Észak-Magyarország, 1994. március (50. évfolyam, 50-76. szám)
1994-03-22 / 68. szám
2 Ms Itt-Hon 1994. Március 22., Kedd- NEKÜNK ÍRTÁK-----S zoborról, levegőről „...Tökéletesen egyetértünk Balajti 1st- vánnéval, aki az Itt-Honban több ember felháborodását tolmácsolta. Miért kell egy szoborra 19 és félmillió forintot költeni, miközben egymilliárd forintot is meghaladja a város költség- vetési hiánya? Ha az ember az önkormányzattól egy kocsi zúzalékot kér, mert bokáig járnak a környéken a sárban, az a válasz: nincs rá pénz... Ha ebben a szennyes levegőjű betonrengetegben legalább a játszóterekre szeretnénk levinni a gyermekeinket, tiszta homokot, új padokat kérünk: nincs rá pénz... A belváros sok pontján siralmas és szégyenteljes állapotok uralkodnak, mert: nincs rá pénz... Amikor a kisnyugdíjas a gyógyszertárban válogatja a recepteket, hogy melyiket váltsa ki, mert: nincs rá pénz és mégsem mehet örökké segélyért... Amikor gyerekek, emberek halnak meg, mert nincs olyan műszer, vagy gép, amilyenre a kórháznak szüksége volna, mivel: nincs rá pénz... Inkább erre kellene költeni, mint szó- borra, Tisztelt Városatyák! Nem gondolják?- kérdem én és még több ezer lakos Miskolcon. Nem kéne az emberek véleményét megkérdezni? Ha már fizetünk. Sorolhatnánk még az érveket, de akkor az Itt-Hon újságban nem jutna más cikkeknek hely.” Tisztelettel: Garami Lászlóné, Miskolc „Ebben a betonrengetegben legalább a játszóterekre szeretnénk levinni a gyermekeinket..," Fotó: EM-archív Itt-Hon Az Eszak-Magyarország regionális melléklete. Megjelenik minden kedden. Felelős szerkesztő: Priska Tibor. Szerkesztő: Bujdos Attila. A Miskolc és környéke melléklet címe: Miskolc, Bajcsy-Zsilinszky Endre u. 15. Pf: 178. Telefon: 341-611. Telefax: 341-817. Kevesebb vendégre számítanak A tó medrének és vizének tisztítására gyűjtik a pénzt Miskolc - Mályi (ÉM) - A városháza szakemberei szerint az idei idegenforgalmi szezonban a tavalyihoz képest kevesebben keresik majd fel Miskolc nevezetességeit. Erre lehet következtetni a megyeszékhely költségvetéséből. Ebben idegenforgalmi helyi adó címén 1994-re 2 millió forintos bevételt terveztek. Ilyen bevétel az itt tartózkodók után befizetett forintokból, illetve az idegenforgalmi területeken lévő épületek adójából származik. Ä büdzsé készítői kétség kívül óvatosak voltak, hiszen tavaly hasonló címen 2,4 millió forintos bevételre tett szert a megyeszékhely. Érdeklődtünk a mályi önkormányzatnál is, ahol azt a felvilágosítást kaptuk, hogy nekik évente általában másfél millió forint bevételük származik az idegenforgalmi adóból. Körülbelül ennyire számítanak az A mályi strand a miskolciaknak is kedvelt pihenő helye Fotók: Laczó József idén is. A településnek elsősorban a tó környéki turizmusból, idegenforgalomból van bevétele. A mostani nyárra azzal készülnek, hogy szeretnék rendezni a tó környékét. A meder, illetve a víz tisztítására egyelőre nincs pénzük, de már elkülönítettek korábban egy olyan alapot, amelyből - ha összegyűlik a szükséges összeg - finanszíroznák a munkát. Vidám társaság, alkohol ellen Miskolc (ÉM) - Kétmillió forintot osztottak szét Miskolcon a szociális tevékenységgel foglalkozó szervezetek között a város tavalyi szociális alapjából. A szociális alap létrehozását tudomásunk szerint a ma a közgyűlés MSZP-frakciójában politizáló Latrán Béla önkormányzati képviselő kezdeményezte. A tavalyi szociális alap felosztásáról az idén januárban döntött a várost irányító grémium. A legtöbbet, - 200 ezer forintot - szavazták meg az Időskorúak Szociális Otthonának, az Értelmi Fogyatékosok Napközi Otthonának, a Gyermek- város mentálhigiénés egységének, a Vakok és Gyengénlátók Országos Szövetségének. Száz- ötvenezer forintot juttatnak a Magyar Máltai Szeretetszolgálat és a Szegényeket Támogató Alap miskolci csoportjának. Százhúszezret kap a „Vár” Mentálhigiénés és Szociális Szakemberek Egyesülete és a Poligon Szociális Foglalkoztató, százezret a Miskolci Vidám Társaság Alkohol Ellenes Klub, a Miskolc és környékén élő au- tisták érdekvédelmi egyesülete, a Miskolci Munkanélküliek Egyesülete és a „Mindenki karácsonyfájára” a Miskolci Független Cigányszervezet. Hetvenezret utalnak át egy másik pályázat kapcsán a „Vár” egyesületnek, ötvenezret a Sclerosis Multiplex Társaság Borsod- Abaúj-Zemplén Megyei érdek- képviseletének, a miskolci tagok támogatására -, a Szent Erzsébet Szeretetotthon Felépítéséért Alapítvány javára, továbbá Hüse Ferenc egységvezető nevednek, a Gyermekvárosba. Végül negyvenezer fonottal részesül az 1993-as miskolci szociális alapról a Mozgássérültek és Barátaik Miskolc Városi Egyesülete; az összeget működési költségre kapták. Apanázs: mínusz hatmillió Miskolc (ÉM) - Kevesebb forint jut az idén a képviselők apanázsára, mint korábban. A szenátorok és bizottsági tagok 1994-es javadalmazására szánt keretet az önkormányzat KDNP-frakciója javaslatára kurtították meg 6 millió forinttal. Az idei költségvetésben eredetileg 55,2 miihó forint szerepelt volna a miskolci képviselők és bizottsági tagok kieső munkabérének és költségtérítésének fedezésére. A büdzsé vitájában azonban a Kereszténydemokrata Néppárt egyebek között azzal a javaslattal állt elő, hogy ezt a keretet csökkentsék 6 millióval. Mivel a közgyűlés többsége támogatta az indítványt, ezért ezt a 6 milliót - más forrásokkal együtt - egyebek között utcák rendbehozatalára, infrastrukturális beruházásokra fordítják. Úgy tudjuk, hogy a keret csökkentése miatt nem csökken majd a képviselők és bizottsági tagok javadalmazása. A KDNP indítványát az tette lehetővé, hogy tavaly is maradt az apanázsra szánt összegből, így Kobold Tamás KDNP-frakcióvezetó szerint nem lesz szükség az önkormányzati képviselők és bizottsági tagok kieső jövedelmének pótlásáról szóló ön- kormányzati rendelet módosítására. (Csak emlékeztetőül: a 17/1993. (V.12.) számú önkormányzati rendelet értelmében a képviselőt a kieső jövedelme pótlására havi 15 ezer forint alapjuttatás, s további 10 ezer forint költségtérítés illeti meg. Egy bizottsági tagságért újabb 15 ezer, második bizottsági tagságért ennek a fele jár. A bizottsági elnökök fáradozását 7 ezer forinttal honorálják.) 1994. Március 22., Kedd Itt-Hon Ms 7 Domonyik és Imre a mezei vb-n Kovács A. Gábor Miskolc (ÉM) - Tavaly novemberben egy körlevelet küldött szét a Magyar Atlétikai Szövetség az ország legjobb távfutóinak. Arról tájékoztatta benne a címzetteket, hogy 1994. március 26-án Budapesten rendezi meg az IAAP (Nemzetközi Atlétikai Szövetség) megbízásából a XXII. mezei futó világ- bajnokságot. Ezen a vendéglátó magyarok a maximális létszámban indulnak. Vagyis mind a nőknél, mind a férfiaknál 6-6 felnőtt és ifjúsági atléta áll majd rajthoz piros-fehér- zöld színekben. Az 1993. évi mezei, kismaratoni és pályabajnokságok eredményeit alapul véve egy bő keretlistát is mellékeltek, amelyben két miskolci sportoló neve is szerepelt: Domonyik Gábor .a MEAFC, és Imre Péter az MVSC versenyzője kapott lehetőséget, hogy a kiírt 5 válogató versenyen be- verekedje magát a végleges csapatba. Azaz az utóbbi esetében a válogatókon való részvételtől is eltekintettek - ha a nagy verseny előtt egészséges és megfelelő formában lesz. Ó ennek ellenére mégis elindult és helyt is állt ezeken a versenyeken, mintegy igazolva ezzel a válogatást végző szakemberek előlegezett bizalmát.- Egyébként is a felkészülés hatékonyságát növeli a tétre menő versenyzés, no meg azért sem árt folyamatosan mutatnia magát, nehogy kikerüljön a „pixisből” - érvel edzője, Dro- tár Ottó.- Nekem egyébként sem erősségem a terepfutás - mondja a 18 éves fiatalember -, én elsősorban országúti futó vagyok. Nem is terveztünk volna mezei vb-n való indulást, ha történetesen nem itt van Magyarországon. így azonban még abból a szempontból is előnyös ez, hogy az egyébként túl hosszú alapozó időszakot változatosabbá, elviselhetőbbé teszi. A felkészülés nagy részét ugyanis ki-ki a saját egyesületében végzi. Én november elején kezdtem az alapozást, egyedül. A téli szünetben viszont már két héten át Aggteleken edzőtáboroztunk Domonyik Gabival, mindegyikünk a saját edzésterve szerint, de persze egymást segítve. Éz mindkettőnknek hasznára vált.- Én már vagy két éve foglalkoztam tájfutással, amikor megtudtam, hogy Péter, aki itt a szomszéd házban lakik - mutat ki Gábor az Avas-alji szalagházból - szintén fut. Mint tájfutó, nem számítottam rá, hogy figyelembe vesznek a mezei vb-re. Bár így utólag ez tényleg reális, mert tavaly a mezei és a kismaratoni ob-t is megnyertem. Amikor nyilvánosságra került e keret, megkeresett dr. Madarász János, a MEAFC atléta edzője, és felajánlotta segítségét. Ezt, miután Bokros István, a tájfutó edzőm is egyetértett vele, el is fogadtuk egy feltétellel: nem leszek teljesen atléta. Eredetileg csak decemberben kezdtem volna alapozni, így azonban már november vége felé hozzáláttam, hogy nagyjából egyforma erőben legyek Péterrel és tudjunk együtt edzeni. Napi egy edzéssel idáig 1500 kilométert futottam. Aggteleken sajnos megfáztam és a térdem is megfájdult, s az utolsó napokban már nem is bírtam kimozdulni a szobából. Igazán komolyan csak gyógyulásom után fogtam munkába. Február 21-től két héten át Romániában. Félixfiirdőn edzőtáboroztunk a román válogatottal együtt. Nagyon sokat javult ezalatt az állóképességem. Az utolsó válogatón, március 13-án, az országos bajnokságon a második helyen végeztem.- En is sokkal gyorsabb és kitartóbb vagyok, mint a tél elején - értett egyet társával Imre Péter. Átlagosan heti 200 km-t futottam és mindegyik válogatón második lettem, csak az ob-n harmadik. Nyertem viszont egy nemzetközi mezei versenyt Szlovéniában. Ezen szponzoraim, Nagy Gyula ügyvezető igazgató révén az Éptek Alsózsolca Kft. és Szabó István emődi vállalkozó tették lehetővé részvételemet. A világbajnokságon - és ezt mindkettőnk nevében mondhatom - a tisztes helytállás a cél. A 8 km körüli pályán több mint 300 ifjúsági futó indul a Kincsem-park- ban, a BNV főbejáratánál, több mint 70 ország képviseletében. Sajnos még mi sem láthattuk eddig a pályát, terepszemlére csak a viadal előtt nyílik lehetőség. Egyéniben a mezőny első harmadában szeretnénk végezni, csapatban meg minél előrébb. Magát a viadalt egyébként nyolcvannál is több ország televíziója fogja közvetíteni. Érdemes lesz figyelemmel kísérni a látványos futóversenyt, s ha szerencsénk van, a nagy tülekedésben, a főleg feketék diktálta hatalmas iramban egy-egy villanásra a két miskolci futót is megpillanthatjuk majd. Szarvasűzők ’94: a cél Miskolc Miskolc (ÉM - KAG) - Az Eszterházy Károly Tanárképző Főiskola, a Miskolci Egyetem Diáksportköre és Testnevelési Tanszéke rendezésében az idén is sor kerül a ma már országszerte nagy népszerűségnek ör- vendó„ Szarvasűzők” váltófutásra. A futás és a sportolás népszerűsítése a legfőbb célja ennek a versenynek, elsősorban a felsőoktatási intézmények hallgatói körében. A 75 kilométeres táv megtételére április 16-án, szombaton fél 11-kor indulnak a 12 fős csapatok első emberei Egerből a Bükkön átvezető országúton Felnémet- Szarvaskő-Mónosbél-Bélapát- falva-Szilvásvárad-Nagymező, Jávorkút és Lillafüred érintésével. Miskolcra először a Királyasztaloon lévő célba érkeznek a futók, majd a városi sportcsarnok előtt rajtolnak nemenként külön-külön az utolsó emberek. A végső cél az egyetemi sportpálya. Az egyes szakaszok különböző nehézségűek és hosszúságúak és az is meg van szabva, melyiket futhatják fiúk és melyiket lányok. A váltóknak ugyanis nyolc férfiból és négy nőből kell állniuk. Az egyetemistákon és főiskolásokon kívül bárhonnan összeverbuválódott csapatok is rajthoz állhatnak, ha előre leadják nevezésüket. A részvételi díj 3 ezer forint csapatonként, információkkal a Miskolci Egyetem Testnevelési Tanszékén Bokros György szolgál a 365- 111 telefonon. Ezek az „egyéb kategóriába” sorolt csapatok egyébként eddig igen jó eredményeket értek el. Érdekes színfolfja a „Szarvasűzőknek” a VIP-váltó, amelynek tagja volt többek között a korábbi években Jeszenszky Géza külügyminiszter és Gallov Rezső, az OTSH elnöke, a verseny fővédnöke is. Minden csapat egy saját maga által kiötlött, legtöbbször mókás fantázianéven fut - a legjobb névválasztást díjazzák is. Az egyetemi kategória győztese elnyeri a „Bükk-fenn- sík legfürgébb szarvasűzői” kupát Este hét órakor kezdődik az eredményhirdetés, amelyet záró bankett követ. Lehet tehát készülni és nevezni az idei bükki szarvasűzésre. Vita a testnevelés osztályzatról Miskolc (ÉM - KAG) - Számítottam rá, hogy nem marad visszhang nélkül az Itt-Hon 1994. február 22-i számában megjelent „Testnevelés négyes” című írásom. Csak azt nem sejtettem, mennyien veszik majd magukra, nyilván nem minden alap nélkül. Hogy azok számára is érthetők legyenek az alábbiak, akik nem olvasták: lényegében arról szóltam, hogy egy magyar válogatott sportoló diák félévkor négyest kapott testnevelésből. Áz osztályozás joga a tanáré, de véleményt alkotni erről másnak is lehet. Én nem rejtettem véka alá álláspontomat, amely mellett változatlanul kitartok: az a sportoló diák, aki önként vállalt, fárasztó edzések és lemondások árán nemzetközi színvonalú eredményekkel öregbíti iskolája, városa, országa jó hírnevét, akkor is jelest érdemel testnevelésből, ha egész évben be sem teszi a lábát a tornaterembe. Ez persze csak egy magánvélemény és nem döntés. Az újságíró feladata nem is a döntő szó kimondása, hanem bizonyos jelenségek - akár követendő példák, akár visszásságok - nyilvánosság elé tárása. Ez megtörtént, mégpedig nem a sportoló, nem is a szülei, de még csak nem is az edzője kezdeményezésére. Sőt, ők nem is tudtak a cikk születéséről, mert a konkrét esetnél lényegesebb maga a jelenség. Az pedig kizárólag az újságíró dolga, honnan szerzi információit. Egyébként a testnevelő tanárok tevékenysége a mai körülmények között általában elismerésre méltó. Még azo- ké is, akik olykor a fentiekhez hasonlóan osztályoznak. E kérdés kapcsán azonban az olvasóink véleményére nagyon kíváncsiak vagyunk. Váijuk tehát az észrevételeket, legyen annak gazdája akár testnevelő, akár pedagógus, akár szülő, akár diák, az utóbbiak véleményét még inkognitóban is elfogadjuk, mert azért az iskolákban csak rajtuk a legkönnyebb elverni a port. A borítékra kérjük írják rá: „Vita a testnevelés jegyről”. Menjünk világgá... Miskolc (ÉM) - .Menjünk világgá...!” címmel utazási kiállítást rendez a borsodi megyeszékhelyen az Észak-Magyarországi Gazdasági Kamara idegenforgalmi tagozata. A háromnapos program március 25- én, pénteken kezdődik. A tagozat hagyományteremtőnek szánja a kiállítást, amelyet a Miskolci Nemzeti Színház előcsarnokában tartanak meg, ahol a rendezvény szlogenje szerint egy helyen és egy időben minden utazási iroda ajánlata az érdeklődők rendelkezésére áll.
