Észak-Magyarország, 1994. február (50. évfolyam, 26-49. szám)
1994-02-08 / 32. szám
6 B Itt-Hon 1994. Február 8., Kedd BALOGH EMESE Ormosbánya 10. születésnapod és JÓZSIKÁNAK közelgő névnapja alkalmából sok boldogságot kíván: | ANYU ÉS APU k NAGY JÁNOSKA Mezőcsát, Wesselényi út 32. 10. Születésnapod I alkalmából sok szeretettel köszönt: A\ya, Apa & És Anikó. | 5_________ ___—^ S zületésnapotokon . j, nagyon sok szeretettel köszönt benneteket: | Apa és Lacika *5 _ ___ II... _ _ SZILVIÁK TISZAÚJVÁROSBAN! TARDI BÉLÁNAK és LEVENTÉNEK sok boldog születésnapot kíván: Anya és Beáta. | CSABAI ZSUZSANNA Szubogy 7. születésnapod alkalmából sok szeretettel köszöntünk! Akta, Apa, Mama | és Nagyapa. | WmK / CSABAI GÁBOR Szuhogy % születésnapod alkalmából sok szeretettel köszöntünk! t Anya, Apa, Mama | És Nagyapa. 55 KOVÁCS ANDRÁSNÉ sz. Gyöngyösi Lívia (Hejőbába) NÉVNAPOD ALKALMÁBÓL soha el nem miíló szeretettel köszöntünk és jó egészséget kívánunk. kisfiad Bandira, szüleid, £ TESIVÉREID ÉS NAGYSZÜLEID. í TISZTELT OLVASÓINK, LEENDŐ PARTNEREINK! Ismerőseiknek, szeretteiknek, barátaiknak úgy is kedveskedhetnek, hogy az ő fényképüket maximum 25 szavas köszöntővel együtt elküldik szerkesztőségünknek, s a beérkezés utáni héten, a kedden megjelenő ITT-HON hasábjain a fényképes gratulációt már olvasnatja is a címzett. (Ne feledje el megjelölni, hol él a címzett, hogy a gratulációt az ott megjelenő mellékletben közölhessük!) E köszöntési forma, ami lehet, hogy több örömet okoz, mint egy ajándék, önnek 200 forintjába kerül. Az összeget rózsaszín postai utalványon juttathatja el címünkre. Az igazolószelvényt csatolja a feladott fénykép és szöveg mellé, mert csak így tudjuk közölni jókívánságát.' Címünk: ÍTV-SSON (Észak-Magyarország szerkesztősége) 3501 Miskolc, Postafiók 178. -m-wm1994. Február 8., Kedd Itt-Hon B 3 A Borsok, Miskócok históriája II. Egy ősi nemzetség tündöklése és bukása Dr. Lehoczky Alfréd A Borsok illetve a Miskócok több generációs feladatot kaptak a térségben: a királyi vármegye kiépítését. Bors lett az első ispán, majd ót követte Mis- kóc és ennek utódai. Szinte Borsod várának felépítésével párhuzamosan mehetett végbe egy másik vár létrehozása a Hangony völgyében: Vasvár. Korábban a vár nevét abból vezették le, hogy ez egy erős (vas) vár lehetett; az utóbbi időben tisztázódott, hogy e vár létrehozása sajátos céllal történt: a borsodi-gömöri térség vasművelő helyeiről adó fejében behajtott vasnak a begyűjtésére. E földvár - melynek még helye sem látható - lakóhelyi hátterét a Hodos völgyében lévő Arló adta. A község szláv környezetben jött létre (neve az „orilu” szláv „sas” jelentésű szóból származik), ahol meglepően sok szláv eredetű helynév található, köztük az igen beszédes Gubonna- puszta. E név „g” hangja ugyancsak korai jellegére utal. A falu a Miskócoké lett. Vasvár és a Bolykiak Vasvár mellett már a XI. században létrejöhetett a nemzetség itt tevékenykedő tagjának nevéről (Bulk) Bolyok, majd a vár urának másik faluja, már a XI. század végén: Uraj. Bár egy ideig a Bolykot és Urajt birtokló Miskócok együtt szerepeltek, Bulk utódai egyre inkább elkülönültek és a két falut birtokló család önállósult: kialakult a Bolyki nemzetség. AXI-XII. századból igen kevés írásos forrás maradt. Említés történik Jakab ispánról, a Miskócok tagjáról. Tudjuk, hogy a nemzetség egészének kegyura- sága mellett monostort alapítottak Sopron mellett (Borsmonostor). Ä Miskócok saját monostort alapítottak a Miskóc melletti Tapolcán Szent Péter és Pál tiszteletére. Ez a monostor - a hagyomány és a kutatások szerint - a völgy forrásvidékén, a meleg vizű forrás közelében, a völgy jobboldali dombhátságán lehetett. Különösen az a szövegrész, mely a Bécsi Képes Krónikában maradt ránk a XII. század A Miskóc-Bors nemzetség címere elejéről, II. István uralkodása idejéből. A XII. század elején borús felhők gyülekeztek az ország egén. Könyves Kálmán jeles királyként él emlékezetünkben, de halálát követően bizonytalan helyzetet hagy maga után. Ehhez maga is jelentősen hozzájárult: abból a célból, hogy fia számára a trónt biztosítsa, öcs- csét ÍÁlmost) és annak fiát (Béla herceget) megvakítatta és száműzte. Kálmán halála után fia István örökölte a trónt, aki nem örökölte apja józanságát; lobbanékonysága, bosszúvágya oktalan háborúkba sodorta. Ilyen volt két háborúja János bizánci császár ellen (akinek Piroska, Szent László leánya volt a felesége). II. István - egy korábban elvesztett csata után - 1129-ben súlyos csapást mért Jánosra, de betegen tért meg a csatából és amikor hívei Egerbe viszik, mindenki halálát várta. Miután úgy tudták, hogy a száműzött Álmos már meghalt, ez az Árpád-ház kihalását jelentette. Bors ispán a király? A főurak ebben a zavaros helyzetben biztosítani akarták érdekeiket, és többen az elégedetlenek közül királyt akartak maguknak választani. Miután Iván és Bors ispán állt az elégedetlenek élére, rájuk esett a választás. István azonban minden várakozás ellenére gyorsan felgyógyult és bosszút állt a pártütőkön: Ivánt kivégeztette, Borsot pedig Görögországba száműzte azzal, hogy „atyafiságából senki se legyen méltó arra, hogy belépjen a királyi udvarba.” Nincs közelebbi adatunk arról, hogy a Miskóc nemzetséghez tartozó Borsról van-e szó, de az a tény, hogy akkor Eger Borsod megyéhez tartozott arra utalhat, hogy a „házigazda” lehetett az egyik vezető személyiség. Másfelől tény, hogy a Miskócok elvesztették legjelentősebb birtokukat, Győr várát. A jelek azt mutatják, hogy a nemzetség, bár az „atyafiak” a királyi kíséretben elvesztették korábbi kiemelt szerepüket, megmentették magukat. István felgyógyulása után ismertté vált, hogy Álmos nem halt meg mag nélkül: Béla nevű fiát a pécsváradi monostorban rejtegetik. Bár Béla herceg vak volt, István az udvarba hozta és királyi trón várományosának tekintette. II. István kevéssel később meghalt: II. (Vak) Béla lett a király, aki vaksága ellenére is tehetséges embernek bizonyult, de helyzetéből adódóan folytonos segítségre szorult. Ezt a szerepet erélyes természetű felesége (Ilona, egy szerb nagyzsupán leánya) és annak öccse (Balos bán) látta el, kiváltva sok főember ellenszenvét. Véres leszámolás Aradon Időközben ismertté vált, hogy István második feleségének, Euféniának elüldözött fia, Borisz herceg sereget gyűjt Lengyelországban, hogy a trónt megszerezze. István Boriszt kitagadta, mert fattyú-gyereknek tartotta. A főurak egy része azonban - érdekeik érvényesülését várva - mellé állt, akiken Béla kegyetlen bosszút állt: Aradra hívott össze országgyűlést és lekaszaboltatott mindenkit, akire a hűtlenség gyanúja vetődött; véres árnyat vetve a királyságra. Borisz időközben az országba érkezett toborzott csapataival. Az orosz és lengyel segítőkkel megerősített sereggel Béla erős csapattal szált szembe: Miskóc mellett Zsolca határában súlyos vereséget mért Borisz csapataira, megvédve trónho2 való jogát. A fényes győzelem mind az országban, mind azon kívül megnövelte tekintélyét: megkegyelmezett mindenkinek, aki az ellenfél oldalán állt a zsolcai csatában. (folytatjuk) Mi otthonában is vagyunk — HETI JEGYZET---K indertojás Brackó István Miközben a gyerek a hámozza az aranypapírt, töri a csokoládéburkot, s szedi elő az apró alkatrészeket, hogy abból teve, autó, dinó, repülő legyen: hallom, hogy az egyik magyar faluban sztrájkba léptek a Kindertojás-csoma- goló asszonyok. Igazi magyar bérmunka ez, sajátos magyar eljárással. A nők eddig ötven fillért kaptak egy pakk összeállításáért, ezt most 35 fillérre szállították le. Egy indulatos hölgy elmondotta, hogy a havi fizetése 2 500 forintra rúg. Nem lehet olyan édes az a csokoládé, hogy ez megérje neki. Ez a történet csak annak kapcsán jutott eszemben, hogy baj van a bérrel, a pályabérrel. Egy rendőr 14 ezret visz haza tisztán. A rádió zenei műveltségi vetélkedőjén (Ki nyer ma?) a győztes 1500 forintot kasszírozhat. A németektől koppintott televíziós játék (Szerencsekerék) nyereményalapja, esténként, közelíti az egymillió forintot. A barcelonai aranyéremért egymillió forintot kapott a magyar győztes. (Ha csak ennyibe kerülne egy atlantai olimpiai érem, akkor inkább írjuk át a költség- vetést!) Az egyik szociológus társaság kimutatta, hogy egy kétgyermekes, átlagos körülmények között élő családnak negyvenvalahány ezer forintot kell produkálni ahhoz, hogy megéljen. Ez a létminimum küszöbe. ,Az élelem bére” - Hofi után szabadon - sokat emészt föl. Az elmúlt évben többet költöttünk iparcikkre, de kevesebb jutott ruhára, kultúrára. A kajára is több fordítódott, de ebből nem lett több hús, vaj, zöldség, mert a 23 százalékos infláció elsősorban a kispénzű, boltban vásárlókat sújtotta. Panaszkodjon a nyugdíjas? Januárban löktek neki tíz százalékot... Vagy sírjon a tisztességben megőszült tudós, a világot jelentő deszkákon produkáló művész, hogy*, Kossuth-díjának összege fele-harmada annak, mint amennyit a táncdalfesztivál győztese kap? És azt már fölemlegetni sem merem, hogy Sampras, az ausztráliai teniszverseny győztese mennyit kapott. Tessék utána csinálni! De mit tegyen az, akit nem áldott meg isteni tálentummal a sors? Nincs labdaérzéke, nem tud úszni, nem focista, fogalma sincs a vállalkozáshoz és a tőzsdéhez? Marad a lottó és a totó. Persze, dolgozni is lehetne... A ficamos kor jegyeit tűnt idők balzsamával gyógyít- gatom. Rejtő Jenő kéziratfecnikkel egyenlítette ki számláját. A festő, Ko- hán György képpel fizetett fröccsért, vacsoráért, szerelemért. A Borsodat is megjárt költő, Ladányi Mihály tíz forintot kapott verseinek egy-egy soráért, így aztán a „kinderes” asszonyok is joggal panaszakodnak. A tojás az övék, de költeni (belőle) nem tudnak.
