Észak-Magyarország, 1994. február (50. évfolyam, 26-49. szám)

1994-02-08 / 32. szám

1994» Február 8», Kedd Gazdaság ESZAIGMagyarország 7 A magyar textil amerikai piaca Washington (MTI) - Új, két évre szóló magyar-amerikai textil-meg­állapodást írtak alá pénteken Wa­shingtonban. Az egyezményt, amelyet magyar részről Furulyás Ferenc követ, a ke­reskedelmi képviselet vezetője lá­tott el kézjegyével, 1995 végéig sza­bályozza a magyar textilexportot. A megállapodás a kvóták emelése révén garantált piacra jutási felté­telt és a magyar kivitel legfonto­sabb termékei (köztük a női kabát és a férfi öltöny) számára méltányos exportnövelési keretet biztosít. Ha a magyar exportőrök élnek a lehető­séggel, az Egyesült Államokba irá­nyuló évi 65 millió dolláros magyar ruházati- és textilkivitel 10-15 szá­zalékkal is növekedhet. Furulyás Ferenc elmondta, hogy az egyezmény ugyan szavatolja a pia­ci-értékesítési kvótákat, de azokat ki is kell tölteni, ami viszont már a magyar exportcégeken múlik. Tájé­koztatása jelenleg nyolc termékka­tegóriában létezik mennyiségi kor­lát a magyar árukra: a kvótarend­szert több mint két évtizede vezette be az Egyesült Államok, s az utóbbi években fokozatosan enyhített raj­tuk. A kereskedelmi képviselet vezetője felhívta a figyelmet arra is, hogy a GATT uruguayi fordulójának lezá­rultával született nemzetközi egyezmény értelmében a textilkvó­tákat tíz év alatt világszerte fel fog­ják számolni.- A GATT-megállapodásból követ­kezően megszűnik a garantált piac­ra jutási lehetőség, és rendkívül élessé válik majd a verseny az ame­rikai piacokon is. Fel kell készülni rá, hogy az olcsó kínai, indiai és pakisztáni termékek igen kemény kihívást fognak jelen­teni-mondta. Az ÁV Rt. bontott Budapest (MTI) - Az ÁHami Va­gyonkezelő Részvénytársaság fel- bontotta a Burson-Marsteller Hun­gary tanácsadói céggel tavaly kötött szerződését - mondta Németh Jó- zsef, az ÁV Rt. pénzügyi igazgatója. Á szerződés felbontását nem a ve­gyes vállalat tevékenységével szem­beni elégedetlenség indokolta, ha­nem az, hogy a társaság év elején felülvizsgálta sajtótanácsadói szer­ződését és úgy vélte, hogy a terület megváltozott feladataihoz, és az idei üzleti tervhez újabb szerződés­re és megváltozott tevékenységre lesz szükség. Ezért hamarosan újabb pályázatot írnak ki a felada­tok elvégzésére, amire - megválto­zott feltételekkel - a Burson-Mars­teller is jelentkezhet. Németh József elképzelhetőnek tar­totta azt is, hogy több tanácsadó is a Burson-Marsteller sorsára jut, hi­szen az első negyedévben a társa­ságnál felülvizsgálnak minden ta­nácsadói szerződést és amennyiben ezek közül valamelyik nem felel meg az idei üzleti terveknek, azt módosítják, vagy felbontják és a te­vékenységre új pályázatot írnak ki. A PHARE-program és a számviteliek Budapest (ÉM) - Konzultációs és irányító munkabizottságot válasz­tott a napokban számviteli szakem­berek Budapesten megtartott szak­mai gyűlése. A bizottság kidolgozza annak az országos szervezetnek az alapelveit, melyet a PHARE-prog­ram támogatásával alakít majd a számviteli szakma. Ezt megelőzően - kedden - az adó- tanácsadók szakmai gyűlése válasz­tott hasonló munkabizottságot. A PHARE-program keretén belül ok­tóber elejére létrejöhetnek az adóta­nácsadók, a számviteli szakembe­rek és a könyvvizsgálók országos szakmai szervezetei. Ezek megold­ják e szakmák továbbképzési gond­jait, belső önszerveződését, kidol­gozzák az etikai kódexeket is. A PHARE a kezdeti finanszírozási nehézségeken kívánja átlendíteni e jellegzetesen piacgazdasági szerve­ződéseket. A szervezeteknek működésük har­madik évére kell majd megoldaniuk azt, hogy tevékenységük költségeit teljes egészében fedezzék a tagdí­jak. A PHARE 100-150 millió forin­tot kíván fordítani a magyar pénzü­gyi szakmai szervezetek kezdeti tá­mogatására. Hónapok óta nincs fizetés Pedig valaha szebb időket élt a Bodrogközi Á. G. Sárospatak (ÉM - B.Sz.L.) - Nem­rég aprócska hír adta tudtunkra, hogy végelszámoló biztost jelöltek ki a Bodrogközi Állami Gazdaságba- dr. Boncsér Géza személyében. A hírt sem megerősíteni, sem cáfolni nem tudta senki, hiszen már a tele­font is kikapcsolták a cégnél, de sok helyen még a villanyáramot is. így csak a személyes találkozás után kérdezhettem Boncsér Gézát, először is, hogyan került a zemplén- agárdi szövetkezet elnöke e félelme­tesnek tűnő végelszámolói posztra, másodszor pedig hogy valóban ilyen tragikus-e a valamikor jóhírű stabil gazdaság sorsa.- Még kilencvenkettő novemberé­ben egy hirdetésben olvastam, hogy csődmenedzser képzés indul, s eh­hez szakembereket toboroztak. Je­lentkeztem és egy sikeres vizsga után egy hónapos tanfolyamon ve­hettem részt, majd a PHÁRE-prog- ram keretén belül egy nyugati típu­sú képzés után szerződést kötöttem arra, hogy három év alatt legalább két megbízást vállalok el, ahol fel­számolás végelszámolás irányítása lesz majd a feladatom. Tavaly ápri­lisban végeztem, s január negyedi­kén kaptam az első megbízást az Állami Vagyonügynökségtől.- A második kérdésre - hogy milyen is a Bodrogközi Á. G. helyzete - azt tudom válaszolni, hogy bár­mennyire is tragikus, de nem re­ménytelen. A cég tulajdonképpen egy csődön már túl van, hiszen 1993 áprilisában sikeres csődegyezségre jutott a hitelezőkkel, de sajnos a megállapodásban foglaltakat nem tudták teljesíteni. Ezért tavaly no­vemberben a cég vezetése kérte a végelszámolással történő megszű­nést. A tönkremenetelnek - ahogy én kezdem érzékelni a működés alapján készült dokumentumokat - szóval a csődnek több oka is volt. Ezek közül talán a legdöntőbb egy objektív tény, hogy tudniillik az egész ágazatot megrendítette egy óriási piacvesztés. Az állami gazda­ság termékeit főleg keleti piacokra exportálta, ám ez a lehetőség négy éve gyakorlatilag megszűnt.- Ugyancsak nagy anyagi kiesés volt az állami támogatások megvo­nása, ami többmilliós nagyságren­dű volt évtizedek óta. Látok azon­ban egy harmadik okot is: itt több, mint másfél éve megbomlott a veze­tés. Nyugdíjazás, egyéb személyi okok miatt szinte koncepciótlanná vált a termelés. A gyümölcsöst bérbe adták- Ezt miből lehet megállapítani ilyen rövid idő alatt?- Abból, hogy volt például egy nye­reséges ágazat - a gyümölcster­mesztés, ugyanakkor a gyümölcsöst kiadták bérbe, a veszteséges állat- tenyésztést pedig tovább folytatták. Nem kell azt külön ecsetelni, ki ho­gyan kezel egy általa ideig-óráig bérbe vett ültetvényt. Arról nem is szólva, hogy árbevételhez a cég nem jutott, így a fedezeti összeget ugyan mi biztosítja? A vagyon eladásából juthattak csak árbevételhez. Meg­kezdődött tehát a vagyon felélése.- Hogyan lehet a működő képessé­get egyáltalán helyreállítani?- Először is: elkészítettük a mérle­get, megpróbáltuk felmérni a va­gyon állapotát. Tulajdonképpen egy gyorsított számviteli és vagyonfel- mérési szakasz kezdődött el január tizediké után. Ennek alapján dől el, hogy folytatható-e a végelszámolás, tehát számba véve a lehetőségeket, vissza tudom-e állítani a fizetőké­pességet, vagy pedig a felszámolást kell elkezdeni. Könyvszakértő vizs­gálja meg a mérleget, a vagyonálla­potot. Vizsgálja, hogy a leltár fedi-e a valóságot elsősorban számviteli Fotó: Fojtán László szempontból. És persze volt itt va­gyonértékelés, a megállapított ja­vaslatokat figyelembe vette a veze­tés, ellenőrzi, hogy a mérlegben megállapított vagyon mennyire fe­dezi a piaci értéket. Annyi már meg­állapítható, hogy a termelő tevé­kenységet lecsökkentette a vezetés, de ezt racionalizálás nem követte. Hiszen a hatalmas irodaház telje­sen felesleges, az általános költség továbbra is magas, nagy volt a mun­kabér kiáramlás. A 3800 hektáros gazdaságban valaha ötszáznyolcva- nan dolgoztak, ma száztízen. Há­rom hónapja munkabért egyszerű­en nem kap senki. A vezetők sem. A gazdaság sok telepén az áramot ki­kapcsolta az áramszolgáltató. Az irodákban fűtés, telefon már nincs. A szakember szerint két változat le­hetséges mindössze: vagy végelszá­molás, vagy felszámolás. Ha az előbbi út a járható, akkor egy éven belül a céget meg kell szüntetni mint jogi „személyt”, ha „csak” fel­számolás, akkor azt két éven belül kell befejezni. De hogy a működőké­pesség helyrehozható, azt talán bi­zonyítja a részegységeket máris vá­sárolni szándékozók népes hada... A vagyonügynökség haza tájáról MRP-szervezet alakul a Budapesti Vegyiműveknél Miskolc (ÉM) - A Budapesti Vegyi­művek Rt. részvényeinek 52,4 szá­zalékára kiírt tendert az ÁVÜ Igaz­gatótanácsa eredményesnek tekin­ti, s egyben hozzájárult ahhoz, hogy a részvénytársaságnál MRP szerve­zet alakuljon. Az adásvételi szerző­dés az MRP-vel köthető meg, az ár kiegyenlíthető készpénzzel, kárpót­lási jeggyel és E-hitellel is. A vevő kötelezettséget vállalt arra, hogy az elkövetkezendő öt évben másfélmil- liárd forintos beruházást hajt végre a cégnél. Három évig maximum 3 százalékos létszámcsökkenés követ­kezhet be. A Budapesti Közért Rt. jegyzett tő­kéjének 50 százalék+1 szavazatát kitevő, 305.010 eFt névértékű, álla­mi tulajdonú részvénycsomagjára kiírt pályázat lezárult, az IT ered­ményesnek nyilvánította azt, de az ajánlatok közelsége miatt versengő ajánlattételre hívta fel a pályázó­kat. A társaság jelenlegi szervezeti struktúrája megfelel annak a szak­mai koncepciónak, amely a privati­záció során a piaci versenyhelyzet javulását tűzi ki célul. így a társa­ság decentralizációjára nem került sor. A Kisalföld Füszért Kereskedelmi Részvénytársaság jegyzett tőkéje 341.000 eFt. A 75 százalékát kitevő, állami tulajdonban lévő részvény- csomagjának eladására kiírt pályá­zat lezárult. Az IT döntése értelmé­ben a Primi ni Tanácsadó és Befek­tető Kft., valamint a részvénytársa­ság MRP szervező bizottsága együt­tes, konzorciumban benyújtott pá­lyázatát fogadják el. A fizetés módja történhet készpénzben, kárpótlási jegyben és E-hitel igénybevételével. A Röltex Kereskedelmi Rt. a főváros egyik legjelentősebb kiskereskedel­mi hálózattal rendelkező társasága. Az ÁVÜ a társaságban 27.000 eFt névértékű elsőbbségi részvénnyel, 8.820 eFt névértékű törzsrész- vénnyel, valamint 213.000 eFt név­értékű kötvénnyel rendelkezik. Az Igazgatótanács döntése szerint a vagyonügynökség nyilvános egyfor­dulós pályázatot hirdet részvényei­nek és kötvényeinek megvásárlásá­ra. A vételár 10 százaléka csak kár­pótlási jeggyel teljesíthető. Eredményesnek nyilvánították a Hajdúsági Iparművek Rt. privatizá­ciós pályázatát. Győztesnek az IT az MRP-MBO-KEK Kft. alkotta konzorcium ajánlatát minősíti. A VPI szabályai szerint a privatizáció során a dolgozók által igénybe vehe­tő kedvezmény összege: 81.4 mFt. Komplex tájékoztatást adott az Ál­lami Vagyonügynökség ügyvezetése a kárpótlási föld kijelölésekről, va­lamint javaslatot tettek a pótlólagos kárpótlási földalap elkülönítésére. Az IT jóváhagyta az eddigi földkije­lölések mértékét azokban az esetek­ben, amelyekben az ÁVÜ és az FM között megállapodás jött létre. (Ez körülbelül 40 állami gazdaságot érint.) Az Igazgatótanács vélemé­nye szerint a kárpótlási törvény végrehajtása alapfontosságú, s az ÁVÜ minden esetben meg is próbál a követeléseknek megfelelő vagyont állítani. Nagyon lényeges kérdés, hogy ez ügyben a tárcák, az önkor­mányzatok is hasonlóan vélekedje­nek, hiszen az igény jóval nagyobb, mint a lehetőségek. A következő vállalatok, illetve rész­vénytársaságok pályázati felhívásá­ról döntött az IT: Alföld Füszért Rt., Baranya Megyei Tejipari Vállalat, Hajdú Megyei Tejipari Vállalat, Szombathelyi Tejipari Rt. és a Rép- celaki Sajtgyár Rt. A Vegyépszer Rt. szétválásával létrejött: Vegyép­szer Rt. állami tulajdonban lévő részvényeivel kapcsolatban és a Ti- szakécskei Gépgyár Kft., valamint a Salgótarjáni Vegyipari Gépgyár Kft. ÁVÜ tulajdonban lévő üzletré­szeinek értékesítéséről is jóváhagy­ták a részletes pályázati kiírást. A Baranya-Tolna megyei Tégla- és Cserépipari Vállalat és a Pest Vidé­ki Vendéglátó Vállalat Kft.-vé, a Miskolci Élelmiszerkiskereskedel­mi Vállalat és a Pátria Élelmiszer­kereskedelmi Vállalat, a Volán Tö­megáru és Bányászati Fuvarozó Vállalat, valamint a Kultúra Külke­reskedelmi Vállalat pedig részvény- társasággá alakult a tegnapi döntés élteimében. Az Üvegipari Művek, a Központi Bányászati Fejlesztési Intézet, az Építőipari Kivitelező Vállalat, a Győr Megyei Állami Építőipari Vál­lalat, a Baranya Megyei Tanács Magas és Mélyépítő Vállalat, a váci Élelmiszer Kereskedelmi Vállalat végelszámolásairól is született hatá­rozat. Személyi kérdésekről az Angyalföl­di Javító Karbantartó Kft. esetében döntöttek. Az ÁVÜ ügyvezetése javaslatot tett a privatizációs lízingtechnikával is pályázható vagyonügynökségi ré­szesedések meghirdetésére. Az Igazgatótanács hozzájárult a Nagy­atádi Gépipari Vállalkozó Rt., a Fi- te-Spect Film, Kép es Hangtechni­kai Gyártó Kft., a Zalagép Gép és Fémszerkezetgyártó Kft. és az Er- gonet Rt. pályáztatása során a lí­zingajánlatok fogadásához.----------JEGYZET------------­T ej, az Van... Szarvas Dezső Bizonyára tetszenek rá emlékezni, hogy úgy két esztendővel ezelőtt a tejtermelők és feldolgozók megállapodtak a tejtermelés 15 százalékos csökkentésében, majd ezt köve­tően tehenenként tízezer forint állami do­tációt fizettek ki annak, aki vágóhídra küldte az esetenként több tízezer, vagy száz­ezer forintot érő jószágot. Aztán, amikor a „bölcs”döntés következményeként vészesen csökkenni kezdett az állomány, üszőnként kétezer forintos úgynevezett „beállítási tá­mogatást” kapott, aki újra a jászolhoz ve­zetett egy jövendőbeli tejelő állatot. Ám ez úgy tűnik nem sokat segített, hiszen az ál­latállomány azóta is rohamosan csökken, az elm últ évben 75 ezerrel, azt megelőzően pedig valamivel több mint 60 ezerrel keve­sebb tehén szá molta tott össze az országba n. Ezek után a kérdés is kézenfekvő: van-e a hazai piacon elegendő tej és tejtermék? A vásárló tudja, hogy van, de szinte megfi­zethetetlen. A Földművelésügyi Miniszté­rium válasza természetesen az, hogy az egy­re csökkenő hazai fogyasztást fedezi a ha­zai tejtermelés. Ennek viszont ellentmon­danak azok a tények, hogy néhány megyé­ben, illetve városban tejporból készítik a te­jet, a vaj gyártásához pedig nincs elegendő alapanyag. Mindez persze magyarázha tó azzal is, hogy ilyentájt, a tél vége felé fogy- tánazöldtakarmány, ebből következőenpe- dig csökken a tejhozam. Apropó! Takarmány! Agrárszakemberek egyértelmű jelzéseket, véleményeket fogal­maznak meg manapság. Azt nevezetesen, hogy a következő években számolnunk kell a takarmány termelő területek, illetve az ál­latállomány drasztikus csökkenésével. Ar­ról van szó, hogy a tehéntartáshoz magá­tól értetődően hozzátartozik a takarmány- termelő terület is. „Egy tehén, egy hektár" -mondják mintegy szakmaievidenciaként a szakemberek. Nos, mint tudjuk, gőzerő­vel folynak a kárpótlási földárverések, s igen sok termelőszövetkezetnél az intenzív tejelő tehenészetek melletti földekre folyt a licit. A földek nagy része magánkézbe ke­rült, vagy kerül, megszűnt, vagy megszű­nik a tehenészetet ellátó takarmánybázis, előbb vagy utóbb de biztos, hogy vágóhíd­ra kerülnek az értékes tejelő jószágok. ÁRFOLYAMOK Budapest (MTI) - A kis tételben folyó kereske­déstől eltekintve 322 üzletben összesen 693,407040 millió forint forgalmat bonyolított le a Budapesti Értékpapírtőzsde a mai napon árfo­lyamértéken. A kárpótlási jegyre 21 promt és két opciós üzletet realizáltak. Nyitó ára 680 fo­rint, átlagára 681 forint, záró ára 685 forint volt. Kárpótlási jegy Tó'zsde Index (ideiglenes) febr. 7-én: 1829,66 -109,79 Hivatalos árfolyamok i Érvényben: 1994. február 7. Valuta Deviza Pénznem Vétel Eladás Középárf. Angol font 150,26 153226, 151,82 jwga íi-ank*';'" ÚTftírt 2SfuV ^ 2S2A7 . Finnmarka IS.12 18.46 18,19 Franeta frank ' 17.01 17.35 IT.njvjj Holland forint 53,45 52,49 51,95 ír font : 143.91 146,71 ' 145,49 Japan yen - _ 93,25 95,11 94,09 Kuvaiti dinar 341.11 347,77 ' 344,22 Norvégkorona 13.43 13.71 13,57 Osztrák sebük' 819.79 83609 827J7 Spanyol peseta* 71,33 ; 72,79 Svéd korona ^ 12,7-1 12,98; EcutKív? mís sw"!HF A megadott számok 1 egységre értendők, forint­ban *: 100 egység, **: 1000 egység 12,86

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom