Észak-Magyarország, 1994. február (50. évfolyam, 26-49. szám)

1994-02-08 / 32. szám

4 B Itt-Hon 1994- Február 8., Kedd — Moziműsorok — február 8-15-ig Kazincbarcika 8-án: Gótika a szellem éjszakája. Szí­nes szinkronizált angol film. 10-11-én: A szerelem tiltott ösvényei. Színes olasz erotikus film. 12-13-án: Szen­zációs recepciós. Színes amerikai film­vígjáték. 14-15-én: Aladdin. Színes szinkronizált amerikai rajzfilm. (Kez­dés: 18 és 20 órakor) Méra 11-én: Áz istenek fegyverzete 2. Szí­nes szinkronizált hongkongi karate­vígjáték. (Kezdés: 18 órakor) Mezőkövesd 11-én: Sliver. Színes amerikai erotikus thriller. 12-én: Cementkert. Színes né­met film. 13-án: A dzsentlemanus. Szí­nes amerikai filmvígjáték. (Kezdés: 18 órakor) Nyékládháza 11-én: Nyomul a 8. dimenzió. Színes amerikai sci-fi. (Kezdés: 17 órakor) Ózd 8-án: Aladdin. Színes szinkronizált amerikai rajzfilm. 8-án: Made in Ame­rica. Színes amerikai filmvígjáték. 10- én: A szökevény. Színes amerikai ak­ciófilm. 12-én: A szökevény. Színes amerikai akciófilm. 14-15-én: Szenzá­ciós recepciós. Színes amerikai film­vígjáték. (Kezdés: 17 és 19 órakor) 10-11-én: 2 és 1/2 kém. Színes szink­ronizált amerikai filmvígjáték. 13-14- én: Tina. Színes amerikai zenés film. (Kezdés: 17.30 órakor) Kedvcsinálóként Tiszaújváros (ÉM) - A keresztrejt­vény közreadásakor jeleztük Olvasó­inknak, hogy csupán hasznos időtöl­tésként szolgál kezdeményezésünk, és a helyes megfejtéseket nem kell bekül­deni szerkesztőségünkbe. Az Itt-Hon számaiban a megjelenést követő héten közreadjuk a helyes válaszokat. A szerkesztő * — Programajánlat — DMK Tiszaújváros Február 11-12-13-án (péntek, szom­bat, vasárnap): XXIII. Kelet-Magya­rországi Film- és Videofesztivál. Február 9: kilósruha, 10-én: pamut, 14-én: kilósruha-vásár. BMVH Ózd Február 9-én: 10 és 14 órától Dumkó és barátai - a Staféta együttes műso­ra. Gyermek és ifjúsági bérlet. Február 11-én: a Rock klub szervezé­sében a házigazda Remorse együttes mellett fellép a Necropsia, a Camelot és a Morass vendégzenekar. VKH Mezőkövesd Február 10-én: 15 órakor gyermeke­lőadás keretében a Staféta együttes a Dumkó és barátai című darabot mu­tatja be. Csöndes esték, meghitt szavak A Matyóföld irodalmi kultúrájának terjesztői Bükkábrány (ÉM) - Télen a falvak ködbe, sárba, hóba bá- bözódva élik egyhangú napjai­kat. Töprengések, számvetések és magába fordulások évada ez. Ilyenkor a lélek a meghittség felé nyitódik, a kinti, távoli vi­lágok bábeli kinyilatkozásai el­lenében, a csukott ajtók mögött. A jó szándékú zörgetésre mégis megnyílnak az ajtók és szívek: az érkezőket befogadják. Másfél évtizede szívesen látott vendég a Matyófóld írócsoport­ja e szűkebb tájhaza bármelyik szegletében. Jönnek - és e lá­záros kezű időkben ajándéko­kat hoznak: verset, zenét, szép emberi szót. Mert túl a találko­záson, küldetésük is van. Egy árnyalattal otthonosabbá sze­retnék tenni a nagycsöndű es­téket. Nem történt ez másképp Bükk- ábrányban sem. A hóra leske­lő késő januári délutánon mik- robusznyi csoport érkezett. Ma­tyófóld költői, akiket Dudás Sándor polgármester fogadott a találkozó színhelyén. A pár szavas üdvözlés után egy helyi versmondó újra elszavalta a másfél évszázados örök életű sorokat, majd népdalok csen­dültek fel. Mert páros ünnep volt ez: a ha­gyományos irodalmi műsoron túl, a Magyar Kultúra Napja is, amiről beköszöntőjében Cseh Károly emlékezett meg, felele­venítvén az írócsoport történe­tét, tevékenységét - mintegy nyitányként a zenés irodalmi esthez. Aztán Hegyi Imre, a „Matyóföld mindenese” szenve­délyesen és lélekemelőén vés­te hallgatóságának emlékeze­tébe a hűséget a néphez, a ha­zához és az e tájhoz való kötő­dést, mindannyiunk belső kö­telező parancsát. Pap János, Juhász József, Pe­tő János, Pázmándi László, Du­dás Sándor, Cseh Károly és az először szereplő Pető Margit versei soijáztak Kissné Dudás Mária és Tomsics József előa­dásában. A ráhangolódást, a változatosságot fokozták Pető János gitáros dalai, amelyek­ben a költők vallottak e tájról, a lélekről versben és prózában. Az est fináléja Pető Margit: Csillagrúgtatás című verseskö­tetének bemutatása volt. A nemrégiben Mezőkövesden megjelent könyv szerzőjével Pap János beszélgetett, s a kö­tetet Cseh Károly méltatta. A leggyönyörűbb vallatásnak kitett költőnő lelke mélyé­ből felszakadó, megindító sza­vakkal szólt a megtartó, s ih­lető szülőföldről, s önmagáról, hogy aztán sorokba sűrített, ké­pekben felragyogtatott monda­nivalóját kézjegyével is szen- tesítse.Ezen az estén a hitet és lelket egyaránt erősítették az összegző szavak: érdekes volt, érdemes volt. Az archeikus mitológia művésze A falakon túl egy más világ tárulkozik elénk Tiszaújváros (ÉM - MBM) - Kormos Ferenc grafikus mű­vész képei mögött tudatosan felépített mitológia rejlik, amely archeikus formában van jelen és kicsit a mágia felé hú­zódik. Legjobb munkáin a fekete-fe­hér felületek harca érzékelhe­tő, a negatív és a pozitív mágia kavarog úgy, hogy a mindenko­ri egyensúlyt megőrizze. Az ősi misztikum és Energia, valamint a mai ember ezekkel való kapcsolata, illetve tőlük való eltávolodása foglalkoztat­ja a művészt. Célja a teljes kitárulkozás, összekapcsolódás az emberek­kel, s az alkotások sugallják a ráébresztést, a felhívást, a fi­gyelmeztetést, az elgondolkod- tatást. Ki az ember? Honnan ból objecteket épít. Pályafutá­sa alatt már többféle techni­kát kipróbált, ám legszíveseb­ben a tusgrafikát alkalmazza, amellyel a kiállított képek is készültek. Számára a mű, a kép akkor fejeződik be, ha be­fogadásra talált. A kiállítást megnyitó kortárs- művész Orosz Csaba elmondta: - Az alkotás mindig alámerü­lés, amelyben a sötétség és a vi­lágosság felé együtt halad az út. A művésznek kell megtalál­nia a démonait és elérnie, hogy megtisztuljon a vezeklés lépcső­in. Kormos Ferenc grafikus művész minden bizonnyal jó úton halad. Az érdeklődők a kiállítást feb- jött? Mi van fölötte, alatta és ruár 20-ig tekinthetik meg a ti- mellette? Kiállításain fa, csont szaújvárosi Városi Kiállítóte- és egyéb természetes anyagok- remben. 14 PRMOS KIÁLLÍTÁS TISZAÚJVÁROS VÁROSI KIÁLLÍTÓTEREM Egy grafika a meghívón Egy ősi mesterség újraélesztése Tiszadorogma (ÉM) - A köz­ségben évszázados hagyo­mánynak számít a kosárfonás, s ez a míves mesterség eddig is szépen kamatozott a település hírnevének. A polgármester Sánta Béla félig lelkesedve, fé­lig szomorúan elmondotta, hogy az elmúlt évi Budapesti Nemzetközi Vásáron a tiszado- rogmai kosarak iránt megnőtt az érdeklődés, ám a „nagyüze­mi” készítés támogatók hiányá­ban egyelőre várat magára. Tanfolyamot szeretnének indí­tani szélesebb körben, megis­mertetni a kosárfonás csínját- bínját, de ehhez is pénz kelle­ne. Vevő akadna bőven, számos magyar kereskedelmi cégen túl külhoniak is szívesen kötnének üzletet velük, ha lenne elegen­dő pénz e sok célú fonott tár­gyak készítéséhez. Már nyári ifjúsági táborozások szervezé­sén is gondolkoztak, ahol a gye­rekek megismernék a kosárfo­nást, de erre sincs fedezet. Je­lenlegi lehetőségeiket egyelőre a helyi általános iskola szakkö­rében biztosítják abban a re­ményben, hogy valaki felkarol­ja kezdeményezésüket, bein­dulhat a munka, lehetőséget te­remtve a munkanélküliek egy részének a megélhetéshez. 1994. Február 8., Kedd Itt-Hon B 5 Fejezetek Matyóföld történetéből ni. A mohácsi vésztől a mezőkeresztesi ütközetig Szepesi Sándor Az 1526. augusztus 29-én be­következett mohácsi vereséggel olyan eseménysor indult meg Magyarországon, amely a la­kosság nagy részére súlyos, sőt tragikus szenvedéseket zúdí­tott. A csata után a török katonaság átmenetileg elfoglalta Budát, és a szerteszét kalandozó kisebb csapatai égetve és pusztítva el­jutottak Muhi és Miskolc kö­zelébe is. Ráadásul a kettős ki­rályválasztás hosszú évekig tartó, belső fegyveres küzdel­mek színterévé tette hazánkat. A pártállás tragikomikuma Igen jellemző e korra az az anekdota, amely egy - Magya­rországon ekkoriban keresztül­utazó -jámbor kereskedő meg­próbáltatásairól szól. Történt ugyanis, hogy a szóban forgó kalmár utaztában egy magyar lovascsapattal találko­zott, akik körülfogták, és neki szegezték a kérdést: „Milyen párti kend? Ferdinánd-párti, vagy János-párti?” Jámbor uta­zónknak halvány fogalma nem volt a magyar politikai viszo­nyokról, így - hogy hamarabb szabaduljon - rámondta: „János-párti!” A katonák vi­szont Ferdinánd király hitén voltak, így nekiestek a keres­kedőnek, jól megverték, elvet­ték az áruját, majd útjára bo­csátották. Kis idő múlva újra találkozott egy lovascsapattal, ezek is körülfogták, és kérdőre vonták: „Milyen párti kend? Ferdinánd-párti, vagy János- párti?” A kereskedő okult a ko­rábbi esetből, így ezúttal ezt mondta: „Ferdinánd-párti!” Szegény fejének most sem volt szerencséje, mert ezek a kato­nák viszont János király kenye­rét ették, így ismét jól megver­ték, elvették a maradék holmi­ját, majd elengedték. Hát ahogy kutyagol nekikeseredve, hirtelen ismét körülveszi egy csapat a szokott kérdéssel: „Milyen párti kend? Ferdinánd- párti, vagy János-párti?” Keres­kedőnk mondott egy kacskarin- gósat, majd lemondóan legyin­tett: „Már ne is kérdezzetek, csak üssetek!” A behódolás következményei (1541-ben a török véglegesen elfoglalta és megszállta Buda várát, az ország szívét. Ezzel kezdetét vette a hosszas hódolt­ságot előkészítő várháborúk és ostromok korszaka. 1544-ben Mehemet pasa elfoglalta Hat­vant, majd 8000 emberrel meg­indult Miskolc ellen. E hadjá­ratnak Miskolc mellett még 45 Borsod megyei község lett a kárvallottja. A dél-borsodi helységek egy ré­sze ennek nyomán véglegesen behódolt a török hatalomnak. Ezek közé tartozott Mezőkö­vesd városa is. Az első török adóösszeírás, mely a hatvani szandzsákhoz tartozó helység­ként említi meg Mezőkövesdet, 1550-ből maradt fenn.) Emlí­tésre méltó egyébként az is, hogy a török hódoltság, s ké­sőbb az Oszmán Birodalom ha­tára éppen itt húzódott. Leg­szélső községei voltak Mezőkö­vesden kívül a délkeleti irány­ban fekvő Mezőkeresztes, majd délre Lövő és Négyes, észak fe­lé pedig Szomolya és Kistálya. Ez a határ - kisebb hullámzá­sokkal - az 1596-ban lezajlott mezőkeresztesi csatáig nagy­jából meg is maradt. Mezőgazdasága kimemelkedő volt Bár Mezőkövesd 1526-ban, majd 1544-ben már átesett a török hadak első - igaz nem túl súlyos megtépázásain, még mindig gazdagnak és virágzó­nak mutatkozik. Egy egykorú dézsmajegyzék szerint a hely­beli parasztság mintegy 19 szá­zalékának 200 kereszten felül termett gabonája. Ilyen arányokkal ezidőtájt Me­zőkövesd egyedül állott egész Borsod megyében. A korszak egyik kutatója szerint: „Mezőkövesd 1549-ben áruga­bonatermelés és az állatte­nyésztés kiemelkedő gócpontja. Fejlettségét, és az itt produkált árugabona nagy tömegét szem­léltetően érzékelteti az a tény, hogy a mezővárost környező 35 faluban kb. ötször annyi parasztgazdaság csak 50 százalékkal több gabonát ter­mel.” Továbbá: „Minden szempontból a gazdagparasztság uralkodó helyzete magyarázza a mező­város viszonyait. Rétegük tár­sadalmi súlya megközelíti az 51 százalékot, az ó kezükben van a szántókultúra kereken 90 százaléka és a kaszálók kb. 89 százaléka. Példa nélkül áll ez a gazdagparaszti vagyonfel- halmozás Borsod és Heves me­gye XVI. századi történetében!” Mezőkövesden alig élt szegény­paraszt. Mindössze öt föld és termésnélküli „messort” (ara­tót) említenek az egykorú dézs- majegyzékek. Félholdnál ki­sebb szántófölddel rendelkező jobbágy nem volt a mezőváros­ban. Győzelmek és elszegényedés Ezt a példa nélkül álló parasz­ti gazdagságot fújta el az egri vár 1552. évi első ostromának viharszele. A vár hősies hely­tállása, legendás védelme 50 évre megakadályozta ugyan a török hatalom további teijesz- kedését, de mégis mérhetetlen szenvedést zúdított Heves és Borsod megyék alföldi részein lakó, virágzó mezőgazdasággal rendelkező parasztságra. Az ostromlott várban Borsod megyének 50 katonája vitézke­dett, a hősi halált halt Bolyki tamás vezetésével. Egy máso­latban fennmaradt adat szerint az egri végvári vitézek későbbi portyázásaiban „Fügedi nevű hadnagyuk vezetése alatt Kö- vesdiek is részt vettek” (Füge­di János nevű tiszt az 1552. évi ostromban is szerepelt). Az ost­rom elhúzódása fokozott kímé­letlenségre ösztönözte a Borsod megye déli részét megszállva tartó török katonaságot. A me­gyének az 1552. év második fe­léből származó adóösszeírásá­ban „...Szemere, Szihalom, Kis­tálya, Novaj, Ostoros, Tihamér, Almagyar, Barátutca, Tárkány, Noszvaj, Tárd, Szomolya mint égett és elpusztult falvak je­gyeztettek fel”. Évtizdeken keresztül hadszíntér volt Innen kezdve a megye évtize­deken keresztül valóságos had­színtérré vált. A törökök és a végvári vitézek váltakozó sze­rencsével vívták e területeken kisebb-nagyobb csatáikat, mi­közben a föld népének szemé­lyi állománya, ingó és ingatlan vagyona tovább pusztult. 1555- ben Mezőkeresztes közelében zajlott a nevezetes ütközet, amelyben a töröknek sikerült tőrbe csalnia és foglyul ejtenie Bornemissza Gergelyt, az egri vár ostromának regényes hő­sét. Mindezek következtében Mező­kövesden is megkezdődött a ré­gi lakosság pusztulásának, el­menekülésének - a korábbi vi- haros századokból már jól is­mert - folyamata. Hegyen, völgyön, vízen két keréken A Csorba-tó fölötti hegyek Kazincbarcika (ÉM - Cs.L.) - Az utóbbi időben eléggé méltatlanul egy kicsit háttérbe szorultak a természet- járók. Meg is látszik ez az ország és a megye túrázásra alkalmas infrastruk­túráján... Számos létesítmény enyé­szetnek indult, míg mások tulajdonost váltottak, s ennek „köszönhetően” a legtöbb esetben kiszorultak a termé­szetjárók, akik pedig annak idején sok­szor részt vettek az építkezésekben is. Ennek ellenére most is él a magyar természetjárás, ha rosszabb körülmé­nyek között is. Erről tanúskodik a Kazincbarcikai Természetbarát Egyesület éves túra­összesítője is, amely szerint az elmúlt évben 138 túrán, 207 nap alatt 1803 fő ismerkedett a természet szépségei­vel szervezett keretek között itthon és a határokon túl. A 96 gyalogtúra so­rán 2176 kilométert talpaltak le a résztvevők, miközben 53 000 méter szintemelkedést küzdöttek le a hegye­ken és dombokon barangolva. A sta­tisztikát színesíti a kereken 25 kerék­páros túra a maga 2564 km-ével és a 10 vízitúra 470 folyamkilométer meg­tételével. Ezen utóbbiak nem akármi­lyen élményt nyújtottak, ám a legna­gyobb kihívást minden bizonnyal a hat magashegyi túra jelenthette a barci- kaiaknak a múlt év során a Magas- Tátra és a Liptói havasok 1500 méter­nél magasabb útvonalain. Arról nem is beszélve, hogy a túrák egy részén a síelésre is lehetőség nyílt. A szinte minden részletre kiterjedő nyilvántar­tás első „hiányossága” ehhez kapcso­lódik, mivel nincs feltüntetve: a részt­vevők hány métert tettek meg sítal­pon. Bár ebben az esetben akkor a nadiúgon lesiklás távját is ki kellett volna kalkulálni... Az eddig felsoroltakból is látszik, hogy a kazincbarcikai természetjárók iga­zán szép eredményekkel büszkélked­hetnek az elmúlt évről. Ám az idén sem ülnek a babéijaikon, amit az is je­lez, hogy már túl vannak az évnyitó túrájukon, sőt már a Magas-Tátrában is jártak Ótátrafüred-Tarajka-Tar- patak útvonalon Bagyinszki János ve­zetésével. Február 12-én pedig a Bükk köveire készülnek, remélhetőleg havas körülmények között - amire várnak minden érdeklődőt a túra napján reg­gel 7.30-kor a barcikai autóbusz-végál­lomáson.

Next

/
Oldalképek
Tartalom