Észak-Magyarország, 1994. március (50. évfolyam, 50-76. szám)

1994-03-31 / 76. szám

Nagyító alatt... Nem haszontalan fellapozni a megye el­múlt évi költségvetéséről szóló beszámo­lót. A tavalyi tapasztalatokból következ­tethetünk az idei tennivalókra. ( 5. oldal) Elvették az élő zene örömét A hét-nyolc éves gyermekek azzal a szent el­határozással foglaltak helyet a színpadon, hogy „hatalmukba” kerítik a náluk terme­tesebb gyerekgordonkákat. (8. oldal) kiadói példány L. évfolyam, 76. szám 1994. március 31., csütörtök Ara: 17,90 Ft / BORSOD - ABAUJ - ZEMPLÉN RJCyŰETLEN NAPILAPJA Közkinccsé tenni... Ha az ember jövőt épít, arra kell gondolni; oda akarunk eljutni, ahol most az EK tart. Tehát amit ők hasznosnak tartanak, azt itt is hozzáférhetővé kell tenni. (9. oldal) Magyar-szlovák bankmegállapodás Budapest (MTI) - A forint és a szlovák korona turistaforgalomban történő kölcsönös elfogadásáról megállapodást írt alá Budapesten szerdán a Magyar Nemzeti Bank, valamint a Szlovák Nemzeti Bank elnöke. A megállapodás a Magyar Nemzeti Bank és a Csehszlovák Ál­lami Bank közötti 1991-es szerző­dést váltja föl. Csehország és Szlo­vákia 1993-ban történt szétválása után ugyanis Szlovákia jelezte ér­dekeltségét a megállapodás további fenntartásában. Bőd Péter Ákos, az MNB elnöke elmondta, hogy cseh részről nem kívántak hasonló szer­ződést kötni. Kezdeményeztek ilyen jellegű tárgyalásokat Lengyelor­szággal és Romániával is, ám mind ez ideig ezek a megbeszélések is si­kertelennek bizonyultak. A most aláírt magyar-szlovák meg­állapodás lehetővé teszi, hogy a ma­gyar állampolgárok személyenként és alkalmanként az eddigi ezer he­lyett négyezer szlovák koronát vi­gyenek be Szlovákiába. A Magyar- országra utazó szlovák állampolgá­rok pedig a korábbi 2000 forint he­lyett 10 ezer forintot hozhatnak be az országba. Konferencia a hitelezésről Budapest (MTI) - A bankkonszoli­dáció jelenlegi második szakaszáról várhatóan április végéig dönt a kor­mány. Az első ütemben a kiválasz­tott tíz pénzintézet feltőkésítése az elképzeléseknek megfelelően meg­történt, s így az érintett bankok át­lagos tőkemegfelelési mutatója de­cember végén a 0,06 százalékot érte el. A következő szakaszban, amely május 31-éig befejeződik, minimáli­san 4 százalékra növekszik ez a mu­tató, de több banknál eléri a 8 szá­zalékot. Mindezt Simóka Kálmánná helyettes pénzügyminisztériumi ál­lamtitkár mondta el egy szerdai saj­tótájékoztatón. A sajtótájékoztatót abból az alkalomból rendezték, hogy április 12-én a Gépipari Tudo­mányos Egyesület a banki hitele­zésről konferenciát rendez. A konfe­rencián szó lesz arról, hogy vajon miként változik a pénzintézetek hi­telezési gyakorlata a bank és adós­konszolidációt követően. Stúdióalapítás Budapest (MTI) - A Művelődési és Közoktatási Minisztérium szerdán ismertette az MTI-vel azon újabb stúdióalapítók listáját. A megye ezúttal egy engedélyt kapott: a Ka­zincbarcikai Városi Rádióklub, a TÜV Rheinland Akadémia Hungá­ria és az Irinyi János Műszaki Kö­zépiskola rádióműsort sugározhat az URH OIRT sáyján. A bencéseké a tihanyi apátság Veszprém (MTI) - A bíróságon fo­lyó kártalanítási per végeredmé­nyétől függetlenül, minden feltétel nélkül birtokba adja a bencés rend­nek a tihanyi apátsági rendház épü­letét a Veszprém megyei önkor­mányzat. A képviselőtestület szer­dai ülésén hozta meg a határozatot, amellyel lezárult a három éve tartó vita egyik része, a Veszprém megyei önkormányzat és bencés kongregá­ció között. Az egyházi ingatlanok visszaadásáról szóló törvény értel­mében a bencések tulajdonába ke­rült az a tihanyi apátsági épület, amelyben a megyei múzeum kiállí­tótermei voltaic. Hídúsztatás a Tiszán Tiszalök (ÉM) — Ilyet még nem látott a tiszai ember: híd úszott tegnap a folyón. A kora reggeli órák­ban elindult a tiszújvárosi hídfőtől, az a több mint száz méter hosszú hajóvonta, amely a napokban helyéről leemelt régi polgári híd (Eszak-Magvarország 1994. március 22.) egyik felét szállította Ci- gándra, új helyére. A 106 méter hosszú, nyolc és fél méter széles, tíz és fél meter magas, 400 tonna súlyú hídelem egy 1600 tonnás óriás uszályon utazott, két nyolcszáz tonnás önjáró uszály „támo­gatásával", a vontát a Tárcái motoros vezette. A hajókaraván 13 óra 40 perckor tűnt fel a tiszalöki vízlépcső előtti kanyarban, s csaknem másfél órába tellett, míg a rendkívül precíz manővernek kö­szönhetően bezáródhatott mögötte a zsilipkamra kapuja. A zsilipelést követően az acélmonstrum cir­ka egy hónapig pihen Tiszalökön, az uszályok pedig visszaindulnak a híd másik feléért, Polgárra. Ezt valószínűleg két héten belül emelik le helyéről. A Icét részletben utazó híd várhatóan május utol­só napjaiban érkezik új, immár végleges helyére, Cigándra. Addig még sok víz lefolyik a Tiszán. Fotó: Laczó József Gyáriparosok a kohászati programról Kihelyezett ülést tartott Miskolcon az MGYOSZ elnöksége Miskolc (ÉM - ME) - Kihelyezett el­nökségi ülést tartott tegnap Miskolc­tapolcán a Magyar Gyáriparosok Országos Szövetsége (MGYOSZ). A Juno szállóban rendezett eseményen az elnökség tagjain kívül részt vett Csépi Lajos, az ÁV Rt. vezérigazgató­ja, dr. Gyulai Gábor köztársasági megbízott és T. Asztalos Ildikó, Mis­kolc polgármestere is. Két fontos napirendje volt a tárgya­lásoknak, tudtuk meg Széles Gá­bortól, az MGYOSZ elnökétől a programot követő sajtótájékozta­tón. Elsőként a napokban megala­kult Észak-magyarországi Gyáripa­rosok Szövetségével kapcsolatos szervezeti kérdésekkel foglalkoz­tak. Az elnök ezzel kapcsolatosan kifejtette, a gyáriparosok országos szövetsége kezdettől fogva szorgal­mazta az alulról építkező gazdasági szövetségek alapítását - amelyet a kamarai törvény is lehetővé tesz -, hiszen csak így alakítható ki a helyi igényeket, adottságokat és lehető­ségeket figyelembe vevő gazdaság­politikai koncepció. A következőkben azokat a konkrét irányvonalakat vázolták fel a gyári­parosok, amelyek a régió gazdasági fejlődését segíthetik. Széles Gábor hangsúlyozta: a februári kormány- határozat - amely döntött arról, hogy a kormány milyen formában akaija megtartani, stabilizálni a kohászatot -, jó alapot biztosít a to­vábbi tárgyalásokra. Ugyancsak jó kezdeményezésnek minősítette a borsodi acélipar reorganizációjának megvalósítására létrehozandó Bor- sodferr Részvénytársaságot. Az MGYOSZ elnöke úgy vélte: a térség felemelkedése szempontjából fon­tos, hogy a kohászat mellett a többi iparág is megfelelő rangot kapjon, hiszen jelen van a borsodi térségben többek között az Elzett Certa gyár, amelyre felfűzhető egy alkatrész- gyártó bázis, de van cserép- és tég­lagyár is, amely az építőiparban számíthat kedvező szerepre. A napokban nyilvánosságra hozott hírről, mely szerint az ózdi kohá­szat reorganizációjában a gyáripa­rosok szövetségének három tagja is részt kíván venni, az egyik érdekel­tet, Csornai Zoltánt kérdeztük. Az IC(P) elnök-vezérigazgatója el­mondta, egy vagyonkezelő rész­vénytársaságban gondolkodnak, amelyet a Videoton vállalatcsoport, a Peko Acélipari Művek, illetve az IC(P) Holding hozna létre, a felszá­molás alatt álló ózdi üzemek mű­ködtetésére.' Megtudtuk, hogy az erre vonatkozó szakmai anyagok már elkészültek, és azt tanulmányozásra elküldték a vagyonügynökség szakemberei­nek. Csépi Lajos, az ÁV Rt. vezérigazga­tója e témára reagálva elmondta, a vagyonügynökség igazgató tanácsa legutóbbi ülésén döntött arról, hogy a közeljövőben pályázatot ír ki a re­organizáció kapcsán érintett cégek működtetésére - így dől majd el, hogy a szóban forgó konzorcium, vagy más nyeri el a működtetés jo­gát. Hozzátette még, hogy a térség­hez kötődő, megfelelő referenciák­kal, illetve anyagi kondíciókkal ren­delkező befektetői csoport a prog­ram végrehajtását nagyban segít­heti. Krakkó magyar városnak is számit Krakkó (MTI) - Göncz Árpád köz- társasági elnök lengyelországi láto­gatása utolsó napján, szerdán reg­gel Krakkóban lengyel üzletembe­rekkel találkozott. Mint Faragó András, az elnök szóvivője az MTI tudósítójának elmondta, Göncz Ár­pád a közvetlen vállalati kapcsola­tok kiépítésének fontosságát hang­súlyozta e beszélgetésen, kiemelve e téren is a folyamatosság jelentősé­gét, valamint méltatta a Kárpátok Éurorégió adta lehetőséget. Délelőtt a magyar államfő látoga­tást tett a krakkói egyetemen, ahol az ősi Collegium Maius aulájában részt vett a szenátus ülésén. A 630 éves iskola nevében Aleksander Koj, a Jagelló egyetem rektora kö­szöntötte, emlékeztetve arra, hogy a századok során magyarok ezrei tanultak itt. A XV. században pél­dául az egyetem hallgatóinak 17 százaléka volt magyar. A rektor méltatta Göncz Árpád tevékenysé­gét, mint bölcs politikusét, huma­nistáét és íróét, aki óriási szerepet játszik Magyarország demokrati­kus átalakulásában, majd átadta a magyar államfőnek a Jagelló egye­tem emlékérmét. Göncz Árpád vá­laszbeszédében tisztelgett az egye­tem előtt, ahol nem csak kiváló tu­dósok és tanárok nevelkedtek, de formálódott a lengyel és jelentős részben a magyar szellemiség is. Visszaemlékezve a közös történelmi múltra kifejtette: Közép-Európában a nemzetek „közös sorsuk és egy­másrautaltságuk ellenére keveset tudnak egymásról, és olykor még azt is előítéletekre alapozva”.-------KOMMENTÁR-------­H árom furcsa nap Brackó István A parlament szerdai ülését mindössze 26 képviselő előtt nyitotta meg Szabad György. Ez volt a tavaszi ülésszak 18. ülés­napja. És az utolsó előtti találkozása en­nek az összetételű csapatnak. Húsvét után, kedden kezdenek újra, utoljára. Mert kez­dődik, illetve folytatódik a kampány, egé­szen május 8-ig. Tegnap agyér számú érdeklődő előtt a sze­rencsejáték-törvénymódosításáról (tekin­tettel az expóra), a foglalkoztatási törvény­ről és a szövetkezetekről volt szó. Ez utób­bi témában heves szócsata alakult ki, a- mely abban a két kérdésben csúcsosodott ki, hogy ki verte szét idő előtt a szövetkeze­teket, s vajon a magánosítás kinek az érde­me, s a megtett intézkedések nyomán mi­kor állhat talpra a magyar mezőgazda­ság... \ Három furcsa napot tudhat maga mögött a T. Ház. Alapvető törvények születtek. A legjelesebb talán az akadémiai, amely a tu­dós társaságnak visszaadta megnyirbált jogait, s visszahelyezte szuverenitásába. Ez volt hétfő. Kedd legnagyobb dobásának a rendőrségi törvényjavaslat egyhangú elfo­gadása számított. Kétszáznál több módo­sítójavaslat mérlegelése az igen gomb meg­nyomására késztette a honatyákat. Ritka és páratlan egyetértésről tanúskodik ez az aktus. A díszegyenruháoan a díszpáholy­ban helyet foglaló rendőri apparátus tag­jai elégedetten vehették tudomásul, hogy az Országgyűlés mellettük, illetve a közjavá­ra döntött. A várakozással ellentétben a törvényhozás szokatlanul egységesnek mutatkozik a fi- náléelőtt. Persze, tiszavirág-életűez a szim­biózis, hiszen a választások után átrajzo­lódik a kép, s átrendeződnek az erőviszo­nyok. Most mégis arra gondol az ember, hogy az országépítők a nagy és jeles dolgok­ban egy véleményen vannak. Irány Euró­pa, agazdaságnakfejlődniekell, alkalmas­sá kell tennünk magunkat ahhoz, hogy tag­jai lehessünk annak a kontinentális klub­nak (talán kétezerben), amely segít, véd, s eredményekre sarkall. Aki végigkövette a hét pa rlamenti munká­ját, az hallhatta a napirend előtti felszóla­lásokat, a sajtótájékoztatókat és a komoly témák közötti alkalmi pengeváltásokat is. A parlament, a túlhajszolt tempó miatt erőn felül törvénykezők. De a parlament képviselőinek többsége már a választásra készül. Van, aki bevallja, van, aki nem. Nagy a tét. Demokrácia van, s az első sza­bad választás után a másodikra, s talán a nehezebbre készülünk. A jelöltek és az ön­jelöltek mindent bedobnak. Valahol félú­ton járunk. A kérdést a költő Nagy László így fogalmazta meg: ki viszi át a túlsó part­ra... Ma emelik fel a vízdíjat Miskolc (ÉM) - Miskolc város önkormányza­ti képviseló-testülete kétnapos rendes ülését kezdte tegnap délelőtt T. Asztalos Ildikó pol­gármester vezetésével. A képviselők először hat napirendi pont sürgősségi tárgyalásáról döntöttek, majd úgy határoztak: a vízdfj eme­léséről szóló előterjesztés vitáját mára ha­lasztják, ma dől el mekkorák lesznek Miskol­con a víz- és csatornadíjak. A belváros rehabi­litációs területén lévő lakások és nem lakás céljára szolgáló ingatlanok eladásáról ismét nem döntött a közgyűlés, ellenben a képvise­lők úgy határoztak: az áprilisi rendes közgyű­lésen kissé átalakítva ismét megvitatják az előterjesztést. A testület úgy döntött, ősszel is­mét indítja a vájárképzést a Debreczeni Már­ton Gimnázium és Szakközépiskolában, mert a fiatal szakemberekre szükség van.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom