Észak-Magyarország, 1994. március (50. évfolyam, 50-76. szám)
1994-03-22 / 68. szám
6 Ms Itt-Hon 1994. Március 22., Kedd —"-- --*- — — in- J--—-~'T---— N AGY ESZTER 7 éves I ős NAGY KRISTÓF 4 éves Miskolcon Születésnapotok alkalmából sok örömet és hosszú boldog életet kíván: § Jutka mama, Laci papó 1 ÉS DÉDIKE. ‘ ? - ^ m WBM Ägf’Äl TASNÁDI ZSOLT ' v ': /' |P Z | ZfófZA p i 'wm 15 éves és TASNÁDI SZABOLCS 12 éves Miskolcon Születésnapotok i Mk,, alkalmából jó egészséget, . T - 'yM k v: \ sok örömet, boldog életet kíván: * Jutka mama, Laci papó, 3 dédike És a Nagy család, ’s Apának és fiának: TÓTH JÓZSEF(ek)nek Miskolc, Bertalan út 20. Sok boldog névnapot és jó egészséget kívánunk # sok szeretettel: § Tűrjék. IntersjpffiüQ BÚTORLAPOK natúr 10 mm 190.* Ft/m* fehér 19 mm 500.- Ft/m* fautánzatos 19 mm 600.- Ft/m* Mennyiségi kedvezmény már öt tábia felett, rakatok vásárlása esetén e órakedvezmény. HULLADÉKÉ . J 320 ■ 480.- Fl/m! ft€KLAMIICION! 1 “ os fonyö fűrészáru gerenda (4-6 m) gerenda (6-8 m) osztrák falburkoló lambéria (borovi) hajópadló (borovi) mozaik parketta (tölgy) 13.000. -Ft/m1 15.000. -Ft/m3 17.000. -Ft/rn1 880,-Ft/m* 430-550,-Ft/m* 520-640,-Ft/m* 712.-Ft/m* Bútorlapok szabása méretre! Áraink ÁFA-t nem tartalmaznak! Lépcsőlapok (tölgy, bükk. akác), kerítés és balkonelemek, tipuslecek. szegőlecek, vasalatok, tiplik, élfóliák. Viszonteladóknak, anyagbeszerzőknek engedmény! BO Miskolc, Csaba vezér u. 41. Tel.: (46) 314-314 KEVERTBETON még az 1993. évi LEGKEDVEZŐBB áron NÁLUNK! UMnljuk- bármilyen minőségű ® transzportbeton előállítását- a transzportbeton házhoz szállítását BILLENŐS és MIXER tehergépkocsikkal - bármilyen ömlesztett anyag fuvarozását billenős tehergépkocsikkal, beionbedolgozást szivattyúval MEGFELELŐ MINŐSÉG GARANTÁLVA! CÍMÜNK: 3508 MISKOLC, Fogarasi u. 6. HIRDESSEN AZ ÉSZAK-MISKOLCI REGIONÁLIS MELLÉKLETÉBEN. MISKOLC, BAJCSY-ZS. 15. PF. 178. Tel.: 46/341-611. Telefax: 341-817. REGIONÁLIS MELLÉKLET HIRDETÉSI ÁRAI: 2/1 oldal 82.800.-Ft + AFA 2/2 oldal 41.400.-Ft + ÁFA 1/1 oldal 40.800.-Ft + ÁFA 1/2 oldal 20.400.-Ft + ÁFA 1/4 oldal 10.400.-Ft + ÁFA 1/8 oldal 5.200 .-Ft + ÁFA Ingyenesen közöljük a névadók, ill. keresztelők híreit, a tördelési sémában megadott méretben. Várjuk Tisztelt é Ügyfeleinket! I 1994. Március 22., Kedd Itt-Hon Ms 3 Hogyan szorultunk ellenzékbe? Az MDF kifogásai közül az egyik - nem a legfontosabb - az volt, hogy nem tudni, mi lesz a parkolásból szerzett bevételekkel. Fotó: Fojtán László Zambó Péter Miskolc (ÉM) - A városi közgyűlés képviselőcsoportjai 1993. őszén lényegében folyamatosan tárgyaltak egymással az új polgármester személyéről. Az MDF - mint már többször nyilatkozta - nem értett egyet a polgármester nélküli állapot konzerválásával, és amikor a KDNP végül is jelöltet állított erre a posztra, őt támogatta. Egy darabig úgy látszott, hogy sem az SZDSZ, sem a KDNP jelöltje nem tudja megszerezni a szükséges többséget, de végül az SZDSZ megszerezte a Fidesz támogatása mellé az MSZP és a Munkáspárt képviselőinek szavazatait, a másik jelölt pedig visszalépett. Ezen a ponton szakadtak meg azok a tárgyalások, melyek a polgármester személyén kívül még néhány, fontosnak vélt probléma megoldására irányultak. A történésekben az MDF képviselőcsoportja számára egyetlen pozitívum volt: hogy lett a városnak polgármestere. El kell ismerni az SZDSZ gyorsaságát és határozottságát a választás előkészítésében. Az újonnan megválasztott polgármester kifejezte azt a szándékát, hogy jó együttműködésre törekszik az MDF-frakcióval. Néhány hónap távlatából azt kell mondanunk, hogy ez az együttműködés igazán nem alakult ki. Hogy kinek a hibájából, azt kár feszegetni; bizonyára mindkét fél ludas a dologban. A rideg tény az, hogy a polgármesternek tulajdonképpen nincs-is nagyon szüksége az MDF hallgatólagos támogatására, mert a megválasztására létrejött SZDSZ-Fidesz- MSZP-Munkáspárt együttműködés nagyjából tartósnak bizonyult. Vázlatosan és töredékesen ez az a folyamat, amely az 1994. évi költségvetés tárgyalása előtt képviselőcsoportunkat ellenzéki szerepre kényszerítette. A kérdés számunkra csupán az maradt, hogy milyen ellenzéki szerepet válasszunk. A lehetséges megoldásokból - amelyekből a gyakorlatban is láttunk példákat - néhány: 1. „Vad” ellenzékiség, azaz folyamatos és drasztikus nyomás a kormányzást elvállalókra. 2. Passzív ellenzékiség, párosulva sajtónyilatkozatokon keresztüli riogatással (például „a Szinva-völgye - Halál-völgye” szerű látomások vázolása, stb.). 3. Kifelé ellenzéki szerep, a kulisszák mögött alkudozás, „üzlet”-ek kötése. 4. A várospolitika, a városi gazdálkodás realitásokon nyugvó kritikai elemzése személyeskedés és hangzatos pártpolitikai kijelentések nélkül. Az MDF képviselőcsoportja ezt az utóbbit választotta. Ezt akár a polgármester is igazolhatja, hiszen amikor a költségvetéssel kapcsolatos konzultációra invitált minket, képviselőtársaim őszintén kifejtették, hogy mely problémák megoldatlansága jelenthet a városüzemeltetésben komoly fennakadást és hogy melyek azok a kritikus pontok, amelyek felboríthatják az idei költségvetést. Az 1994. évi költségvetést soha nem tapasztalt többséggel fogadta el a közgyűlés. Ez nyilvánvaló siker a polgármesternek, és az ót állító frakciónak. A költségvetési rendelet elfogadása után hallatszottak olyan hangok, hogy aki a költségvetést és annak tetemes hiányát megszavazta, átérezte a város és a városi polgárok iránti felelősséget. Ebben a kijelentésben burkoltan benne van az is, hogy aki nemmel szavazott, felelőtlenül járt el. Ez az érvelés már csak azért sem helytálló, mert azok közül, akik most megszavazták a költségvetést, a korábbi években többen - az SZDSZ, az MSZP - kerek-perec elutasították azt. Úgy véljük, hogy az MDF-frakció, amikor nemmel szavazott, más megközelítésből, de ugyanolyan felelősségérzettel tette, mint az igennel szavazók. (Indokainkat most nem soroljuk fel, azok elhangzottak a költségvetési vitában és az újságok is beszámoltak róla.) Valahányszor ellenzéki szerepünkről beszélünk, mindig felteszik azt a kérdést, hogy akkor miért nem hívjuk vissza az általunk 1990. őszén javasolt alpolgármestert. Erre a kérdésre röviden azt válaszolhatjuk, hogy az alpolgármester úr nem tagja az MDF- nek, és nincs is szándékunkban sem visszahívni, sem lemondásra felszólítani, mert mint az már az előző polgármester esetében nyilvánvalóvá vált, egy ilyen procedúra jogilag keresz- tülvihetetlen, másrészt felesleges indulatokat kavar és elvonja az erőt, a figyelmet sokkal fontosabb kérdésektől. Mindemellett mi, frakciótagok tiszteljük azt a mentalitást, amit Petrasovszky István alpolgármester úr többször kifejtett. Nevezetesen azt, hogy ő posztjának betöltését szolgálatnak tekinti, és alpolgármesteri esküjéhez híven kívánja a ciklusból hátralévő rövid időszakot végigdolgozni. Szokták mondani, hogy egy város költségvetésének elfogadása, egyúttal bizalmi szavazás is. E felfogás szerint jóformán minden frakció támogatását búja a polgármester, megnyugtató a többsége. Ha tréfásan akarnánk fogalmazni, azt kellene mondanunk, hogy már csak azért is vállalnunk kell az ellenzéki szerepet, mert mint azt az úgynevezett polgármesterválság idején az egyik, a társadalomtudományokban jártas képviselőtársunk a néhai polgármester fejére olvasta: a képviseleti demokrácia akkor működik jól, ha a polgármester megfelelő többséget tud maga mögött biztosítani, és ha feláll a vigyázó szemű ellenzék, mely szenvedélyesen kontrakarikí- rozza az ő lépéseit. (szerzőnk a miskolci közgyűlés MDF-frakciójának vezetője) — HETI JEGYZET — A bunkó Priska Tibor A kőkorszakban az erősebb szaki nem csinált ügyet abból, hogy megszerezze a másik mamuthúsát. Megmarkolta a bunkót, fejbe csapta az illetőt, majd elvette tőle a húst és azt rögtön be is habzsolta. Kész,passz. Senki nem háborodott fel, aki látta, keresett magának egy nagyobb bunkót, vagy föltalálta a kőbaltát. Az alaptétel az évezredek során sem változott. Alapjaiban semmiképpen. A bunkó, a kőbalta persze kifinomodott, hatékonyabbá is vált, de a lényeg megmaradt. Az erősebb, az életrevalóbb, viszi a húst. Ami nemrég történt Nagye- cseden, abból sem csináltak nagy ügyet sehol. Még az újságok sem. Megírták persze rövidkén, hogy valaki a földárverésen pisztolyt rántott és a plafonba lőtt, vagy a falba, a golyó gellert kapott és elcsámborgott valamerre, de nem is talált el senkit. Ennyi a történet. A nagyecsedi gazdák szerették volna visszakapni korábbi tulajdonukat, emiattgyűltek össze, egymás között meg is állapodtak már az aranykorona értékben, hiszen mégis úgy illő, hogy egykori földjük visszakerüljön egykori tulajdonosukhoz. Már békességben lezajlott volna minden, de ugye ahová az ördög személyesen nem mehet el, oda konkolyt vet, hát a gyűlésen is megjelent három idegen, egyikük zsebében millió forintnál nagyobb értékű kárpótlási jeggyel. Neki nem tetszett a gazdák egyezsége, ő licitálni kívánt, nyilván mindig övé lett volna az utolsó szó. A gazdák emiatt tiltakoztak, védték volna a magukét, mire az idegen társa pisztolyt rántott és lőtt. Ismételten igazolva: tényleg keménye- dik a harc a vagyon megszerzéséért, a gazdagság megteremtéséért. Föltehetően mások is tudnának történeteket mondani hasonló esetekről. Arról, hogy egy-egy árverésen megjelennek félpénzen összetarhált kárpótlási jegyekkel ügyes kupecek, akik aztán a maguk testőreivel csendet intenek és a helybéliek elől maguknak szerzik meg a földet. Lehet, nem tudja megkülönböztetni a kapát az ásótól, de ez nem is érdekes, hiszen a földet majd kiadja jó pénzért bérbe ahhoz értőnek, vagy megnövelteti a valamikori gazdákkal, akikből cselédet csinál. Konjunktúrája van az ügyeskedőknek, akik most akarják megteremteni jólétük alapját, ez meg általában nem megy, most sem megy mások letaposása, kihasználása nélkül. Előkerül ugye a bunkó is. Mégiscsak jó lenne, ha ennek a lövésnek a hangja messzire elhallatszana. Olyanokhoz, akiknek van lehetőségük azt mondani, hogy no-no, vagy ejnye-bejnye, ezt mégsem szabad csúnya fiú...
