Észak-Magyarország, 1994. február (50. évfolyam, 26-49. szám)

1994-02-02 / 27. szám

1994» Február 2., Szerda Gazdaság ............. . zzz ÉSZAK-Magyarország 7 A dóskonszolidáció az Elzett Certánál Sátoraljaújhely (ÉM) - A sátoral­jaújhelyi Elzett Certa súlyos adós­ságai ellenére azok közé a vállala­tok közé tartozik, amelyek előtt nagy jövő áll, a csúcstechnikát való­síthatja meg, s további ezer ember­nek adhat munkát. A tokaj-hegyal- jai borkombinát utóda, a Tokaji Ke- reskedőház Részvénytársaság pe­dig együttműködve valamennyi hegyaljai szőlő- és bortermelő nagy- és .kisgazdával,. visszaszerezheti a világhírnevet a bornak. Ezért mind­két vállalkozást továbbra is többsé­gi állami tulajdonban kívánják tar­tani és mindkét cég szerepel a kor­mány adóskonszolidációs listáján - hangzott el a héten egy Sátoraljaúj­helyben megtartott sajtótájékozta­tón, amelyen részt vett Csuhaj V. Imre, helyettes privatizációs állam­titkár is. Az Elzett-ben olasz hitelből befeje­zés előtt áll egy világszínvonalú re­pülőgépmotorgyár építése, emellett a magyarországi személygépkocsi- iparnak továbbra is legnagyobb al­katrészszállítói maradnak. Előké­szítés alatt áll egy gyümölcs- és üdí­tőital tároló- és szállítóedénygyár. A Tokaj Kereskedöház Rt. szakmai integrátora lesz a szőlő- és borter­melésnek, nagyléptékű marketing­munkával, reklámmal a világ min­den részébe bevezeti a tokaji boro­kat. Újságírói kérdésre válaszolva a helyettes államtitkár elmondta, hogy március végéig lezárul az 55 érintett vállalat adóskonszolidáció­ja, az Elzett-nek és a Kereskedőház­nak azonban a talpon mai-adáshoz még ez idő előtt forrást kell juttatni. Új vállalkozások támogatása Miskolc (ÉM) - A kezdő vállalkozá­sokat segítendő együttműködési megállapodást írt alá a Bórsod-Aba- új-Zemplén megyei Regionális Vál­lalkozásfejlesztési Központ (RVK) és a Mixpo Kiállításszervezó Kft. A szerződés értelmében, a kiállít tásszervezők a Nyári vásár ’94 Mis­kolc elnevezésű kiállításon és vásá­ron az induló és kezdő vállalkozá­soknak közös standot biztosítanák. Az RVK által fémjelzett területen - mintegy 100 négyzetméteren - ked­vezményesen állíthatnak ki a be­mutatkozni szándékozók, és a rek­lám költséget sem kell megtéríte­niük. A jegyek a tőzsdén Budapest (MTI) - Kárpótlási je­gyekre 117 üzletet kötöttek a janu­ár 24-től 28-ig tartó héten a bróker­cégek, s ez 280 millió forintos - az előző hetinél mintegy 153 millió fo­rinttal nagyobb forgalomnak felel meg. Az átlagár az előző héthez ké­pest éppen ellentétes tendenciát mutatott: a hét elejétől folyamatos csökkenéssel a január 24-i (hétfői) 730 forintról január 28-ára (péntek­re) 699 forintra esett vissza. A legtöbb - 50 - üzlete^ január 25- én (kedden) kötötték. A forgalom viszont - 112,8 millió forinttal- ja­nuár 25-én volt a legnagyobb. A ja­nuár 25-i üzleti nap azzal a megle­petéssel is szolgált, hogy 2 április végéig és 1 május végéig szóló opci­ós vételi ügylet is létrejött. Ennek alapján a vevők áprilisra 770 forin­tért összesen 1300 darab, májusra 780 forintért 1000 darab kárpótlási jegy vásárlására szereztek jogot. A legkevesebb üzletet január 28-án (pénteken) kötötték, ekkor csupán 11 üzletet értek el a brókerek. Fizet a Pillér Budapest (MTI) - Február 15-től hozamot fizet a Pillér Első Ingatlan- befektetési Alap. Az alapkezelő vá­rakozásai teljesültek, így a befekte­tők a tízesztendős futamidő első évében 5 százalékos hozamot vehet­nek át a jegyzési helyeken - közölte Dani Csaba, a Prudent-Invest Be­fektetési Alapkezelő Rt. ügyvezető igazgatója. Az 5 százalékos hozamra az alap ta­vaszi és őszi kibocsátásán Pillér-je­gyet szerző befektetők egyaránt jo­gosultak. Az öt százalékból a jegyzé­si helyen levonják a 20 százalékos forrásadót, ezzel tehát a befektetők­nek nem lesz teendőjük. Azok a be­fektetők, akik maguk a befektetési jegyet kérték, és nem a róla szóló le­téti igazolást, csak egy helyen - a Budapest Bank fővárosi, Kálmán utca alatti fiókjában — vehetik át a hozamot. Belga frank* 38,26 • 18,60 Finn marka Holland fonni öl.SÍ 52,85 52,31 341 „95 fő"** MTi iSB Ce N»«ut Ov Bm**- lup* tőzsdéi ulaclásiátlagár-tjört»© nem volt Kötés minimális vételárajánlat a brókercégektől a brókercégek maximális eladésiár-ajánlata----------JEGYZET----------­H azai apartheid Bekecsi Szabó László Nemrég - november elsejei kezdettel-kap­ta meg a minimálbért (persze csak papí­ron!) a; mezőgazdaságban dolgozók nagy része. A törvény szerin t az állami gazdasá­gi dolgozókat illette (tíz hónapos csúszás­sal) az akkor érvénybe lépő minimálbér- juttatás. Fébruár elsejétől ismét módosult a. kötelező legkisebb bér - most tízezer öt­százforintra—, de minő véletlen, megint a mezőgazdaság az az ágazat, ahol ismét tíz hónappal később alkalmazzák a minimál­bért. Hogy miért ez az állandóan újrater­melődő diszkrimináció az agrárszférában dolgozók rovására - nem tudom, Azt tu­dom csak, hogy a pártállamban is létézett, dívott, s ez a megkülönböztető intézkedés már-már azt sejteti, hogy gatyás... paraszt­nak nézik a mezőgazdaságban küszködő emberek százezreit. Szégyen, hogy ebben a nagy-nagy demok­ráciában ilyen „faji” megkülönböztetés fo­lyik! És nem átallja magát Érdekegyezte­tő Tanácsnak nevezni ez a hazai aparthe- időt nyíltan hirdető zsíros-tokás szakszer­vezet, az. összeráncolt homloka kormány­képviselő, ez a „hűdenagygondbanvagyok” ember. Hol vannak ilyenkor a mellüket döngető mezőgazdasági érdekvédelmi szervezetek'? Hiszen se szeri, se száma a „parasztság érdekeit felvállaló”, az ag­rárszférát megmenteni igyekvő orgánu­moknak, pártoknak. Hol van a „vidék fel- emelkedéséért küzdő” zengzetes, zsinóros- sujtásos képviselőhad? Hol vannak a „megújult-átalakult-újjászerveződött” szö­vetségek? Hiszen azt sem tudják kiharcolni, hogy a paraszt, „a vidék népe”ne érezze magá t má­sodosztályú állampolgárnak.-----ÁRFOLYAMOK----­B udapest (MTI)—A kis tételben folyó ke­reskedéstől eltekintve 542 üzletben összesen 667,405230 millió forint forgalmat bonyolított • le a Budapesti Értékpapírtőzsde a tegnapi na­pon árfolyamértéken. A részvények forgalma (504 kötés) névértéken 156,0740 millió forintot, árfolyamértéken számolva pedig 616,612100 millió forintot tett ki. Összesen 305 350 darab részvény cserélt gazdát. A kárpótlási jegyek ár­folyamértékű forgalma 37,2426500 millió fo­rint, a befektetési jegyeké 37 100 forint, az ál­lamkötvényeké 10,2370 millió forint, a diszkont kincstárjegyeké pedig 1,2762 millió forint volt. Az index első ízben került 2000 pont fölé, és az emelkedés üteme is kivételes. Csaknem vala­mennyi részvény árfolyama felment. A legna­gyobb volumenű üzleteket a Pick (156 millió fo­rint), a Prímagáz (108 millió forint) és a Danu­bius (104 millió forint) papájában kötötték. Addig is, amíg fölszámolnak A drótgyár iránt továbbra is élénken érdeklődnek Termelői ár az iparban és a mezőgazdaságban Tőzsde —ap Index (ideiglenes) febr. 1-jén: 2075,76 +133,27 Hivatalos árfolyamok i Érvényben: 1994. február 1. Valuta Vétel Eladás 151,44 154.44 KÄf ' 73,33 .,;! 282,22 287,72 Pénznem Deviza Középárf. 153,00 93,03 94,89 :;75,80:'. 77,33.;* Kuvaiti dinár ^ 338,92 345,58 Norvég korona 13,51 13.79 Ofosr.fr«** 59.58 60.86:1 Osztrák schilt.* 825.48 842,18 Portugál escudo* 57,82 58.96' Spanyol peseta* 71.59 73.05 72.61 mjmSHm 69.20-öMmmámm Svéd korona 12, (9 13,03 12,88 102,73 .; 101.73 ,x ECU (KP) ,112,83 117,07 114,00 A megadott számok 1 egységre értendők, forint­ban *: 100 egység, **: 1000 egység Miskolc (ÉM - I.S.) - Már-már konszolidálódni látszott a helyzet a távaly július óta felszámolás alatt miskolci drótgyárban, amikor la­punk az elmúlt héten (Észak-Ma- gyarország 1994. január 29.) „felmelegített” egy bizony már több, mint féléves történetet. Tudniillik: Pintér László, a Pintér Corporation Import-Export Kft. ügyvezetője (Pintér neve akkor vált ismertté me­gyénkben, amikor, acélkombinátot szándékozott építeni az alsózsolcai volt házgyári csarnokban - a szerk.) még az elmúlt év július 20-án, a De­cember 4. Drőtművek privatizáció^ jával kapcsolatban közérdekű beje­lentést tett a Borsod megyei Rend- őr-fókapitánvságon, s abban azt ál­lította: az Állami Vagyonügynökség az ó félmilliárd forintos ajánlatával nem foglalkozik, komolyan tárgyal viszont egy magánszemély 65 millió forintos ajánlatáról. Pintér szerint privatizációs visszaélés gyanúja fo­rog fenn, annál is inkább, mert a drótgyár felszáinolását végző Bonus Eco Részvénytársaságban főrészvé­nyes ez az említett személy. Pintér László különben felháboro­dott ezen az ominózus cikken, úgy volt vele: ó már jószerivel el is felej­tette, kár volt felemlegetni. Ettől függetlenül a megyei rendőr-főkapi­tányság feljelentés-kiegészítést ren­delt el, s ennek alapján két héten belül döntenek arról, elrendeljék-e a nyomozást, vagy sem. Egyébiránt a drótgyáriak se nagyon örültek an­nak, hogy újból a figyelem közép­pontjába kerültek - mondotta la­punk érdeklődésére Pető Imre fel­számolóbiztos és Vaktor Elemér ve­zérigazgató. Múld a két vezető különben eme ominózus eset után került a gyár élére, érdemben tehát nem tudnak eiTŐl nyilatkozni. Azt azonban meg­erősítették: értesülésük szerint va­lóban fennállt mind a két ajánlat, de úgy tudják, a vagyonügynökség azért nem foglalkozott, „komolyan” egyikkel sem, mert az osztrák Aust­ria Draht konszernnek kizárólagos­ságot biztosított. Magyarán: az ÁVÜ a D4D egyetlen potenciális ve­vőjének tekintette az osztrákokat! s szentül meg volt győződve, sikerül is az adásvétel. Ebben bízva min­den adatot - még a stratégiáikat is - kiszolgáltatott nekik, de végül is az osztrákok visszaléptek. Igaz, idő­közben teljes egészében feltérképez­ték a drótművek piacait, s azokra meg is kísérelték a behatolást. Amikor felszabadult a kizárólagos­ság béklyója alól a D4D, a pályázati felhívást megküldték a befektetni szándékozóknak, így Pintérnek is, de erre már nem reagált a vállalko­zó. Arra a kérdésre, hogy az emlí­tett magánszemély - aki egyébként a kohászati berkekben ismert Tóth Lajos - valóban a Bonus Eco főrész­vényese-e? - nem tudják. Az azon­ban szinte bizonyos, hogy Tóth La­jos ajánlata alig különbözött az Austria Drahtétól, ő is - többek kö­zött - a cég jelentékeny adósságá­nak elengedését, a környezetvédel­mi problémák megoldását kérte az államtól, s a részvénytársasággá átalakítandó gyár részvényeit mé­lyen névértéken alul vette volna meg. Egyébiránt aDecember 4. Drótmú- vek a felszámolás megkezdése óta, s az új vezetés alatt több, mint hat- százmillió forint értékben termelt, vesztesége nagyságrenddel csök­kent, s adott a remény, hogy ez a tendencia az idén tovább folytatót dik. Ámbátor ehhez az kell - jegyez­te meg a felszámolóbiztos és a ve­zérigazgató egyaránt -, hogy a költ­ségeket még inkább csökkentsék, a kereskedelmi tevékenységet javít­sák, s persze az is igen fontos,' hogy újból megjelenjen a fizetőképes bel­földi piac. Az export - bármennyire is fontos - nem lehet egyetlen Cél. Itt és most az áz elsődleges: az utób­bi években elvesztett hazai piacot visszaszerezzek. Kalkulációk sze­rint a drótgyar évi 40-50 ezer tonna terméket bocsáthat ki - ez alig fele a korábbi sikeréveknek s akkor önfinanszírozóvá válhat. Persze ah­hoz, hogy minden elképzelésüket valóra válthassák, szükséges a kor­mány azon döntése, amely a kor­mány észak-magyarországi acéli­part érintő reorganizációját tartal­mazza. Ez, egyelőre várat magára. Természetesen a D4D-ben nem tet­tek, nem tehettek le a privatizáció­ról, a felszámoló szervezet állás­pontja: előbb megkísérlik feljavítani a céget, s csak utána értékesítik. A cégről nem mondott le az állam, szükség van termékeire, csak éppen és természetesen nem mindegy: mennyit ígérnek érette. Miskolc (ÉM) - A Központi Statisz­tikai Hivatal adatai szerint az ipar termelői árai 1993 novemberében 9,3 százalékkal voltak magasabbak, mint az előző év azonos hónapjá­ban. A belföldi értékesítés árszínvo­nala 7,5 százalékkal, a forintban mért exportátadásoké pedig 14,4 százalékkal emelkedett az elmúlt 12 hónap folyamán. A belföldi ela­dások terén legkevésbé, 3,7 száza­lékkal a villamosenergia-, gáz-, hő- és vízellátás árai nőttek. Ezen belül a víztermelés, -kezelés és -elosztás árai 30,8 százalékkal emelkedtek, a villamosenergia-termelésé és elosztásé változatlanok maradtak. Az ipari átlagnál kisebb, 4,8 száza­lékos drágulás volt a bányászatban, ahol a kő-, homok- és agyagbányá­szat, és az uránércbányászat ár- szintje közel 2Ó,Q százalékkal emel­kedett, a bauxitbányászaté 1,6 szár zalékkal csökkent. Á szénbányászat és tőzegkitermelés termékei 3,5 százalékkal drágultak. Az elmúlt egy év alatt az ipar gazdasági ágai közül legnagyobb árnövekedés, 8,6 százalékos a feldolgozóipar eladása­it kísérte. Ezen belül az átlagosnál jobban nőttek az árak, 12,2 száza­lékkal a nemesfém ásványi termé­kek, 11,5 százalékkal az élelmisze­rek, 10,8 százalékkal az egyéb fel­dolgozóipari termékek és 10,0 szá­zalékkal a fa-, papír- és nyomdaipa­ri termékek körében. Legkevésbé, 4,2 százalékkal, a kohászat és fém- feldolgozás árai emelkedtek. A ter­melői árak 1993 novemberére - 1992 decemberéhez viszonyítva - 9,4 százalékkal, a belföldi értékesí­tés árai 7,4 százalékkal, az export- átadásoké pedig - forintban szá­molva- 12,8 százalékkal nőttek, eb­ből az 1993. évi forintleértékelések hatása 15,0 százalékra tehető, te­hát a devizában mért árak mintegy 2,0-3,0 százalékkal csökkentek. A mezőgazdasági termelők feldolgo­zásra és továbbeladásra történt közvetlen értékesítésének árai 1993 novemberben az előző év novembe­réhez képest 21,4 százalékkal emel­kedtek, a zöldségfélék és gyümöl­csök kivitelével meghaladták az egy évvel ezelőtti árszínvonalat. A növényi termékeknél 47,7 száza­lék, az élő állatok és állati termé­keknél 15,2 százalékos volt az áre­melkedés. A borszőlő, must, bor ára 18,9 százalékkal emelkedett a bá­zisidőszakhoz viszonyítva, ugyan­akkor ez az árindex októberben 77,4 százalék volt. 1993-ban, januárban és november­ben az előző évinél 25,3 százalékkal magasabb áron vásárolták fel a me­zőgazdasági termékeket. A július óta megfigyelhető élénkülés a felvá­sárlási árakban novemberben is folytatódott. A növénytermelési és keitészeti termékek áremelkedése 35,5 százalék, az élő állatoké és ál­lati termékeké pedig 19,1 százalék. Az árszínvonal csak a szőlőtermesz­tés termékeinél csökkent. . A három legfontosabb gabona közül 1993 novemberben újra a búzát ad­hatták el a termelők a legmagasabb áron annak ellenére, hogy felvásár­lási átlagára csökkent, az árpának és kukoricának pedig növekedett októberhez viszonyítva. A termelői- piaci átlagár a búza és árpa eseté­ben nőtt, a kukoricáé azonos az elő­ző havival. A vágósertés felvásárlási átlagára az októberi 106,60 forint/kilo- grammról 102,10 forint/kilogramm- ra csökkent. A vágómarhánál is ár­színvonalesés következett be. A vá­góbaromfi és tehéntej átlagára emelkedett. A malac, süldő, hízott sertések, nö­vendék szarvasmarhak termelői-pi­aci átlagára csökkent, a boíjúé mintegy 7 százalékkal nőtt október­hez viszonyítva. Drótgyártás a D4D-ben... A hazai piac felébredésében bíznak... Fotó: ÉM-archív

Next

/
Oldalképek
Tartalom