Észak-Magyarország, 1994. január (50. évfolyam, 1-25. szám)

1994-01-03 / 1. szám

6 ÉSZAKtMagyarország Kultúra 1994. Január 3., Hétfő-----------APROPÓ-----------­V iszlát, Fridi! Brackó István A műsorvezető otthagyta az előkelő és ele­gáns társaságot, s elegánsan távozott. Bent folyt a pezsgő, a zene szólt, a párok táncol­tak. Friderikusz Sándor vette a kabátját, s lelépett. Távozását látványos tűzijáték kí­sérte. Agyő, Fridi! Egyelőre ez volt az utol­só show. A közvéleménykutatók majd ki­mutatják, hogy hányán ültek a képernyő előtt, milyen volt a tetszést index, hányán ragadnak tollat, telefont, utólag. A nagy ko­médiás most sem tréfált. Most is tartotta magát korábbi ígéretéhez. A Friderikusz magazin 5. számában ol­vasható egy (ön?)interjú. Válasz a miért?- re. „..Ahogy a levelemben is írtam Nahlik alelnöknek, belefáradtam a csatározások­ba. Ugyanakkor hozzá kell tennem, hogy három éve minden áldott napom napi 16-18 órában a show körül forog... Csak megerősíteni tudom: a show-t NEM HA­GYOM ABBA, csupán SZÜNETELTE­TEM. A munkatársaimmal tréfásan azt mondogatjuk magunk között, hogy a jelszó: SZŰK... Szeptemberben Újra Kezdjük."Az olvasó most csalódni fog, mert itt és most nem a parádés finálét elemezzük, s nem ló­báljuk meg sem a tömjénező, sem az ördög­űző füstölőt. Búcsúzáékor szűkszavú az em­ber, s vagy érzelmes, vagy indulatos. Ma­radjunk a tényéknél. Dr. Friderikusz Sán­dor 1993. október 8-i keltezéssel levelet írt a Magyar Televízió álelnökének. „... A követ­kező év januárjától nem kívánom folytatni televíziós tevékenységemet sem a Frideri­kusz Show-ban, sem Az én mozim című produkcióban. Pontosabban szólva: jó pár hónapra-ahogyan Ti szoktátok használni a terminológiát más műsorok esetében - ’szüneteltetem’ teljes televíziós tevékenysé­gemet 1994 januárjától....” Halgattassék meg a másik fél is, válaszlevelének utolsó bekezdése idézésével. Dr. Nahlik Gábor ok­tóber 11-én írta: „... Azért ha újra itthon akarsz sztár lenni, akkor a következő száz­milliót nem sajnáljuk Tőled. Örülni fogunk a sikereidnek, szívesen megnézünk egy be­szélgetős műsorban, ha hazanézel. Drukko­lok, hogy egy magyar, a világ garabonciá­sa legyen.” A párbajjal fólérő levél, illetve golyóváltás a már idézett magazinban olvasható. Bizo­nyára bevonul a hazai sajtótörténet kurió­zumai közé. De most nem az érdekes. Kard a hüvelyben, pisztoly a tokban. A varázsló eltette pálcáját. Viszlát, Fridi!-------------TÉKA-------------­K ettőspont Miskolc (ÉM - H. S.) - A minap az utcán kar­csú, elegánsan fekete borítójú kötetet nyomtak a markomba. Vass Tibor írta és Urbán Tibor rajzolta. Két ifjú ember, akik zavarbaejtő dolgo­kat közölnek a világról, közérzetükről. Feladják a leckét, mert ezeket a hangulatokat, emlék­morzsákat, szösszeneteket istenkísértés, egy­szerűen lehetetlen lefordítani az értekező pró­za nyelvére. Mégis megkísérlem áttörni a gene­rációs gátat, amely nemzedékem és a posztmo­dem között feszül. Alapfeltevésem az, hogy at­tól mert nem (mindig) értem őket,'még igazuk van (lehet). Próbálom előhívni a tudatomból a huszonéves magamat. Nos, nagyon nem tet­szett a(z akkori) világ! Két kézzel téptem volna a rácsokat, üvöltve, s személyes sértésnek vet­tem, hogy körülöttem mindenki hallgat, sőt en­gem csitít. Már tudom, hogy a rácsok mozdítha- tatlanok: bennünk vannak, s csak morgolódok, motyogok magamnak. Elég rosszkedvű a világ nélkülem is, minek szaporítani a szót? De egé­szen más dolog, ha a fiatalok fogalmazzák meg újra a világot. Hiába szeretném egy picit kemé­nyebbnek, akár harcosabbnak látni őket, ha ők kitérnek a küzdelem elől. Mintha a világ me­gint (csak) hangulat lenne, amolyan ezredvégi hulló falevél. Ez (már? még?) nem Ady „minden egész eltörött” - keserves fogcsikorgatása. Ret­tenetesen hiányzik (egy új) Ady líránkból, közé­letünkből! A Magyar Ugar töretlen, s égig nyúl­nak a gizgazok. De a mi Tiborcaink szelíd em­berek nem dühösek, csak undorkodnak. Majd eljön az ideje annak is, amikor szószedetet ké­szítenek Vass Tibor verseiből (is), s az ered­mény meglepő lesz. Félbeharapott, sután elka­pott (vers)mondatok ezek amelyek nem törőd­nek az olvasóval. Jószerével nem is számítanak rá. Ettől lesz a vers rejtvényszerű, de koránt- sém megfejthetetlen, „érthetetlen”. Sőt! Gyaní­tom, sokakat éppen az riaszt (el) ettől a (mai) lírától, hogy félünk megfejteni, szembenézni a posztmodem didergő magányával, kétségbee­sésével. Csak egyről nem feledkezhetünk meg: ezt a világot tőlünk örökölték, s ők a mi fiaink... Egy kisváros könyvtárában Szerencs (ÉM - Cs. L.) -1953. júli­us 1-én kezdte meg működését Sze­rencsen a járási könyvtár, helyileg a község peremén egy művelődési ház jellegű épület egyetlen termében, melynek alapterülete 48 négyzet­métervolt. Induláskor 3680 könyvet tartottak nyilván. Hányatott sorsa - többszöri költözködés - után 1990. október 23-án, a köztársaság kikiál­tásának napján került remélhetőleg végleges helyére, a Rákóczi-várba. Ez a nagy múltú, patinás épület 950 négyzetméter alapterülettel kultu­rált és méltó helyet biztosított a vá­ros könyvtárának. Várhelyi Gyulát, a Városi Kulturális Központ igazga­tóját faggatom a könyvtár életéről és munkájáról. , □ Igazgató Úr, jelenleg mennyi könyv áll az olvasók rendelkezésére? • Körülbelül 57 ezer kötet, de az új­donságok beszerzése ellenére is 1990-től évente több mint ezer kötet­tel csökken. Az elmúlt évben 1551 kötet gyarapodással szemben 2846- ot töröltünk az állományból, ez vár­hatóan ez évben is hasonló módon alakul. Kiselejtezésre kerültek a té­mában elavult, propagandisztikus, valamint az erősen megrongálódott könyvek. □ Mi történik ez utóbbiakkal, hiszen tartalmuk változatlanul értékes? • Nem dobjuk el őket, hanem fela­jánljuk az olvasóknak 20 forintos egységáron. Ma már igen drágák a könyvek, például a gyermekiroda­lom ára 1992-ben 300 százalékkal emelkedett, ezért igen nagy sikere van ezeknek az évente megrende­zett akcióknak. így azok is hozzájut­hatnak kedvenc olvasmányaikhoz, akiknek anyagi helyzete az elmúlt évek során erősen megromlott- gon­dolok itt a nagycsaládosokra, nyug­díjasokra, valamint a munkanélkü­liekre. □ Évente kb. mennyit fordítanak könyvvásárlásra? Ki finanszírozza, van-e adományozó? • A városi önkormányzat tartja fenn az intézményt. Évente több mint fél­millió forintot fordítanak a könyvál­lomány gyarapítására. A mai árak­hoz képest persze ez nem sok, de ah­hoz elég, hogy az érdeklődést ki tud­juk elégíteni. Nincs beiratkozási díj, úgynevezett pártoló tagság van, mindenki saját anyagi lehetőségétől függően ajánl fel bizonyos összeget. Ez természetesen nem jelentős nagyságú (50-től 1000 forintig ter­jed), de úgy gondoljuk, ezáltal az ol­vasó méginkább magáénak érzi a könyvtárt. Ezenkívül ajándékba kaptunk testvérvárosunkból, Ggei- senheim-ből 300 német nyelvű köte­tet. Ugyanakkor mi ajándékoztunk Rozsnyónak, partnervárosunknak 20 ezer forint értékben magyar nyel­vű könyveket. □ Az évek során hogyan alakult a könyvkölcsönzők száma? • A lakosság csökkenő könyv és fo­Budapest (MTI) - Európa huszon­négy országának, huszonnégy nem­zetközi rangú, sok esetben világhírű művészének közössége az Európa 24, amely nem érdek-, hanem érték­orientált módon, nem felülről szer­vezetten, hanem belülről, öntisztító fegyelemmel, állandó megújulással működik - mondta Donhál Tibor, az Európa 24 nemzetközi képzőművész csoport elnöke. Az egri festőművészt a csoportról, s a művész-létről kér­deztük. □ Mi a jelentősége a 24-es számnak ? • Ezzel a számmal kívántuk a mű­vészettörténetben is diszkréten, de határozottan megörökítem azt a tényt, hogy Magyarország a 24. dek­laráltan is elfogadott tagja az Euró­pa Tanácsnak. Szeretnénk létrehoz­ni a nemzeti tagozatokat is. Magyar- országon Hungária 24 a neve. Ke­rékgyártó István művészeti kriti­kussal úgy építettük fel, hogy hatá­rainkon belül és határainkon túl élő reprezentáns képzőművészek is tag­jai legyenek a tagozatnak. Hat or­szág művészei vannak így jelen. Az Európa 24 forgószínpad szerint mű­ködik, minden évben más ország ad helyet a rendezvényeknek. Nagy örömöm, hogy hazánk talán egyet­len igazán modem képtárából, a szombathelyi képtárból indult útjá­ra, és jelenleg Németországban van előkészítés alatt egy nagy kiállítás. A Hungária 24 is bemutatkozott már ez év tavaszán a debreceni KLTE díszudvarában. lyóirat vásárlásával egyidőben évek óta nő az olvasói létszám. Ezenkívül igen nagy csáberőt jelent a látoga­tóknak a megnyerő hangulatos kör­nyezet is. Az elmúlt évben 2188 bei­ratkozott olvasója volt, ebből felnőtt 1240, gyermek 948, s mintegy 49 ezer kötetet kölcsönöztek ki. A me­gye 15 városát figyelembe véve nincs mit szégyenkeznünk, inkább büsz­kék lehetünk arra, hogy a lakossá­gunk 21,4 százaléka az olvasónk, a megyei átlag 15 százalékkal szem­ben. Ezzel az aránnyal a megye vá­rosai között a harmadik helyen ál­lunk Edelény és Sárospatak után. A helyzet ebben az évben sem romlott. Életkort tekintve a 18-35 év közöt­tiek és a 60 év felettiek arány a na­gyobb, a 40-50 évesek viszonylag ke­vesebben vannak. A felnőtt-, a gyer­mek-, illetve a zenei könyvtár folyó­irat olvasójába kb. 200 féle időszaki kiadvány jár, ezek iránt is az érdek­lődés fokozatosan növekszik. □ Mostanában milyen jellegű köny­veket kölcsönöznek leginkább, mi ér­dekli városunk irodalomkedvelő pol­gárait? • Elsősorban azok az írók, akiknek művei az elmúlt 40 év folyamán nem jelenthettek meg. Nőtt az igény a vallásos, a misztikus, az elvont iro­dalom iránt. Igen nagy a krimiked­velők tábora is. Jelentős szakirodal­mi állományunk van, hétvégeken sok főiskolás, egyetemista keresi fel ezért könyvtárunkat. Enciklopédi­ákból, lexikonokból gazdag a kíná­lat, mondhatnám, igazi kincsesbá­nya. S nem utolsósorban a gyerek­mesék is nagyon keresettek. QAz olvasáson kívül milyen progra­mokkal járulnak hozzá az emberek műveltségéhez? • Elsősorban a klasszikusnak mondható könyvtári rendezvények­kel: író-olvasó találkozóval, szavaló­versennyel, a nyári olvasottsági ver­□ A művészvilág hogy fogadta ezt a csoportot? Nagy az irigyek tábora? • A közelmúltban érettségi találko­zón voltam, s azt kérték az osztály­társaim, én is meséljek magamról valamit. Azt mondtam: a lényegte­lent úgyis ismeritek rólam. A lénye­ges meg úgysem érdekel sokakat. Azért elmondhatom: van feleségem, és van szeretőm is. De olykor-olykor velük sem tudunk mindenben szót érteni. Hogy tudnának akkor a mű­vészek szót érteni egymással? Olya­nok, akik más irányban elkötelezet­tek. Kiforrott művészegyéftiségek- ről, karakterekről van szó, még a csoporton belüli vélemények is kü­lönbözőek. De ez így természetes. Egy biztos: a Hungária 24 nem akar kizárni, még csak el sem akar hatá­rolni. A magyar művészet kereszt- metszetét akarja adni. □ Festőművészként hogy látja: mer­re tart a magyar képzőművészet? • Azt hiszem, valami olyasmi törté­nik a művészetben, mint ami a tár­sadalomban. Keresi mindenki a sa­ját boldogulását, de aki ezen is túl­lát, az jó minőségű műtárgy megal­kotására törekszik, amely nem szükségképpen függ össze rövid éle­tű divatokkal, hanem az időtállósá­got próbálja bizonyítani. □ Ezt az útkeresés ön hogy éli meg? • Napi harminckét szem gyógyszer­rel. Azt hiszem, ez elég tömör válasz. De nem olyan régen Kerényi József építészbarátomat hívtam telefonon. Köztudott, hogy Nagy László, a Tej­sennyel. Utóbbit már 26 alkalom­mal rendeztük meg. Évente kb. 150 gyereket mozgósít, mindig az évfor­duló jegyében írjuk ki az elolvasan­dó műveket, tudatosan kihagyva az iskolában kötelező irodalmat. A gyermekkönyvtári részlegünkben rendszeresen mesedélutánokat, me­seposztókat tartunk. A videokor- szak ellenére hihetetlenül tudják él­vezni a kicsik a megjelenített mese­figurákat a meseposztón. A gyer­mekkönyvtár egy éve a „Kölyöklap” című újsággal is jeleskedik, mely or­szágos elismerést váltott ki. Az elsők között az országban - munkájuk elismeréseként - az UNESCO mel­lett működő IFLA-tól (Könyvtáre­gyesületek Nemzetközi Szövetsége) 1000 dollárt nyert, mely összeget if­júsági könyvek beszerzésére fordí­tottunk. A nemrégen megalakult Ze­nei Klubbal úgy érzem a város kul­turális palettáját színesítjük. Gaz­dag programjaival, mint például a komolyzenei koncertlátogatások Miskolcon, budapesti operaházi ki­rándulások, sokaknak szereztünk örömet. □ Mik a terveik az idei, az 1994-es esztendőre? • Természetesen elóadóestéket szervezünk. Ebben az évben Mohai Gábor estje, nagyon sikeres volt, őt újra meghívjuk. Kossuth halálának 100. évfordulóját a monokiakkal együtt ünnepeljük meg. 450 éve szü­letett Rákóczi Zsigmond, valamint 10 éve újra város Szerencs. E két je­lentős évfordulóra szeretnénk bibli­ográfiákat megjelentetni, helytörté­neti anyagot feltárni. A mai haladó szellemnek megfelelően üzleti-infor­mációs részleget akarunk létrehoz­ni. A Zenei klub jövő évi programjai között szerepel többek között a „Kedvenc lemezeim” sorozat beveze­tése, valamint kedvenc operák vi- deovetítése. úton túli tájakon bolyongó költőki­rály szülői háza omladozóban van. Megpróbáltam mozgósítani a ma­gyar értelmiség színe-javát abból a célból, hogy megmentsük az idők­nek, templomként. Ebből az alka­lomból beszéltem Kerényivel is, akit úgy ismertem, mint a kidönthetet- len tölgyfát. Csak annyit tudott mondani: „most hoztak ki a kórház­ból, infarktus után vagyok”... Hát én is valahogy így... □ Miként vélekedik a művészet mece­natúrájáról? • Nehéz dolog beszélni arról, ami nincs. Jelenleg olyan tévhit tombol, miszerint az állami mecenatúra gyakorlatilag teljesen megszűnőben van, és számolni kell azzal a ténnyel, hogy nincs meg az a kulturált polgá­ri középréteg, amely megfelelő me­cénása lenne a kvalitásos művészek­nek. Ez nem jelenti azt, hogy Magyar- országon nincsenek képvásárlók, de ezek a képvásárlók általában a mi­nőség alatti dolgokra vevők, vagy a régiséget keresik. Két tendencia igyekszik a felszínre. A nem mindig mélyen gyökerező egyénieskedő, modemkedő, mindenkori avantgárd és egy rettenetes konzervativizmus. □ Hogy látja a sznobériát? • A sznob nem ártalmas, mert előbb- utóbb, ha kiműveli magát, pozitív értékű mecénássá, kultúrafogyasz­tóvá válik. De van egy alantas szno- béria, ez úgy értendő, hogy kellő mű­veltség hiányában még azt sem tud­ja, hogy mire kell sznobnak lenni. Rádiós újdonságok Budapest (MTI) - Rendszeres mű­soridőt kapnak a pártok januártól a Kossuth adón - tájékoztatta Katona Terézia megbízott műsorigazgató az MTI-t. Szombat délelőttönként, az Ismét a javából című műsor második órájában a parlamenti és a parla­menten kívüli pártok elnökeié lesz a mikrofon. A sorrendet a pártatlan­ság jegyében sorsolással fogják el­dönteni, hiszen a választási küzde­lemben azok a pártok kerülhetnek hátrányba, akik a műsorsorozat ele­jén szerepeltek-vélte a műsorigaz­gató. Elmondta még, hogy átmenetileg szünetel a nyelvleckék késő esti is­métlése, mivel erre a műsorszer­kesztők előnyösebb, hallgatottabb műsoridőt keresnek. Jövőre el akar­ják kerülni a Kossuth URH negye­dik adóként való működtetését, hi­szen ennek vételi lehetőségei korlá­tozottak - közölte Katona Terézia. A Petőfi adón február hetedikétől terveznek kisebb változtatásokat. Dénes Gábor adófőszerkesztő első­sorban a szolgáltató jellegű műsorok bővítését tervezi, így a Szociomű- hely szerkesztősége szerdán és pén­teken délután egy-egy plusz műsor­ral jelentkezik, kedden és vasárnap pedig újdonságként egészségügyi magazinműsort sugároz a Petőfi. Bővítik a hírműsorokat, minden reggel 8 órakor is mondanak híre­ket, valamint ugyancsak lesz Útin- form- és Fővinform-tájékoztató. Történelemről Budapest (ÉM) - Mítosz és történe­lem címmel országos vetélkedőt ren­deznek gimnáziumi, szakközépisko­lai illetve szakmunkásképzőbe járó tanulók számára. A vetélkedő célja, h°gy gyarapodjék a fiatalok törté­nelmi ismerete, erősödjön hazasze­retetük, nemzeti érzésük és magyar­ságtudatuk. Az 1993/94-es tanévre meghirdetett vetélkedő témaköre: A magyarság őstörténetének és hon­foglalásának mítoszai, legendái, ha­gyományai. A vetélkedő csapatver­seny, egy csapat három főből áll. Je­lentkezni január 10-ig lehet a követ­kező címen: Honismereti Szövetség, 1250 Budapest Pf. 23. Stilisztika Miskolc (ÉM) - A Borsod-Abaúj- Zemplén Megyei Pedagógiai és Köz- művelődési Intézet kiadásában megjelent Török Ferenc: Stilisztika és verstan lírai művek elemzésében című könyve. A szerző több évtizedes tanári pályáj ának tapasztalatait fel­használva, a középiskolában taní­tandó művek elemzésén keresztül közelít a verstan kérdéseihez. Úgy rendszerez, hogy közben kitér az adott műalkotás adott szemponton túlmutató megközelítési lehetősége­ire is. A kiadvány beszerezhető a B.-A.-Z. Megyei Pedagógiai és Köz- művelődési Intézetben. Miskolc, Andrássy u. 96. Kasszasikerek Hollywood (MTI) - Új rekordbevé­telt könyvelhetnek el az idén az amerikai filmszínházak, bár az öt- milliárd dolláros álomhatárt nem si­került átlépniük.1993-ban 4,98 mil­liárd dollárt hagytak ott a mozira­jongók a filmszínházak pénztárai­ban, hét százalékkal többet, mint ta­valy. Ami a legtöbb pénzt hozó filmek lis­táját illeti, toronymagasan Steven Spielberg alkotása, a Jurassic Park vezet 338 millió dolláros hazai bevé­tellel. A második helyen áll - fele annyival - a Harrison Ford főszerep­lésével készült A szökevény, majd A cég és a Szerelem hullámhosszán következik. Regöscserkészek Miskolc (ÉM) - A 19. Bükk Cser­készcsapat regöscserkészei a kará­csonyt megelőző héten ellátogattak az Erdész utcai református óvodába, hogy ott előadjanak egy betlehemes játékot. Egy 1912-15-ben gyűjtött anyagot elevenítettek fel, amely sze­repel az 1924-ben kiadott Nagysza­lontai gyűjtésben. Annak idején ma­ga Kodály Zoltán jegyezte le az éne­keket, s részt vett a szerkesztésben is. A kisóvodások áhítattal hallgat­ták a veretes szavakat, majd nagy közös játék után búcsúztak a vendé­gektől. A művészet és mecenatúra Kincseket rejt a vár, s benne kin­cseket a könyvtár is Fotók: Farkas Maya

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom