Észak-Magyarország, 1994. március (50. évfolyam, 50-76. szám)

1994-03-01 / 50. szám

2 Z Itt-Hon 1994. Március 1., Kedd r- NÁLUNK TÖRTÉNT -i Megkésve farsangoltunk „Túljutva kissé a farsang idején, feb­ruár 19-én megrendeztük a sajóhídvé- gi Széchenyi István Faluvédő és Falu­szépítő Egyesület farsangi bálját. A csúszás oka az volt, hogy az előző hét­végeken az óvoda, majd az iskola tar­totta rendezvényeit. Már a tavalyi bá­lunk is bizonyította, hogy a felnőttek­nek is van igényük önfeledt, mókás szó­rakozásra, amit régen faluhelyen tálán a disznótorokon szokásos „maskarázás” jelentett. Lázas szervezés előzte meg az estét. Tagjaink meghívták rokonaikat, a ba­rátokat, ismerőseiket. A nagy érdeklő­dés miatt az utolsó pillanatban a Fa­luháza nagytermébe tettük át a bál színhelyét. Szombaton este nagyszerű, parádés felvonulást láthattak a híd­végiek. Sok volt a jelmezes résztvevő, akik egy-egy kis jelenettel is készültek. A bevezető-felvezető szöveget egy bő ga­tyába öltözött kisbíró hirdette, a nya­kába akasztott dobbal. Legnagyobb si­kere viszont annak a három bohócnak volt, akik még kozmetikus tanácsát is kikérték arcuk kifestéséhez. Majd be- ■ vonult a török basa teljes udvartartá­sával, a krimi irodalom közismert két alakja, Sherlock Holmes és társa, dr. Watson. A felvonulást megelőzően a kö­zönségnek szavazólapokat osztottunk szét, így nagyon demokratikusan ők döntöttek a legjobban sikerült jelme­zekről. Az eredmény kihirdetése után kezdődött a hajnalig tartó fergeteges táncmulatság. A nagyszerűen sikerült farsangi bál be­bizonyította, hogy egy jó faluközösség kialakításához ilyen rendezvényekre is szükség van. A mai küszködő, nehéz hétköznapokon fontos az önfeledt, gondtalan szórakozás is. Farsangunk­ról videofelvétel készült, kazettája kör­bejár a községben, s így mindenki lát­hatja a mókás estét. Sokáig lehet majd róla beszélgetni, nevetni. Azt hiszem mindannyian várjuk a jövőre tervezett mulatságot, így válik hagyománnyá Hídvégen ez a tél végi farsang.” Takács Győző egyesületi elnök Itt-Hon Az Eszak-Magyarország regionális melléklete. Megjelenik minden kedden. Felelős szerkesztő: Priska Tibor. Szerkesztő: Mészáros István. A zempléni melléklet címe: Sátoraljaújhely, Dózsa György út 12. Telefon: 41/321-926 Terjesztési panaszaival hívja a 47/321-926 (Bodnár Józsefné), vagy a 46/358-522 telefonszámot. Karosi számvetés — három évről Karos (ÉM) - Bár csak három esztendeje, hogy önálló telepü­lés lett Karos (1991-ig Harcsád­hoz tartozott), e rövid idő alatt is szép eredményeket ért el. A többnyire idősek lakta, ötszáz­húsz lakosú faluban több olyan beruházás valósult meg, me­lyekre az itt élők joggal lehet­nek büszkék. Felújították a valamikori egész­ségügyi házat, melyben most száz adagos konyha látja el me­leg étellel az iskolásokat, s az étkeztetést igénylő időskorúa­kat. Két utcát (Rákóczi és Dózsa György) leaszfaltoztak. A tele­pülésen tanulnak az alsós gye­rekek, kiknek oktatását segíti majd a most épülő tornaterem és egy új tanterem. Az építke­zést várhatóan 1995-ben feje­zik be. Mivel sok az időskorú lakos Ka­roson, így fontos (persze, nem csak nekik) az, hogy milyen kö­rülmények közt fogadja őket az orvos, ha valamilyen betegség­ben szenvednek. Nos, a körül­mények jobbítása érdekében az orvosi rendelőt is korszerűsítet­ték, felújították. Gundel borok Tokaj -Hegy alj án Mád (ÉM) - Még 1991-ben kezdett szőlő- és borgazdálko­dásba a híres Gundel étterem tulajdonosi jogait gyakorló Lán­gasztronómia Kft. Idén már sa­ját termésű és palackozású bo­raik vannak. Február végén a Lauder-Láng pincészetükben mutatták be saját termésű mádi, illetve eg­ri boraikat. A mádi Bomboly dűlőben - mely a településtől észak-nyugatra fekszik - évszá­zadokon át jól termő, kiváló mi­nőségű szőlő terem. A Mádi Szakszövetkezettől vásárolták meg a területet és szőlőt, mely­hez még két pincét is vettek. Éz utóbbiak valaha József főherce­gé, majd a Piarista Rendház tu­lajdonában voltak. A pincékben 4500 hektoliter bor tárolható. Az új tulajdono­sok ezt tovább építették, s ma egy korszerű, ám szigorúan a hagyományokra épülő borásza­tot alakítottak itt ki. Kossuth Lajos — belyegen (ÉM) - Száz évvel ezelőtt, már­cius 20-án gyászba öltözött a magyar nemzet: meghalt Kos­suth Lajos. A magyarok sirat­ták a nagy hazafit, aki töretlen hittel harcolt az önálló, függet­len és polgári Magyarországért. Élete, tevékenysége méltán volt és lehet példaképe napjainkban is mindenkinek. Számos emlék, dal, szobor emlékeztet nagysá­gára. Ezek számát gyarapítja most a halálának 100. évfordu­lójára kiadott bélyeg is, melyet a Magyar Posta Rt. február 17- én hozott forgalomba. Az ere­deti fotó alapján készült bélyeg keretrajzát Szunyoghy András grafikusművész alkotta. A bé­lyeget hatszázezer példányban az Állami Nyomda Rt.-ben ké­szítették. (A szakemberek ked­véért: a perforálásig teijedő mérete 33.06x43,16 mm.) Már csak a pénz kellene... Alsóberecki (ÉM) - Eléggé le­romlott az utak állapota Alsó- bereckiben, ezért az önkor­mányzat úgy határozott: felú­jítják a belső közlekedési uta­kat. Egy már korábban benyúj­tott pályázat révén közel kilenc millió forintot nyertek erre a célra az ÁFI-tól, mely azonban még kevés a kitűzött cél meg­valósításához. A kivitelezéshez szükséges sa­ját anyagi hozzájárulás előte­remtése érdekében most foly­tatnak tárgyalásokat a bankok­kal, ugyanis még további kilenc milliót kell előteremteniük. Ha ez meglesz, a település teljes úthálózatát, ami majd öt kilo­métert jelent, megerősítik, le­aszfaltozzák. Ebben az összegben benne fog­laltatik a belvízelvezető rend­szer kiépítése is. Jó tanácsok — kertészkedőknek Hasznos ajánlatok a százéves kalendáriumból (ÉM) - Március. A kertben: Melegágyba tovább vethetők a palántázást és pikírozást kívá­nó növények. A melegágyaknál különösen ügyelni kell a szel­lőztetésre és beámyékolásra, melegebb napokon pár órára az ablakokat is le lehet venni. A szabadban is meg kell kezdeni a veteményezést. Takaró alatt lévő növényekről a takarót vég­leg el lehet távolítani. A gyümölcsösben: Főmunka eb­ben a hóban a fák kiültetése ál­landó helyeikre, melyet lehe­tőleg iszapolással végezzük. Ri­biszke-, málna-, egresbokrokat meg lehet ritkítani, nyesni. Ol­tást tovább folytatjuk, fák met­szését befejezzük. A hernyó­fészkek szedésével sietni kell, mert ha kikelnek, nehezen le­het irtani őket. A baromfiudvarban: Kotlós tyúkokat még lehet ültetni. Az ülő libákkal e hó elején kell megkezdeni az ültetést, a puly­kákkal csak a hó közepén. Az ülő tyúk, liba és pulykának ete­tésére és itatására ügyeljünk. A kikelt kiscsirkéket el kell venni az anyjuktól és bélelt ko­sárban meleg helyre tenni, es­tére azonban ismét vissza az anyjuk alá. A méhesben: Ebben a hónapban a méheket már ki lehet bocsá­tani. Ekkor vizsgáljuk meg a kaptárakat és kasokat; az anyátlan családokba vagy köl- téses lépet helyezünk (melyben három napnál idősebb lárva van), vagy gyenge, anyával bí­ró családdal egyesítjük; a nép­telen családokat összetesszük; a gyengébb törzseket etetjük, mert a fiasítás idején igénylik a legtöbb eledelt, s szedés vi­szont csak később kezdődhet. A szőlőben: A trágyázást foly­tatjuk; e hó közepén kezdetét veheti a nyitás, jó időjárás ese­tén a metszés is. Bujtásra, dön­tésre, gyökeres vesszők kiülte­tésére legalkalmasabb idő. A pincében: Borok további lefej­tése most már halaszthatatlan munka, ezenkívül állandó munka: töltögetés, kénezés és a pince tisztán tartása. A külső gazdaságban: Tavaszi gabona vetését okvetlenül meg kell kezdeni. Őszi vetéseket, ló­here-, lucematáblákat megbo- ronáljuk. Őszi vetésekbe lóhe­rét vethetünk. 1994. Március 1., Kedd f ...... i It t-Hon Z 7 Tavaszvárás tokaji kajakosoknál Kikötés egy izzasztó verseny után Tokaj (ÉM) - Az igazsághoz hozzátartozik, hogy tokaji ka­jakosok, kenusok nem csupán helybélieket jelentenek, hiszen találhatók köztük tarcaliak, ti- szaladányiak, bodrogkeresztú- riak, sőt debreceni, miskolci és budapesti tagok is. 1987 őszén alakult meg az ak­kori Tokaji MEDOSZ SE kajak­kenu szakosztálya, illetve ezzel gyakorlatilag egyidőben a toka­ji II. Rákóczi Ferenc Általános Iskola DSK vízi szakosztálya. A kajak-kenu szakosztály 1991 elején önálló klubbá alakult „Vízisport Club Tokaj” néven. Nehéz kezdet után nehéz foly­tatás következett, de sok-sok szervezés, kapcsolatkeresés eredményeképpen 1988-ban már volt - igaz, szerény kom- fortú - csónakházunk, öltözőnk, sőt hajóparkunk is. Induláskor elhatároztuk, hogy valóban „klub-szerű” tevékenységet próbálunk folytatni: nagylét­számú vízitúrákat szerveztünk, például 1988 és 89-ben a Fel- ső-Tiszán mintegy 80 fővel, majd később az egerszalóki tá­rozónál, Poroszlón, Sárospata­kon (tagjaink részére ingyene­sen). A szabadidős tevékeny­séget sikeresen egyeztetni tud­tuk a versenysporttal is. 1988- tól kezdődően részt vettünk a megyei gyermek kajak-kenu versenyeken. Egy évre rá már eljutottunk a vidék, illetve or­szágos bajnokságra is. Dicsére­tesnek mondható eredménye­ket értek el gyerekeink: úttörő, illetve serdülő kenuban bronz­érmeket szereztünk. Minőségi eredményeinket te­kintve a csúcsteljesítményt a 93-as év hozta: Éles László és Simon Péter egész évi jó telje­sítményük után az országos bajnokság serdülő kajak páros 1000 méteren úgy lettek har­madikok, hogy az első három helyezett között csak a célfotó döntött. Versenyzőink tagjai a magyar serdülő válogatottnak, végig dolgozták a telet, rengeteget fejlődtek, várhatók, remélhetek a jó eredmények idén is. Ser­dülő kenu párosunk Ulrich Gá­bor és Tokár Krisztián pedig talán hasonlóan szerepelhet a kajak maraton versenyeken, mindenesetre ők mindent meg­tettek a siker érdekében. A kajak maratonról röviden: felnőtt 42 km, míg az ifi, ser­dülő korosztályban 21 km a táv, 2-4 szárazföldi futósza- kasszal nehezítve. A futószaka- szok 100-300 méter hosszúak, a versenyzők kézben, vállon magukkal viszik hajóikat, la­pátjukat. Embert próbáló, ne­héz küzdelem... Rangos versenyeket sikerült Tokajban megrendeznünk, 1994-ben várhatóan ismét itt rendezhetjük meg az Országos Maraton Bajnokságot, jelenleg keressük a még hiányzó szpon­zorokat... Télen heti két alkalommal tor­natermi edzés, minden máso­dik szombaton úszóedzés, úszástanulás a program (Encs- re járunk autóbusszal), de leg­jobbjaink mindennapos edzé­sekkel, sőt vasárnaponként! he­gyi futásokkal készültek, ké­szülnek, de már türelmetlenül várják az első tavaszi vízre szállást. Simon László ügyvezető elnök Súlyemelők megyei bajnoksága Bekecs (ÉM) - A Szerencsi VSE rendezésében Bekecsen tartották meg a Borsod-Abaúj- Zemplén megyei nyűt súlyeme­lő bajnokságot. A versenyt - amely nagy közönségsikert ara­tott - Tóth István bekecsi pol­gármester, az SZVSE elnöke nyitotta meg. A győztesek, felnőttek, 54 kg: Deli (Olefin SC) 110.70 kg: Baán (Diósgyőri SC) 185. Juni­orok, 59 kg: Homyák (Kazinc­barcikai VSE) 192.5.64 kg: Ru- szó (DSC) 185. 70 kg: Németh (Eger SE) 185. 76 kg: Forgács (DSC) 225.91 kg: Goór (KVSE) 285. Ifjúságiak, 64 kg: Tóth (KVSE) 192.5. 70 kg: Ehrlich (DSC) 222.5. 76 kg: Kovács (DSC) 232.5. 83 kg: Komáromi (Szerencs) 210. 99 kg: Tóth (KVSE) 235. Serdülők, 46 kg: Pisák (KVSE) 105. 50 kg: Tóth Cs. (Olefin) 112.5. 54 kg: Bukta (Olefin) 147.5. 59 kg: Kiss (KVSE) 160. 64 kg: Üveges (DSC) 155. 70 kg: Paál (DSC) 137.5. 76 kg: Bíró (KVSE) 155. 83 kg: Diószegi (Olefin) 200.91 kg: Barkóczi (Szerencs) 202.5. Kölyök, I. korcsoport, 38 kg: Pátrovics (KVSE) 67.5. 42 kg: Botos (Szerencs) 55.46 kg: Kri­vik (KVSE) 65. 50 kg: Mund- rák (KVSE) 87.5. 54 kg: Egyed (Olefin) 107.5. 76 kg: Major (Olefin) 152.5. Plusz 83 kg: Gárdonyi (Olefin) 110. Kölyök, II. korcsoport, 34 kg: Csömör és Bényei (mindkettő KVSE) 86 pont. 46 kg: Gárdonyi (Olefin) 68 pont. 50 kg: Egyed (Olefin) 88 pont. Nők, felnőttek és juniorok, 46 kg: Veres (KVSE) 70. 50 kg: Hajdú (KVSE) 102.5. 54 kg: Rácz (KVSE) 85. 59 kg: Rédei (KVSE) 92.5. 64 kg: Kovács (DSC) 72.5. Plusz 83 kg: Szűcs (DSC) 125. Kölyök leány, 50 kg: Takács (Olefin) 52 pont. Sportelnöki és szövetségi ülés Sátoraljaújhely (ÉM) - Közös érte­kezletet tartottak a Zemplén Sport- igazgatási Társuláshoz tartozó egye­sületi elnökök és a Labdarúgó Szövet­ség tagjai. Megismerve a megyei ver­senykiírásokat (Magyar Kupa selejte­zői, osztályozó a II. osztályba jutásért) egyeztették a körzeti labdarúgó-baj­nokság tavaszi menetrendjét. Mivel vi­szonylag korábban kerül sor a MK se­lejtező mérkőzésekre a bajnokság rajt­ját is előbbre hozták. Az ,A” csoportban március 20-án, míg a „B” csoportban (itt egy csapattal ke­vesebb van) egy héttel később kezdő­dik a pontvadászat. Két alkalommal (húsvét és a ballagás) szünnap lesz. Szponzori támogatással a nyári holt­szezonban kiírásra kerül egy nagypá­lyás labdarúgó emléktoma (volt szö­vetségi vezetők tiszteletére), valamint tervezik egy női torna megszervezését is. Továbbiakban a sportelnökök tájé­koztatást kaptak az idei szabadidő- sport rendezvényekről és a Challenge Day, azaz a Kihívás Napja eseményé­ről az arra történő benevezésről. A társulás vezetője felhívta a figyel­met az idén is kiírásra kerülő pályá­zatokra, kérve az egyesületeket min­den pénzszerzési lehetőség megraga­dására. Vitányi Mihály társulásvezető Labdarúgók meg­mérettetése Vajdácska (ÉM) - A Zemplén Sport­társuláshoz tartozó, a körzeti bajnok­ságban szereplő labdarúgócsapataink sikeresén szerepeltek az elmúlt évi Magyar Kupa küzdelmeiben. Az idei küzdelemsorozatra három csa­pat kivételével újra beneveztek csapa­taink. A helytállásuk nehezebbnek ígérkezik, mert már az első fordulóban kilencen megyei I. vagy II. osztályú el­lenféllel szemben veszik fel a tovább­jutásért a küzdelmet. Bodrogolaszi, Olaszliszka és Tolcsva körzeti bajnok­ságban szereplő csapatot kapott ellen­félül, míg Hercegkút az első forduló­ban szabadnapos. A továbbjutó csapa­tok a második fordulóban április 25- én lépnek pályára. Az első forduló párosításai (1994. már­cius 6. 13,30 óra.): Taktakenéz - Tolcsva; Bodrogolaszi - Csobaj; Olaszliszka - Taktaharkány; Kovácsvágás - Novajidrány; Füzér - Gönc; Kenézlő - Karcsa; Nagyrozvágy - Tiszakarád; Vajdácska- Erdőhorváti; Cigánd - Sátoral­jaújhely; Felsőberecki - Tokaj; Pácin- Sárospatak; Bodroghalom - Erdő- bénye.

Next

/
Oldalképek
Tartalom