Észak-Magyarország, 1994. február (50. évfolyam, 26-49. szám)

1994-02-08 / 32. szám

1994. Február 8., Kedd 8 Ms Itt-Hon j- MISKOLCI PORTRÉ -i A muzeológus Miskolc (ÉM- B.A.) - Az ember hajla­mos rá, hogy mindent a hasznossága szerint értékel­jen. „Pedig a társadalomnak rendelkeznie kell akkora-te­herbíró képes­séggel, hogy szemre öncélúnak tűnő dolgokat is finanszírozzon” - véli Vida Gabriella. „Lehet, hogy a múlt aprólékos ismere­te nem visz közelebb a jelen megis­meréséhez, nem viszi előbbre az em­beriséget. De ha magamnak teszem fel a kérdést, hogy fontos-e amit csinálok, csak az a lényeg: ne érezzem, hogy en­nek nincs fontos szerepe. A múlt isme­rete igenis fontos. Az igazi kérdés per­sze az: tudom-e olyan szinten végezni a munkámat, amilyen szinten ezt egyáltalán érdemes” - teszi hozzá. Különös lány. Véletlenül lett például muzeológus. Tanárnak készült, de még egyetemista korában is beszédhibás volt, ezért vette fel második szaknak Debrecenben a néprajzot. Huszonnégy évesen iratkozott be logopédushoz. Furcsán nézhetett ki a szakember szo­bájában, őzikés képek között. A keze­lés mindenesetre eredményes volt, megszabadult a beszédhibájától. Meg­találta viszont a hivatását a néprajz­ban, Miskolcon. Efelől nem lehet két­ség: hatalmas elánnal beszél. Lelkese­dést így színlelni nem lehet, annak az embernek ragyognak így a szemei, ha a munkájáról beszél, aki őszintén szereti amit csinál. A múzeumban ő kezeli a textiliákat le­számítva a néprajzi tárgy-gyűjte­ményt. Emellett a régió mázas kerá­miáival foglalkozik. Kutatásai közben érdekes dolgokra jött rá. Ha igazolni tudná a feltevéseit, azzal azt bizonyí­taná be, hogy az utóbbi négyszáz év kerámiatörténete teljesen máshogy alakult, mint ahogy azt eddig a tudo­mány állította. Fantasztikus amiket mesél. Megmaradt a miskolci fazekas céh ládája, összes irata. A régi köny­vekből tudja például azt a különös és ma még megmagyarázatlan dolgot, hogy az egykori céhlegények minde­gyike valamilyen virágnevet választott magának. Az egyik mestert pedig egy forintra büntették a céhben, mivel földhöz teremtette a macskáját és ezt a csapást annyira rosszul viselte a jó­szág, hogy belepusztult. A részletek különösen érdeklik, hiszen amit szeretne megismerni a múltból, éppen a 17. és a 18. század emberei­nek élete és gondolkodása. „Izgalmas lenne tudni - és csak mostanában kezdtek el ezzel foglalkozni -, hogy mi­ként élték meg a saját korukat előde­ink” - mondja erről. Útilaput javallatlak a hiányzóknak Miskolc (ÉM - B.A.) - Ismét úr lesz a jegyző. Erről számol­tak be a napilapok a közelmúlt­ban, hírt adva az önkormány­zati törvény tervezett módosí­tásáról. Mint megírták: a pa­ragrafusok módosításával egye­bek között növelnék a jegyzők jogkörét. Ezután ők neveznék ki például a polgármesteri hi­vatal dolgozóit. De vajon nem fenyeget emiatt az a veszély, hogy a városháza túl önállóvá válik, és a képviselő-testület­nek, mint a választók akaratát képviselő választott testületnek nem lesz rá befolyása? (Csak emlékeztetőül: éppen az Itt- Hon múlt heti számában nyi­latkozott úgy a Magyar Szoci­alista Párt miskolci önkor­mányzati frakciójának vezető­je, hogy nem egységes a város vezetése és emiatt a polgármes­teri hivatal apparátusa elural­ta a várospolitikát, a saját szempontjaik alapján cselek­szenek.) Erről beszélgettünk dr. Gondos Csaba (MDF) ön- kormányzati képviselővel, a képviselő-testület jogi és igaz­gatási bizottságának elnökével. • Nem érzem reálisnak azt a veszélyt, hogy megszűnne a be­folyásunk a városházára. A közgyűlésnek nem napi ügye­ket, nem operatív munkát kell intéznie, illetve végeznie. Ne­künk a politikai szempontokat, a koncepciót kell megadnunk, s a polgármesteri hivatalnak e szerint kell előkészítenie szá­munkra a különféle döntéseket. Ez a dolgok normális működé­sének a rendje. Ha nő a jegyző jogköre, ezáltal nem feltétlenül veszítjük el ellenőrzésünket a hivatal fölött, hiszen a jegyző­nek a közgyűlés továbbra is a munkáltatója marad. Vagyis ha elégedetlenek vagyunk az apparátussal, számon kérhet­jük a hiányokat a jegyzőn. □A tervezett törvénymódosítás­ról beszámoló lapok egy olyan javaslatról is hírt adtak, amely szerint az indokolatlanul sokat hiányzó képviselőket meg­foszthatnák a mandátumoktól. Ön ezt helyeselné? • Teljesen idegennek tartom ezt az ötletet minden demokra­tikus politikai rendszertől. A választói akaratot nem lehet ilyen módon korlátozni. Hiszen az emberek éppen ezeket a képviselőket bízták meg a vá­ros irányításával. Ha elégedet­lenek velük - mondjuk azért, mert sokat hiányoznak a köz­gyűlés üléseiről - négyéven­ként levonhatják a szükséges konzekvenciát: nem juttatják majd ismét mandátumhoz az il­letőkét. Vagy a sokat hiányzók saját maguktól is eljuthatnak ahhoz a felismeréshez, hogy ha polgári foglalkozásuk mellett nem képesek teljes erejükkel képviselni a közügyeket, legkö­zelebb nem jelöltetik majd ma­gukat. □ A közgyűlés munkájában ma sem vesz részt minden képvise­lő, az üléseken rendszerint jó néhány szék üresen marad. Je­lenleg mivel szankcionálhatják a hiányzásokat? • A javaslatomra úgy döntött a képviselő-testület, hogy a bi­zottsági tagok csak akkor kap­hassák meg az apanázsukat, ha a bizottsági ülések több mint felén részt vesznek. Sze­rettem volna, ha ezt a rend­szert a közgyűlésre is kiterjesz­tik, magyarán, ha a képviselő­ket is csak akkor javadalmaz­ta volna a város, ha rendsze­resen kiveszik a részüket a gré­mium munkájából, eljárnak az ülésekre. Ezt az indítványt a képviselőtársaim ellenérzéssel fogadták. Azzal érveltek: a sze­nátorok munkája nemcsak ab­ból áll, hogy ott ülnek a közgyű­lésben. Más fórumokon is kép­viselniük kell a választóikat. Én elfogadom ezt az okfejtést, de a lelkem mélyén változatla­nul vallom: ha valaki indoko­latlanul sokat hiányzik, vala­hogy mégis csökkenteni kelle­ne a járandóságát. Hiszen a vá­ros életét meghatározó fontos ügyekben döntünk a közgyűlés ülésein. □ Úgy értesültünk, hogy - ha a parlament igent mond a tör­vénymódosításra - az önkor­mányzati képviselők nem csu­pán pénzt kaphatnának fárado­zásukért a településüktől, de kedvezménnyel, vagy ingyen ve­hetnék igénybe az önkormány­zati szolgáltatásokat - mondjuk a strandokat - nem kellene fi­zetniük a helyi tömegközlekedé­sért, és a tevékenységüket segí­tő lapokat, közlönyöket, kiadvá­nyokat is megvásárolná szá­mukra az önkormányzat. Ma jár Önöknek ilyen természetbe­ni juttatás? • Nem. És én nem is vagyok a híve annak, hogy ezt ennyire tételesen szabályozzák, a tör­vényben. A helyi képviselő-tes­tületekre kellene bízni, hogy miként állapítják meg a java­dalmazást. Illetve azt, hogy tisztességtelenül magas jöve­delmet senki se húzhasson az önkormányzattól. Miskolcon ma egységesen 15 ezer forin­tig téríti meg a képviselők költ­ségeit a közgyűlés. Gyerekek honi rajzasztala A lovaggá ütés Urbán Krisztina 2.c. osztályos tanuló, Mályi AZ ÉSZAK-MAGYARORSZÁG MISKOLCI MELLÉKLETE • 1994. február 8. • II. évf. 6. szám Egymilliárdnál is több hiányzik Tisztázza a helyzetet a költségvetési végszavazás Folytatódik a Herman Gimnázium tornacsarnokának építése Fotó: Fojtán László Miskolc (ÉM) - Nem sikerült egymilliárd forint alá tornász­nia az idei költségvetési hiányt a miskolci polgármesteri hiva­talnak. Elkészült az 1994-es büdzsé tervezete. Eszerint a megye- székhely idén 12 milliárd forint bevételre számíthat. Ezzel szemben várhatóan 13,3 milli­árd forint lesz a város kiadá­sa. Az 1,3 milliárdnyi hiányt hi­tel felvételével kellene pótolni. A költségvetésről február 14- én, hétfőn délelőtt kilenckor dönt rendkívüli, nyilvános ülé­sén a közgyűlés. Több forrásból igyekeztünk tájékozódni arról: mekkora esélye van rá T. Asz­talos Ildikó polgármesternek, hogy az általa beterjesztett költségvetést elfogadják. Infor­mátoraink biztosra veszik, hogy a büdzsé megkapja az 50 százalék plusz egy szavazatot. Azaz a polgármestert hivatal­ba juttató SZDSZ, Fidesz, MSZP és Munkáspárt voksaira most is számíthat a város ve­zetője. Bár a KDNP egyebek között egymilliárd forinthoz kö­tötte a támogatását, egyesek szerint a költségvetés 10 szá­zaléka körül mozgó hitel felvé­tele még nem tántorítja el őket attól, hogy igent mondjanak a városháza tervezetére. Kérdé­ses ugyanakkor, hogy az MDF mit lép. Emlékezetes ugyanis, hogy ők nem szavazták meg a költségvetés koncepcióját sem. Elemzők ezzel kapcsolatban ar­ra hívják fel a figyelmet, hogy a költségvetési végszavazás nagyjából tiszta képet ad majd arról, hogy ki van valójában ha­talmon Miskolcon és ki politi­zál ellenzékből. Akik ugyanis támogatják a büdzsét, azzal a demokratikus politika játéksza­bályai szerint vállalniuk kell a költségvetés végrehajtásáért is a felelősséget és ennek az ellen­kezője is igaz: aki nemet mond, az az önkormányzati választá­sokig hátralévő időben nem kí­vánja támogatni a T. Asztalos Ildikó-féle adminisztrációt. Érdemes idéznünk néhány fon­tos, illetve kevésbé fontos, ám sokatmondó adatot a költség- vetési tervezetből. A polgár- mesteri hivatalnál kezelt dolo­gi kiadásokon belül a nemzet­közi kapcsolatokra és a repre­zentációra 2,1 millió forintot szánnának. A városi ünnepek­re 600 ezret, a május 11-i vá­rosünnepre l,4.milliót irányoz­tak elő. Az idei jelentősebb beruházá­sok közül érdemes kiemelnünk az Újgyőr és Diósgyőr közötti villamospálya-rekonstrukciót, a városi szennyvíztisztító telep iszapjának elhelyezése érdeké­ben tett intézkedéseket, a szir- ma-martintelepi szennyvízcsa­torna építését, a Herman Gim­názium tornacsarnokának épí­tését. Felfüggesztették az igazgatónőt A polgármester arra kérte: mondjon le magától (3. oldal)- A TARTALOMBÓL - Négyest adna Négyest adna az önkormányzat eddi­gi munkájára Zambó Péter, a Magyar Demokrata Fórum önkormányzati frakciójának vezetője. A szenátort ar­ról is megkérdeztük, hogy vajon nem fogják-e félgőzzel végezni munkájukat azok a képviselők, akik akár jelöltként, akár pártaktivistaként érdekeltek lesznek a parlamenti választásban. Zambó Péter esetében már csak azért is indokoltnak látszik ez a kérdés, mi­vel az MDF egyéni választókerületben kívánja indítani Miskolcon. (2. oldal) Három kívánság Mi lenne a három kívánsága? Ezt a kérdést szegeztem néhány járókelőnek a megyeszékhely belvárosában. Csak egy, babakocsit toló fiatalasszony nevette el magát: Jobban örülnék, ha egy jó tündérnek kellene felelnem...“ (3. oldal) Kontra és rekontra Két héttel ezelőtt közöltük az írást, amelyben szerzőnk azt a kérdést fe­szegette, hogy vajon képviseli-e a szülők és a gyermekek érdekeit a miskolci önkormányzat, óvodai ügyek­ben. Bár a város polgármesterének sűrű programja miatt nem volt ideje rá, hogy inteijút adjon ebben az ügy­ben lapunknak, a városháza mégis válaszolt az idézett írásra. Erre reagált az alapkérdést feltevő szakember. (4. oldal) Gazdátlan játszóterek Gazdát keresnek a miskolci ját­szótereknek. Ezek manapság igen el­hanyagoltak. Rengeteg van belőlük, a karbantartásukra szánt forintokból viszont már koránt sincs annyi. (5. oldal) Útilaput javasolnak Az önkormányzati törvény mó­dosítását fontolgatók nem tartják kizártnak, hogy megfosszák a mandá­tumuktól azokat a képviselőket, akik indokolatlanul és sokat hiányoznak a testületek üléseiről. Erről is meg­kérdeztük a miskolci közgyűlés jogi szakértőjét. (8. oldal)

Next

/
Oldalképek
Tartalom