Észak-Magyarország, 1994. január (50. évfolyam, 1-25. szám)

1994-01-06 / 4. szám

1994» Tanuár 6», Csütörtök Magazin ÉSZAK-Magyarország 13 Utolsó mahagónik Rio de Janeiro (MTI) - A Daily Journal do Brasil című Rio de Janei- ro-i újság közlése szerint törvényel­lenes favágással elpusztítják Brazí­lia utolsó mahagónifa-iiltetvényét a nyugati Amazon vidéken. Ha a faki­termelés folytatódik, a mahagónifák végleg eltűnnek az országból. A Fer­reira and Export Co. júfiiusban egy ezerhektáros területen kezdte meg a fa kitermelését. Négy hónap alatt 15 ezer négyzetméteres területen vág­ták ki a fákat, s a vállalat munkásai indián rezervációkon és szűz őserdő­kön át vágtak utat maguknak. Az Amazon vidékről évente több mint 1 millió köbméter mahagónit csem­pésznek ki - mondják a szakértők. Ez azzal fenyeget, hogy a fák 32 éven belül teljesen kipusztulnak. A leg­több fát az Egyesült Államokban és Nagy-Britanniában vásárolják meg. A mahagónit, amelynek kemény, sö­tétvörös fájából nagyszerű bútoro­kat készítenek, az illegális favágók köbméterenként 20 dollárért adják el a vállalatoknak. A vállalatok azu­tán köbméterenként 1500 dollárért szállítják külföldre az értékes fát. Minden mahagóni fa kivágásával 1450 négyzetméternyi őserdő pusz­tul ki - állapította meg egy állami szakértők által készített tanul­mány. Öregedő japánok Tokió (Reuter) - Japán lesz a legö­regebb társadalom 2025-re a világ gazdasági nagyhatalmai közül - hozta kedden nyilvánosságra egy ja­pán kormányjelentés. Ajelentés sze­rint akkorra a japán lakosság 25,8 százaléka 65 éves vagy annál idő­sebb lesz. Az Egyesült Államok sta­tisztikai felméréseit fölhasználó összehasonlító táblán 23 százalék­kal Németország népessége lesz a második e vonatkozásban. Őket kö­veti az Egyesült Államok 20, és Nagy-Britannia 19 százalékkal. A jelentés megemlíti, hogy Japán már most az első a születéskor várható élettartam tekintetében. A japán nők átlagosan 82, a férfiak 76 évig élnek. A tanulmány szerint a lakos­ság körében nő az általános aggoda­lom, hogy a jövő században a társa­dalombiztosítási rendszer képtelen lesz megbirkózni sokasodó feladata­ival. Egy 2300 ember körében vég­zett, közelmúltbeli felmérés szerint az emberek 70 százaléka fél, hogy a következő évszázadban a kormány nem tud majd megfelelő nyugdíjt biztosítani, vagy elegendő számú öregotthont fenntartani. A jelentés­ben szerepel még, hogy a megkérde­zettek 89 százalékát nyugtalanítja: idős korára esetleg nem tudja magát vagy házastársát ellátni. Sokan fél­nek, hogy betegségük ágyhoz köti majd őket. Lakodalom helyett rablótámadás Budapest (MTI) - A moszkvai rendőrök a minap lefüleltek egy be­törőbandát, amely áldozatait a há­zassági hirdetésekből válogatta. Egy fiatalember házassági hirdetést adott fel valamelyik fővárosi napi­lapban és várta a jelentkezőket. Alig telt el néhány nap a hirdetés megje­lenése után, és csörgött a telefon. Egy kellemes hangú asszony jelent­kezett és azt ajánlotta, hogy felkere­si a hirdetőt. Még azt is megkérdez­te, vigyen-e magával bort, vagy vide­okazettát, hogy kellemesen teljen az idő. Kisvártatva meg is érkezett a „menyasszony-jelölt”. Hozott egy bontott üveg vodkát - „utcán vettem és megnéztem valódi-e” - mondta. Megismerkedtek, koccintottak, s a naiv „vőlegény” el is szundított, ugyanis altató volt a vodkában. Ek­korjött a „menyasszony” csapata. A három fiatalember megkötözte az áldozatot és kirámolta a lakást. Ma­gukkal vitték a memóriás telefont is, amely „megjegyezte” az „ara” tele­fonszámát is. Elővigyázatosságuk ellenére is pó­rul jártak, mert a telefonszámot a rászedett fiatalember is megjegyez­te, s ezen a nyomon jutottak a ban­da nyomára. Ä „menyasszony” laká­sán tartott házkutatás során több tucat, házassági hirdetést tartalma­zó újságot találtak, amelyekben „kipipálták” a soron következő áldo­zatokat, illetve jelezték a rendőrök­nek a többi, hasonló módon kirabolt áldozatot. Szerencsére ez utóbbiak csak öten voltak. Metróval a Távol-Keletre Balogh Tibor Sok európai álmodozik egy kínai utazásról, de a távolság és természe­tesen a repülőjegy ára sokak számá­ra elérhetetlenné teszi - ahogy a kí­naiak saját országukat nevezik - a Középső Birodalmat. De ezeknek a párizsiaknak már megint szerencsé­jük van: nincs szükség a nyolcórás repülőútra, hanem mindenki szá­mára kínálkozik egy kényelmes, gyors és gazdaságos megoldás. Az útiterv nagyon egyszerű: a 7-es met­róvonal Tolbiac vagy Porte de Choisy állomásán a felszínre érkező utasokat máris egy miniatűr Hong­kong fogadja. A legtöbb kínai politikai menekült­ként érkezett a hetvenes években. Egyeseket a pekingi kommunista rezsim, másokat a vörös khmerek kambodzsai vérengzése, vagy a lao­szi katonai diktatúra késztetett a szülőföld elhagyására. A legtöbben a délkelet ázsiai országokból (Indoné­zia, Vietnam, Fülöp-szigetek) érkez­tek, ahol a kínai jelenlét egészen a XVII. századig nyúlik vissza. Párizs XIII. kerületi kínai közössége ezért korántsem egységes: a kantom, a hongkongi, vagy a tajvani eredetű kínaiak között kb. annyi a közös, mint egy dán és egy spanyol között. Ma a francia főváros lakosságának mintegy 10 százaléka ázsiai, nem számítva az illegálisan érkezőket és a vegyes házasságokban születő gyerekeket, ez a XIII. kerületi Chi­natown egyébként Európa legna­gyobb ázsiai közössége. A lábuk alatt politikailag is biztos szárazföl­det érző kínaiak azonnal bámulatos szervezőkészségről, kifogyhatatlan (belső?) energiáról és vállalkozó- kedvről tettek tanúbizonyságot. So­kan közülük elfogadták a franciák által lenézett munkákat, vagy éppen nem eredeti szakmájukban helyez­kedtek el. Tanárok, mérnökök, orvo­sok váltak ily módon fűszeresekké, lettek kézművesek, ékszerészek, vagy a legjellemzőbb, nyitottak ét­termet. Eredmény: csak a XIII. ke­rületben ma közel 200 kínai étterem működik, az Olympiades nevű bevá­sárló központ üzleteinek 60 százalé­kát kínaiak vezetik. Tömegével köl­töztek be Masséna és Ivry toronyhá­zaiba. A sors iróniája: a 15 évvel eze­lőtt ezeket a tornyokat az urbanisz­tika monumentális szörnyeinek tar­tották, csúnyák, ormótlanok és em­bertelenek, emellett túl drágák - nem is találtak bérlőre, üresen áll­tak a lakások. Ma, hála a kínaiak­nak, dinamikus lüktető városne­gyed, amelyben a vörös és az arany színek dominálnak. Elég egy kicsit sétálgatni ahhoz, hogy megérezze az ember a tengerentúl hangulatát, az utcákon kínai írásjelek világosítják fel a gyalogosokat, már akit felvilá­gosítanak, illatozó zöldségek, gyü­mölcsök vonzzák be a járókelőket az apró boltokba. A húsüzletben trófe­ákként lógnak a kacsák a polcokról, a cukrászda kirakatában ínycsik­landó banán- és kókuszpuding, zöld és rózsaszínű briósok tartóztatnak föl. Fakultatív programként ajánl­ható a Tang fivérek óriási szuper­market raktáráruházának megte­kintése, főleg a nem sterilizált orrú európaiak számára. Kalandozás a végeláthatatlan ismert és ismeret­len áruval túlpakolt részlegek biro­dalmában, szlalom a húshegyek és a laoszi kolbászok között, vegetáriá­nusoknak pedig a krizentémtea és a szójasajtok szigete nyújt menedé­ket. Mindenesetre van az egésznek egy kikötői dokk hangulata az áru­tömegekkel és az alacsony árakkal, hétvégeken egyébként az egész or­szágból járnak ide bevásárolni. Kul­turális sokk: a nagyon francia Pyrennéen kávéház bizony fájdal­masan viseli a tetejére épített pago­dát. Párizs már csak egy régi vaká­ció emléke: kínai fodrászok és utazá­si irodák, kung-fu filmekkel zsúfolt videoüzletek, aktuális ázsiai top-hit- sek szólnak a bárokban, egy-egy el­függönyözött üvegfal mögött kínai sakkot (Xiang Qi) játszó emberek sziluettjei. Egy felirat figyelmeztet diszkréten: csak klubtagok léphet­nek be! A játék az ázsiaiak szenve­délye. Póker, sakk, kártya, mindez nagy pénzekben. Butikok és étter­mek cserélhetnek gazdát egyetlen éjszaka alatt... Persze sok pletyka kering a kínai negyed körül, éppen ezért maguk az ott lakók szeretnék ezeket a mendemondákat eloszlat­ni. Egy biztos: nincsenek prostituáltak a toronyházak földalatti parkolói­ban, nincs maffia made in Hong­kong, nem esznek kutyát az étter­mekben. Egy városrész, nem több, nem kevesebb. Másrészt az is igaz, hogy a XIII. kerületi ázsiai közösség önmagában, önmagából él, sokan nem is beszélnek franciául. Zárkó­zott és kérdés, hogy egyáltalán akar- e beilleszkedni. Az asszimilációt me­reven elutasítják és minden erejük­kel életben tartják a hagyományo­kat. Egyesületeket szerveznek, a ki­csiket az anyanyelvre tanítják. Bár sok kínai ünnepli a karácsonyt fófo- gásként libamájjal az asztalon, amúgy francia módra, de azért az igazi látványos ünnepség a kínai naptár szerinti újévet köszönti feb­ruár elején. Aki pucérra vette a figurát Budapest (MTI) - Sylvester Stallo­ne megunta filmsikereinek helyét és idejét, a 21. században kívánja foly­tatni az életét. Legújabb filmjében kerül sor az időutazásra, miután a forgatókönyv szerint most megfa­gyasztják, a jövő században pedig majd kiolvasztják. Fantasztikus filmben persze, minden elképzelhe­tő. A stáb fantáziáját mindenesetre megbénította a látvány, amikor Stallone teljesen meztelenül jelent meg a forgatáson. A hatás, mint írták a lapok, elké­pesztő volt. Nem is folytatták a mun­kát, a rendezőnek végül is engednie kellett a stáb követelésének, így az­tán Stallone a bőrével azonos színű ágyékkötővel ébred a jövő század­ban. Ez a váratlan húzása tulajdon­képpen nem is igazi meglepetés, Syl­vester Stallone - mint emlékeztet­nek rá - filmes múltjában már volt meztelen alakítás: egy pornófilmben j átszőtt -, de erről nem szeret beszél­ni. Mint ahogy Kevin Costner, a Sharon Stone, aki kedveli a meztelen felvételeket Fotó: MTI Farkasokkal táncoló Oscar-díjas szí- nésze-rendezője is forgatott pucé­ran. Még a karrier kezdetén, állító­lag alkohol hatására rávették, hogy játsszon meztelenül. A film egyébi­ránt feledhető, de nem Costnemek. Ó ugyanis azóta már fél millió dol­lárt is ajánlott a producernek a kó­piáért, hogy aztán megsemmisíthes­se azt. A szuperszexinek mondott Sharon Stone, aki az Elemi ösztönben oly látványosan hívta fel magára első­sorban a férfinézők figyelmét, éppen az ellenkezőjét tanúsította Costner dollárokban is kifejezett utólagos szégyenérzetének. A legutóbbi film­jében ugyanis ragaszkodott ahhoz, hogy minél több olyan jelenet kerül­jön a kópiába, ahol meztelenül lát­ható. Ennyire lezser lenne? Akik is­merik, tudják, hogy nem erről van szó; Sharon Stone ügyes üzletasz- szony, aki megtanulta - például Ma­donnától -, hogy a csupasz bőrre bu­kik a közönség. Verdi eltitkolt gyermekei Róma (MTI) - Meglehetősen élénk visszhangot kapott az olasz sajtóban egy New Yorkban most napvilágot látott Verdi-életrajz. Érthető, hiszen a „Verdi” című vaskos biográfia szer­zője nem kevesebbet állít, mint azt, hogy az olasz függetlenség és sza­badságharc legendás alakja, az ope­ra halhatatlan nagysága két tör­vénytelen gyermeket is szívfájdalom nélkül a gondviselés szeszélyes ke­gyére hagyott. A szerző, Mary Jane Phillips-Matz a New York-i egyetemen működő Ver­di Tanulmányok Amerikai Intézeté­nek alapítója. Most megjelent köny­ve jó harminc éve, az Egyesült Álla­mokban és Olaszországban folyta­tott kitartó kutatások összefoglalá­sa. A majd ezeroldalas mű rendkívül gazdagon dokumentált, Phillips- Matz igyekezett minden, Verdi éle­tével kapcsolatban lehetséges hiva­talos iratot felkutatni. Az olaszok számára a legnagyobb meglepetést a törvénytelen gyermekek léte okoz­ta. A szerző szerint, amikor Verdi szülővárosában, Bussetóban a köz­nyelv legnagyobb megbotránkozá­sára élettársi kapcsolatba lépett Giuseppina Strepponi szoprán éne­kesnővel, már egy törvénytelen gyermek apjának mondhatta ma­gát. Egy ismeretlen szolgálólány volt az anya. A Giuseppe névre keresztelt kisfiú 1850-ben született meg és azonnal egy cremonai árvaházba került. Ké­sőbb egy bussetói család fogadta örökbe. Apjával csak annyiban ke­rült kapcsolatba, hogy Verdi egyik ismerősének alkalmazottja lett. Ha­marosan Giuseppina is teherbe esett. Phillips-Matz egy kislány nyo­mára bukkant, aki 1851 áprilisában született, Santa Streppini nevet kapta és szintén a cremonai árva­házba került. Ót is egy Verdit isme­rő házaspár fogadta örökbe. Giusep­pina még mielőtt megismerte volna Verdit, már szült - legalább két kü­lönböző apától - négy gyermeket: az egyiket holtan hozta világra, a má­sik háromról pedig lemondott. Phil­lips-Matz óvatosan bánik a követ­keztetések levonásával, de úgy véli, hogy a törvénytelen gyermekek egyikének, vagy mindkettőjüknek léte vezetett ahhoz, hogy 1859-ben Verdi feleségül vette Giuseppinát. Dinoszauruszban szegény ország Tokió (MTI) - A fizetőképes japán piacot valósággal elárasztják az ős­lénymaradványok, a dinoszaurusz­csontvázak, amelyek jelentős része csempészés útján kerül a szigetor­szágba. Japánban ez idáig csak dino fogakat, az őslény mellső végtagjai­ból származó csontokat sikerült ki­ásni a régészeknek, felfokozott tehát a kereslet a dinoszauruszok iránt, főképp azóta, hogy Spielberg Ős­lénypark című filmje kasszasikert aratott a mozikban. A japán múzeu­mok azonban nincsenek olyan hely­zetben, hogy ellenőrizzék, vajon a maradványokhoz töivényes úton ju­tottak az eladók, ehhez sem szakér­tőjük, sem pénzük nincs elég. A ja­pán rendőrség lefoglalt nemrégiben 18 darab, Ausztráliából becsempé­szett, 600 millió éves maradványt, amelyet tokiói és kiotói gyűjtőknek ajánlottak föl ausztrál turisták. A múzeumok nem közvetlenül jutot­tak az egyenként is több miihó forin­tot érő leletekhez, hanem japán köz­vetítőkön keresztül. Az amerikai ha­tóságok tavaly eljárást indítottak egy japán magánmúzeum ellen, amiért az a feltételezések szerint 15 millió forintnak megfelelő összegért vásárolt meg egy Dél-Dakotában ki­ásott triceratopuszt. Gyilkoló gyermekkezek Washington (MTI) - Talonda Lanier alig hat­éves. Az ősszel történt, hogy a mamájával ha­zafelé tartott a 40-es autósztrádán Észak-Karo­linában; a gépkocsi hátsó ülésén összekupo­rodva aludt. Váratlanul egy fehér Ford Escort vágódott melléjük, és az utasülésről tüzet nyi­tottak rájuk. Éppen egy betonúid alatt halad­tak: a hat pisztolylövés mennydörgésként vissz­hangzott a katlanban. Talonda nyöszörögve ri­adt fel: - Mama... Mama. Az édesanyja hátra­nézett, és döbbenten látta, hogy a kislány szá­ja sarkából vér szivárog. Talonda életben ma­radt, de mozogni többé sosem tud már. A tette­sek kamaszok voltak: nem haragudtak ők sen­kire, csak éppen a világra; kalandra vágytak. Chicagóban az év utolsó hetében emberölés vádjával került a bíróság elé egy tízéves fiú. A vádirat szerint halálra rugdosta egyéves kishú- gát, aki sírásával nem hagyta, hogy a tévét néz­ze; szülei rábízták, amíg elintézik a bevásár­lást. Az amerikai sajtóban se szeri, se száma a hasonló rémtörténeteknek. A gyermekbűnözés ijesztő méreteket ölt. Nem véletlen, hogy a The Washington Post újért számában három teljes oldalt szentelt a jelenségnek. Önmagukban már az adatok is félelmetesek. 1992-ben csak­nem száztízezer kiskorút tartóztattak le súlyos bűncselekmény - gyilkosság, emberölés, nem erőszak, rablás - elkövetésének a vádjával; csaknem 50 százalékkal többet, mint 1982-ben. Ám ami igazán iszonytató: azoknak a kilenc éven aluli gyermekeknek a száma, akik hason­ló tetteket követtek el, ugyancsak 60 százalék­kal emelkedett, és 1992-ben meghaladta a más­fél ezret. Tavaly az Egyesült Államokban 2500 gyermek életét oltották ki erőszakos úton; az adat 67 százalékos növekedést jelez 1986-hoz képest! Csupán Washingtonban több mint nyolcvan gyermek vesztette életét bűncselek­mények következtében, másfélszer annyi, mint hat évvel ezelőtt. - Az irányzat kristálytiszta. Évről évre egyre több gyerek lesz bűneset áldo­zata, és egyre több gyerekből lesz bűnöző - írta egy szakértő. Áz okok sokrétűek. A fővárost délkeletről átka­roló Prince George megyében az 1992-93-as tanévben 246 lőfegyvert koboztak el az iskolák­ban. Az idei tanév első négy hónapjában azon­ban már ennél is többet! Elsőként az amerikai államok közül Virgina az új évtől bűncselek­ménynek nyilvánította, ha egy kiskorúnál tá­madófegyvert találnak. A statisztikai adatok szerint a gyerekek által elkövetett emberölések túlnyomó zömét lőfegyverrel hajtják végre. (Emberölésért mellesleg tavaly több mint 2500 kiskorút tartóztattak le; számuk meghárom­szorozódott 1982-höz képest.) A gyerekbűnözés egyéb gyökereinek feltárásához érdemes idézni az adatsorokat. A vizsgálatok szerint a súlyos bűncselekmény elkövetéséért börtönbe került kiskorúak csaknem kilencven százaléka állítja azt, hogy kisgyermekként nap mint nap erő­szaknak volt kitéve, amibe éppúgy beletarto­zott az állandó, brutális ütlegelés a szülők ré­széről, mint a kínzás és a szexuális molesztálás. -A kiegyensúlyozott családi élet megszűnte, az apa és az anya óvó kezének az ismeretlensége, a példát állító, a rendezett élet felé utat muta­tó szülői magatartás kiveszése igen jelentős részben hozzájárult a gyerekbűnözés robba­násszerű megugrásához - vélekedik a Család- kutató Intézet igazgatója. A száraz statisztikai adatok megint csak önmagukért beszélnek. Öt­ven évvel ezelőtt szinte az öt százalékot sem ér­te el azoknak a nőknek az aránya, akik úgy szülték meg gyermeküket, hogy nem voltak férjnél. 1992-ben azonban már minden harma­dik gyermek (azaz több mint 240 000 kisember) olyan „családban” látta meg a napvilágot, ahol az anya egyedülállóként vállalta a szülést. Ám ennél is megrázóbb, hogy fekete bőrű nők ese­tében ez az arány már meghaladta a 65 száza­lékot! A Harvard Egyetem szociológus pro­fesszora szerint ha ez az irányzat folytatódik, akkor országos szinten az ezredfordulóra a szü­lő nők negyven százaléka egyedülállóként hoz­za majd világra gyermekét, a fekete bőrű nők­nél pedig több mint nyolcvan százalékos lesz az arány. Apadnak a folyók Párizs (MTI) - Az elmúlt két hét áradásai után kedden Franciországban megkezdődött a fo­lyók általános apadása. E tekintetben csak az ország délnyugati része a kivétel: itt a Charen­te folyó most lépett ki medréből, elöntve Sain- tes városának több negyedét, s teljesen elzárva a külvilágtól néhány környékbeli falut. A tető- zés csak csütörtökre várható. A másik nagy délnyugati folyó, a Dordogne ese­tében végre stabilizálódott a helyzet, de így is több település áll víz alatt. Az ország többi ré­szén viszont javultak a körülmények. Lyonnál a Rhone szintje 20 centiméterrel csökkent, Pá­rizsnál pedig a Szajna—bár még mindig maga­san áll - nem fenyeget egyetlen lakónegyedet sem. Apadnak a folyók az, elmúlt hetek nagy áradásainak színhelyén, Északkelet-Francia- országban is. Időközben mind többen vonják kétségbe, hogy a decemberi áradások kataszt­rofális hatásait csak a sok eső okozta volna - Korábban is voltak hatalmas esőzések, de ak­kor a folyók szintje nem emelkedett meg ennyi­re - mondják a szakértők

Next

/
Oldalképek
Tartalom