Észak-Magyarország, 1994. március (50. évfolyam, 50-76. szám)

1994-03-31 / 76. szám

Az Észak-Magyarország CSÜTÖRTÖKI MELLÉKLETE 1994. Március 31. simmmmmmmimmmmmmmmm Elektronika Szoftver CD-ROM-on Tanulmányt készített az Interna­tional Data Corporation (IDC) az ot­tawai székhelyű Corel cégről. Nap­jaink talán leggyorsabban növekvő szoftverháza egyre nagyobb mér­tékben alkalmaz CD-ROM-ot szoft­verhordozóként. A most véget ért üzleti évben például a CD-válto- zatok képezték összforgalmának mintegy 15 százalékát. Teljesen nyilvánvalóak a CD-ROM- ok nyújtotta előnyök. Elsőként ta­lán az alacsony előállítási költsége­ket említhetjük, melyek természe­tesen az alacsony fogyasztói árak­ban is megmutatkoznak. További előny, hogy az ezüstös korongok szi­lárdak, és hogy a hajlékonyleme­zekhez képest jóval nagyobb mennyiségű adatot képesek tárolni. Felhasználói oldalról az sem lebe­csülendő előny, hogy a CD-meghaj- tó alkalmazásának pillanatától kezdve költséges merevlemezes tá­rolóhelyek takaríthatok meg (a Co­relDRAW egymaga 34 megabájtnyi tárolóterület foglalna el). Üj rekord is született a nemrégiben zárait pénzügyi évben: a Corel 140 millió dolláros összforgalmat (ez 56 száza­lékos növekedést jelent) és 27,8 mil­lió dolláros nyereséget ért el. Jogtár Négy cég együttműködése eredmé­nyeként újabb taggal bővült, a szá­mítógépes jogszabálygyűjtemények köre: megjelent a Jogtár. Az IQ- SOFT Rt. elsősorban a piacravitel- ben működött közre; a HMS szak­emberei a windowsos fejlesztésben szerzett tapasztalataikat adták; a Computer Media a jogtárat techni­kailag tartja frissen, míg a Közlöny és Lapkiadó Kft. adta a forrásanya­got, amellyel folyamatosan követi a hatályos jogot. Nem mondható teljesen újnak a rendszer: elődje, a Computer Media Jogász nevű terméke ismert. Ezút­tal kibővített változat került piacra, amely felhasználja a Jogász egyé­ves forgalmazásának tapasztalata­it, a felhasználók visszajelzéseit, igényeit. A program Windows-kömyezetben fut. „Időgépével” megkereshető va­lamely jogszabály adott időpontban hatályos szövege. Lekérdezhetők ugyanakkor a már kihirdetett, de hatályba csak később lépő jogszabá­lyok is. A Jogtár hipertextes szerke­zetű; lehetővé teszi megjegyzések hozzáfüzését, jogszabályok össze­kapcsolását, s ezekre közös néven lehet hivatkozni kereséskor. A kere­sési funkció tág: a Jogtárban bárhol előforduló szavakra vagy szótöredé­kekre, ilyenek együttes előfordulá­sára is alkalmazható. Már nálunk is kapható A magyarországi Apple-disztribú- tor, a Graphisoft Kereskedelmi Kft. vezetője, Csata Sándor szerint a Po- werPC-alapú Macintoshok iránt hazánkban is nagy az érdeklődés. Mint ismeretes, március 14-én New Yorkban mutatta be az Apple a Po- werMacintoshokat, s a cég - eddigi gyakorlatától eltérő módon - már most szállítja ezeket a modelleket. Magyarországra ez idáig 14 Power­Macintosh érkezett, közülük az Apple viszonteladói mostanáig 11- et vásároltak meg. Csata biztos abban, hogy az Apple az új gépekkel tovább erősíti piaci pozícióit azokon a területeken, ame­lyeken eddig is sikeres volt, vagyis az asztali kiadványszerkesztés, a multimédia, a CAD/CAM, a beszéd- félismerés és a képfeldolgozás te­rén. ,A PowerMacintosh különösen a számításigényes alkalmazások futtatásakor mutatja meg, mit tud. Az Intel Pentiuma egy tízesztendős technológia talán utolsó előtti állo­mása, míg a PowerPC a következő évtized processzora” - mondta az Apple-disztribútor cég vezetője. A forrásmegjelölés nélküli anyagokat a Computerworld Számítástechnika című lap információi alapján készítettük. Közkinccsé tenni az információt A csatlakozásra mind gyakrabban van és lesz módunk Az OMIKK munkatársai a közelmúltban Miskolcon, a II. Rákóczi Ferenc Könyvtárban tartottak tájé­koztatót az intézmény által nyújtott új szolgáltatásokról Fotó: Laczó József Miskolc (ÉM - ME) - A vállalkozások beindulásával párhuzamosan meg­növekedett hazánkban az üzleti in­formációk iránti igény. A különböző szervezetek, szövetségek, alapítvá­nyok, alkalmazkodva ehhez a piaci helyzethez, megkezdték hálózataik kiépítését. A Magyar Vállalkozásfej­lesztési Alapítvány például az elkö­vetkezendő időszakban száznál több hálózati pontot akar kiépíteni, ame­lyek számítógépes konzultatív kap­csolatban lesznek a központtal. De említhetnénk a Magyar Innovációs Kamarát is, amely mar meg is alapí­totta vidéki centrumainak egy részét, és ezzel kifejezetten az innovációt, az innovatív vállalatokat akarja tá­mogatni. A sorból nem hagyhatók ki a könyv­tárak sem. Az Országos Műszaki Információs Központ és Könyvtár (OMIKK) - amely ugyan keskeny szelete az információs hálózatnak - elsősorban műszaki, tudományos szakirodalmi anyaggal áll a partne­rek rendelkezésére. Az OMIKK munkatársai a közelmúltban Mis­kolcon, a II. Rákóczi Ferenc Könyv­tárban tartottak tájékoztatót az in­tézmény által nyújtott új szolgálta­tásokról. Jó alkalom volt ez a fórum arra is, hogy Dr. Horváth Péter fő­igazgatót a nyugati országokban ki­alakított információs hálózatokról kérdezzük.- A nyugat-európai országokban is számtalan olyan kisebb-nagyobb vállalkozás működik, amely infor­mációt gyűjt, készít, közvetít - mondja a főigazgató. Az Európai Közösség tagállamai viszont rendel­keznek egy átfogó információs háló­zattal is. A tizenkettek rájöttek ugyanis, hogy másképpen nem tud­nak lépést tartani az Egyesült Álla­mok, Japán, illetve a távol-keleti or­szágok tudományos, technikai, gaz­dasági fejlődésével. Nagy hangsúlyt fektetnek tehát a kutatás-fejlesztés területén a kooperációra. Hozzá kell tennem, igen gyorsan megteremtet­ték a tudás közkinccsé tételének le­hetőségét. Komoly összegeket fordí­tanak a közös kasszából arra, hogy a kutatók közötti „tudás-átadást” minél hatékonyabbá tegyék. Az információs munka másik igen fontos területe az eredmények eljut­tatása a felhasználókhoz, vagyis a vállalkozókhoz, az üzleti élet képvi­selőihez. Erre természetesen ugyancsak külön programjaik van­nak. Az EK harmadik információs akció­ja a kis- és középvállalatok támoga­tása. (A multinacionális cégek ugyanis önálló hálózattal, tájékoz­tató szolgálattal rendelkeznek.) En­nek lényege, hogy a szóban forgó cé­gek bővítsék egymás közötti üzleti kapcsolataikat, együttműködjenek. Tudják például a spanyolok azt: mit és hogyan lehet eladni Dániában, és fordítva.- Hazánknak van-e lehetősége rá, hogy kapcsolódjon ezekhez a rend­szerekhez?- Vannak bizonyos lehetőségek, amelyek automatikusan adódnak a társult tagságból. Azon kívül, hogy a közösségnek vannak szabadon elérhető információforrásai, a tár­sult tagoknak fokozatosan megnyit­nak különböző „utakat”. Gondolok itt a kutatási programokban való résztvételre, vagy akár az informá­ciós hálózatokhoz való hozzáférhe­tőségre. Az EK 12 országában hoz­závetőlegesen 150 Európai Infor­mációs Centrum létezik, amelyek a kisebb vállalkozások egymás közöt­ti kapcsolatát építik. Amikor társult tagok lettünk - sőt már egy-két év­vel korábban - lehetőséget biztosí­tottak arra, hogy nálunk is legyen egy központi, úgynevezett levelező információs centrum. Ennek az a feladata, hogy regionális közpon­tokkal, alközpontokkal felfűzzék az egész magyar üzleti életet, és mint­egy káput nyitva az EK-hoz csatla­koztassák azt. Ilyen hálózati csatla­kozásokra mind többször van és lesz módunk.-Az OMIKK milyen szerepet vállal, vállalhat ebben a, tevékenységben ?- Hivatalos kapcsolatunk ez idáig még nincs, de jelenleg két program­ban próbálunk részt venni. Úgy tű­nik, a kutatás-fejlesztési informáci­ók elterjesztésében mi leszünk a magyarországi „kapcsolat”. Ezen kí­vül beadtunk egy pályázatot, kedve­ző elbírálás esetén könyvtárunk le­het az EK adatbázisaihoz való hoz­záférhetőség centruma.- A hazai vállalkozások javarésze még gyerekcipőben jár, az Ön ta­pasztalatai szerint lesz számottevő kereslet ezekre az információkra? -Vannak pozitív és negatív tapasz­talataink egyaránt. Az új cégeknél az első évek - mint ahogyan a növé­nyeknél is - a gyökéreresztés évei. Nem elsősorban információra vágy­nak, sokkal inkább olyan üzleteket akarnak kötni, amelyek a megélhe­tésüket biztosítják. Eimek ellenére úgy látjuk, szaporodóban vannak azok a vállalkozások, amelyek - nem tudok jobb kifejezést - megala­pozták magukat. Náluk már szóba jön az innováció. Biztos, hogy szá­mukra nem lesz elég a régi tudás, nélkülözhetetlenné válik az álta­lunk kínált információk megszerzé­se is. Egyébként pedig, ha az ember jövőt épít, arra kell gondolni, oda akarunk eljutni, ahol most az EK tart. Tehát amit pk hasznosnak tar­tanak, azt itt is hozzáférhetővé kell tenni. Küldjünk faxot a számítógépünkről! Napi munkánkban nélkülözhetet­len „szerszám” a telefax. Segítségé­vel kikerülhetjük a hosszadalmas levelezést, mégsem kell a telefonnal beérnünk - az üzleti életben oly ter­mészetes „a szó elszáll, az írás meg­marad” elvnek megfelelően szöve­ges formában közölhetjük partnere­inkkel mondanivalónkat. A sokféle asztali faxmasina mellett a számí­tógépbe építhető faxkártyák is kez­denek teret hódítani, mert olcsób­bak és sokoldalúak. Sokféle faxmodem kapható, leg­többjük 9600 baudos sebességgel to­vábbítja a faxot; 2400 baudon pedig bináris (vagyis a számítógép által is értelmezhető) adatokat, programo­kat, cserélhetünk. A faxkártya hasz­nálata első nekifutásra nehézke­sebb, mint egy megvásárolt és üzembe helyezett faxkészülék keze­lése, de jó néhány előnyös tulajdon­sága miatt mégis érdemes megta­nulni. Legnagyobb felőnye, hogy sokkal olcsóbb, mint bál-milyen asz­tali készülék (30 ezer forintért már egész tűrhető kapható), ám azon nyomban felmerül egyetlen nagy hátránya: nem tudunk papírra nyomtatott levelet, prospektust vagy bármilyen más irományt el­küldeni vele (hacsak nincs valami­lyen képletapogatónk). Akinek azonban csakis számítógéppel szer­kesztett szöveg vagy kép elküldésé­re van szüksége, az remekül hasz­nálhatja a faxkártyát. Faxok fogadásakor nincs különb­ség, hogy asztali faxról, avagy fax- kártyáról érkezett. TIF (bittérké­pes, grafikus) formában fog a me­revlemezre kerülni. Ilyen megol­dást kínál a Comwave által fejlesz­tett, postai engedélyes hálózati fax­rendszer is, amely a Novel NetWare hálózatban akár 16 telefonvonalon keresztül is tud kommunikálni. DOS-os és windowsos kezelőfelület­tel egyaránt ellátták. A program a telepítéskor létrehoz egy „nyom­tatót”, s bármely windowsos alkal­mazásból erre kell elküldeni a nyomtatást - ekkor feléled egy tár­rezidens programocska, ami bein­dítja a faxkezelő szoftvert. Elég lát­ványosan, párbeszédablakokban kommunikálhatunk a programmal - tulajdonképpen nincs is sok dol­gunk vele, mert miután beállítottuk a paramétereket, mindössze a tele­fonkönyvbe érdemes felvenni a gyakrabban használt számokat. « A képen látható hölgy egy speciális szoft­ver, a telefon és a monitor tetején látha­tó kamera, no és egy csatoló egvség se­gítségével videotelefont varázsolt a szá­mítógépéből. így nemcsak hallhatja, de láthatja is a vonal túlvégén lévő kolléga­nőjét. A csipkártyák, amelyeket a taxis hölgy mutat, alkalmasak a fuvardíj kiegyenlíté­sére. Egyelőre próbaképpen használhat­ták ezeket Hannoverben, a CeBIT idején. Új korszak kezdetét jelzi ez a számítógép - a formatervezők számára. Fából készült házba építették a készüléket, így jobban illeszthető az iroda, vagy akár a lakás egyéb bútoraihoz. Fotók; AP A Siemens új telefonjának ez az óriásmo- deilje nehezen férne el az íróasztalon. Ar­ra azonban kiválóan alkalmas volt, hogy a kiállítás vendégei kipróbálhassák, mi mindenre képes a - természetesen - elekt­ronikával vezérelt készülék. CeBIT Hannoverben Az idén is megrendezték Hannoverben a számí­tástechnikai élet nagy világtalálkozóját, a CeBiT- et. Március 16-tól 23-ig 54 ország 5700 kiállí­tója mutatta be termékeit, komplett rendszereit - látványos példáit szolgáltatva annak a mind nyilvánvalóbb tendenciának, hogy a mikroelekt­ronika egyre inkább behálózza eleiünket.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom