Észak-Magyarország, 1994. március (50. évfolyam, 50-76. szám)

1994-03-22 / 68. szám

2 Ms Itt-Hon 1994. Március 22., Kedd- NEKÜNK ÍRTÁK-----­S zoborról, levegőről „...Tökéletesen egyetértünk Balajti 1st- vánnéval, aki az Itt-Honban több em­ber felháborodását tolmácsolta. Miért kell egy szoborra 19 és félmillió forin­tot költeni, miközben egymilliárd fo­rintot is meghaladja a város költség- vetési hiánya? Ha az ember az önkor­mányzattól egy kocsi zúzalékot kér, mert bokáig járnak a környéken a sár­ban, az a válasz: nincs rá pénz... Ha ebben a szennyes levegőjű beton­rengetegben legalább a játszóterekre szeretnénk levinni a gyermekeinket, tiszta homokot, új padokat kérünk: nincs rá pénz... A belváros sok pontján siralmas és szé­gyenteljes állapotok uralkodnak, mert: nincs rá pénz... Amikor a kisnyugdíjas a gyógyszertár­ban válogatja a recepteket, hogy melyi­ket váltsa ki, mert: nincs rá pénz és mégsem mehet örökké segélyért... Amikor gyerekek, emberek halnak meg, mert nincs olyan műszer, vagy gép, amilyenre a kórháznak szüksége vol­na, mivel: nincs rá pénz... Inkább erre kellene költeni, mint szó- borra, Tisztelt Városatyák! Nem gon­dolják?- kérdem én és még több ezer la­kos Miskolcon. Nem kéne az emberek véleményét megkérdezni? Ha már fize­tünk. Sorolhatnánk még az érveket, de ak­kor az Itt-Hon újságban nem jutna más cikkeknek hely.” Tisztelettel: Garami Lászlóné, Miskolc „Ebben a betonrengetegben lega­lább a játszóterekre szeretnénk le­vinni a gyermekeinket..," Fotó: EM-archív Itt-Hon Az Eszak-Magyarország regionális melléklete. Megjelenik minden kedden. Felelős szerkesztő: Priska Tibor. Szerkesztő: Bujdos Attila. A Miskolc és környéke melléklet címe: Miskolc, Bajcsy-Zsilinszky Endre u. 15. Pf: 178. Telefon: 341-611. Telefax: 341-817. Kevesebb vendégre számítanak A tó medrének és vizének tisztítására gyűjtik a pénzt Miskolc - Mályi (ÉM) - A vá­rosháza szakemberei szerint az idei idegenforgalmi szezonban a tavalyihoz képest kevesebben keresik majd fel Miskolc neve­zetességeit. Erre lehet követ­keztetni a megyeszékhely költ­ségvetéséből. Ebben idegenforgalmi helyi adó címén 1994-re 2 millió forintos bevételt terveztek. Ilyen bevé­tel az itt tartózkodók után be­fizetett forintokból, illetve az idegenforgalmi területeken lé­vő épületek adójából szárma­zik. Ä büdzsé készítői kétség kí­vül óvatosak voltak, hiszen ta­valy hasonló címen 2,4 millió forintos bevételre tett szert a megyeszékhely. Érdeklődtünk a mályi önkor­mányzatnál is, ahol azt a fel­világosítást kaptuk, hogy nekik évente általában másfél millió forint bevételük származik az idegenforgalmi adóból. Körül­belül ennyire számítanak az A mályi strand a miskolciaknak is kedvelt pihenő helye Fotók: Laczó József idén is. A településnek elsősor­ban a tó környéki turizmusból, idegenforgalomból van bevéte­le. A mostani nyárra azzal ké­szülnek, hogy szeretnék ren­dezni a tó környékét. A meder, illetve a víz tisztítására egyelő­re nincs pénzük, de már elkü­lönítettek korábban egy olyan alapot, amelyből - ha össze­gyűlik a szükséges összeg - fi­nanszíroznák a munkát. Vidám társaság, alkohol ellen Miskolc (ÉM) - Kétmillió fo­rintot osztottak szét Miskolcon a szociális tevékenységgel fog­lalkozó szervezetek között a város tavalyi szociális alap­jából. A szociális alap létrehozását tu­domásunk szerint a ma a köz­gyűlés MSZP-frakciójában po­litizáló Latrán Béla önkor­mányzati képviselő kezdemé­nyezte. A tavalyi szociális alap felosztásáról az idén januárban döntött a várost irányító grémi­um. A legtöbbet, - 200 ezer forin­tot - szavazták meg az Idős­korúak Szociális Otthonának, az Értelmi Fogyatékosok Nap­közi Otthonának, a Gyermek- város mentálhigiénés egységé­nek, a Vakok és Gyengénlátók Országos Szövetségének. Száz- ötvenezer forintot juttatnak a Magyar Máltai Szeretetszolgá­lat és a Szegényeket Támoga­tó Alap miskolci csoportjának. Százhúszezret kap a „Vár” Mentálhigiénés és Szociális Szakemberek Egyesülete és a Poligon Szociális Foglalkozta­tó, százezret a Miskolci Vidám Társaság Alkohol Ellenes Klub, a Miskolc és környékén élő au- tisták érdekvédelmi egyesüle­te, a Miskolci Munkanélküliek Egyesülete és a „Mindenki ka­rácsonyfájára” a Miskolci Füg­getlen Cigányszervezet. Het­venezret utalnak át egy másik pályázat kapcsán a „Vár” egye­sületnek, ötvenezret a Sclero­sis Multiplex Társaság Borsod- Abaúj-Zemplén Megyei érdek- képviseletének, a miskolci ta­gok támogatására -, a Szent Erzsébet Szeretetotthon Felé­pítéséért Alapítvány javára, to­vábbá Hüse Ferenc egységve­zető nevednek, a Gyermekvá­rosba. Végül negyvenezer fonottal ré­szesül az 1993-as miskolci szo­ciális alapról a Mozgássérültek és Barátaik Miskolc Városi Egyesülete; az összeget műkö­dési költségre kapták. Apanázs: mínusz hatmillió Miskolc (ÉM) - Kevesebb fo­rint jut az idén a képviselők apanázsára, mint korábban. A szenátorok és bizottsági tagok 1994-es javadalmazására szánt keretet az önkormányzat KDNP-frakciója javaslatára kurtították meg 6 millió forint­tal. Az idei költségvetésben erede­tileg 55,2 miihó forint szerepelt volna a miskolci képviselők és bizottsági tagok kieső munka­bérének és költségtérítésének fedezésére. A büdzsé vitájában azonban a Kereszténydemokra­ta Néppárt egyebek között az­zal a javaslattal állt elő, hogy ezt a keretet csökkentsék 6 mil­lióval. Mivel a közgyűlés több­sége támogatta az indítványt, ezért ezt a 6 milliót - más for­rásokkal együtt - egyebek kö­zött utcák rendbehozatalára, infrastrukturális beruházások­ra fordítják. Úgy tudjuk, hogy a keret csök­kentése miatt nem csökken majd a képviselők és bizottsá­gi tagok javadalmazása. A KDNP indítványát az tette le­hetővé, hogy tavaly is maradt az apanázsra szánt összegből, így Kobold Tamás KDNP-frak­cióvezetó szerint nem lesz szük­ség az önkormányzati képvise­lők és bizottsági tagok kieső jö­vedelmének pótlásáról szóló ön- kormányzati rendelet módosí­tására. (Csak emlékeztetőül: a 17/1993. (V.12.) számú önkor­mányzati rendelet értelmében a képviselőt a kieső jövedelme pótlására havi 15 ezer forint alapjuttatás, s további 10 ezer forint költségtérítés illeti meg. Egy bizottsági tagságért újabb 15 ezer, második bizottsági tag­ságért ennek a fele jár. A bi­zottsági elnökök fáradozását 7 ezer forinttal honorálják.) 1994. Március 22., Kedd Itt-Hon Ms 7 Domonyik és Imre a mezei vb-n Kovács A. Gábor Miskolc (ÉM) - Tavaly novem­berben egy körlevelet küldött szét a Magyar Atlétikai Szövet­ség az ország legjobb távfutói­nak. Arról tájékoztatta benne a címzetteket, hogy 1994. már­cius 26-án Budapesten rende­zi meg az IAAP (Nemzetközi Atlétikai Szövetség) megbízá­sából a XXII. mezei futó világ- bajnokságot. Ezen a vendéglá­tó magyarok a maximális lét­számban indulnak. Vagyis mind a nőknél, mind a férfiak­nál 6-6 felnőtt és ifjúsági atlé­ta áll majd rajthoz piros-fehér- zöld színekben. Az 1993. évi mezei, kismaratoni és pályabaj­nokságok eredményeit alapul véve egy bő keretlistát is mel­lékeltek, amelyben két miskol­ci sportoló neve is szerepelt: Domonyik Gábor .a MEAFC, és Imre Péter az MVSC verseny­zője kapott lehetőséget, hogy a kiírt 5 válogató versenyen be- verekedje magát a végleges csapatba. Azaz az utóbbi eseté­ben a válogatókon való részvé­teltől is eltekintettek - ha a nagy verseny előtt egészséges és megfelelő formában lesz. Ó ennek ellenére mégis elindult és helyt is állt ezeken a verse­nyeken, mintegy igazolva ezzel a válogatást végző szakembe­rek előlegezett bizalmát.- Egyébként is a felkészülés hatékonyságát növeli a tétre menő versenyzés, no meg azért sem árt folyamatosan mutatnia magát, nehogy kikerüljön a „pixisből” - érvel edzője, Dro- tár Ottó.- Nekem egyébként sem erős­ségem a terepfutás - mondja a 18 éves fiatalember -, én el­sősorban országúti futó vagyok. Nem is terveztünk volna mezei vb-n való indulást, ha történe­tesen nem itt van Magyaror­szágon. így azonban még abból a szempontból is előnyös ez, hogy az egyébként túl hosszú alapozó időszakot változatosab­bá, elviselhetőbbé teszi. A fel­készülés nagy részét ugyanis ki-ki a saját egyesületében vég­zi. Én november elején kezd­tem az alapozást, egyedül. A té­li szünetben viszont már két héten át Aggteleken edzőtábo­roztunk Domonyik Gabival, mindegyikünk a saját edzéster­ve szerint, de persze egymást segítve. Éz mindkettőnknek hasznára vált.- Én már vagy két éve foglal­koztam tájfutással, amikor megtudtam, hogy Péter, aki itt a szomszéd házban lakik - mu­tat ki Gábor az Avas-alji sza­lagházból - szintén fut. Mint tájfutó, nem számítottam rá, hogy figyelembe vesznek a me­zei vb-re. Bár így utólag ez tényleg reális, mert tavaly a mezei és a kismaratoni ob-t is megnyertem. Amikor nyilvá­nosságra került e keret, meg­keresett dr. Madarász János, a MEAFC atléta edzője, és fela­jánlotta segítségét. Ezt, miután Bokros István, a tájfutó edzőm is egyetértett vele, el is fogad­tuk egy feltétellel: nem leszek teljesen atléta. Eredetileg csak decemberben kezdtem volna alapozni, így azonban már no­vember vége felé hozzáláttam, hogy nagyjából egyforma erő­ben legyek Péterrel és tudjunk együtt edzeni. Napi egy edzés­sel idáig 1500 kilométert futot­tam. Aggteleken sajnos megfáz­tam és a térdem is megfájdult, s az utolsó napokban már nem is bírtam kimozdulni a szobá­ból. Igazán komolyan csak gyó­gyulásom után fogtam munká­ba. Február 21-től két héten át Romániában. Félixfiirdőn edző­táboroztunk a román válogatot­tal együtt. Nagyon sokat javult ezalatt az állóképességem. Az utolsó vá­logatón, március 13-án, az or­szágos bajnokságon a második helyen végeztem.- En is sokkal gyorsabb és ki­tartóbb vagyok, mint a tél ele­jén - értett egyet társával Im­re Péter. Átlagosan heti 200 km-t futottam és mindegyik vá­logatón második lettem, csak az ob-n harmadik. Nyertem vi­szont egy nemzetközi mezei versenyt Szlovéniában. Ezen szponzoraim, Nagy Gyula ügy­vezető igazgató révén az Éptek Alsózsolca Kft. és Szabó István emődi vállalkozó tették lehető­vé részvételemet. A világbaj­nokságon - és ezt mindkettőnk nevében mondhatom - a tisz­tes helytállás a cél. A 8 km kö­rüli pályán több mint 300 ifjú­sági futó indul a Kincsem-park- ban, a BNV főbejáratánál, több mint 70 ország képviseletében. Sajnos még mi sem láthattuk eddig a pályát, terepszemlére csak a viadal előtt nyílik lehe­tőség. Egyéniben a mezőny el­ső harmadában szeretnénk vé­gezni, csapatban meg minél előrébb. Magát a viadalt egyébként nyolcvannál is több ország te­levíziója fogja közvetíteni. Ér­demes lesz figyelemmel kísér­ni a látványos futóversenyt, s ha szerencsénk van, a nagy tü­lekedésben, a főleg feketék diktálta hatalmas iramban egy-egy villanásra a két miskol­ci futót is megpillanthatjuk majd. Szarvasűzők ’94: a cél Miskolc Miskolc (ÉM - KAG) - Az Eszterházy Károly Tanárképző Főiskola, a Miskolci Egyetem Diáksportköre és Testnevelési Tanszéke rendezésében az idén is sor kerül a ma már ország­szerte nagy népszerűségnek ör- vendó„ Szarvasűzők” váltófu­tásra. A futás és a sportolás népszerűsítése a legfőbb célja ennek a versenynek, elsősorban a felsőoktatási intézmények hallgatói körében. A 75 kilomé­teres táv megtételére április 16-án, szombaton fél 11-kor in­dulnak a 12 fős csapatok első emberei Egerből a Bükkön át­vezető országúton Felnémet- Szarvaskő-Mónosbél-Bélapát- falva-Szilvásvárad-Nagymező, Jávorkút és Lillafüred érinté­sével. Miskolcra először a Ki­rályasztaloon lévő célba érkez­nek a futók, majd a városi sportcsarnok előtt rajtolnak ne­menként külön-külön az utolsó emberek. A végső cél az egye­temi sportpálya. Az egyes sza­kaszok különböző nehézségűek és hosszúságúak és az is meg van szabva, melyiket futhatják fiúk és melyiket lányok. A vál­tóknak ugyanis nyolc férfiból és négy nőből kell állniuk. Az egyetemistákon és főiskoláso­kon kívül bárhonnan össze­verbuválódott csapatok is rajt­hoz állhatnak, ha előre leadják nevezésüket. A részvételi díj 3 ezer forint csapatonként, in­formációkkal a Miskolci Egye­tem Testnevelési Tanszékén Bokros György szolgál a 365- 111 telefonon. Ezek az „egyéb kategóriába” sorolt csapatok egyébként eddig igen jó ered­ményeket értek el. Érdekes színfolfja a „Szarvasűzőknek” a VIP-váltó, amelynek tagja volt többek között a korábbi évek­ben Jeszenszky Géza külügy­miniszter és Gallov Rezső, az OTSH elnöke, a verseny fővéd­nöke is. Minden csapat egy sa­ját maga által kiötlött, legtöbb­ször mókás fantázianéven fut - a legjobb névválasztást díjaz­zák is. Az egyetemi kategória győztese elnyeri a „Bükk-fenn- sík legfürgébb szarvasűzői” ku­pát Este hét órakor kezdődik az eredményhirdetés, amelyet zá­ró bankett követ. Lehet tehát készülni és nevezni az idei bük­ki szarvasűzésre. Vita a testnevelés osztályzatról Miskolc (ÉM - KAG) - Számítottam rá, hogy nem marad visszhang nélkül az Itt-Hon 1994. február 22-i számá­ban megjelent „Testnevelés négyes” cí­mű írásom. Csak azt nem sejtettem, mennyien veszik majd magukra, nyil­ván nem minden alap nélkül. Hogy azok számára is érthetők legyenek az alábbiak, akik nem olvasták: lénye­gében arról szóltam, hogy egy magyar válogatott sportoló diák félévkor né­gyest kapott testnevelésből. Áz osztályozás joga a tanáré, de véle­ményt alkotni erről másnak is lehet. Én nem rejtettem véka alá álláspon­tomat, amely mellett változatlanul ki­tartok: az a sportoló diák, aki önként vállalt, fárasztó edzések és lemondá­sok árán nemzetközi színvonalú ered­ményekkel öregbíti iskolája, városa, országa jó hírnevét, akkor is jelest érdemel testnevelésből, ha egész év­ben be sem teszi a lábát a tornate­rembe. Ez persze csak egy magánvélemény és nem döntés. Az újságíró feladata nem is a döntő szó kimondása, hanem bi­zonyos jelenségek - akár követendő példák, akár visszásságok - nyilvános­ság elé tárása. Ez megtörtént, még­pedig nem a sportoló, nem is a szülei, de még csak nem is az edzője kezde­ményezésére. Sőt, ők nem is tudtak a cikk születéséről, mert a konkrét eset­nél lényegesebb maga a jelenség. Az pedig kizárólag az újságíró dolga, hon­nan szerzi információit. Egyébként a testnevelő tanárok tevé­kenysége a mai körülmények között általában elismerésre méltó. Még azo- ké is, akik olykor a fentiekhez hason­lóan osztályoznak. E kérdés kapcsán azonban az olvasóink véleményére na­gyon kíváncsiak vagyunk. Váijuk tehát az észrevételeket, legyen annak gazdája akár testnevelő, akár pedagógus, akár szülő, akár diák, az utóbbiak véleményét még inkognitó­ban is elfogadjuk, mert azért az isko­lákban csak rajtuk a legkönnyebb el­verni a port. A borítékra kérjük írják rá: „Vita a testnevelés jegyről”. Menjünk világgá... Miskolc (ÉM) - .Menjünk világgá...!” címmel utazási kiállítást rendez a bor­sodi megyeszékhelyen az Észak-Ma­gyarországi Gazdasági Kamara ide­genforgalmi tagozata. A háromnapos program március 25- én, pénteken kezdődik. A tagozat ha­gyományteremtőnek szánja a kiállí­tást, amelyet a Miskolci Nemzeti Szín­ház előcsarnokában tartanak meg, ahol a rendezvény szlogenje szerint egy helyen és egy időben minden uta­zási iroda ajánlata az érdeklődők ren­delkezésére áll.

Next

/
Oldalképek
Tartalom