Észak-Magyarország, 1994. március (50. évfolyam, 50-76. szám)
1994-03-31 / 76. szám
8 ÉSZAK-Magyarország Kultúra 1994» Március 31.« Csütörtök MOZI Kutya-macska barátság Embercsalád kutyával (ÉM - CsM) - A kutya-macska barátság nem mindig jelent karmos pofonokat és dühödt harapásokat. Mert - ahogy tudjuk - Péter és Pál is összefér a naptárban. Ugyanígy remek hangulatban töltik napjaikat egymás mellett kutyák, macskák - a filmvásznon. Különösen, ha nem is egy filmben kell szerepelniük. A heti bemutatók nagy állatbarát (és persze könnyed szórakozást kedvelő) forgalmazókat sejtetnek maguk mögött. Megjött ugyanis a Beethoven második része. A csodás bernáthegyi, valamint néhány kutya- és emberapróság jóvoltából ismét jókat derülhetünk a barátságos kalandokon. A cicákról egy kicsit többet kell szólni, hiszen a, Macskarisztokratáknak nincs előzménye. (Életkora annál magasabb: 1970-ben készült ez a rajzfilm.) Ám egy nagy név áll mögötte: a Walt Disney Company. Ebből következően a cicák bájosak, a történet cselekményes, és hát száz Disney-filmnek is happy end a vége. A történet alapja egy tipikusan amerikai, őrült ötlet, hiába helyezik a cselekményt a század- forduló Párizsába. A szobacicusok kálváriája ugyanis akkor kezdődik, mikor gazdasszo- nyuk végrendeletében rájuk hagyja minden vagyonát. A macskák elhalálozása esetén viszont az inas örökölne, és ez a lehetőség, különösen a vagyon mértéke még az eredendően jóindulatú Edgárt is bűnös gondolatokra és tettekre sarkallja... Macskacsalád-----------TÁRLAT-----------V irág- és világfaragó Miskolc (ÉM) - Sokadik kiállításnak ad már otthont a Pátria ház alatti Golden Wind Galéria. A hét elején Schéner Mihály Munkácsi-díjas festőművész alkotásaiból került néhány a falra, ezt a tárlatot Dobos Marianne nyitotta meg. Többek között a következő gondolatokat hallhattuk a művészről: „Festő, szobrász, keramikus, játéktervező, színházi jelmez és díszletkiötlő, elmélkedő, álmodozó, filozófiát teremtő garabonciás, fafaragó, virágfaragó, világfaragó. Világában a népi és a gyermeki olyan természetes egységben fonódik össze, mely a látszat jótékonyságánál mélyebbre, a létezés ősi archetipikus egységére utal. Éppen ézért a látványosság mögött egy filozofikus Sejtelem, gyakran tragikus sejtelem derengését is megérezzük. Schéner világa elvarázsolt világ, a lét önmagának felépített vigasza. Egyszerre szól a gyermek leikéhez és a legmodernebb képzőművészeti trükköket is ismerő fel- nőtthöz...” Érdekes ember érdekes világa. Ide a falra nagyrészt „bohócait” akasztotta ki, most rövid ideig tehát ezeken filozofálhat - mert tud, ha kedve van - a betévedő. A megnyitón „Elvették az élő zene örömét” Miskolc (ÉM) - Gombás Ferenc gordonkaművész-tanár emlékére immáron másfél évtizede rendeznek gordonkás találkozót Miskolcon, az észak-magyarországi zeneiskolások részére. Az idei bemu- tatót/versenyt, amelyen Borsod- Abaúj-Zemplén, Heves és Nógrád megye összesen tíz zeneiskolája vett részt, március 30-án tartották a miskolci Egressy Béni Állami Zeneiskola nagytermében. Barta Péter, az Egressy Béni Állami Zeneiskola igazgatója és Bócz Sándor gordonkaművész, a miskolci polgármesteri hivatal közoktatási és közművelődési osztálya munkatársának megnyitója után a diákok vették át a főszerepet a színpadon. A tudósító csak csodálattal tudott adózni az először színre lépő hétnyolc éves gyermekeknek, akik azzal a szent elhatározással foglaltak helyet a színpadon, hogy „hatalmukba” kerítik a náluk gyakran magasabb és termetesebb gyerekgordonkákat és elfogadható hangokat csalogatnak elő a hangszerből. Látva igyekezetüket, talán reménykedni lehet abban, hogy ezek a mini-művészek megőrzik ezt a lelkesedést és kitartást, amely minden hangszerek tanulása közül leginkább a vonósokhoz szükségeltetik. Hogy legyen honnan ehhez bátorítást kapni, az apróságok zöme a fellépést követően sem hagyta el a termet, vette magának a fáradságot, hogy meghallgassa, mire képesek a nagyok, akik éltek is a bizalommal. A közel kétórás programot követő értékelésen Kedves Tamás, a zsűri elnöke egyszerre örült és bánkódott. Örült, amiért már másfél évtizede életben tudják tartani ezt a rendezvényt, és bánkódott, mert véleménye szerint a mai gyermekektől elvették az élő zene örömét, csak ritkán kerülnek közönség elé a fiatal muzsikusok, mesterségesen kell megteremteni ehhez a lehetőséget ilyen és ehhez hasonló találkozók szervezésével.___________________ Az ifjú maestro magányossága.. Végezetül következett az eredményhirdetés: Gombás Ferenc díjat és nívódíjat kapott Szolnoki Zsuzsa (Miskolc, Erkel Ferenc Zeneiskola). Színpadon Fotók: Dobos Klára Nívódíjat és kottajutalmat kapott Grób Adám (Miskolc, Egressy Béni Zeneiskola), Tóth Márta (Miskolc, Erkel Ferenc Zeneiskola), Monostori Gábor (Gyöngyös, Pátzay János Zeneiskola), Zoller Zsófia (Miskolc, Fazekas utcai Zeneiskola), Balog Krisztián (Miskolc, Egressy Béni Zeneiskola) és Mantlik Judit (Miskolc, Fazekas utcai Zeneiskola). Dicsérő oklevelet kapott Kolobiskó Rita (Miskolc, Fazekas utcai Zeneiskola), Stefán Gábor (szerencsi zeneiskola), Dombóvári Zsolt (Sátoraljaújhely, Lavotta János Művészeti Iskola) és Kanyó Emese (Balassagyarmat, Rózsavölgyi Márk Zeneiskola. A felkészítő tanárok közül jutalmat kapott Barta Pétemé, dr. Kígyóssy- né Komoróczi Zsuzsa (Miskolc, Egressy Béni Zeneiskola), Gergelyné Barna Katalin, Zsignámé Nagy Mária (Miskolc, Fazekas utcai Zeneiskola), Győri Nagy Ilona (Miskolc, Erkel Ferenc Zeneiskola) valamint Monostoriné Négyesi Ibolya (Gyöngyös, Pátzay Zeneiskola). A kórustagok botjárandósága Hegyi József Sárospatak (ÉM) - Jubileumi hangversenyeken emlékeznek meg Sárospatakon a Városi Zeneiskola fennállásának 35. évfordulójáról. A tanév második felében több ízben rendeznek műsoros esteket, s ezeken az intézet tanárain, növendékein kívül a hazai zenei életben számon tartott egykori diákok is fellépnek. Műsorukon természetesen régi pataki diákdalok, kórusszámok is szerepelnek. Messze földön híres dalosok voltak ugyanis a letűnt századokban a pataki diákok. A kollégiumi kórus szervezeti szabályzata „csak” 1792- ből maradt fenn , de a kórus működésének kezdete visszavezethető 1531-re, amikor az első tanárok: Kopácsi István és Sztárai Mihály az első diákokat fogadták a Perényi Péter által fundált anyaoskolában. A kórus élén a kóruselnök állt, az utolsó volt a kórusi ranglistán egy kisdiák, a mercur, vagyis a küldönc, aki a kóruselnök utasítására egybehívta a teológusokat, joghallgatókat énekkari próbákra. Az énekkar Sárospatakon kívül közeli-távoli városokban, községekben is gyakran szerepelt. Nem volt a zempléni, borsodi, abaúji, szabolcsi, hevesi tájon ünnepség, nagyobb temetés, amelyre a pataki kórust meg ne hívták volna. Ilyenkor az énekesek díszes egyenruhát viseltek A kollégiumi életben bizonyos kiváltságok illették meg őket. Régen hetenként cipó- és borosztás volt a kollégiumban, s a kórustagoknak kétszer akkora volt a „boijárandósá- guk”, mint a többi diáiknak. A kóruselnöknek kötelessége volt egyebek közt az is, hogy évente legalább két dalt szerezzen és sajátke- zűleg kottázza be az erre a célra szolgáló melodiáriumos könyvbe. De a kórus műsorán szereplő egyházi és világi énekek is belekerültek a könyvbe. Különösen értékes emlékek a melodiáriumokban megőrzött kuruc dalok, amelyeket a Rákóczi- szabadságharc leverése után nem volt szabad énekelni. A kollégium kézirattárának ezekből a becses kódexeiből mindössze 16 kötetet ismerünk. A legtöbb diákdal szerzője ismeretlen, csak a 18. század végén lejegyzett kották alatt olvasható a szerző neve. Leggyakrabban Járdánházi János, Szkárosi István és Tolvay István nevével találkozunk. A kóruselnök beiktatása , „tisztségébe” nagy vigasság közepette történt a tanév elején. Ilyenkor a kóruselnöknek a rangjához méretezett bükkfa kupát - jóféle tokajival töltve - fenékig illett üríteni. Századunk elején Bartók Béla és Kodály Zoltán, később Szabolcsi Bence, Bartha Dénes, korunkban pedig Farkas Ferenc és Barsi Ernő népdalgyűjtő tanulmányozták a melodiáriumos könyveket. Megállapították például, hogy „a pataki diákok dalkultusza közvetlenül érintkezett a népi hagyományokkal”. Az utóbbi években sok régi pataki diákdal „rekonstrukciója” is elkészült, s az így megújított művekből a közelmúltban néhányat nagylemezen is megjelentettek. Tojásfestő láz a tokaji iskolában Tokaj (ÉM) - Tokajban az általános iskolában nemrég indult be fakultációban a művészeti tagozatos képzés, a színjátszás, mellett a néptánc és a vizuális szakkollégium. A diákok így most a kultúrából is ízelítőt kapnak már alapfokon. Külön öröm, hogy a művészeti nevelésen belül a nemzeti hagyományainkról is többet megtudnak a mai gyerekek, amit otthon már nem kapnak meg, az iskola élteti meg velük újra: a néptáncot a népdalok szeretetét is, a táncalkalmak szokásainak ismeretét, és a közösségbe tartozás örömét, a vizuális szakon pedig a gazdag népművészeti kultúránkat felújító népszokások aktív művelését. A húsvéti tojásírás is rég kihalt már Tokajban, az ünnep uniformizálódott, a fiúknak pénzkeresetté anya- giasodott. El is felejtenénk a tavaszi ünnep valódi örömeit, ha a kisiskolások nem foglalkoznának igen nagy izgalommal a húsvéti tojásírással újra, ami a szülőkre is átragad, a nagymamákat felrázza és örömmel mesélnek a régi időkről. A szülők generációja kimaradt ezekből az él- ményekből már, az emlékezetből is eltűnt volna a lehetőség, ha a Tokaji Múzeum nem gyűjtötte volna a környékről, ami még menthető, s ha most az iskola rajz szaka nem vállalná fel újra a gyakorlatát. Szerencsére Makoldi Sándomé, a múzeum munkatársa már több könyvet adott ki a gyűjtéseiről, előadásokon, bemutatókon népszerűsíti a tojásírást, s magyarázza értelmét. A múzeum új feladatának tartja a gyűjtött ismeretek alkalmazását, visszajuttatását az emberekhez, gyerekekhez. Gazdag jelkészletből válogathatnak a nagyhóti tojásíráson az idén is a lányok, de eljönnek érdeklődni a fiúk és a nem tagozatos iskolatársak, még a mamái is. Amíg a hagyományos viaszos technikát tanulják, főzik a hagymalében a „piros” tojásokat, megtanulják becsülni is a szép munka eredményét, megízlelik izgalmát, örömét. Most már otthon sem pénzt fognak adni a legkedvesebb legénykének az öntözködésnél, de nem is kifújt, vagy fából készült dísztojást, Kinder tojást, hanem életfákkal, rozmaringgal, svasztikával „bővült” piros tojást, az élet, a szerelem jelképét, a tavaszünnep, a feltámadás, az élet megújulása jeleként. (Hiszen az üres tojásokban nincs benne az az életcsíra, aminek a festett jelekkel mágikusan fokozzuk a hatását, amit pénz és egyéb dísztárgy nem helyettesíthet!) Ha elvárjuk a tavaszi locsolást a legényektől, az élet vizét, hogy a leány el ne hervadjon, akkor mi is valóban termékeny jelképet kell adjunk cserébe! így gondolkodva visszakapja tartalmát az ünnep, szellemünk is gyarapszik, nem csak a testünk a nagy evés- ivásban, s egyszerre megszépül a világ. Helyi tantervekről Kazincbarcika (ÉM) - Kazincbarcika város 1994-ben ünnepli várossá nyilvánításának 40. évfordulóját. Az évforduló alkalmából a városi önkormányzat egész éves program- sorozatot állított össze, melyben kulturális, tudományos, sport-, kereskedelmi-rendezvények szerepelnek. E rendezvények közül is az egyik legkiemelkedőbb jelentőségű az április 6-7-8-án megrendezésre kerülő Országos Pedagógiai Tanácskozás. E rendezvénynek hagyománya, mély gyökerei vannak a városban, hisz* a *70-es évek végén, ületve a *80-as években is nagy érdeklődés kísérte a programokat. A tanácskozásokat mindig az aktualitás, a legújabb pedagógiai kísérletek lehetőségei, ,az innovatív gondolat jellemezte. így van ez az idén is, hisz’ a téma valóban aktuális: A helyi tantervek. A téma érdekességét jelzi, hogy á rendezvényre előzetesen majd’ 250 fő jelezte részvételi szándékát az ország minden részéből, valamint 11 kiadó is képviselteti magát tankönyveivel, pedagógiai segédanyagaival. A plenáris ülések mellett a rendezők szekcióüléseket is szerveznek. Külön az általános iskolák, az általánosan képző középiskolák és a szakképző iskolák speciális kérdéseinek megvitatására. De a vendégeknek lehetőségűit lesz a megye Jtülönböző városaiba is ellátogatni, vés ott megismerkedni a helyi tan- tervek eredményeivel, tapasztalataival. A rendezvényt Kazincbarcika Város Önkormányzata, B.-A.-Z. Megyei Pedagógiai és Közművelődési Intézet támogatja. A felkért előadók a téma országosan elismert szakemberei. Ismét Bede-verseny Miskolc (ÉM) - A Zrínyi Ilona Gimnáziumban rendezik meg ma, csütörtökön délután fél háromtól a város gimnazistáinak kiírt Bede Lajos matematikai versenyt. A versenyen részt vehet minden Miskolcon működő gimnázium évfolyamonkénti 5-5 tanulója, aki nem spe-. ciális matematikát tanul. A több mint negyed százada folyó és egyszer már megszűnt versenyt már harmadik éve anyagilag támogató PC Stúdió mellé ez évben csatlakozott Miskolc Város Önkormányzata is. A szervezés feladatait a Földes és a Zrínyi Gimnázium matematikai munkaközössége vállalta. Jóga mester Miskolc (ÉM) - A miskolci Jógaegyesület meghívására városunkba érkezik Paramhansa Swami Ma- heswarananda Bécsben élő indiai származású jóga mester, aki előadásokat tart majd a Karacs Teréz Kollégiumban (Győri kapu 132.) április 5-én és 6-án délután 5 órától. Mindkét nap este fél nyolctól beszélgetésre várja az érdeklődőket. Szakmai vetélkedő Miskolc (ÉM) - Számos területi elődöntő után, Budapesten és Siófokon rendezték meg a Szakma kiváló tanulója elnevezésű országos versenyt, amely már ez idáig is gazdag hagyományokra tekinthet vissza. A hagyományok közé tartozik az is például, hogy az országos versenyen díjazottakat, kiemelkedő helyezést elérőket felszabadítják, azaz, nem kell külön szakmunkás vizsgát tenniük. A versenynek évek óta résztvevője a Miskolci Kereskedelmi és Vendéglátóipari Szakmunkásképző és Szakközépiskola, amelynek tanulói közül heten értek el az idén olyan eredményt, hogy tanulmányaik befejezése után nem kell külön vizsgázniuk. A miskolci tanulók közül a kereskedelmi szakmákban Budapesten versenyző Fehér Tamás és Bacsó Zsuzsanna (élelmiszer-eladók), valamint Rimár Rihárd és Orosz Attila (műszakicikk-eladók) értek el szakmunkás vizsgát kiváltó eredményt, a Siófokon versenyző vendéglátóipari jelöltek közül pedig Palágyi Gábor és Majoros Róbert (szakácsok) és Virág Zsuzsanna felszolgáló váltotta meg versenyeredményével szakmunkásvizsgáját. Rimár Rihárd aki a műszaki cikk eladási szakmában jeleskedett, elnyerte a Munkavállalók Szakszervezetének különdíját is. i
