlevelet közölni szíveskedjenek: A többszázezres és a legutóbbi időkig egységes horgásztársadalom mindig azt tartotta legfőbb érdekének, hogy elegendő mennyiségű kifogható hal legyen a vizekben. Nem pohtizáltak, horgásztak. Éppen ezért disszonáns az Oláh Pál nevével jegyzett vélemény a megyei horgászszövetségről. Azt megértem, hogy egyes személyeknek a „torkában” halszálka a megyei horgászszövetség, elsősorban azokéban, akiknek célja a megyei szövetség szétzüllesztése és általuk sem titkoltan a szövetségi vizek, vagy legalábbis azok egy részének bekebelezése. Ezek támadják a szövetséget sokféle módon. Tudjuk, hogy harc ez a javából, de csak gazdasági és nem politikai csatározás. Ilyen csatában felvesszük a kesztyűt, és természetesen védekezni fogunk. Nem minden eszközzel, hanem csak tisztességes eszközökkel. Ezért joggal várjuk el a - mamutegyesület, és a másik szövetség vezetőitől - (akik részben ugyanazok a személyek) hogy „csak tiszta forrásból” merítsék az érveiket.. A MOHOSZ nem „állítólag” alakult át, hanem hosszú, demokratikus folyamat, eredményeként ténylegesen és így természetesen az új alapszabályában nincs semmiféle „kirekesztő” rendelkezés. A levél írója bizonyára nem olvasta elég figyelmesen az alapszabályt., ha ilyesmit belemágyaráz. Minden magyar horgászhat állampolgári jogon, akár tagja valamely horgászegyesületnek, akár nem - ha kiváltja az állami horgászjegyet és a területi engedélyt. Dr. Kozma Imre Horgász Egyesületek B.-A.-Z. megyei Szövetségének elnöke HUNGAROCAMION rr ___ rr r r GYÚJTÓ SZALLITMANYOZO EGYSEG Nemzetközi gyűjtő szállítmányozást - több mint 20 éves szakmai gyakorlattal - 17 ország 40 gyűjtőpontján folytatunk. Menetrend szerinti gyűjtőjárataink behálózzák egész Európát, rendszeresen megfordulnak a Közel-Keleten, ill. a FÁK utódállamainak egész területén. A nemzetközi gyűjtőfuvarozáshoz kapcsolódó egyéb fontosabb szolgáltatásaink:- Az áruk belföldi terítése, vámkezelése.- Exportcsomagolás, vagy újracsomagolás, akár a megbízó által megadott helyen is- 5300 nm alapterületű raktárunkban európai színvonalú tranzitálással és raktározással állunk megbízóink rendelkezésére.-A gyűjtőforgalomban 7 napig díjmentesen tároljuk áruját, de bérraktározást is vállalunk.-Sürgős esetben küldeményét express áruként is továbbítjuk. Szolgáltatásainkat korszerű számító gépes nyilvántartás teszi teljessé. Cím: 1107 Budapest, Ceglédi u. 11. Telefon: 157-3811, 147-6771 Fax: 157-3011,280-1989 A Fidesz B.-A.-Z. megyei képviselőjelöltjei: 1 -vk, Miskolc „Ttiga György Iroda: 3530 Miskolc, Kossuth L. u. 16. Tel/Fax: 46/412-431 2.vk. IVOslcol«: Wachsler TTanouS.» Iroda: Miskolc, Hunyadi u. 2. Tel/Fax: 46/347-482 3. vk. Miskolc Kádas BkEiteály Iroda: 3530 Miskolc, Kossuth L. u. 16. Tel/Fax: 46/412-431 4. vk. Miskolc I>r. Bodó I»sU Iroda: 3530 Miskolc. Kossuth I~ u. 16. Tel/Fax: 46/412-431 fí-VÍC- d>35Cl Dr. IT«6i»3i.jgry- Jánosi Iroda: 3600 Óad. Október 23. t4r 1. 48/3 73-607 ö-vkc, KaJAsJseiiírpéiteir Lcnártek András ‘ Iroda: 3770 Sftjószenfpéter Ko«*wth u. 133. T-vIc. SCM.5Ein«sbai"c.ilc» Kasén» erei Sándor Iroda: 3700 Kazincbarcika Rákóczi tér 6. 48/310-563 SS-vIc. ISdcslény Molnár Oszkár Iroda: 3780 EdeleSijy Bankó F. u. 3. 48/341-766 í*.’V'Vc„ Encs I>ir„ C^cHor Ferenc Iroda: 3860 Encs Szeles u. 2. 46/385-038 lO.vk. Sátoraljaújhely I>ir. Köteles László Iroda: 35*80 Sátoraljaújhely- Mártírok út 17. 47/322-133 117 mell. 1 J .-vk. Szeren «2» IHésy László Iroda; 3900 SzcMrcinoi Rákóczi U. 63. 47/361-136 J.2.vk, Steinerné ’Vsuscváiri Éva Iroda: 3580 Tiszaújvárwn Munkácsy u. 20. 49/342-1 1*7 Szabó Csaba Iroda: 3400 Mezőkövesd Szomolyai u. 17-19.
