Észak-Magyarország, 1994. február (50. évfolyam, 26-49. szám)

1994-02-02 / 27. szám

8 ÉSZAK'Magyarország Kultúra 1994- Február 2-, Szerda------------ APROPÓ ---------­E fteienséífek Filip Gabriella Csak a törvény a tiszta beszéd. Na jó: a mó­dosított törvény is lehet tiszta beszéd. Nem árt persze, ha kapnak némi útmutatást, se­gítséget a törvény alkalmazói. Vegyük pél­dául ezt az egyszer volt, hol nem volt F-ka­tegóriát. Az már önmagában is eléggé meg­alázóba valakit „visszaminősítenek”. S ha ez még a fizetést is érinti, akkor különösen nyugtalanító. És ezen a rossz érzésen az sem sokat változtat, ha utólag kiderül: az egész csak tévedés. Tulajdonképpen örülnünk kellene a Mű­velődési és Közoktatási Minisztérium heti­lapjában, a Köznevelés legutóbbi számá­ban megjelent tájékoztatónak. Ez végre eloszlatja a kétségeket. Tehát: „az F fizeté­si osztályba 1992. július 1-jei hatállyal és azt követően kötelezően besoroltak közül csak azokat lehet (és kell) alacsonyabb fi­zetési osztályba átsorolni, akik nem felel­nek meg a módosított feltételeknek”, vi­szont akiket „a módosító törvény hatályba lépése előtt a munkáltató kiváló munkájuk alapján sorolt be az F fizetési osztályba, és ez a besorolásuk megfelel az egyéb feltéte­leknek, (egyetemi vagy főiskolai pedagógus végzettség és hatévi közalkalmazotti jogvi- szonyban/ töltött idő), nem sorolhatók vissza”. És annak is örülnünk kellene, hogy országgyűlési képviselőink odafigyel­nek a pedagógusok helyzetére. Mile Lajos például ma délután óvónőkkel találkozik, hogy közösen tegyenek valamit az oktatás ügyéért. Az előzetesen kiküldött levelében mindjárt jó hírt is közöl a képviselő:„A leg­többen, akik az új szabályok szerint kike­rülnek az F-kategóriából, természetszerű­leg attól tartottak, hogy az új rendszer bé­rüket is érinteni fogja. A minisztériumtól kapott információk szerint azonban az új besorolás nem jelentheti a bércsökkenését. Valószínűleg a tájékoztatás nem volt meg­felelő, pedig az oktatás ügye megkívánná, hogy ha már a bérezés a lehetőségekhez ké­pest megnyugtatóan megoldódott, ne buk­jon meg a tájékoztatáson.” Egyébként a törvényben valóban benne van: „az új besorolás miatt a közalkalma­zott illetménye nem csökkenhet”. Ennyi és nem több. Igaz, az iskolák megkapták a mi­nisztériumból azt a „Segédanyag” című fii- zetecskét, melyben az állt, hogy ha valaki­nek megváltozik a besorolása, az illetmé­nye nem lehet alacsonyabb „a már meglé­vő ténylegesen kifizetésre kerülő decembe­ri illetményénél”. De azt is olvashattuk eb­ben a kiadványban, hogy mindez csak tá­jékoztatás: „a jogszabályok értelmezése és alkalmazása a munkáltató joga és köteles­sége, amelyeknél a segédanyagban foglal­takat figyelmen kívül hagyhatja”.---------------TÉKA---------------­Á lomrabló Budapest (ÉM - GT) - A Művészetbarátok Egyesülete eddig alig ismert verselő kötetét adja az olvasó kezébe. Kardos M. Zsöte neve inkább a pedagógiai és pszichológiai kérdés­körökben került ez ideig szóba. Környezeté­ben - a Fóti Gyermekvárosban - is kevesen tudták, hogy néhány éve már kötetbe rendez­ték verseit, de a megjelentetésre vállalkozó ki­adó időközben eladósodott, így írásainak kia­dása meghiúsult. Az egyesület, összefogva a Bíró Family Kft.-vel (ahol elsősorban nyomdai munkákat végeznek es igazgatója, Bíró Endre az egyesület tagja) Alomrabló címmel megje­lentette Kardos M. Zsöte verseit, mely a költő elmúlt három évtizedének terméséből ad válo­gatást. A szerző azt vallja, hogy számára írónak lenni „a létezés egyetlen lehetséges formája”. Min­den, amit megélt: vonzás és taszítás, gyönyör és fájdalom, hit és kétségbeesés, verssorok rögzítésére késztette. A szerző városlakó, hordozza a XX. századi Európa emberének minden vívódását, félel­mét, a rohanó élet zaklatottságát, az elmagá­nyosodás és a valahova tartozás vágyának ke­serveit. Verseiben rácsodálkozik a fűre, a fára, a: simogató napsütésre, a nyugalmat árasztó csöndre. A szerény, törékeny, halkszavú, ma­gába zárkózó Kardos M. Zsöte verseit csak az utóbbi években ismerhette meg - folyóiratok, napilapok hasábjain - az irodalmat kedvelő közönség. Egymásra találásuk Osváth Miklós festőmű­vésszel mindkettőjük életét, emberi és művé­szi kiteljesülését új élményekkel gazdagította. Ezt példázza könyvborítóján és belső oldalain megjelenő Osváth-akvarellek hangulata és a közös „barangolások” során született versek szelleme. Aki érti a cigányok nyelvét Nívódíj a kisebbségek érdekében végzett munkáért Bányiczki Lászlóné Fotó: Fojtán László Miskolc (ÉM - FG) - Cigányul még nem tud, de ppntosan érti nyelvüket. Megyaszótól Ózdig, a megye külön­böző településeiről érkező cigány- szervezetek vezetőit nevükön szólít­ja, kávéval kínálja őket, és mielőtt még megkezdődne a foglalkozás, hamarjában elintéz egy-két ügyet, tanácsot ad, kérdez és útbaigqzít, de még jut idő néhány jó szára, érdek­lődésre: högy van a család, hogy vannak a gyerekek... Bányiczki Lászlóné, Marika a Bor- sod-Abaúj-Zemplén Megyei Pedagó­giai és Közművelődési Intézet mun­katársaként három éve. szervezi és vezeti az országos szakmai elismé- résnek örvendő cigány népfőiskolát. Egy-egy hétvégén negyven-ötven ember is rész vesz a foglalkozáso­kon. Elsősorban olyan hallgatóik vannak, akik valamilyen közéleti szerepet vállaltak, cigányszerveze­teket vezetnek, képviselők vagy szó­szólók a helyi önkormányzatokban. A népfőiskola jó alkalom a találko­zásra, a különböző cigányszerveze­tek képviselői itt megvitathatják közös dolgaikat, és a foglalkozáso­kon, előadásokon segítséget kapnak a köz érdekében végzett munkájuk­hoz. Jelentős eredménynek számít az is, hogy sikerült létrehozni egy olyan fórumot, melyet mindenki elfogad, szervezeti hovatartozástól függetle­nül bárki részt vehet, és részt is vesz a népfőiskolái összejövetele- „ ken. Az összefogáson túl gyakorlati haszna is van ezeknek az alkalmak­nak, mert bizony mindannyiunk­nak gyakorolnunk kell még a de­mokráciát. De különösen nehéz helyzetben vannak azok, akiknek a sorsáról korábban megkérdezésük nélkül döntöttek, akik most először hallathatják hangjukat, kérhetnek szót az általuk képviselt emberek érdekében. Ezek a közéleti szerep­lésre felkészítő kurzusok hézagpót­ló szerepet töltenek be a cigányság identitástudatának fejlesztésében. - A hátrányos helyzetük leküzdésé­ben az első lépcső az oktatás - mondja Marika, a népfőiskola veze­tője nagyon fontosnak tartom, hogy járjanak a gyerekek óvodába, ne hiányozzanak az iskolából, ahol szükség van a felzárkóztatásra, ott szervezzenek külön csoportokat... Bár nem lenne kötelező feladata, de a megyei közgyűlés külön etnikai alapöt hozott létre, ebből kapnak tá­mogatást a továbbtanuló cigány fia­talok is. Az idén több mint négyszáz ösztöndíjasa van a megyének. Min­denképpen hangsúlyozni szeretném a megye szerepét, az önkormányzat segítsége nélkül nem tudtuk volna beindítani ezt a népfőiskolái soroza­tot sem, ugyancsak nagyon jó mun­kakapcsolat alakult ki a szociális és egészségügyi osztállyal is, személy szerint sokat köszönhetek dr. Búzá- né Tóth Eleonóra osztályvezetőhe­lyettesnek... És ne feledkezzünk meg a Megyei Pedagógiai és Köz- művelődési Intézetről sem, hiszen amikor létrejött ez az intézmény az igazgatónő, Hanis Béláné szorgal­mazta, hogy vállaljuk fel a hátrá­nyos helyzetű néprétegek támoga­tását. A költségvetésből kapott pénzt különböző pályázatokon nyert összegekkel egészítjük ki. így tudtuk megszervezni a például a ci­gánygyerekek megyei kulturális se­regszemléjét, a cigányszínházat, az általános iskolát végzett cigány­asszonyok és lányok dajkaképző tanfolyamát, két alkalommal ren­deztük meg a megyei ösztöndíjasok nyári táborát... A felsorolás itt megszakad, és kö­vetkeznek a tábori élmények. Név szerint említi azokat a fiatalokat, akik valamelyik főiskolán, egyete­men tanulnak. Ők azok, akik példá­jukkal segíthetik az el-elbizonytala- nodó diákokat, és kovászai lehetnek a cigányértelmiség kinevelésének. De ez még hosszú folyamat, addig is élni kell, megélni. És ez sem köny- nyű. De egy-egy tanfolyam segítheti azokat, akik eddig kellő előképzett­ség hiányában nem mertek belevág­ni az önálló gazdálkodásba, vagy tá­jékozatlanságuk miatt nem tudták hová fordulhatnak támogatásért. Bányiczkiné, Marika örül annak is, hogy megkapta ,A magyarországi nemzeti és etnikai kisebbségekért” Alapítvány nívódíját, de tudja, ez a kitüntetés nem csak neki szól. És a hivatalos elismerésnél is jobban esik, ha levél érkezik a pécsi egyete­men tanuló Szilva Katikától, vagy a pataki tanítóképzőbe járó Kanalas Ottiliától... A játékoktól az „új világig” A Kassai Filharmonikus Zenekar miskolci koncertjén A Kassai Filharmonikus Zenekar élén Mika Eichenholz Fotó: Dobos Klára Miskolc (ÉM - BG) - A Kassai Fil­harmonikus Zenekar kipróbált mű­sorral érkezett hétfőn este a Miskol­ci Nemzeti Színházba, hiszen ugyanezt a programot január 27-én már egyszer bemutatták a kassai közönségnek. Szlovák zenekartól igazán érthető, ha szlovák zeneszerző, Ilja Zeljenka Overturn giocosa (Játékos nyitány) című művével indítanak. Ilja Zel- jenkáról annyit feltétlelnül tudni kell, hogy a harmincas évek elején született. Zeneszerzői munkássága mellett hosszú ideig a Szlovák Fil­harmónia dramaturgja és a Pozso­nyi Rádió szerkesztője volt, de 1968 óta már kizárólag csak komponálás­sal foglalkozik. A Mesterről szóló rö­vid ismertető megjegyzi még, hogy Zeljenka behatóan tanulmányozta századunk mestereit. A Játékos nyitány végig olyan hatást kelt, mintha Bartók Béla után Ilja Zel­jenka is megírta volna a maga Mik­rokozmoszának két-három kötetét nagyzenekarra hangszerelve. A szlovák mester sziporkázó ötletek­kel halmozza el a befogadót, azzal a nem is igazán titkolt céllal, hogy most bevezeti egy kicsikét a hallga­tókat a gyermeki lélek rejtelmeibe, ahol még nincs különbség asszo- nancia és disszonancia között, ami­kor még nem nevelik rá a kicsiket a tömegízlés által megértett és elfoga­dott „tiszta harmóniák” hallására. Zeljenka világa egyszerre pajkos és mélyen lírai, a hirtelen, látszólag szeszélyes hangulati ellenpontozá­sokkal egy pillanatra sem szándé­kozik kiengedni a hallgatót a kezé­ből. Hogy mégis ki-kicsúszunk Zel­jenka „markából”, az annak köszön­hető, hogy a kassai zenekar túl fe­gyelmezett, szinte vigyázzban ülve zenélnek, rolót húzva ezzel egyrészt a zenekar és a dirigens, valamint a zenekar és a közönség közé. Saint-Saens III. h-moll hegedűver­senye egyszerre három zenetörténe­ti korszakot igyekszik sűríteni ma­gában: felépítésében a klasszikus hagyományokat idézi, hangulatilag azonban ide-oda cikázik a romanti­kus és a huszadik század modem zenéje között. A francia mester eb­ben a művében nem annyira a szó­lista virtuozitására, mint inkább a hangulatok iránti érzékenységére tart igényt. A Spanyolországban élő hegedűművész, Andrea Sestáková ezen az estén nem igazán tudta köz­vetíteni Saint-Saens akaratát, né­hol már modorosnak tűnőén „csú­szott rá” a hangokra, néhány fu­tamnál egyenetlenül, elmaszatolód­va szólaltak meg a hangok, nem is mindig a helyükön. Végig érezhető volt, hogy a zenekar és a szólista nem értik egymást, a dinamikai váltósoknál szembetűnően elütött egymástól a zenekar fegyelmezett­sége és a hegedűművész romanti­kus csapongása. A szünet után Dvorak IX. e-moll (Üj világ) szimfóniája kárpótolta a kö­zönséget. A Mesternek Amerika csak egy kicsit szól a nagyvárosok­ról és nagyon sokat a néger és az in­dián folklórról valamint a vadnyu­gati romantikáról. Arról már igazán csak a színház akusztikája tehet, hogy a mű a kelleténél kicsit lefoj- tottabban, tompábban szólt, de vég­re egy kis felszabadultság, örörnze- ne-hangulat érződött a színpadról, még a rendkívül szép mozdulatok­kal, de összességében zárkózottan vezénylő svéd karmester, Mika Ei­chenholz is mert igazán nyitni a ze­nekar felé, bátrabban kommunikált a zenészekkel. Ezt a gesztust külö­nösen a fúvósok hálálták meg a diri­gensnek, akik Dvorak remekében végre megmutatták, hogy egy teljes fúvósszekció is képes azonos időben megszólalni, hogy a rézfiívósok kez­deti bizonytalankodása talán csak a színpadi láznak volt tulajdonítható. Palestrina Miskolc (ÉM) - A 400 éve elhunyt Giovanni Pierluigi da Palestrina tiszteletére ma este két miskolci templomban is tartanak megemlé­kezést. A minorita templomban este 6 órakor csendül fel Palestrina Mis­sa Brevis című miséje, fél 7-től pe­dig a mindszenti templomban Pa­lestrina négy nagy mottetáját ének­li a templom kórusa. Kutatási kapcsolat Moszkva (ÉM) - A Moszkvai Álla­mi Bányászati Egyetem fennállásá­nak 75. évfordulója alkalmával tu­dományos ülésszakot rendezett. Az ünnepség során Dr. Kovács Ferenc egyetemi tanárt, az MTA rendes tagját, a Miskolci Egyetem rektorát február 1-jén tiszteletbeli doktorrá avatták. A két intézmény alapítása az 1700-as évekre nyúlik vissza. Több évtizede működnek együtt és a jövőben még szorosabbak lesznek a két intézmény kutatási és tudo­mányos kapcsolatai. Az avatáson megjelent és a jubile­um alkalmával az egyetemet kö­szöntötte Dr. Nanovszky György, a Magyar Köztársaság moszkvai nagykövete. Viselet, divat Putnok (ÉM) - Viselet, divat cím­mel nyílik kiállítás Putnokon a Gö- möri Múzeumban február 3-án, csü­törtökön délután 2 órakor. A gazda­asszonyképző intézet végzős növen­dékeinek alkotásaiból rendezett tárlatot Gomba Levente iskolaigaz­gató nyitja meg, majd Hagyomány és divat az öltözködésben címmel diavetítéses előadást tart Fügedi Márta néprajzkutató. Csillagrúgtatás Mezőkövesd (ÉM) - Pető Margit mezőkövesdi származású festő és költő Csillagrúgtatás című kötetét mutatják be február 3-án, csütörtö­kön este hat órakor Mezőkövesden, a Közösségi Házban. A szerzővel Pap János beszélget, a kötetet Cseh Károly ismerteti, a verseket pedig Kisné Dudás Mária tolmácsolja. A találkozó után Pető Margit dedikál­ja kötetét. Modellek Miskolc (ÉM) - Érdekes bemutatót láthatnak február 3-án, csütörtökön délután 5 órától a Vasas Művelődé­si Központban azok, akik a modelle­zés csúcstechnológiájára kíváncsi­ak. A 45 perces show-műsorban az RC Kaszkadőr Csoport szórakoztat­ja a közönséget rádióirányítású kü­lönleges autómodellek, repülógép- modell, motorkerékpármodell lát­ványos mozgatásával, ugratások­kal, ütköztetésekkel. Történelmi leckék Budapest (MTI) - Magyarország krónikája címmel száz részből álló történelmi sftrozatot ad közre szom­baton esténként a Kossuth Rádió Miska bácsi levelesládája című mű­sora - tudatta az MTI-vel a szer­kesztő, Padisák Mihály. Kifejtette: a Miska bácsi leveleslá­dája az utóbbi években egyre in­kább a határainkon túli magyar gyermekek és ifjak fóruma lett. Szá­mos levélíró igényelte, hogy a mű­sor nyújtson történelmi ismereteket is. Ezek a kérések adták az ötletet a Magyarország krónikája című, két és fél tanéven át sugárzandó prog­ram elindítására. Az egyes részek mindössze 3-4 percesek. Az első fél­év anyaga a magyarok eredetével kezdődik és 1301-ig, az Árpád-ház kihalásáig veszi sorra az esemé­nyeket. =RÖ\TDLN ­......■■■ A hazai román ortodox egyház mű­vészeti és történeti értékeit bemu­tató kiállítás látható Gyulán a Dü- rer-teremben. Madách Imre: Az ember tragédiája című drámai költeményének premi- eijét tartják pénteken a Nemzeti Színházban. A kassai Kazinczy Emlékbizottság 1994 márciusában rendezi meg Kassán a XXV. Kazinczy Nyelvmű­velő Napokat, amelyen többek kö­zött elhelyezik az egykori Fekete Sas fogadó homlokzatán Kazinczy Ferenc emléktábláját.

Next

/
Oldalképek
Tartalom