Észak-Magyarország, 1994. március (50. évfolyam, 50-76. szám)
1994-03-22 / 68. szám
8 Ms Itt-Hon 1994. Március 22., Kedd r- MISKOLCI PORTRÉ -i A tanár Miskolc (ÉM - B.A.) - Puha zakó, acélszürke ing, nyakkendő. Egy ambiciózus férfi öltözéke. A magyar-orosz szakos pedagógus tizenkét esztendei tanítás után irodalomból doktorál, majd megszerzi a kandidátusi fokozatot. Dr. Lénárt Attila ma a Hennán Gimnáziumban dolgozik. Nem gondolja, hogy a személye közérdeklődésre tarthat számot. Pedig fontos dolgokról beszél. Olyasmikről, amik egy változó világban is segíthetnek eligazodni. „Sokáig hitetlenül éltem. Aztán néhány éve megismertem Istent és ez tartalmában megváltoztatta az életemet. Nem mondom, hogy sokkal jobb ember, de más ember lettem. Tudatosan törekszem rá, hogy szolgáljak és segítsek” - mondja. „Normális ember ma már tanári munkát nem végez. Megélni alig lehet belőle. Páriáknak érezzük magunkat, akiket mindenki rángathat, felelősségre vonhat. Talán a nyugdíjasok vannak még annyira kiszolgáltatott helyzetben, mint a .pedagógusok. Nem jó-a tanárok közérzete, sokam elhagyják ezt a leértékelődött pályát. Aki csinálja még közülünk, a visszajelzésért teszi. Nekem is nagyon fontos ez a korosztály; partnernek tekintem a diákjaimat. Elszomorít, ha látom, hogy a minden áron való érvényesülés kényszere által űzetve kezdenek élni a gyerekek. Az iskolák - társadalmi hatásra -, mint versenyistállók, a teljesítményre sarkallják őket. Mikor fognak játszani, ha nem most?” - teszi hozzá. Olyan játékot kínál nekik, amelyben kipróbálhatják magukat. A plusz, amit adhat: a diákszínjátszás. Idén a Képzelt riport egy amerikai popfesztiválról című darabot vitték színre. A diákok élvezték. A közönség - szintén e korosztály - érzékenyen reagált a produkcióra. Úgy tűnik, megértették az előadás üzenetét: akinek nincs emberi tartása, stabil értékrendje, kizökken és elvész. Csak a morális értékekre lehet alapozni az életet. Vajon akkor is felfogták volna, ha-nem egy színdarab szereplőinek sorsával példálózik a tanár, hanem a katedráról próbálja mindezt elmagyarázni nekik? A hatszáz éves törökmogyorófa Balogh Sándor Miskolc (ÉM) - Diósgyőr történelméhez hozzátartozik a Vár - volt Erzsébet királyné utca - 18. sz. ház udvarán állott és 600 évesként ismert törökmogyorófa, amelyik a 20-as és 30- as években az iskolai tankönyvekben is szerepelt. Híre bejárta az országot és mint természetrajzi unikumnak a fényképe ott volt a bécsi világkiállításon. A Sárospataki Tanítóképezde végzős növendékei 1876. május 31- én tett látogatásuk után a következőket jegyezték fel róla: „ha nem mutatták, s nem olvastuk, nem hallottunk volna e fáról semmit; bizony lehetetlen lett volna elhinnünk első tekintetre, hogy e roppant fa a mogyorócseijék ősapja.” Hogy hogyan került a fa ide, erről nagyon sok legenda és monda keletkezett. Az egyik változat szerint: „Nagy Lajos király leánya, Mária, mulatozás közben társra talált a király egyik apródjában. A hegyvonulat lábánál, a várkert virágdús helyén találkozgattak délutánonként. Mária egyszer hamarabb ment a megszokott helyre, mint az apród. Várt, várt, majd leült és elaludt. Mikor álmából ébredt, egy megvadult bölénybikát látott feléje rohanni az erdő felől. A legveszedelmesebb pillanatban ott termett az apród, akinek kezében egy mogyorófabot volt. Az apród látva a veszélyt, a mogyoróbot: tál a bölény szeme közé sújtott. A bölény megtorpant, az apród kardot rántott és a bölény szü- gyébe döfte. Az állat össze- csuklott. Mária megköszönve élete megmentését, emlékezésül a megmentés helyén a mogyoróvesszőt a földbe szúrta. A vessző fává erősödött és a királylány életének megmentését hirdeti kizöldülésével mát 600 éve.” Elfogadhatónak tartották, hogy Nagy Lajos király balkáni hadjárata alkalmával hozták be és ültették el. A törökmogyorófa 1926-ban száradásnak indult, 1929. június 5-én csupán alsó ága volt zöld levélzetű, 1932-ben már nem hajtott ki, nem zöldellt, kiszáradt. Koronáját akkor levágták, de a törzsét 6 méter magasan meghagyták. 1935 tavaszán - a korhadás miatt - tőből levágták. A gyökérnyakat lebetonozták és latin szöveggel látták el. A szöveg magyar fordítása a következő: „600 éven át havakat, szeleket láttam, és a fészeknek zengedező madarait hallgattam, nem halok meg, törzsemből ki- zöldülni látsz majd, és az örök Magyarország jövőjét énekelem.” A lebetonozott gyökérnyak közelében meghagyták az akkor még meglévő két gyökérsaijat és 3 husángot is ültettek pótlására. A történészek rögzítették, hogy eredeti állapotában a mogyorófa az (1848 előtti időben), a jobbágyrendszer idején „Törvényfa” volt. Alatta hajtották végre a korbács- és botütéseket. El tudjuk képzelni, hogy mennyi jajkiáltás keveredett felette a madarak dalaival. A jobbágyrendszer megszűnésével a „Törvényfa” is elvesztette létjogosultságát, elnémultak a hangok és lassan a fában is megszűnt az élet. Hogy nem csak „Törvényfa” volt, a szájhagyományok szerint amikor a törökök felégették Diósgyőr egyetlen templomát, az istentiszteleteket is itt, alatta tartották és akkor nagy „Hársfának” nevezték, mivel ahhoz tartották hasonlónak. A diósgyőri városvédők 1991. május 6-án emléktáblával látták el, s erre azt vésték: „Törvényfa Alatta hajtották yégre 1848 előtt a bot és korbácsütéseket. A hatszázévesként ismert törökmogyorófa 1382 után gyökeréből mindig kiújult. Az utolsó 109 éves elszáradt fa tönkjét 1935-ben lebetonozták. Két hajtása azóta termővé erősödött. Diósgyőri Városvédők 1991.” A meglévő két fája 56. évét éli és az 1991. évet megajándékozta termésével. Hatszáz éven át mindig kiszáradt és mindig újjászületett, méltóan ahhoz, amit a rajta elhelyezett tábla szövege hirdet: Nem halok meg, törzsemből kizöldülni látsz majd, és az örök Magyar- ország jövőjét énekelem. (Szerzőnk diósgyőri városvédő) Gyerekek honi rajzasztala Huszárok Matesz Gábor (nagycsoportos) rajza a miskolci, Katowice utcai óvodából Házat vennének az óvodájuknak Előnyt ígérnek a felvételinél a támogatóik gyermekeinek Bővíteni szeretnék az óvodájukat. Ha megvehetnék a szomszédos házat, akár hatvan gyermekkel is foglalkozhatnának. Fotó: Fojtán László Miskolc (ÉM) - Nehéz helyzetben van a második esztendeje működő Szent Miklós Óvoda - nyilatkozta az Itt-Honnak Szőke Gáborné, a Keresztény Szellemű Nevelésért Alapítvány által üzemeltetett intézmény vezetője. Mint elmondta: a szülői és az állami támogatáson túl másfajta segítségre nem igazán számíthatnak. Hogy a kijelentése érthetőbb legyen, fel kell idéznünk azt a tényt, hogy az óvodások után járó állami normatív támogatás nem elegendő arra, hogy' az óvodák költségeit fedezzék belőle. Ám a Szent Miklós Óvoda - mint alapítványi intézmény - nem számíthat önkormányzati támogatásra. Amikor ilyenért folyamodtak, azt a választ kapták, hogy az önkormányzat a saját óvodáin sem tud oly mértékben segíteni, mint ahogy szeretne, illetve, mint ahogy az indokolt volna. (Éppen e hasábokon emelte fel szavát a tervezett óvodabezárások, csoportösszevonások miatt a szakember.) így tehát alaposan a zsebükbe kell nyúlniuk azoknak a szülőknek, akik a Szent Miklósba íratják a gyermeküket. Az ön- kormányzati óvodásokénál mindenesetre alaposabban, hiszen az alapítványi óvodában havonta és gyermekenként négy és fél ezer forintot kémek. Ezzel együtt van igény a keresztény szellemben nevelő óvodára - jelentette ki Szőke Gáborné, aki azt is hozzáfűzte: nem tudnak minden jelentkezőt felvenni, hiszen így is szűkösen vannak a Bocskai utca 5- ben, ahol a 18 férőhelyen 24 gyermek osztozik. Szeretnének tehát terjeszkedni. „Az önkormányzat által felajánlott épületek nem jöhetnek szóba” - hangsúlyozta a vezető. Van viszont a szomszédjukban egy eladó családi ház. Ennek vételárából 2 millió forintot állna az egri érsek, dr. Seregély István, ha az alapítvány elő tudná teremteni a hiányzó kettő és fél miihót. Csak abban bízhatnak, hogy akad elég támogatójuk, aki az OTP Banknál vezetett 641-036559-4 számú számlájukhoz hozzá tud járulni valamennyivel. Ha megszerezhetnék az ingatlant, úgy hatvan gyermek keresztény szellemű neveléséről gondoskodhatnának. A támogatók gyermekeit pedig előnyben tudnák részesíteni a felvételinél - hangsúlyozta Szőke Gábomé, a Keresztény Szellemű Nevelésért Alapítvány Szent Miklós Óvodájának vezetője. Hogy szorultunk ellenzékbe? Az MDF miskolci frakcióvezetőjének írása vigyázó szemekről (3. oldal) |— A TARTALOMBÓL - Kevesebb vendég Kevesebb vendégre számítanak Miskolcon az idei idegenforgalmi szezonban. Erre lehet következtetni a város 1994-es költségvetéséből. (2. oldal) Osztoztak az alapon Szétosztották a város tavalyi szociális alapját. Az Itt-Hon olvasói most azt is megtudhatják, hogy kik és mekkora támogatást kaptak a kétmillió forintos alapról a várostól. (2. oldal) Polgármesteri Top Ezen a héten azt a sikerlistát közöljük, amelyet T. Asztalos Ildikó, Miskolc polgármestere állított össze lapunk kérésére, kedves könyvei alapján. (4. oldal) Gyűlik a jegy Gyűlik a kárpótlási jegy Miskolcon. A megyeszékhely közgyűlése a közelmúltban arról fogadott el határozatot, hogy mihez kezdjenek ezekkel az értékpapírokkal. (5. oldal) „Ingyen kedve” ,Állatnak van ingyen kedve” - mondhatná a költővel P., aki saját példájából is tudhatja: hiányzik az állatok jogait szavatoló törvény. (5. oldal) A hatszáz éves mogyorófa históriája A hatszáz esztendős törökmogyorófa históriáját írta meg szerzőnk, Diósgyőr történetének kutatója, aki azt a legendát is ismerteti: miként kerülhetett a ritka növény egykor a helyére, ide Diósgyőrbe (8. oldal) A tanár Egy ambiciózus tanárt mutatunk be Miskolci portré rovatunkban. Dr. Lénárt Attüa egyebek között arról beszél, hogy csak a morális értékekre lehet alapozni az életet. (8. oldali
