Észak-Magyarország, 1994. február (50. évfolyam, 26-49. szám)

1994-02-08 / 32. szám

2 Ms Itt-Hon 1994. Február 8., Kedd r- NÁLUNK TÖRTÉNT -i Bükkszentlászló Balogh Sándor Miskolc legkisebb települése, mely ne­vét az 1938-ban Szent Lászlóra felszen­telt templomáról kapta és a B.M. 2301/1940 sz. rendeletével hagyta jóvá. A megye legrégebbi települése, melyet időszámításunk előtt 180-ban a kel­ták kotinusi törzse lakta és a Nagy sán­con ércolvasztással, fegyverkészítéssel és üveggyártással foglalkoztak. Ez a Nagysánc megyénk ma is létező föld­vára. Erre vonatkozó leírást a Levél­tárban találtam a „Magyarországi vá­rak” című könyv 16 és 17 oldalán: A Nagysánc területén 1849-ben késő kel­ta kori, 376 darabból álló ezüst pénz­lelet került elő i.e. 110-ti időből. A le­leteket Bécsbe vitték, ahol több gyűjte­ménybe szóródott szét. A földvár terü­letén bronzgyűrűk, karperecek és hamvvedrek találtattak, ezek között ró­mai érmék Diocletianus pénze s min­tegy 500 db más ezüst pénz, melyet a „Cseh Múzeumnak” küldtek el a hely­beliek. A hegyet 1864-ben „Sáncz-tető- nek említik, majd 1883-ban Szendrei „Földvár”-ként említi. 1908-tól évek óta mindig kerül elő egy-egy darab kotinus kelta pénz, melyet burgonyaásás köz­ben találnak az óhutaiak és miskolci ékszerészeknek hozzák be. Egy hason­ló korú 12 db-ból álló bronz kincslele­tet (fibula, nyakperec, kartekercs, kar­perec) őriz a miskolci múzeum. Leszih A. 1930-ban a Nagysáncon kelta kori lakóhely nyomait és nagy urnáka t tárt fel. A Nagysáncot 1965-ben védett ré­gészeti területek közé sorolták. A Nagysánc Miskolctól délnyugatra 2,5 km-re, Bükkszentlászló, korábban Ohuta délkeleti vége felett emelkedik, önálló hegyet képez, igen meredek ol­dalakkal. Ä nagyjából háromszög ala­kú hegytetőt középen egy hatalmas, ter­mészetes töbör osztja ketté. A hegytető pereme jól kivehető. A belső terület leg­nagyobb átmérője 620 méter, kiterjedé­se 19,6 hektár. A terület nagyobb ré­sze jelenleg parlag. A hegy oldalát er­dő fedi. A település fénykorát Kr. u. 50 - Bükknél lejjebb Újdiósgyőrig, Mező­nyékig, Hejőcsaba, Felsőzsolca terüle­tén éltek. Marcus Aurelius római csá­szár idejében a markomány háborúban a település teljesen elpusztult. (folytatjuk) Itt-Hon Az Észak-Magyarország regionális melléklete. Megjelenik minden kedden. Felelős szerkesztő: Priska Tibor. Szerkesztő: Bujdos Attila. A Miskolc és környéke melléklet címe: Miskolc, Bajcsy-Zsilinszky Endre u. 15. Pf: 178. Telefon: 341-611. Telefax: 341-817. Négyest adna a közgyűlésnek Zambó Péter: Kis lépésekkel, de fejlődik a város Városház tér 13. A városé vagy a megyéé lesz? Zambó Péter szerint még ennek az önkormányzatnak tiszta helyzetet kellene teremtenie vagyoni ügyekben. Fotó: Fojtán László Miskolc (ÉM) - Ha egytől ötig osztályozhatna, négyest adna az önkormányzat eddigi mun­kájára Zambó Péter, a Magyar Demokrata Fórum közgyűlési frakcióvezetője. Erről lapunk­nak nyilatkozva fejtette ki a vé­leményét. Mindenekelőtt azt kérdeztük tőle: véleménye szerint a hama­rosan kezdődő - egyes állítások szerint már el is kezdődött - kampány miatt ellátja-e majd a közgyűlés a feladatát? Nem fenyeget-e az a veszély, hogy a képviselőjelöltek, illetve párt­aktivisták a pártjuk program­jának népszerűsítése miatt csak fél gőzzel intézik majd a város ügyeit? Zambó Péter, akit az MDF Mis­kolcon egyéni választókerület­ben indít a parlamenti válasz­tásokon elismerte, hogy ez va­lós veszély. Ugyanakkor - mint fogalmazott - a jelöltek, illet­ve a kampányban résztvevő személyek már felnőtt embe­rek. Képesek felmérni azt is, hogy az önkormányzati képvi­selőség mellett milyen pluszter­heket tudnak vállalni. A parlamenti választásban ér­dekelt önkormányzati képvise­lők érdeklődése nem feltétlenül lanyhul majd a város ügyei iránt. Sőt. Mivel a helyi sajtó rendszeresen beszámol a köz­gyűlésekről, még azt sem lehet kizárni, hogy többen a mosta­ninál is aktívabbak lesznek a testület ülésein. Zambó Péter elmondása szerint nem kíván­ja a saját céljaira ily módon fel­használni a nyilvánosságot. Megtorpantak a tárgyalások Várhatóan ősszel megtartják a helyhatósági választásokat. Mit kellene addig tennie a városi képviselő-testületnek? Az MDF frakcióvezetője ezzel kapcsolat­ban arra utalt: korábban min­den képviselőcsoport vezetője egyetértett abban, hogy a köz­gyűlés szervezeti és működési szabályzatát (SZMSZ) meg kel­lene változtatni, ahhoz az új helyzethez kellene igazítani, ami T. Asztalos Ildikó polgár- mesterré választásával előadó­dott. Az ezzel kapcsolatos tár­gyalások azonban megtorpan­tak, és Zambó Péter szerint lé­nyeges változás ezen a téren nem várható az őszi válasz­tásig. A most fungáló közgyűlés mű­ködése közben felhalmozott ta­pasztalatokat célszerű lesz át­tekinteni az ősszel megválasz­tandó testületnek, hogy a mun­kája során hasznosítani tudja mindazt, amit csak lehet. Ezek­ről a tapasztalatokról meglehe­tősen kritikusan szólt a frak­cióvezető. Lényeges, lényegtelen „Hosszú idő telt el, amíg kia­lakult a működési rutin, amíg megtanultuk megkülönböztet­ni a lényegest a lényegtelentől. Igazából sosem értük utol ma­gunkat. A sürgősen megoldan­dó, pillanatnyilag fontos és ke­zelendő ügyek elintézése kötöt­te le az időnket. S voltak ugyan erőfeszítéseink, de a város egé­szét érintő programokat nem tudtuk letenni az. asztalra. Nem találtunk megoldást egye­bek között a távfűtés gondjai­ra sem, nem tudtuk tudatosí­tani a város lakóiban, hogy mi mennyi a távfűtésben és miért éppen annyi és így tovább” - fo­galmazott. Ami még hátravan: valahogy el kellene jutni a végleges vagyon­felméréshez, ahhoz, hogy a vá­rosnak legyen hiteles vagyon­mérlege. Azaz úgy adják át Miskolcot a következő közgyű­lésnek, hogy az új szenátorok tiszta képet kaphassanak ró­la, hogy mi fölött rendelkeznek. A vagyongazdálkodást pedig - az ezzel kapcsolatos elveket a gyakorlatban is alkalmazva - tartalommal kellene megtölte­ni. Leépíteni? Befektetni? Sokan, sokféle összefüggésben szóltak az elmúlt években ar­ról, hogy szükség lenne az in­tézményrendszer racionalizálá­sára. Ugyanakkor a közgyűlés még abban sem jutott dűlőre, hogy mit értsenek ezen a fogal­mon? Leépítést? Intézmények bezárását? Átszervezést? Vagy esetleg éppen ellenkezőleg: be­fektetésekkel kellene hatéko­nyabbá tenni az önkormányzat intézményeinek munkáját? Mert lehet, hogy ez is megéri. S ami az átszervezéseket ille­ti, bár ezek kisebb-nagyobb mértékben elérték a polgár- mesteri hivatalt is, de az MDF tapasztalatai szerint az embe­rek elégedetlenek, úgy tartják, hogy a városháza még mindig nem polgárbarát. A közgyűlés szerepét értékel­ve megkerülhetetlen, hogy mi­ként viszonyultak a szociális ügyekhez. Bár a testületet jócs­kán érték e téren bírálatok, az MDF-politikus állítja: az egész közgyűlésre jellemző volt, hogy megértéssel viszonyultak az ilyen esetekhez, a szociális el­látás új formái honosodtak meg a városban. Mindent összevetve: ha egytől ötig osztályozhatna, négyest adna a közgyűlés eddigi mun­kájára Zambó Péter. A képvi­selők csak a hatalomba kerül­ve szembesültek vele, mennyi­re lerobbant közműveket, alig karbantartott lakásállományt vettek át elődeiktől. S azért megindult valami: elkezdődött a szisztematikus karbantartás, felújítás, állagmegóvás. A frak­cióvezető úgy értékeli, hogy a társadalom aktivitására építve kis lépésekkel mégis csak fejlő­dik a város. Ennek öt-tíz év múlva lehet látványos eredmé­nye. 1994. Február 8., Kedd Itt-Hon Ms 7 Szemcsák a téli olimpiára utazik Kovács A. Gábor Miskolc (ÉM) - A tizenkilenc éves Szemcsák Éva, a Miskol­ci Honvéd - biatlonos - spor­tolója lesz az első miskolci hölgy, aki téli olimpiai játéko­kon vehet részt. A magyar nemzeti válogatott február 11- én, egy rövid népstadionbeli ünnepség után repül el Norvé­giába, LilTehammerbe. De hogy a gépen Éva is ott lehet, az csak január 26-án dőlt el. A tör­ténet azonban jóval korábban kezdődött. • Egészen pontosan tavaly jú­niusban határoztam el, hogy én is ki akarok kerülni az olimpi­ára. E döntést tulajdonképpen egy sikertelen felvételinek kö­szönhetem. Néhány ponttal ugyanis kevesebbet értem el annál, amivel a Tanítóképző Főiskola hallgatója lehettem volna Sárospatakon. Papó, az edzőm - hivatalos nevén id. Bokros György - rögtön „vette” a szándékomat és elkezdtünk készülni. Nélküle nfem tudtam volna végigcsinálni. Minden szavára hallgattam, mindent megcsináltam, amit mondott, mert bíztam benne. Már fél szavakból is értjük egymást. Még egy kis zsarolásfélét is be­vitt a dologba, de nem harag­szom érte. Történt, hogy a jú­liusi síroller világbajnokságra az egyesület ajándékaként ka­pott egy válogatott melegítőt. Azt mondta erre, hogy csak ak­kor fogja felvenni, ha kijutok az olimpiára... □ Hosszú időn keresztül nagyon sokat és sokszor kellett bizonyí­tania ezért. Hogyan tette túl magát a kritikus pillanatokon? • Mindig azzal foglalkoztam, hogy mindent megtegyek a ki­jutásért, s nem pedig azzal, hogy a riválisaim hogyan sze­repelnek. Az első három helyet már úgyis eleve elfoglalták a legjobb felnőttek. Mi fiatalab­bak csak a fennmaradó negye­dik helyért csatázhattunk. Már augusztusban elkezdtük a ha­vas felkészülést. A hónap vé­gén Ausztriában, majd szep­temberben és októberben Fran­ciaországban tölthettünk egy­két hetet és október 29-től no­vember 7-ig megint Ausztria következett. □ Mi volt a legérdekesebb ezek­ben a külföldi edzőtáborokban. • Talán a doppingvizsgálat. Szexvizsgálattal kezdődött és a már hivatalosan is nőnek bi­zonyult sportolókat terhességi tesztnek is alávetették. A ter­hesség korai időszakában ugyanis a szervezet teljesítőké­pessége lényegesen megemel­Szemcsák Éva öröme most még csak a téli olimpiai já­tékokra való kijutásnak szól Fotó: Farkas Maya kedik, ezért ilyen módon elvi­leg előny szerezhető másokkal szemben. Ez okból csak akkor nem szankcionálják az állapo­tos hölgyeket, ha igazolják, hogy ki fogják hordani terhes­ségüket... Franciaországban az ottani olimpiai keret is velünk táborozott. Ezek a kinti tábo­rok egyébként elég sokba kerül­tek. Az utóbbit kivéve sajnos csak a saját költségemen vehet­tem részt rajtuk, illetve Berta János, a Borsod-Abaúj-Zemp­lén Megyei Regionális Vállal­kozásfejlesztési Központ ügyve­zető igazgatója és a „Miskol­ciakért Alapítványon” keresz­tül Soltész Rudolf, a Városi Te­levízió vezetője sietett segítsé­gemre. Megfelelő minőségű sí­lécem sem volt, és nemhogy Miskolcon, de az egész ország­ban sem sikerült ilyenhez hoz­zájutni. Végül édesanyám is­merősei révén az egri Márkus György, az Atomic egyedüli ma­gyarországi képviselője szerzett egyet - novemberben magam hoztam el a gyárból. Soha nem volt még ilyen jó lécem! A vá­logatókon már ezzel indultam. □ Hány válogatóversenyt vív­tak? • Itthon Gallyatetőn kezdődött a válogatás. Ézen „csak” annyi múlt, hogy ki indulhat majd a Világ Kupákon. Nekem mind­kettő jól sikerült. Az első Vi­lág Kupa futamon, december 6- án Ausztriában egyéniben a magyarok közül a negyedik let­tem, a sprintversenyen azon­ban befagyott a puskám! Tíz nap múlva, Szlovéniában az egyéni 15 km-es futamon el sem engedtek indulni, mert nem találták rendben a fegyve­remet. A tapasztalatlanságom miatt el is jöttem a rajtból, pe­dig mint később megtudtam, ott kellett volna maradnom. Én azonban csapatunk kísérőit ke­restem kétségbeesve, hogy se­gítsenek, de nem találtam őket. Ez az eset nagyon letört, s rá­adásul éreztem, hogy jó formá­ban vagyok. Már-már fel is ad­tam a reményt. Telefonáltam haza, és a szüleim tudtak olyat mondani, amitől a követ­kező rajthoz úgy álltam oda, megverem a mezőnyt. És két nap múlva már a harmadik legjobb voltam a sprinten, a váltón pedig hibátlanul lőttem. Ezután ismét Gallyatetőre köl­töztünk, ahol a további Világ Kupákon való részvételért folyt a küzdelem. December 30-án a felnőttek előtt sikerült nyer­nem, január 6-án pedig negye­dik lettem. Két nap múlva le­tettük az olimpiai esküt. □ De hisz akkor még nem dőlt el, ki utazik a női biatlonosok közül! • Éppen ezért mindenki feles­küdött, aki esélyes volt rá. Tud­tam, hogy ez még mindig nem elég, de az ünnepi ceremónia nagyon jó érzés volt - a csalá­domnak is. □ Maradt még két Világ Kupa... • Előbb Németországban egyé­niben harmadik, a sprinten ne­gyedik lettem, s a váltón csak egy hibát lőttem. S végül Olaszországban egyéniben és sprinten is a negyedik helyen végeztem a magyarok közül. Ezután már nem sokat tehet­tem, vártam a döntést. Az edző­bizottság január 26-i ülésére az edzőm, Papó és édesanyám, a szakosztály vezetője is elment. Mint megtudtam utóbb, Papó azzal érvelt, hogy az olimpiát megelőző időszakban a legjobb eredményt elérő versenyzőt küldjék ki. Ez pedig, mint a legjobb ifi, én voltam. És a nyolc válogatóból ötöt nyertem meg. Borzasztóan nagy volt az öröm, amiért végülis rám es­ett a választás! Apu azzal foga­dott: köszönöm, hogy kitartot­tál! □ Mi az olimpiai menetrend? • Először Szlovákiában, a juni­or sífutó VB-n veszek részt ja­nuár 30-a és február 5-e között. Az olimpiai formaruhát febru­ár 8-án vesszük át és három nap múlva indulunk. □ Megfogalmazta már az elvá­rásait? • Mindenképpen jobb ered­mény a cél, nünt amit az előző olimpián produkáltak a női bi­atlonisták. A váltónak biztos tagja vagyok és lendíteni aka­rok rajta. Az egyéniben való in­dulásomról még nincs döntés, mindenesetre már több, mint ezer havas kilométerem van a felkészülés kezdete óta és ed­dig ilyen sok még soha nem volt... „Borsodi 1 tucat” Miskolc (ÉM - K.A.G.) - Akadnak olyan sportszervezetek, amelyek azon töprengenek, miként lehetne minél több fiatalt - és nemcsak fiatalt! - megnyerni a rendszeres sportolásnak, bekapcsolni az egészségvédő szabadi­dősportok vérkeringésébe. Most egy újabb, e célt szolgáló, kísérleti jellegű kezdeményezés látott napvilágot. A Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Sza­badidősport Szövetség és a Borsod- Abaúj-Zemplén Megyei Triátlón Szö­vetség az 1994 évi versenyszezonra meghirdeti a „Borsodi 1 tucat” nevű tömegsportakcióját. Nem egy elkülö­nült, önálló rendezvény ez, hanem az egyébként is megrendezésre kerülők összefogása - külön díjazással. A szer­vezőket az a szándék vezeti, hogy ef­féle ösztönzéssel még többen vegyenek részt és sportoljanak az egyes rendez­vényeken. Mint a név is sejtetni engedi, tizen­két sportesemény kapott helyet az ak­cióban, a diákok azonban ezen felül még plusz két lehetőséget kapnak. A legtöbb eseményre Miskolcon és kör­nyékén keiül sor. A „Borsodi 1 tucat” február 19-én a Majális-parkban, a Zöld Sportok Club­ja „Futótúrák MTB-vel” elnevezésű programjával kezdődik. Márciusban hegyikerékpáros felkészülési verseny, április végén a Tábori duatlon, május­ban a Bolyai triatlon, július elején he­gyikerékpáros fesztivál lesz a sorozat egy-egy állomása. A nyári hónapokban az úgynevezett Három tó versenye ke­rül sorra, júliusban az arlói-, és a nyé­ki-, augusztusban pedig a csorbatele- pi-tavon. Szeptemberben a hagyomá­nyos hegyi maratom futóverseny a kö­vetkező állomás, majd október elején Bánkúton a duatlon MTB OB-val zá­rul a sorozat. A diákok ráadásverse­nyei a megyei duatlon, valamint a tri­atlon diákolimpia. Az egyes versenyek rendezői között a kiíró két szakszövet­ségen kívül az Encsi Szabadidősport Egyesület, a Tábori Sportszer, a Tri­ke, a Supralux Küllő Triatlon Klub, a Miskolci Kondenzgyíkok, a Miskolci Alpin Club, és a Bánkút Sí Klub sze­repel. A kiíró szervek a fenti esemé­nyek értékelt eredményt elért résztve­vői között az év végén jutalomsorso­lást tartanak. Azok számíthatnak dí­jakra, akik legalább három rendezvé­nyen szerepeltek sikeresen a felso­roltak közül. Természetesen a három­nál többször rajthoz álltak nyerési esélye indulásuk számával arányo­san nő. A „Borsodi 1 tucat” akcióra külön ne­vezni nem szükséges, mert az ebben résztvevők körét az egyes rendezvé­nyek rajt-, illetve eredménylistái alap­ján a szervezők állapítják majd meg. Az akcióról a koordináló Szabadidős- port Szövetség ad felvilágosítást, mun­kaidőben a 353-666, vagy 354-617, az esti órákban a 371-881 telefonszámon.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom