Észak-Magyarország, 1994. január (50. évfolyam, 1-25. szám)

1994-01-03 / 1. szám

1994- Január 3., Hétfő Gazdaság ÉSZAIGMagyarország 7 Módosuló szabályok Miskolc (ÉM) - Az - akkor még - Kereskedelmi Minisztérium 1990- ben alkotta meg az üzletek működé­séről szóló rendeletet. Az 1994. janu­ár elsejével életbe lépő - már Ipari és Kereskedelmi Minisztérium által hozott - módosítás célja az illegális kereskedelem visszaszorítása. Az új jogszabály elrendeli, hogy kereske­delmi tevékenységet alapvetően csak üzlethelyiségben szabad foly­tatni. A jövőben csak a rendeletben meghatározott termékek - zöldség, gyümölcs és virág- árusíthatók köz­területen. Az üzlettel nem rendelke­ző kereskedők és őstermelők, csak vásárokon, vagy piacon árusíthat­nak. Elektronikus világújság Miskolc (ÉM) - Mi a MET? Magyar Elektronikus Tőzsde. Nevében tőzs­de, de nem tőzsde, hanem újság. Újság, de nem lap, hiszen nem nyomtatásban teijesztik. Ez a „Lap” Földet behálózó kábelek lüktető ere­in, a műholdak antennáiról a fény sebességével leszakadó rádióhullá­mokon, vagy éppen helyi kábeltele­víziós csatornán jut el az olvasókhoz. Ez a különös médiaforma az újjáala­kult Közép-Európában még ritka, de tőlünk nyugatra egyre gyakoribb. A tengerentúli üzletemberek, kor­mányhivatalnokok, vagy éppen új­ságírók pedig munkahelyükön álta­lában azzal kezdik a napot, hogy képernyőjükön át megtekintik az elektronikus lapok legfrissebb híreit. Távfűtési díjeltérések elsejétől Szombathely (MTI) - Január else­jétől mintegy három százalékkal nő Szombathelyen a lakások távfűtési díja, mivel a lakossági fogyasztásra szolgáló gáz ára emelkedett. Érde­kes viszont, hogy a közületek távfű­tését mintegy 15 százalékkal olcsób­ban számlázzák, mert a városnak azok a fűtőművei, amelyek zömében a közületeket látják el hőenergiával a drága fűtőolajról áttértek a lénye­gesen olcsóbb fóldgázfutésre. Az árakat a város önkormányzata jóvá­hagyta. A műszaki fejlesztés - ólá­ról földgázra való áttérés - következ­tében lényeges anyagi megtakarítás várható a megyei jogú város intéz­ményeinél, a Szombathelyi Távhő- szolgáltató Kft. pedig megszilárdít­hatja helyzetét, a közületi árcsök­kentéssel ugyanis elkerülheti azt, hogy ki-ki maga oldja meg valami­lyen módon intézménye, üzlete hő- és melegvízellátását. Tejipari privatizáció Budapest (MTI) - Az újévben min­den bizonnyal felgyorsul a tejipar privatizációja, miután várhatóan ja­nuárban befejeződik valamennyi cég társasággá alakítása és megtör­ténik a decentralizált üzemek érté­kesítése is - mondta el Szilvássy Gá­bor, a Földművelésügyi Minisztéri­um főosztályvezetője az MTI mun­katársának. Az átalakulásnak és a tulajdonváltásnak köszönhetően megindulhat az ágazat fejlődése, az új társaságoknak azonban továbbra is számos problémával kell majd szembenézniük. Az elmúlt években jelentősen csökkent a tejtermelés és feldolgozás jövedelmezősége, a bel­földi fogyasztás drasztikusan - más­fél év alatt megközelítően a 60 szá­zalékára - esett vissza, a kelet-euró­pai piacok jelentős része elveszett és a hazai piacon megjelentek az igen magas állami támogatást élvező külföldi termékek. ^Röviden — Németországtól - az 50 milliós szénsegélyt is beleértve — 120-130 millió márka segélyt kapott hazánk 1990 óta. Idén már csak záijeggyel ellátva hozhatók forgalomba a dohányáruk, a szeszes italok és a kávé. A szemes­kávé csomagokra több mint 18 mil­lió zárjegyet adtak ki, a szeszesital­gyártók és importőrök összesen 12 milliónál több záijegyre tartottak igényt. Megyénkben az elmúlt év végén 648 ipari ágazatban tevékenykedő gazdasági szervezet működött, míg az építőiparban 318 céget tartottak nyilván. Katalizátorok a Volán buszaiban A környezetvédelem közös erőfeszítést igényel Az új javítóműhelyben végzett többlépcsős minőségellenőrzés után kerül forgalomba a motor Fotó: Fekete Béla Miskolc (ÉM - F.B.) - A Borsod Volán Részvénytársasáa 550 autóbuszával az ország egyik legnagyobb sze­mélyszállító társasaga, naponta 1770 helyi és 4756 helyközi járatot működtet és évente 72 millió utast szállít, Kazincbarcikán, Mezőköves­den, Ózdon és Tiszaújvárosban a he­lyi tömegközlekedést a cég autóbu­szai biztpsítják, egyelőre fennakadás nélkül. Ám a rohamosan elöregedő járműpark, a fokozott igénybevétel gyakori műszaki meghibásodásokat okoz, nem beszélve a káros égéster­mékek okozta növekvő környezet­szennyeződéséről. Ezért is volt példa­értékű a részvénytársaság azon kez­deményezése, hogy az év első negye­dében Kísérletképpen katalizátorokat épített be öt kazincbarcikai és öt ózdi autóbuszba, amelyeket megkülön­böztető emblémával is ellátott. Környezetvédelmi tevékenységük­ről Sárközi György vezérigazgató la­punknak elmondotta: - Számunkra egyáltalán nem közömbös, hogy mi­lyen mértékben károsítjuk a környe­zetet. Éppen ezért évek óta kiemelt feladatnak tekintjük a környezetvé­delmet. Elsőként a műszaki-forgal­mi telephelyek gépkocsimosásánál keletkező szennyvíztisztítását ol­dottuk meg a Budapesti Műszaki Egyetem közreműködésével, ami azóta is kiváló hatásfokkal műkö­dik. A művelet során az évente 370 ton­na olajos iszapot a szakhatóság által kijelölt lerakodóhelyre szállítjuk. Valamennyi műszaki bázisunkon a korszerűtlen, széntüzelésű egyedi fűtés helyett a környezetre kevésbé káros központi fűtést alkalmazzuk. Az üzemeltetésből eredő további ve­szélyes hulladékok, így a fáradtolaj, a selejtes akkumulátorok gyűjtése ártalmatlanítása, csakűgy mint a festék és azbeszt-tartalmú fékbetét­por lerakása szintén megoldódott. Kétségtelen tény azonban, hogy a cég környezetvédelmében a legna­gyobb problémát az elöregedett, kor­szerűtlen autóbuszok okozzák. A járművek átlagéletkora 8,5 év, s kö­zülük mindössze három felel meg a nemzetközi normáknak. A húsz év­vel ezelőtt kifejlesztett D 2156 típu­sú motorok pedig még úgy-ahogy megfelelnek a jelenleg érvényben lé­vő magyar előírásoknak, de a már el­fogadott Euro-1 normáknak nem. Eszerint egy autóbusz évente 400 kilogramm kormot bocsáthat ki, szemben a mi 1200 kilogramm(!)-os mennyisé­günkkel. Gyökeres változást csak az új, korszerű autóbuszok beszerzése, járműcsere, korszerűbb motorok be­építése hozat, de erre egyetlen Volán társaság sem képes. Ehhez tudni kell, hogy egy új autó­busz beszerzése 12-14 miihó forint, ahhoz, hogy a Borsod Volán lecserél­hesse autóbusz-parkját, 6-7 milli­árd kellene.- Most csak annyira tellett - folytat­ja a vezérigazgató -, hogy a környe­zetvédelem érdekében 10 darab Flu- idKAT típusú dízel katalizátort sze­reztünk be, és az említett két város­ban közlekedő járművekbe beépítet­tük. Persze ez is komoly beruházást jelentett, hiszen egy ilyen katalizá­tor 280-300 ezer forintba került. Azon munkálkodunk, hogy amíg ál­lami szintű támogatást nem ka­punk, az érintett önkormányzatok anyagi hozzájárulásával mérsékel­jük a környezeti ártalmakat. Ismer­ve persze az önkormányzatok anya­gi lehetőségeit, nemigen remény­kedhetünk ebben sem. Éppen ezért minden adott lehető­séggel megkísérlünk élni, különböző pályázatokkal, korszerű műszaki technológiák kidolgozásával és meg­valósításával próbálkozunk, közöt­tük is kiemelkedő az ez év őszén áta­dott motor- és hátsóhíd-javító üzem, a digitális mérókamra. Bízva a beadott pályázatok sikeres elfogadásában, a társaság már meg­rendelte a Rábától 20 darab korsze­rű D-10-es motort, s ha sikerül, to­vábbi 43 katalizátort is beszer- ziink. Tojásárak valamint tojásár-ok „Szerencsen egy fillérrel olcsóbb, mint tavaly!” Zavar a tojás piacán: hol kevés, hol sok... Fotó: Farkas Maya Kazincbarcika, Szerencs (ÉM ­BSZL) - Beállt ez a tizenegy forint körüli tojásár, és tartja magát. A ka­rácsonyi ünnep előtti hetekben a vá­sárlók azt hitték, csupán az ünnep miatt emelkedett látványosan - és rövid idő alatt - szinte duplájára a tojás ára. Karácsony elmúltával azonban csöppet sem „gurult” lejjebb az ár, és bizonyára sokan értetlenül állnak a jelenség (és a tojásrakományok) előtt. Pedig volt már ilyen, méghoz­zá nem is télen. Az elmúlt év június­júliusában. Ezt sok szakember azzal magyarázta, hogy a „tojótelepítések zömét nyárra tették a nagyterme­lők, és az állomány termelésének ka­pacitás-felfutása miatt átmeneti hi­ány keletkezett”. Exportra mi vajmi keveset küldtünk (talán százmillió darabot), mivel nem tudunk versenyezni az EK ter­melőivel sem hatékonyságban, sem exporttámogatásban. Azok a terme­lők, akik meghatározóak a hazai pi­acon, a Baromfi Terméktanácson belül is a Tojástermelők Szövetségé­be tartoznak. Őket védik is az im­port-védelemben résztvevő hatósá­gok, gyakorlatilag nem is adnak to­jás import-engedélyeket. Mégis volt piaczavar már 1991-ben is (novem­berben 10 forint fölé emelkedtek a tojásárak). Ezt a hideggel, a - sza- badtartású kistermelői tyúkok ter­meléscsökkenése miatt kialakult - túlkereslettel magyarázták. Ám a vizsgálatok és az import-engedélye­zés azt bizonyították, hogy nagyter­melők is rájátszottak a keresleti pi­acra, hiszen visszafogták a tojásér­tékesítést, amit az is bizonyít, hogy az import tojásárak megjelenése után volt bőven tojás, tehát a hiány csak manipulált volt. Idén, a drága tojás megjelenésekor is elhangzottak ilyen vélemények. Tizenegy-tizenkét forint darabja, s nincs itt különbség ünnep előtt vagy ünnep után sem. Kazincbarcikán P.J. piaci árus természetesen csak az ó szempontjából megdrágult tojá­sokról adhat felvilágosítást: - Saj­nos, év végére már nem kötöttem szerződést a szállítóval, ezért az ed­dig 7,70-es tojást mái- kilencötvenért kaptam, így én is tizenegy forintot kérek érte. A megye egyetlen nagy volumenű „tojáselóállító” cége a Sze­rencsi Mezőgazdasági Rt, amely szinte az egész megyét képes ellátni. Mielőtt egyetlen gazdálkodó szerve­zet - esetleg - speciális helyzetéből adódó tojásáraira gondolnánk, elő­ször egy országos szám a takar­mány- és tápköltség alakulásáról: 1986-ban a táp egy mázsája orszá­gos átlagban 747 forint volt, ez év el­ső felében 1937 és decemberre 2083 lett. A takarmányár szintén meghá­romszorozódott év végére. Ugyanak­kor a tojás ára 1986 óta esetleg más- félszerese lett. A szerencsi Mezőgaz­dasági Rt. üzemigazgatója, Juhász Imre szerint az évi hetvenkétmilliós tojástermést átlagosan darabon­ként 5,20 forintért állítják elő. No­vemberben a létojást 1,50, a héjas to­jást 4,50 forintért tudták eladni, de több mint négymillió darab eladat­lan volt. Akkor jöttek a lengyelek, s elvitték a felesleget olyannyira, hogy - a piaci mechanizmus miatt - fel is szöktek az árak.- Még így is a tavalyi átlagár alatt értékesítettük a tojást - igaz, egyet­len fillérrel olcsóbban, holott az energiaár', a munkabér tizenöt-húsz százalékkal lett magasabb. Hason­lóan a szója, a halliszt. A takarmány eddig nem nagyon rontotta a tojás önköltségi árát, hiszen önellátóak voltunk. Sajnos 1993-ban az aszály miatt milliókat költöttünk takar­mányra, s ez lett a legnagyobb költ­ségnövelő tényezőnk. Ha azonban a táp, a takarmány ára háromszoros lett az említett időszakban, akkor a tojás ára ehhez képest „csak” más- félszeresére nőtt. A piaci zavarok azonban - reményeink szerint - az agrárpiaci rendtartás működésével egy-két éven belül eltűnnek, s a ve­vők, a forgalmazók és a termelők kö­rében is egy kiegyensúlyozott piac él majd - mindannyiunk megelégedé­sére... A hűtőgép termékdíjról Budapest (MTI) - Az ipari és a környezetvé­delmi tárcák által kezdeményezett hűtőgép ter­mékdíj bevezetését méltányosnak, ezért elvisel- hetónek ítélték a gyártók és a szervizszakem­berek képviselői - mondta a napokban az Ipari és Kereskedelmi Minisztérium képviselője. Hajdú Attila, az IKM főosztályvezető-helyette­se elmondta: a hűtőgépgyártók és -szerelők, va­lamint a két szaktárca képviselői közötti talál­kozón egyetértés volt a tervezett termékdíj mér­tékéről is. Eszerint a nem környezetbarát hűtő­folyadékkal működő frizsiderek fogyasztói árát az űrtartalmat alapul véve literenként 10 fo­rinttal, a már környezetbarát, úgynevezett „zöld” hűtőszekrényekét pedig 7 forinttal emel­nék meg. Az importált hűtőszekrények minden litere után 15 forint termékdíj kivetését tartalmazza az IKM és a KTM most elkészült elóteijesztése. A gyártók és szerviz szakemberek egyetértet­tek a termékdíj bevezetésével, ám hangsúlyoz­ták: az ózont károsító vegyületek gyártásának és forgalmazásának korlátozásáig már igen ke­vés idő van hátra, hiszen 1996-tól kerül tilalom alá az eddig használt freonvegyületek hűtőkö­zegként való alkalmazása. Az idő rövidsége különös erőfeszítéseket igé­nyel a végrehajtásban érdekelt intézményektől. A hűtőgépgyártók és -szerelők képviselői kér­ték, hogy a termékdíjból befolyó összegekből kapjanak támogatást azok a vizsgával rendel­kező szerelők is, akik korszerű eszközöket kí­vánnak vásárolni. A találkozó résztvevői egyetértettek abban is, hogy célszerű a tervezett intézkedésekről, neve­zetesen a termékdíj bevezetésének tervéről az érdekelt kereskedők és a fogyasztók vélemé­nyét is kikérni. Az IKM és a KTM együttes elő­terjesztése azt is tartalmazza: amennyiben a fo­gyasztó régi hűtőszekrényt ad le az új vásárlá­sakor, a termékdíjból literenként 5 forintot visszakap. A termékdíj bevezetéséről majd a parlament dönt. ÁRFOLYAMOK Budapest (MTI) — Az év utolsó tőzsdenap­ján esett a részvények árfolyama. A Dunahol- ding záróára pénteken 950 forinttal volt alacso­nyabb az előzőnél, 12 400 forint. A Fotex záróára 1 forinttal, 437 forintra emel­kedett. Huszonkét üzletben összesen 11400 pa­pír kelt el 434 forintos átlagáron. Az IBUSZ zá­róára 1300 forintra esett, ami 450 forinttal ke­vesebb a december 30-i záróámál. A Pick Szegedben 66 üzletben 4137 forint volt átlagár és a papír 4100 forinton zárt. A Domus 10 forinttal magasabban, 1400 forinton zárt. A 85 Domus üzletben 20190 papír cserélt gazdát. A legtöbb üzletet, szám szerint kilencvenkettót a Glóbusban kötötték meg. Az eladott 14 220 részvény átlagára 2320 forint volt, megegyezett a pénteki záróárral, de 15 fo­rinttal maradt el az előző napi záróártól. Emelkedett a Styl is, mégpedig 150 forinttal és a papír az év utolsó napján 2850 forinton zárt. Kárpótlási jegy i Tőzsde Index (ideiglenes) dec. 31-én: 1228,72 -28,41 Hivatalos árfolyamok Érvényben: 1993. december 31. Pénznem Angol font Ausztrál dollár Belga frank* Dán korona Finn márka Francia frank Holland forint ír font Japán yen* Kanadai dollár Kuvaiti dinár Néniét márka Norvég korona Olasz líra** Osztrák schiíl.* Portugál escudo* 56.52 Spanyol peseta* 69,85 Svájci frank Svéd korona USA-dollar ECU (KP) Valuta Vétel Eladás Deviza Vétel Eladás 147,62 67.59 276,79 14.76 17,20 16,95 51.47 140,58 89,40 75.09 335,01 '57,57 13.28 58.28 818,85 67,45 11,99 99.94 ill,47 A megadott számok 1 egységre értendők, farin ban *: 100 egység, **: 1000 egység 150.42 68.32 281.45 15,02 17.60 17,23 52.33 143,18 ' 90.60 76.49 340,51 58.53 ’ 13,52 59,56 832.45 57,62 71,37 68,53. 12,25 101,50 113.43 148,55 68.20 278,68 14.35 17.35 .17,04 51,76 141,83 90,07 75.64 337,00 57,94 13.37 . 58,65 824,03 56,93 70,45 67,97 12,05 100.50 Í12.19 149,25 68,50 279,84 14,91 17,45 17,12’ 51.98 '142.47 90,37 75.98 338,38 58.18 13,43 , 57,21 827,43 : :stM 70,83 58,25 12,1 i 100,90 112,69

Next

/
Oldalképek
Tartalom