Észak-Magyarország, 1994. február (50. évfolyam, 26-49. szám)
1994-02-08 / 32. szám
8 ESZAK-Magyarország Kultúra 1994« Február 8., Kedd-----------APROPÓ----------S zakácsműdészet Csörnök Mariann Olvasgatom a költő szösszeneteit. Arról, hogy (Isten és a szerző bocsássa meg nekem egymondatos, a művet barbár módon egyszerűsítő összegzésemet) a tévéműsorban a szupercsaládokból senki nem tudja, ki írta a Cyranót, kinek köszönhetjük a Játék a kastélybant. Meg arról, hogy höl- gyemény a boltban a következőképp nyitja szólásra a száját:„Kérem Sékhszpirtől a Moliert!” Nem nagy dicsőség más nyomában kullogni, de ha már eszembe jutott egyik kedvenc igaz történetem, miért hallgatnám el? Evekkel ezelőtt (az időpont igazából lényegtelen) elegáns, ápolt, középkorú hölgy nyitott be Miskolc egyik főutcai könyvesboltjába. Nem sokat teketóriázott, minden fölös nézelődést mellőzve odalépett a könyvesbolt egyik munkatársához és határozottan közölte, ő bizony Paul Gézáné szakácskönyvét kéri. Az eladó rövid gondolkodás után a szakirodalom közé vetette magát, de sem emlékezetében, sem a polcokon nem találta meg a kívánt művet. A hölgy viszont kijelentette, ő a kirakatból választott! Így hát kivonultak a boltból, megálltak a zsúfolt üvegablak előtt. A hölgy pedig diadalittasan rámutatott Paul Cezanne albumára, amelynek borítóján egy csendélet díszelgett... Mentségére legyen mondva, ő legalább érdeklődése szerint próbált választani, nem úgy, mint a, már klasszikus „kérek egy métert a piros kötésűből, mert az jól megy az ülőgarnitúrához”. Kocsis Zoltán sikere Párizs (MTI) - Két nagysikerű koncertet adott a hétvégén Párizsban a világhírű magyar zongoraművész, Kocsis Zoltán. Kocsis az első, péntek esti előadáson Debussy- és Schubert-darabokat, a második, szombati koncerten pedig Liszt- és Chopin-műveket játszott. Mivel a darabok egy része két zongorára íródott, mindkét esetben fellépett vele egy Párizsban élő magyar zongoraművész, Mocsári Károly is. Kocsis Zoltánt igazából 22 évvel ezelőtt ismerte meg a francia közönség: akkor Ránki Dezsővel közösen adott koncertet a francia fővárosban, hatalmas közönségsikert aratva és a szakma elismerését is megszerezve. A mostani fellépés egyfajta „visszatérés” volt, hiszen Kocsis mellett - még ha nem is vele közösen - nemrégiben Ránki is koncertet adott a franci fővárosban. Egy kékszínű virág Budapest (ISB - D.Á.) - A Tolcsvay trió, s minden későbbi Tolcsvay-zenekar is megrendezi nagyszabású emlékkoncertjét március 15-én a Budapest Sportcsarnokban. Az emlékezetes „őstrió”—Balázs Gábor bőgőssel - kezdi majd a három évtized legjobb dalaiból összeválogatott jubileumi koncertet, s később kapcsolódnak be a többiek: Czipó Tibor, Móricz Mihály és Németh Oszkár. A koncert második felében Pitti Katalin, Be- gányi Ferenc, Sasvári Sándor és Vikidál Gyula közreműködésével előadják a Tolcsvay testvérek Magyar mise című kompozícióját. Mint Tolcsvay László elmondta, a háromórás koncert óriási feladat elé állítja őket, de nagy örömük telik abban, hogy ismét együtt próbálhatnak a régiekkel, újabb lehetőségük van a folytatásra. Szeretnék, ha ezen az estén a Budapest Sportcsarnok egy hatalmas Tolesvay- klubbá változna. Kérik a koncertre látogatókat, hogy mindenki hozzon magával egy kékszínű virágot, s cserébe a Tolcsvay együttes is átnyújtja a maga kékszínű virágát. Tolcsvay Lászlónak és Tolcsvay Bélának - épp e koncert apropóján - adta át az egykori „omegás”, ma hanglemezgyár-vezető Benkő László az Életmű-lemezt. Tolcsvayék és „életművük" Fotó: Nagy Gábor A harmonikától a harmóniáig Beszélgetés Mátyus Gabriella orgonaművésszel Fotó: Fojtán László Miskolc (ÉM - BG) - Mátyus Gabriella azon orgonaművészek közé tartozik, akik Virágh Endre tanár úr „műhelyében" nevelkedtek. Talán csak annyiban különbözik a többi tanítványtól, hogy a Zeneakadémia elvégzése után visszatért tanítani a Bartók Béla Zeneművészeti Szakközépiskolába. Stílszerűen - és egyéb hely híján - most is a Bartók-terem- ben, az orgona előtt beszélgetünk. □ A kívülállók az orgonákat általában hatalmas monstrumoknak képzelik, ez pedig egy elég kis méretű hangszer. • Ebben a teremben egy ekkora hangszer tökéletesen megfelel. Az orgona hangzását egyébként sem a mérete, hanem a sípok minősége határozza meg. □ Ez az orgona felújítás alatt áll. Önnek, mint abszolút bennfentesnek van-e beleszólása a hangszer végső hangzásának kialakításába? • Nincs. De nem azért, mert „megkötik” a kezem, hanem mert ehhez egész egyszerűen nem értek. Vannak olyan orgonaművészek, akiknek megvan a határozott elképzelésük egy általuk megálmodott hangszerről, és ezt kifejezetten kérik is az orgonaépítőktől. Egyébként ha értenék hozzá, akkor sem lenne túl sok értelme az álmodozásoknak, mert egyelőre csak a játszóasztal készült el, ami másfél millió forintba került. A sípok felújítása további hatmillió forintba kerülne, ha lenne erre az iskolának pénze. De nincs és egy darabig nem is igen lesz. □ Miért dönt valaki éppen az orgona mellett? • Annak idején a szüleim kívánságára tangóharmonikázni tanultam. Körülbelül hetedikes koromban döntöttem úgy, hogy a zenével kívánok továbbra is foglalkozni, csakhogy a zeneművészetiben nem volt tangóharmonika szak. Volt viszont orgona, de hogy oda bekerülhessek, meg kellett tanulnom zongorázni. Egy év alatt hatalmas mennyiségű anyagot sajátítottam el. Egész nyáron kétnaponta jártam zongoraórára. Innentől már szinte egyenes út Mátyus Gabriella vitt a Zeneakadémiára, oda is azért, mert az én időmben még csak ott volt orgona tanszak. Ma már Szegeden és Vácott is létezik ilyen szak. □ Magyarországon ilyen sok orgonistára van szükség? • Nem hiszem, hogy sok orgonista van Magyarországon, de az biztos, hogy több mint akit művészként tudnak foglalkoztatni. Csak itt, Miskolcnál maradva: az avasi templomban tíz évvel ezelőtt még egy nyári koncertszezonban tizenkét hangversenyt tartottak, később már csak tízet, tavaly már csak kettőt, és nem hiszem, hogy azért, mert nincs rá igény. Meggyőződésem, hogy a közönség elmenne az orgonahangversenyekre, de úgy tűnik, a szervezőknek nem éri meg. Magasak egy ilyen koncert költségei. Ki kell bérelni a templomot, fel kell hangolni az orgonát, ki kell állítani a rendezőket, a reklám is sokba kerül és az avasi templom befogadóképessége miatt a bevételek ehhez képest meglehetősen csekélyek. □ Ekkora „koncertdömping” közepette akkor igazán nem panaszkodhat túlfoglalkoztatottságra? • Azért a Filharmóniától kapok kétévente legalább egyszer koncertfel- kérést, de emellett gyakran játszom felújított orgonák avatásán, református templomokban, és egyházi kórusok kísérőjeként többek között játszottam már Szlovákiában, Németországban és Olaszországban, ami számomra sokkal többet jelent bármelyik úgynevezett pénzes koncertnél. UÖn mennyit gyakorol, egyáltalán egy orgonistának mennyit kell gyakorolnia? • Egy orgonistánál a gyakorlás mennyiségét nem a kell határozza meg, hanem az, hogy mennyit tud és hogy hány hangversenyre kell felkészülnie. Szeptemberben alakítom ki az órarendemet és megnézem, hol vannak azok az üres órák, amelyeket a gyakorlásra szánhatok. Az már egy szerencsés helyzet, ha napi két órát tudok gyakorolni. Arra azonban gondosan ügyelek, hogy ezt az időt ne a családomtól raboljam el. Ha választani kell a gyakorlás és a gyerekeim között, akkor habozás nélkül az utóbbiak mellett döntök. A rögzítés és a „visszatanítás ” Megyaszói hagyományőrzők Fotó: ÉM-archív Budapest (ÉM) - A Magyar Művelődési Intézet Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Osztálya az elmúlt év júniusában alakult. Munkatársaik a nemzetiségi közművelődést illetően jelentős tudományos ismerettel és gyakorlati módszertani tapasztalatokkal rendelkeznek. Koncepciójuk szerint a közművelődést segítő szakmai- módszertani munkához szervesen illeszkedik a kutatómunka. Ez utóbbi átfogó szociológiai jellegű felmérést és információs részleg alakítását jelenti, továbbá olyan dokumentációs bázis létrehozását, amelyre folyamatosan építhetik módszertani kiadványaikat. A jövő évben szeretnék megrendezni minden nemzetiség (és etnikai kisebbség) számára a közművelődési konferenciát, az anyanyelvművelés segítése céljából a vers- a próza- és a népmesemondó versenyt, főként a hazai nemzetiségi irodalomra építve. A nyelvművelés segítéséért támogatják az amatőr irodalmi színpadi tevékenységet és az erre épülő nemzetiségi színjátszás elindulását, az igényes színházi előadások létrejöttét. De nem hanyagolják el a népzenét, néptáncot sem. Szükségesnek tartják e csoportok szakmai-módszertani támogatását, a vezetők továbbképzését. Az intézet törekvéseinek megfelelően különösen fontosnak tartják a nemzetiségek saját történelmének, szokáshagyományainak, népi kultúrájának az iskolai oktatásba-ne- velésbe és a nemzetiségi együttesek, klubok és más közművelődési közösségek életébe, munkájába való integrálást. Arra is törekszenek, hogy a nemzetiségek kultúrája a többségi magyarság számára is ismertté váljon, mind az iskolai oktatás, mind a közművelődés útján. Segíteni szeretnék a kisebbség önmegismerését, identitástudatát és annak elfogadtatását, integrálását társadalmunkban. A célok megvalósításáért írták ki a következő pályázatot is, melynek felhívását az alábbiakban közöljük. A Magyar Művelődési Intézet Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Osztálya országos vers- és prózamondó versenyt, illetve néptánc-, népdal-, népszokásgyűjtő, valamint a helyi szokáshagyományt felújító, színpadra állító rendezői és koreográfiái versenyt hirdet meg. Az országos vers- és prózamondó verseny valamennyi hazai nemzetiségi és etnikai kisebbség számára hirdetjük, hiszen a hazai nemzeti és etnikai kisebbségeink részére az anyanyelv művelése, őrzése, elsajátítása alapvető a nemzetiségi önismeret, önazonosság megszerzésének, megőrzésének. A versenyben részben az adott nemzetiség magyarországi költőinek, íróinak alkotásai, részben az anyaország klasz- szikus és modern irodalmi művei szerepelhetnek, de a résztvevők az illető nemzetiség nyelvére lefordított klasszikus és modern magyar irodalomból is meríthetnek. A szép- irodalom mellett a népmesére, népi mondókákra, a szokáshagyományok szövegeire is kiterjed a felhasználható irodalom köre, annál is inkább, mivel az adott tájegység dialektusainak használatát-ismere- tét különösen fontosnak tartjuk. A versenyt négy korosztályban kívánjuk megrendezni: 1-4. osztályos általános iskolások; 5-8. osztályos felsősök; serdülők, középiskolások; felnőttek. A helyi versenyeket és a területi döntőket maguk az iskolák, a helyi nemzetiségi szervezetek és művelődési házak rendezik meg 1994. április 15-ig. Jelentkezni a helyi iskolák, közművelődési intézmények illetékes nemzetiségi szakembereinél lehet, február 15. és március 15. között. Az országos döntőt a Magyar Művelődési Intézet Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Osztálya szervezi meg 1994. május 6-7-én nemzetiségenként Budapesten együtt a nemzetiségi szervezetekkel. Május 7-én délután minden nemzetiségből a legjobbak közösen szerepelnek a Nemzeti Színházban rendezendő gálaműsorban. Meghirdetjük a néptánc-, népzene-, népdal-, népszokásgyűjtő, a helyi szokáshagyományt felújító, színpadra állító rendezői és koreográfiái versenyt is, melynek országos döntőjét 1994. december 3-4-én rendezzük meg Budapesten. A gyűjtőmunkának kettős hasznosítása lehet. Egyrészt a még felgyűjt- hető értékek rögzítése a jelen és a jövő számára, másrészt ezeknek az értékeknek a „visszatanítása”, beépítése az iskolai, a családi és a helyi közösség életébe. A gyűjtés, és a hagyományoknak a közösség életébe történő visszakapcsolása adhat alapot és inspirációt a „színpadra állításhoz” és a koreográfia készítéséhez. Jelentkezési határidő: 1994. február 15-től április 30-ig a Magyar Művelődési Intézet Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Osztályán. A pályázatokat video-, illetve magnó- kazettán kéijük eljuttatni osztályunkra. Cím: 1011 Budapest, Corvin tér 8. (Tel.: 201-3766, tel/fax: 201-5782). Komolyzenei esték Mezőkövesd (ÉM) - A Mezőkövesdi Városi Zeneiskola Komolyzenei esték címmel hangversenysorozatot indít. Ezekre a koncertekre országos zenei körökben is elismert vidéki művészeket, művésztanárokat hívnak meg. Az első Komolyzenei estet február 10-én, csütörtökön este fél héttől tartják. A hangvei'se- nyen Kincses Margit (zongora) és Detre Zsuzsa (hegedű) Beethoven-, Schubert-, Brahms- és Csemiczky- műveket szólaltat meg. Cserkészfarsang Miskolc (ÉM) - Farsangi mulatságra készülnek a miskolci cserkészek. Február 11-én, pénteken délután 4 órától a 19. Bükk csapat regöscserkészeinek rendezésében jönnek össze a Kazinczy Ferenc Általános Iskola aulájában. A mulatság első részében a csapatok rövid műsort adnak, majd a jelmezesek felvonulása következik. Később táncház lesz, ahol a talpalávalót a kis- győri folk együttes húzza. Nagy Szilléjmán Budapest (MTI) - A XVI. századi török művészet remekeit mutatja be a Nagy Szulejmán és kora címmel nyíló szeptemberi kiállítás a Legújabbkori Történeti Múzeumban. A reprezentatív tárlat szerződését a közelmúltban írta alá a magyar fél Isztambulban. A nyolcvanhat tárgyat - szőnyegeket, dísztárgyakat, fegyvereket, fer- mánokat (szultáni iratokat) - három törökországi múzeum kölcsönözte a budapesti bemutatóra. A tárlatot magyar gyűjtemények ritkaságai egészítik ki. A korabeli török kultúráról számot adó kiállítás az év végéig tart majd nyitva, katalógusa magyar-angol-török nyelven jelenik majd meg. Kossuth Lajos halálának centenáriuma alkalmából többi között fotódokumentációs kiállítás nyílik Törökországban, egykori kütahyai lakóházában felavatják Kossuth Lajos mellszobrát. Ezenkívül magyar ■ filmhét, népművészeti kiállítás és hazai néptáncegyüttes törökországi vendégszereplése is a tervek között szerepel. A Magyarországon elhunyt II. Szulejmán 3-4 méter magasságú emlékművét a tervek szerint a Szigetvártól mintegy két kilométerre állítják fel, ahol a hagyomány szerint egykor a török tábor állt. Mozi-statisztika Budapest (MTI) - A Művelődési ég Közoktatási Minisztérium Film és Video főosztálya közzé tette a magyarországi filmforgalmazás 1993- as tényszámait. Ezért a hazai mozikban tavaly 15,2 millió néző váltott jegyet, csupán 2,4 százalékkal kevesebb, mint 1992-ben. Ez azt mutatja, hogy megállt a látogatószám már több éve tartó jelentős zuhanása. 1993 kasszasikere a Jurassic park című amerikai film volt, melyet a szeptemberi bemutatótól év végéig 897 ezren néztek meg, jegybevétele pedig 103 millió forintot tett ki. A legsikeresebb magyar filmnek Kol- tai Róbert Sose halunk meg című alkotása bizonyult. Ezt 209 ezren látták. A sikerlista 21. helyén állt, de csak amerikai filmek előzték meg. Tavaly összesen 178 filmet mutattak be a mozik: 20 magyar, 38 európai, 114 USA-beli és 6 egyéb tengerentúli produkciót. —RÖVIDEN---M egjelent a Független Alkotók Országos Egyesületének Visszhang antológiája. A kötetben szűkebb pátriánkat Belinszky Sándomé (Szerencs), Lindák Mihály, So- mossy Katalin, Vályi Nagy János (Miskolc) képviselik. A Mandorla Közművelődési Egyesület szervezésében ma, kedden délután 5 órától Pap Gábor művészettörténész Örökségünk, a nagy- szentmiklósi kincs címmel tart előadást a Zrínyi Ilona Gimnáziumban. Az Usui Alapítvány szervezésében Reiki I-es és Il-es tanfolyam, valamint ezoterikus iskola kezdődik Miskolcon. Érdeklődni és jelentkezni Kása László telefonszámán lehet: 46/337-079.