Észak-Magyarország, 1994. február (50. évfolyam, 26-49. szám)
1994-02-22 / 44. szám
2 B Itt-Hon 1994. Február 22., Kedd [- NÁLUNK TÖRTÉNT ~i Csak reménykedek... Aggódva néztem telefonkártyámat, miután a Miskolci Rádió közölte: a telefonkártyákkal történő visszaélések miatt a kártyával működő készülékeket leszereltette a Távközlési Rt. és szükséges átalakításokat végeznek rajtuk. Ahogy a hírolvasó elmondta, a kártya manipulálásával a hívások száma ’vég- teleníthető’ csak éppen fizetség nélkül. Remélhetőleg városunkban még átmeneti időre sem szerelik le a nemrég felállított fülkéket. Úgy néz ki, ezen a területen is - mint a bűnelkövetés más ágaiban - a bűnözők előrébb járnak a bűnüldözőknél. Jó példa erre a televízióban mutatott új, a piacon néhány száz forintért vásárolható infravörös kód-leolvasó. A gyártó szándékai szerint infravörös sugárral irányítható rádiók, televíziók kódjának azonosítására fejlesztették ki, hogy a különböző típusok közti áthangolást könnyebben megoldhassák. Az általam emlegetett ’profik’ viszont hamar felfedezték, hogy a nyugati típusú, központi zárás infravörös távkapcsolóval felszerelt luxusautók kódját is pillanatok alatt leolvassa a zsebben is hordható készülék.” P.F. Mezőkövesd Jubileumi pályázat Kazincbarcika (ÉM - SZK) - A várossá nyilvánítás 40. évfordulója tiszteletére a helyi Egressy Béni Művelődési Központ és Könyvtár az alábbi kategóriákban hirdet pályázatot: 1. Helyismeret történet. Lehetséges témák: - a település jelenlegi és régebbi földrajzi nevei, - cserkészélet a régi községekben, - vallási felekezetiek) története, - népszokások, népi gyermekjátékok, - régi lakóházak, lakás- kultúra, - temetők és fejfák a községekben, - paraszti gazdálkodás, stb. 2. Széppróza: Városom Kazincbarcika. Egyéni élményanyag alapján született rövid elbeszélések, visszaemlékezések. Pályázni egyénileg vagy csoportosan is lehet. A pályázat beküldési határideje: 1994. szeptember 30. Pályadíjak kategóriánként: I. díj 10.000 Ft, II. díj 7.000 Ft, III. díj 5.000 Ft. ' Az érdeklődők bővebb felvilágosítást a (48) 312-740-es telefonon, illetve személyesen az intézmény felnőtt könyvtári részlegében kaphatnak. Itt-Hon Az Észak-Magyarország regionális melléklete. Megjelenik minden kedden. Felelős szerkesztő: Priska Tibor. Szerkesztő: Fekete Béla. A borsodi melléklet címe: 3580 Tiszaújváros, Bartók Béla út 7. Telefon: 49/343-316 Honi hírek ♦ Honi hírek ♦ Honi hírek 9 Honi hírek 9 Honi hírek # Megjelent az Ormosi Hírnök A polgárokkal folytatandó párbeszédet segíti Ormosbánya (ÉM - Cs.L.) - Minden normálisan működő önkormányzat arra törekedik, hogy párbeszédet folytasson a polgáraival, hiszen ők választották annak idején, s a képviselők, települési vezetők arra tették le az esküt, hogy szolgálni kívánják a lakosságot és nem irányítani őket, beavatkozva az életükbe. (Sajnos erről elfeledkeztek néhány helyen.) Különösen igaz a párbeszédre törekvés egy olyan településen, mint Ormosbánya, amely csak 1993-ban nyerte vissza 440 év után az önállóságát (1554-ben a portyázó török elpusztította az Árpád-kori Ormos falut, amely csak a szénbányászat megindulása után indult újra növekedésnek), mivel a bányásztelepülés a szomszédos Disznóshorváti- hoz - ma Izsófalva - tartozott, s csak az itt élő polgárok akaratának köszönheti, hogy a köztársasági elnök 1993. január 1- től önálló községgé nyilvánította. Ezt követte az 1980 lakosú településen az önkormányzat megválasztása február 7-én, áprilisban pedig megkezdte munkáját a polgármesteri hivatal is. Nagy Tibor polgármestert is közvetlen úton választották meg a település lakói. Az elmúlt bő félév alatt sok mindenbe belevágott az önkormányzat, hogy a hajdanán szebb időket is megélt bányász- település hanyatlását megállítsa. Elsőnek hat másik faluval közösen hozzáfogtak a gáz bevezetéséhez, amit majd a telefon és a többi infrastruktúra követ. A közmunkák révén jelenleg a helyhatóság a falu legnagyobb munkaadója is. A lakossággal folytatandó párbeszéd, kapcsolattartás egyik fontos láncszemének szerepét szánja az önkormányzat a február elején megjelent Ormosi Hírnöknek is, amely első számában így vallott erről Nagy Tibor polgármester: „Önkormányzatunk képviselőtestületének nevében azzal a gondolattal bocsátom útjára a lapot, hogy legyen olyan kapocs az állampolgárok és az önkormányzat között, mely a kölcsönösségre építve, egymást segítve, Ormosbánya község fejlődését szolgálja.” Örömteli hír, hogy az elmúlt két-három évben egyre több borsodi településen ismerte fel az önkormányzat a polgárokkal folytatandó párbeszéd, tájékoztatás kényszerét, s ad ki - általában havonta - megjelenő sajtóterméket. A kivitel puritán, a terjedelem kicsi, de a legfontosabb, hogy a helyi lakosság számára hasznos információkat tartalmazzon. A tervek szerint minden hónap első hetében jelenik meg az Ormosi Hírnök négy A/4-es oldalon. Egy részének jó, a másiknak nem Sajószentpéter (ÉM) - A közmondás szerint az a legjobb megoldás, amikor a kecske is jóllakik és a káposzta is megmarad. Ezzel a mesével csak egyetlen probléma van: a gyakorlatban sajnos kivitelezhetetlen. Ez jutott eszembe akkor is, amikor Samu Istvánnal, Sajószentpéter polgármesterével beszélgettünk a városon áthaladó gyorsjárati buszok megállásáról. Eddig ugyanis az volt a sajó- szentpéteri polgárok legnagyobb problémája, hogy a gyorsjáratok csak egyetlen helyen, a Nagymogyorósnál álltak meg a városban. Már a tanács is szeretett volna ezen változtatni annak idején, de csak a mostani önkormányzatnak sikerült tető alá hozni a megoldást. Ennek következtében ezentúl meg fog állni a gyorsjárat Sajószentpéteren belül az edelényi és a varbói elágazásnál is, a Nagymogyorósnál viszont nem... Ebből adódtak a legújabb problémák, mivel a környéken lakó polgárok egy része most azt nehezményezi, hogy ezentúl néhány száz métert kénytelenek lesznek gyalogolni, vagy a lassú járattal egy megállót megtenni. Ezért aztán morgolódnak, pedig tudomásul kellene venni, hogy a lakosság többségének kedvezőbb lesz a két másik megállóban történő le- illetve felszállás. A Barcika és Miskolc között ingázók is kénytelenek lesznek elkönyvelni, hogy a plusz egy megálló miatt esetleg háromnégy perccel meghosszabbodik a menetidő a gyorsjáraton. Újra támad a morbus hungaricus! Országosan is a kazincbarcikai arányok a jellemzők Kazincbarcika (ÉM) - A fiatalabbak eddig legfeljebb az idősek elbeszéléseiből, vagy a történelemkönyvekből tudhatták, hogy milyen félelmetes ellensége volt az embereknek a morbus hungaricus - a magyar betegség -, vagyis a tuberkolózis, amelyről már azt hittük, hogy végleg sikerült legyőzni a szűrésnek és a gondos kezelésnek, most mégis újra felütötte a fejét. Sokan nem mennek el a szűrővizsgálatokra, amikor jelentkeznek pedig, gyakran már késő... Ráadásul terjed a tbc „tejtestvére”, a romló szociális helyzet, az elszegényedés, az alkoholizmust pedig nem sikerült korábban sem megfékezni. Most mindezek hatványozott hatásaként teljed a tbc, elég csak Kazincbarcika példáját felemlíteni, ahol 1992-ben 12 új beteget regisztráltak, az elmúlt évben viszont már 26-ot! S ez nem kirívó eset, ami még belefér az országos statisztika tűréshatárába. Sajnos országosan is a barcikai arányok a jellemzőek a tbc terjedésére. A szomorú tényre még idejében kell figyelni, és megtenni a szükséges - akár kényszer - intézkedéseket, mert ellenkező esetben újra tömegessé válhat a tbc Magyarországon, amikor már nagyságrendekkel többet kellene költeni a tbc megfékezésére, s ráadásul sok ember (különösen a peremen élők közül) egészsége menne tönkre közben... A szakemberek véleménye szerint ismét kötelezővé kellene tenni nem csak a szűrést, de a kiemelést és a gyógykezelést is, mert ma sok beteg nem törődik saját magával, s közben még teijeszti is a kórt. 1994. Február 22., Kedd Itt-Hon B 7 Emlékeim Hídvég sportjáról IV. Fekete Zoltán A hídvégi labdarúgás főleg a járási első- és másodosztályokban, körzeti bajnokságokban zajlott. Az elért legmagasabb szint (amíg én a sportkör tagja, illetve elnöke voltamba megyei másodosztály volt. Általában a szomszédos községekkel, Körömmel, Berzékkel, Girincs- csel, Kesznyétennel, Ónoddal, Sajóláddal, Hemádnémetivel, Mályival, Kistokajjal, Geszt- ellyel, Nyékládházával csaptunk össze. Egy alkalommal a sajószentpéteri üveggyárral játszottunk kupamérkőzést és saját pályájukon 6:4-re vertük meg a sajószentpéterieket. A régi csapat tagjai főként hídvégiek voltak. Az idősebbek közül Megyeri Berti bácsira, Siku Dani bácsira, Takács Lajosra, mint balszélsőre, mint betonkemény hátvédre, Dudás Kálmánra, mint csatárra, Kui Pistára, mint középhátvédre, Nagy Imrére, a középcsatárra emlékezem, akiről fennmaradt, hogy egyedül végigvitte a labdát és úgy rúgta a gólokat. Jó középhátvéd volt Varga Imre bácsi, Salamon Bandi pedig híres kapus volt, még én is játszottam vele egy csapatban. Az őket követő generációból meg kell említeni Erdei Jancsit, Bi- ku Pistát, Kiss Ernőt, a gólerős középcsatárt, Barancsi Zoli jobbösszekötőt, a saját évfolyamomból Nyircsák Zolit, Hajdú Bertit, Tuza Imrét, Sárai Jóskát, Labanc Lacit és a kapust, Benes Jóskát. A fiatalabbak közül Siku Palit, Macz Jancsit, Pásztor Bénit, Szabó Lacit, Varga Mikit, Szűcs Jóskát, saját tanítványaim közül pedig: Varga Jóskát, Nagy Lajcsit, Zsíros Imit, Nagy Zolit, Talma- ci Pétert. Bizonyára akadnak, akiket érdemtelenül kihagytam, de ez az elmúlt több, mint harminc évnek tudható be. Szép emlékünk volt, amikor Bocs ellen megnyertük a járási első osztályt. Sajátos időszak volt Hídvég sporttörténetében a MASZOLAJ időszak. Ez az 50-es évek első felében volt, amikor hídvégi központtal a környéken olaj után kutattak. Ekkor a környék futballistái közül összegyűjtötték a jobbakat, és azokat a diákokat, akik velem együtt nyáron az olajfű- rásnál dolgoztak, és bekerültek a csapatba. (folytatjuk) Fényképeivel vált lokálpatriótává Kazincbarcika (ÉM - SZK) - A várossá nyilvánítás jubileumának alkalmából számtalan írás, visszaemlékezés jelenik meg. Méltatásokat olvashatunk olyan emberekről, akik három vagy négy évtizede mint építők, szakmunkások, mérnökök érkeztek a térségbe. Ezek közé tartozott Káprai János. A MÁV Dunakeszi Járműjavítóban művezető volt és 1955 szeptemberében érkezett Kazincbarcikára. Nyugdíjazásáig 1968-ig a BVK Központi Karbantartó üzemében volt csoportvezető. János bácsit - mindenki csak így nevezte - azonban a BVK- ban, a városban, sőt a megyében is fotósként ismerték. Tette ezt a munka mellett. A fényképezést szenvedélyesen szerette és magas színvonalon művelte. Számára a legnagyobb elismerés az volt, hogy fotóit valamennyi magyar újság elfogadta és leközölte. A szakmában nem egyszer lehetett hallani: MTI színvonalon dolgozik. A pillanatokat örökítette meg a jövő számára Hétről hétre elsősorban a helyi újság, a Borsodi Vegyész számára készített felvételeket. A kombinát korábbi vezetői - megbecsülésük jeléül - önálló fotólaboratóriumot bocsátottak rendelkezésére. Sajátos kifejezési módjaival nemcsak a gyári mindennapok, az ünnepek, hanem a városi események krónikása volt. Ott volt valamennyi létesítmény alapkő letételénél, az építés, a szerelés folyamatainál, az elkészült mű avatásánál. De megörökítette a dolgozó ember szórakozását, kulturálódását. Úgyszólván nem volt olyan helyi sportesemény, melyen ne fényképezett volna. A sportolók, a szurkolók, de az ifjúsági versenyzők szülei körében is igen népszerű volt. A turista szakosztály alapítója és vezetőségi tagjaként is tevékenykedett. Munkabírása, szorgalma, pontossága legendává vált. Elsősorban ipartörténeti vonatkozású fényképeiért kapott több ízben magasszintű elismerést. Nyugdíjazását követően -1980 végén bekövetkezett haláláig tovább fotózott. Barátok, munkatársak, ismeretlenek, vezetők egyaránt megbecsülték. Temetésén a következő szavakkal búcsúztak tőle: emlékét megőrizzük. Őszinte tisztelettel ezt tesszük most a 40. évfordulón. Videón a Tátikások versenye Kazincbarcika (ÉM) - Óriási közönségsikere volt az Egressy Béni Művelődési Központ által rendezett januári Tátika versenynek, amelyen a több mint 2200 nagyérdemű 40 produkciót láthatott, s ebből 20 lett döntős. Az első helyre az edelényi I. Számú Általános Iskola Pet Shop Boys: Go West produkciója került, őket követte sorrendben a Május 1. Általános Iskola „rapes” csapata, illetve a Guns’n Roses előadása. A döntőről videofilm készült, amelyet nagyméretű vászonra kivetítve március elején mutat be a művelődési központ. Az idei év első földárverése Mezőkövesd (ÉM) - A megyei kárpótlási és kárrendezési hivatal február 24-én és 25-én földárverést rendez Mezőkövesden. Jól szerepeltek Mezőcsát (ÉM - TM.) - A Körzeti Diáksport Bizottság által rendezett játékos sportversenyen négy iskola: Igrici, Hejőkeresztúr, Ároktő és Mezőcsát képviseltette magát. Tarsoly Ervin iskolaigazgató megnyitóját követően a résztvevők nyolc játékban mérték ösz- sze tehetségüket, miközben a zsúfolásig megtelt tornacsarnok zengett a buzdításoktól. Végül is a helybéliek győzelmével végződött a versengés. Eredmények: 1. Mezőcsát Általános Iskola, 2. Hejőkeresztúr Általános Iskola,, 3. Ároktő Általános Iskola, 4. Igrici Általános Iskola. A verseny eredménye alapján a megyei döntőn a körzetet a mezőcsáti diákok fogják képviselni. Ingyenkori a jégen Kazincbarcika (ÉM) - Aki szeret korcsolyázni, az biztos értékelte a Bor- sodchem Rt. azon ötletét, hogy a város 40. születésnapját azzal köszöntötte a cég, hogy minden hónap első napján ingyen lehet korizni a műjégpályán. Február elsején mintegy 300-an éltek a lehetőséggel. Kezdetnek nem rossz, márciusban biztosan többen lesznek. Február közepétől szinte folyamatos a „nagyüzem”- a Kazincbarcikai Hockey Club szervezésében maszkabál volt, amelyen korhatár nélkül mindenki részt vehetett, aki úgy érezte ott a helye egy ilyen bulin. Ä napot egy jeges, de nem hűvös discoval zártak a szervezők. A következő rendezvény megcélzottjai az óvodások és szüleik voltak. Számukra egy egész délutánt betöltő játékos ügyességi vetélkedőt szerveztek. A gyerekeknek már csak azért is érdemes volt elindulniuk, mert az erőpróba végére mindenkinek jutott az édes falatokból. Legközelebb március elsején - egész nap - nyílik mód ingyenes korizásra és nemcsak kazincbarcikaiaknak! Szépen repültek Mezőkövesd (ÉM) - Sikeres évet tud maga mögött a helyi Postagalambsport Egyesület. Az elmúlt évi versenyek összegzése elkészült amelyből kiderült, hogy Mezőkövesden mind a versenyeztetek, mind pedig sebesen szálló versenyzőik hét alkalommal indultak Európa különböző városaiból, s ezalatt 4539 km-es távot repültek. Közülük is kiemelkedő a brüsszeli 1230 km-es(!) táv. Az 1993. évi csapatbajnokság tíz útján 21 tenyésztő 30 csapattal indult. Sorrendben az első: Murányi Mihály, őt követi Gáspár István és Mező Zoltán. Az első és a 10. helyezett között 482 pontos különbség van. Február 24-én, a helyi polgár- mesteri hivatal „B” épületében 10 órától 51, míg 25-én a város közösségi házának emeleti nagytermében 20 földterületre lehet licitálni. Az árverésre kerülő parcellák az eredetileg kijelölt, de az eddigi árverésen el nem kelt földekre vonatkoznak.
