Észak-Magyarország, 1994. február (50. évfolyam, 26-49. szám)
1994-02-08 / 32. szám
4 B Itt-Hon 1994- Február 8., Kedd — Moziműsorok — február 8-15-ig Kazincbarcika 8-án: Gótika a szellem éjszakája. Színes szinkronizált angol film. 10-11-én: A szerelem tiltott ösvényei. Színes olasz erotikus film. 12-13-án: Szenzációs recepciós. Színes amerikai filmvígjáték. 14-15-én: Aladdin. Színes szinkronizált amerikai rajzfilm. (Kezdés: 18 és 20 órakor) Méra 11-én: Áz istenek fegyverzete 2. Színes szinkronizált hongkongi karatevígjáték. (Kezdés: 18 órakor) Mezőkövesd 11-én: Sliver. Színes amerikai erotikus thriller. 12-én: Cementkert. Színes német film. 13-án: A dzsentlemanus. Színes amerikai filmvígjáték. (Kezdés: 18 órakor) Nyékládháza 11-én: Nyomul a 8. dimenzió. Színes amerikai sci-fi. (Kezdés: 17 órakor) Ózd 8-án: Aladdin. Színes szinkronizált amerikai rajzfilm. 8-án: Made in America. Színes amerikai filmvígjáték. 10- én: A szökevény. Színes amerikai akciófilm. 12-én: A szökevény. Színes amerikai akciófilm. 14-15-én: Szenzációs recepciós. Színes amerikai filmvígjáték. (Kezdés: 17 és 19 órakor) 10-11-én: 2 és 1/2 kém. Színes szinkronizált amerikai filmvígjáték. 13-14- én: Tina. Színes amerikai zenés film. (Kezdés: 17.30 órakor) Kedvcsinálóként Tiszaújváros (ÉM) - A keresztrejtvény közreadásakor jeleztük Olvasóinknak, hogy csupán hasznos időtöltésként szolgál kezdeményezésünk, és a helyes megfejtéseket nem kell beküldeni szerkesztőségünkbe. Az Itt-Hon számaiban a megjelenést követő héten közreadjuk a helyes válaszokat. A szerkesztő * — Programajánlat — DMK Tiszaújváros Február 11-12-13-án (péntek, szombat, vasárnap): XXIII. Kelet-Magyarországi Film- és Videofesztivál. Február 9: kilósruha, 10-én: pamut, 14-én: kilósruha-vásár. BMVH Ózd Február 9-én: 10 és 14 órától Dumkó és barátai - a Staféta együttes műsora. Gyermek és ifjúsági bérlet. Február 11-én: a Rock klub szervezésében a házigazda Remorse együttes mellett fellép a Necropsia, a Camelot és a Morass vendégzenekar. VKH Mezőkövesd Február 10-én: 15 órakor gyermekelőadás keretében a Staféta együttes a Dumkó és barátai című darabot mutatja be. Csöndes esték, meghitt szavak A Matyóföld irodalmi kultúrájának terjesztői Bükkábrány (ÉM) - Télen a falvak ködbe, sárba, hóba bá- bözódva élik egyhangú napjaikat. Töprengések, számvetések és magába fordulások évada ez. Ilyenkor a lélek a meghittség felé nyitódik, a kinti, távoli világok bábeli kinyilatkozásai ellenében, a csukott ajtók mögött. A jó szándékú zörgetésre mégis megnyílnak az ajtók és szívek: az érkezőket befogadják. Másfél évtizede szívesen látott vendég a Matyófóld írócsoportja e szűkebb tájhaza bármelyik szegletében. Jönnek - és e lázáros kezű időkben ajándékokat hoznak: verset, zenét, szép emberi szót. Mert túl a találkozáson, küldetésük is van. Egy árnyalattal otthonosabbá szeretnék tenni a nagycsöndű estéket. Nem történt ez másképp Bükk- ábrányban sem. A hóra leskelő késő januári délutánon mik- robusznyi csoport érkezett. Matyófóld költői, akiket Dudás Sándor polgármester fogadott a találkozó színhelyén. A pár szavas üdvözlés után egy helyi versmondó újra elszavalta a másfél évszázados örök életű sorokat, majd népdalok csendültek fel. Mert páros ünnep volt ez: a hagyományos irodalmi műsoron túl, a Magyar Kultúra Napja is, amiről beköszöntőjében Cseh Károly emlékezett meg, felelevenítvén az írócsoport történetét, tevékenységét - mintegy nyitányként a zenés irodalmi esthez. Aztán Hegyi Imre, a „Matyóföld mindenese” szenvedélyesen és lélekemelőén véste hallgatóságának emlékezetébe a hűséget a néphez, a hazához és az e tájhoz való kötődést, mindannyiunk belső kötelező parancsát. Pap János, Juhász József, Pető János, Pázmándi László, Dudás Sándor, Cseh Károly és az először szereplő Pető Margit versei soijáztak Kissné Dudás Mária és Tomsics József előadásában. A ráhangolódást, a változatosságot fokozták Pető János gitáros dalai, amelyekben a költők vallottak e tájról, a lélekről versben és prózában. Az est fináléja Pető Margit: Csillagrúgtatás című verseskötetének bemutatása volt. A nemrégiben Mezőkövesden megjelent könyv szerzőjével Pap János beszélgetett, s a kötetet Cseh Károly méltatta. A leggyönyörűbb vallatásnak kitett költőnő lelke mélyéből felszakadó, megindító szavakkal szólt a megtartó, s ihlető szülőföldről, s önmagáról, hogy aztán sorokba sűrített, képekben felragyogtatott mondanivalóját kézjegyével is szen- tesítse.Ezen az estén a hitet és lelket egyaránt erősítették az összegző szavak: érdekes volt, érdemes volt. Az archeikus mitológia művésze A falakon túl egy más világ tárulkozik elénk Tiszaújváros (ÉM - MBM) - Kormos Ferenc grafikus művész képei mögött tudatosan felépített mitológia rejlik, amely archeikus formában van jelen és kicsit a mágia felé húzódik. Legjobb munkáin a fekete-fehér felületek harca érzékelhető, a negatív és a pozitív mágia kavarog úgy, hogy a mindenkori egyensúlyt megőrizze. Az ősi misztikum és Energia, valamint a mai ember ezekkel való kapcsolata, illetve tőlük való eltávolodása foglalkoztatja a művészt. Célja a teljes kitárulkozás, összekapcsolódás az emberekkel, s az alkotások sugallják a ráébresztést, a felhívást, a figyelmeztetést, az elgondolkod- tatást. Ki az ember? Honnan ból objecteket épít. Pályafutása alatt már többféle technikát kipróbált, ám legszívesebben a tusgrafikát alkalmazza, amellyel a kiállított képek is készültek. Számára a mű, a kép akkor fejeződik be, ha befogadásra talált. A kiállítást megnyitó kortárs- művész Orosz Csaba elmondta: - Az alkotás mindig alámerülés, amelyben a sötétség és a világosság felé együtt halad az út. A művésznek kell megtalálnia a démonait és elérnie, hogy megtisztuljon a vezeklés lépcsőin. Kormos Ferenc grafikus művész minden bizonnyal jó úton halad. Az érdeklődők a kiállítást feb- jött? Mi van fölötte, alatta és ruár 20-ig tekinthetik meg a ti- mellette? Kiállításain fa, csont szaújvárosi Városi Kiállítóte- és egyéb természetes anyagok- remben. 14 PRMOS KIÁLLÍTÁS TISZAÚJVÁROS VÁROSI KIÁLLÍTÓTEREM Egy grafika a meghívón Egy ősi mesterség újraélesztése Tiszadorogma (ÉM) - A községben évszázados hagyománynak számít a kosárfonás, s ez a míves mesterség eddig is szépen kamatozott a település hírnevének. A polgármester Sánta Béla félig lelkesedve, félig szomorúan elmondotta, hogy az elmúlt évi Budapesti Nemzetközi Vásáron a tiszado- rogmai kosarak iránt megnőtt az érdeklődés, ám a „nagyüzemi” készítés támogatók hiányában egyelőre várat magára. Tanfolyamot szeretnének indítani szélesebb körben, megismertetni a kosárfonás csínját- bínját, de ehhez is pénz kellene. Vevő akadna bőven, számos magyar kereskedelmi cégen túl külhoniak is szívesen kötnének üzletet velük, ha lenne elegendő pénz e sok célú fonott tárgyak készítéséhez. Már nyári ifjúsági táborozások szervezésén is gondolkoztak, ahol a gyerekek megismernék a kosárfonást, de erre sincs fedezet. Jelenlegi lehetőségeiket egyelőre a helyi általános iskola szakkörében biztosítják abban a reményben, hogy valaki felkarolja kezdeményezésüket, beindulhat a munka, lehetőséget teremtve a munkanélküliek egy részének a megélhetéshez. 1994. Február 8., Kedd Itt-Hon B 5 Fejezetek Matyóföld történetéből ni. A mohácsi vésztől a mezőkeresztesi ütközetig Szepesi Sándor Az 1526. augusztus 29-én bekövetkezett mohácsi vereséggel olyan eseménysor indult meg Magyarországon, amely a lakosság nagy részére súlyos, sőt tragikus szenvedéseket zúdított. A csata után a török katonaság átmenetileg elfoglalta Budát, és a szerteszét kalandozó kisebb csapatai égetve és pusztítva eljutottak Muhi és Miskolc közelébe is. Ráadásul a kettős királyválasztás hosszú évekig tartó, belső fegyveres küzdelmek színterévé tette hazánkat. A pártállás tragikomikuma Igen jellemző e korra az az anekdota, amely egy - Magyarországon ekkoriban keresztülutazó -jámbor kereskedő megpróbáltatásairól szól. Történt ugyanis, hogy a szóban forgó kalmár utaztában egy magyar lovascsapattal találkozott, akik körülfogták, és neki szegezték a kérdést: „Milyen párti kend? Ferdinánd-párti, vagy János-párti?” Jámbor utazónknak halvány fogalma nem volt a magyar politikai viszonyokról, így - hogy hamarabb szabaduljon - rámondta: „János-párti!” A katonák viszont Ferdinánd király hitén voltak, így nekiestek a kereskedőnek, jól megverték, elvették az áruját, majd útjára bocsátották. Kis idő múlva újra találkozott egy lovascsapattal, ezek is körülfogták, és kérdőre vonták: „Milyen párti kend? Ferdinánd-párti, vagy János- párti?” A kereskedő okult a korábbi esetből, így ezúttal ezt mondta: „Ferdinánd-párti!” Szegény fejének most sem volt szerencséje, mert ezek a katonák viszont János király kenyerét ették, így ismét jól megverték, elvették a maradék holmiját, majd elengedték. Hát ahogy kutyagol nekikeseredve, hirtelen ismét körülveszi egy csapat a szokott kérdéssel: „Milyen párti kend? Ferdinánd- párti, vagy János-párti?” Kereskedőnk mondott egy kacskarin- gósat, majd lemondóan legyintett: „Már ne is kérdezzetek, csak üssetek!” A behódolás következményei (1541-ben a török véglegesen elfoglalta és megszállta Buda várát, az ország szívét. Ezzel kezdetét vette a hosszas hódoltságot előkészítő várháborúk és ostromok korszaka. 1544-ben Mehemet pasa elfoglalta Hatvant, majd 8000 emberrel megindult Miskolc ellen. E hadjáratnak Miskolc mellett még 45 Borsod megyei község lett a kárvallottja. A dél-borsodi helységek egy része ennek nyomán véglegesen behódolt a török hatalomnak. Ezek közé tartozott Mezőkövesd városa is. Az első török adóösszeírás, mely a hatvani szandzsákhoz tartozó helységként említi meg Mezőkövesdet, 1550-ből maradt fenn.) Említésre méltó egyébként az is, hogy a török hódoltság, s később az Oszmán Birodalom határa éppen itt húzódott. Legszélső községei voltak Mezőkövesden kívül a délkeleti irányban fekvő Mezőkeresztes, majd délre Lövő és Négyes, észak felé pedig Szomolya és Kistálya. Ez a határ - kisebb hullámzásokkal - az 1596-ban lezajlott mezőkeresztesi csatáig nagyjából meg is maradt. Mezőgazdasága kimemelkedő volt Bár Mezőkövesd 1526-ban, majd 1544-ben már átesett a török hadak első - igaz nem túl súlyos megtépázásain, még mindig gazdagnak és virágzónak mutatkozik. Egy egykorú dézsmajegyzék szerint a helybeli parasztság mintegy 19 százalékának 200 kereszten felül termett gabonája. Ilyen arányokkal ezidőtájt Mezőkövesd egyedül állott egész Borsod megyében. A korszak egyik kutatója szerint: „Mezőkövesd 1549-ben árugabonatermelés és az állattenyésztés kiemelkedő gócpontja. Fejlettségét, és az itt produkált árugabona nagy tömegét szemléltetően érzékelteti az a tény, hogy a mezővárost környező 35 faluban kb. ötször annyi parasztgazdaság csak 50 százalékkal több gabonát termel.” Továbbá: „Minden szempontból a gazdagparasztság uralkodó helyzete magyarázza a mezőváros viszonyait. Rétegük társadalmi súlya megközelíti az 51 százalékot, az ó kezükben van a szántókultúra kereken 90 százaléka és a kaszálók kb. 89 százaléka. Példa nélkül áll ez a gazdagparaszti vagyonfel- halmozás Borsod és Heves megye XVI. századi történetében!” Mezőkövesden alig élt szegényparaszt. Mindössze öt föld és termésnélküli „messort” (aratót) említenek az egykorú dézs- majegyzékek. Félholdnál kisebb szántófölddel rendelkező jobbágy nem volt a mezővárosban. Győzelmek és elszegényedés Ezt a példa nélkül álló paraszti gazdagságot fújta el az egri vár 1552. évi első ostromának viharszele. A vár hősies helytállása, legendás védelme 50 évre megakadályozta ugyan a török hatalom további teijesz- kedését, de mégis mérhetetlen szenvedést zúdított Heves és Borsod megyék alföldi részein lakó, virágzó mezőgazdasággal rendelkező parasztságra. Az ostromlott várban Borsod megyének 50 katonája vitézkedett, a hősi halált halt Bolyki tamás vezetésével. Egy másolatban fennmaradt adat szerint az egri végvári vitézek későbbi portyázásaiban „Fügedi nevű hadnagyuk vezetése alatt Kö- vesdiek is részt vettek” (Fügedi János nevű tiszt az 1552. évi ostromban is szerepelt). Az ostrom elhúzódása fokozott kíméletlenségre ösztönözte a Borsod megye déli részét megszállva tartó török katonaságot. A megyének az 1552. év második feléből származó adóösszeírásában „...Szemere, Szihalom, Kistálya, Novaj, Ostoros, Tihamér, Almagyar, Barátutca, Tárkány, Noszvaj, Tárd, Szomolya mint égett és elpusztult falvak jegyeztettek fel”. Évtizdeken keresztül hadszíntér volt Innen kezdve a megye évtizedeken keresztül valóságos hadszíntérré vált. A törökök és a végvári vitézek váltakozó szerencsével vívták e területeken kisebb-nagyobb csatáikat, miközben a föld népének személyi állománya, ingó és ingatlan vagyona tovább pusztult. 1555- ben Mezőkeresztes közelében zajlott a nevezetes ütközet, amelyben a töröknek sikerült tőrbe csalnia és foglyul ejtenie Bornemissza Gergelyt, az egri vár ostromának regényes hősét. Mindezek következtében Mezőkövesden is megkezdődött a régi lakosság pusztulásának, elmenekülésének - a korábbi vi- haros századokból már jól ismert - folyamata. Hegyen, völgyön, vízen két keréken A Csorba-tó fölötti hegyek Kazincbarcika (ÉM - Cs.L.) - Az utóbbi időben eléggé méltatlanul egy kicsit háttérbe szorultak a természet- járók. Meg is látszik ez az ország és a megye túrázásra alkalmas infrastruktúráján... Számos létesítmény enyészetnek indult, míg mások tulajdonost váltottak, s ennek „köszönhetően” a legtöbb esetben kiszorultak a természetjárók, akik pedig annak idején sokszor részt vettek az építkezésekben is. Ennek ellenére most is él a magyar természetjárás, ha rosszabb körülmények között is. Erről tanúskodik a Kazincbarcikai Természetbarát Egyesület éves túraösszesítője is, amely szerint az elmúlt évben 138 túrán, 207 nap alatt 1803 fő ismerkedett a természet szépségeivel szervezett keretek között itthon és a határokon túl. A 96 gyalogtúra során 2176 kilométert talpaltak le a résztvevők, miközben 53 000 méter szintemelkedést küzdöttek le a hegyeken és dombokon barangolva. A statisztikát színesíti a kereken 25 kerékpáros túra a maga 2564 km-ével és a 10 vízitúra 470 folyamkilométer megtételével. Ezen utóbbiak nem akármilyen élményt nyújtottak, ám a legnagyobb kihívást minden bizonnyal a hat magashegyi túra jelenthette a barci- kaiaknak a múlt év során a Magas- Tátra és a Liptói havasok 1500 méternél magasabb útvonalain. Arról nem is beszélve, hogy a túrák egy részén a síelésre is lehetőség nyílt. A szinte minden részletre kiterjedő nyilvántartás első „hiányossága” ehhez kapcsolódik, mivel nincs feltüntetve: a résztvevők hány métert tettek meg sítalpon. Bár ebben az esetben akkor a nadiúgon lesiklás távját is ki kellett volna kalkulálni... Az eddig felsoroltakból is látszik, hogy a kazincbarcikai természetjárók igazán szép eredményekkel büszkélkedhetnek az elmúlt évről. Ám az idén sem ülnek a babéijaikon, amit az is jelez, hogy már túl vannak az évnyitó túrájukon, sőt már a Magas-Tátrában is jártak Ótátrafüred-Tarajka-Tar- patak útvonalon Bagyinszki János vezetésével. Február 12-én pedig a Bükk köveire készülnek, remélhetőleg havas körülmények között - amire várnak minden érdeklődőt a túra napján reggel 7.30-kor a barcikai autóbusz-végállomáson.
