Észak-Magyarország, 1994. január (50. évfolyam, 1-25. szám)

1994-01-25 / 20. szám

KIADÓI PÉLDÁNY Kövesd! tervek Több tekintetben is fontos évet zárt önkor* mányzatunk - mondja Pap János polgár- mester a tavalyi esztendőt értékelve. <5. oldal) A reménynél azért több... Akár térképről is leolvasható a Taktaköz mindennapi élete. A Tisza és a Takta ölelé­se nem mindig jelent féltő-gondviselő anyai ölelést (7. oldal) Ara: 15,40 Ft L. évfolyam, 20. szám 1994. január 25., kedd BORSOD ARAI?) - ?M NAPILAPJA Ünneplőbe öltöztek Úgy tartja a régi mondás: a dolgos hétköz­napokat ünnep követi Nos, erre az ünnep­re került sor Hernádnémetiben január 21- én, Ágnes napján. (10. oldal) MSZP-nyilatkozat Budapest (MTI) - A Magyar Szoci­alista Párt megdöbbenéssel értesült arról, hogy a TV Híradó egyes veze­tői a parlamenti televíziós felvétel anyagát illetéktelenül használták fel - hangsúlyozza az MSZP sajtói­rodájának nyilatkozata, amelyet hétfőn juttattak el az MTI-hez. A nyilatkozat leszögezi: a sajtóban közöltek szerint a Híradó egyes ve­zetői személyiségi jogokat sértő mó­don próbálták megállapítani az MSZP-elnök képviselőtársaival folytatott magánbeszélgetésének tartalmát. A szocialista párt szük­ségesnek tartja, hogy a Magyar Te­levízió vezetősége sürgősen vizsgál­ja ki az esetet és a vizsgálat eredmé­nyéről, annak következményeiről haladéktalanul tájékoztassa a köz­véleményt — szögezi le a nyilatko­zat. Pálfy G. István a „Horn-ügyről” Budapest (MTI) — A TV Híradó nem lejáratni akarta Horn Gyulát - a szándék pont fordított volt - kö­zölte hétfőn Pálfy G. István, a hír­műsor főszerkesztője. A sajtó beszá­molói szerint a Híradó egy nagyot­halló fiatalember segítségével mint­egy „lehallgatta” a szocialista párt elnökét, aki a Parlamentben - Bo- ross Péter miniszterelnök beszéde alatt - valamit súgott Gál Zoltán frakcióvezetőnek. Mint kiderült - tudhatjuk meg a híradásokból - a pártelnök annyit mondott: „úgy ad­ta le”. Pálfy G. István elmondta: olyan tartalmú információt kapott, hogy „botrányba akarják húzni Horn Gyulát”, mivel a pártelnök a miniszterelnöki beszéd alatt „nem odavaló dolgokat mondott”. A Híra­dó ennek tisztázása végett kérte a hallássérült fiatalember segítségét. Mint bebizonyosodott—mondta Pál­fy G. - a Horn elleni vád - ahogy ó személy szerint is gondolta — alap­talan volt. A főszerkesztő kijelentet­te: már csak azért sem sérthettek személyiségi jogokat, mert nem hozták nyilvánosságra az említett anyagot, Döntőbe jutott a diósgyőri FC Budapest (MTI) - Tegnap este a Budapest Sportcsarnokban mint­egy 1000 néző előtt befejeződött a Nemzeti Sport - Szaknévsor - Liga teremlabdarúgó bajnokság. Az első elődöntőben a Diósgyőri FC legény­sége az utolsó másodpercben lőtt góllal 6-5 (4-3) arányban legyőzte a Rába ETO gárdáját, s ezzel finalista lett. A DFC góljait Farkas (2), Körö­si, Csillag, Nagy és Vadicska szerez­ték. A másik ágon a Vasas 11-5-re lehengerelte az Újpestet, így a diós­győriek az angyalföldiekkel talál­koztak az esti döntőben. A végered- mény:Vasas-DFC 10-4 (5-1). A rész­letekre holnapi számunkban vissza­térünk. Sportolók jutalmazása Miskolcon Miskolc (ÉM) — Hosszas előkészü­let-sorozat végére került tegnap pont. Sokan munkálkodtak annak érdekében, hogy emlékezetessé te­gyenek egy hétfőt. Ezúttal is meg­rendezték az Év legjobb sportolói részére lebonyolított ünnepélyes díjkiosztót. A Miskolci Nemzeti Színházba - mint minden este - ezúttal is ün­neplőbe öltözött emberek érkeztek. Elfoglalták helyeiket, meghallgat­ták az elmúlt esztendőről készített összegzést, majd megtekintették a látványos bemutatót. A szervezők négy számban hirdettek ered­ményt, a férfi felnőttek között a hár- maspróbázó Kropkó Péter bizonyult a legjobbnak. A rokonszenves sport­ember második helyezést ért el a Vi­lág Kupán, sportágában ő lett a fér­fi szakág itthoni legjobbja, s az or­szágos szavazáson is a hetedik tu­dott lenni. A jelenlévők minden ju­talmazott sportolót nagy tapssal kö­szöntöttek, az elismerés és a köszö­net érződött a levegőben. A szerve­zők ezúttal első ízben választották színhelyül a színházat, s a húzás te­litalálatnak bizonyult. (Beszámo­lónk a 13. oldalon olvasható.) masa Kropkó Péter előtt fogynak a kilométerek - útban a siker felé Fotó: Helmut Bauer Ünnepi ülés — két tábor között A Tokaji írótábor a kulturális nemzeti egységért Sárospatak (ÉM - FG) - A Tokaji írótábomak sikerült a politika fölé emelkednie, megőriznie független­ségét, bár itt is elhangozhatnak po­litikai vélemények, kialakulhatnak viták, de ettől még a tábort baráti légkör hatja át. „Közös szellemi ég­bolt” alatt találkozhatnak itt az írók, költők. Erre azért is nagy szükség van, mert tapasztalható, hogy időnként az irodalmi életbe is átcsapnak a viták, a pártpolitikai élet barikádharcainak hatása itt is érzékelhető. Többek között ezekről a témákról is beszélt Pomogáts Béla irodalomtörténész, a Tokaji írótá­bor kuratóriumának elnöke azon a sajtótájékoztatón, melyet tegnap délelőtt a sárospataki Comenius Tanítóképző Főiskolán tartottak. A sajtótájékoztató előtti kuratóriu­mi ülésen a résztvevők értékelték az előző évek munkáját. A tábor tör­ténetéről, közelmúlijáról Zimonyi Zoltán irodalomtörténész, az 1990- tól ’93-ig tartó időszak kuratóriumi titkára készített összefoglaló beszá­molót. Ebben a következőket úja: A Tokaji írótábor az elmúlt kurzus képződménye volt. Pontosabban e kurzus ellenében létrejött képződ­mény, mégis egyfajta társadalmi­politikai kontextusban létezett, és ez a kontextus 1990-re megválto­zott. Az 1972-ben, a Hazafias Nép­front B.-A.-Z. Megyei Bizottsága ál­tal alapított rendezvénynek volt bi­zonyos szekértábor szerepe és jelle­ge is, amely, ha elfogulatlanul köze­lítünk, mindenképpen pozitív sze­rep egy olyan korban, amely lefoj­totta és nem engedélyezte az iroda­lom természetes szerveződését és folyamatait, tiltotta az irányzatok szerinti szerveződést.” Mint ismere­tes, a Tokaji írótábort 1990-tól önál­ló egyesület szervezi. Az alapsza­bály szerint az egyesület célja, hogy fórumot teremtsen az egyetemes magyar irodalom számára, előké­szítse és évente megrendezze Tokaj­ban a magyar írók többnapos talál­kozóját. Az idei tábort augusztus 17-én, 18- án és 19-én rendezik meg Tokajban, a téma a költészet lesz, de emellett természetesen szót ejtenek az író­kat költőket érintő egyéb kérdések­ről is. A sajtótájékoztatón Pomogáts Béla hangsúlyozta, hogy a táborba nemcsak a Magyarországon éló mű­vészeket várják, hanem a határain­kon kívül élő alkotókat is. Ezzel a rendezvénnyel is szeretnék elősegí­teni a magyar kulturális nemzeti egység létrehozását. Tegnap délután a sárospataki főis­kola dísztermében a Tokaji írótábor nyilvános ünnepi ülésével folytató­dott a program, ahol bemutatták az új kuratórium tagjait: T. Asztalos Ildikó, Miskolc város polgármeste­re; Májer János, Tokaj város polgár- mestere, Csáki Imre, a B.-A.-Z. Me­gyei Önkormányzat osztályvezető­je; Hegyi Imre (tiszteletbeli tag); Hubay Miklós a Magyar P.E.N. Club képviseletében; Kiss Dénes, a Magyar írókamara alelnöke; Kocz- kás Sándor, Lakatos István, Petócz András, Taiján Tamás a Magyar írószövetség választmánya részé­ről; Kovács Ferencné Ónodi Irén, Sándor András és Serfózó Simon az írószövetség Észak-magyarországi Területi Csoportja képviseletében; Lengyel Balázs a Széchenyi István Művészeti Akadémia képviseleté­ben, Mezey Katalin, a Magyar írók Szákszervezetének elnöke; Pomo­gáts Béla az Anyanyelvi Konferen­cia és a Magyar Nyelv és Kultúra Nemzetközi Társasága részéről; Székelyhídi Ágoston, a tábor részt­vevőéinek képviseletében, Tornai József, a Magyar írószövetség elnö­ke, Zimonyi Zoltán (tiszteletbeli tag) és Sáray László, a kuratórium titkára. A frakcióvezetők Göncz Árpádnál Budapest (MTI) - Göncz Árpád köztársasági elnök egyelőre még nem hozta meg végleges döntését a törvényhozási választások időpont­járól. Mindazonáltal a miniszterel­nök, az országgyűlési, illetve a par­lamentben nem képviselt pártok vé­leményének ismeretében az időpont meghatározásánál az államfő arra törekszik, hogy az országnak a lehe­tő leghamarabb legyen stabil és megállapodott kormánya, a válasz­tás a lehető legolcsóbb legyen, és a voksolással ne bontsák meg a lakos­ság évtizedek óta kialakult élet­rendjét. Egyebek mellett erről tájé­koztatta a parlamenti pártok frak­cióvezetőit Göncz Árpád köztársa­sági elnök hétfőn reggel, a sajtó je­lenlétében megtartott rövid találko­zón az Országházban. Az elhangzottakhoz az államfő hoz­záfűzte: bár a nyugtalanság meg­szüntetése érdekében korábban is nagyon szívesen meghozná dönté­sét a választások kiírásáról, de feb­ruár 3-a, 4-e'előtt ezt nem tudja megtenni, mert a jogszabály éltei­mében határozata után a parla­mentnek tíz napon belül össze kell ülnie, hogy megválassza az Orszá­gos Választási Bizottságot. Márpe­dig az államfő külön ezért nem kí­vánja összehívni a törvényhozó tes­tületet. Göncz Árpád döntését így február 3-án vagy 4-én hirdeti ki, és akkor a február 7-én összeülő parla­mentnek is lesz még ideje létrehoz­ni a választási bizottságot. A vá­lasztási előkészületek egyébként olyan stádiumban vannak, hogy május másodika után bármikor megtarthatják a voksolás első for­dulóját. „Senki az égvilágon megmondani nem tudja, a választásoknak mi lesz a végeredménye: ha a koalíciós kormányzás lesz, az kikből fog összeállni, illetve a választást ki fogja megnyerni. Ennek következté­ben még csak gondolni sem tudok arra, hogy egyik vagy a másik párt­nak kedvezzek. Ez nem célom és nem érdekem. Együtt kell dolgoz­nom ezzel a parlamenttel, majd a következő parlamenttel, illetve kor­mánnyal is” - mondta Göncz Árpád, a jelenlévő frakcióvezetők bizalmát kérve a választások kiírásával kap­csolatos döntéséhez. Az államfő érintette a nemzeti ki­sebbségek parlamenti képviseleté­nek ügyét is. Elmondta, hogy csak hosszú habozás után írta alá a mó­dosított választójogi törvényt, mivel az nem rendezte a nemzetiségek törvényhozási képviseletét. Alkot­mánybíróság elé nem teijesztette a jogszabályt, mivel ez esetleg a vá­lasztójogi törvénymódosítás meg­születésének elhúzódását okozta volna.-------KOMMENTÁR--------­V admágus Nagy Zoltán Az utóbbi hetekben majdnem sokat nőtt a szememben Csurka István. Olvasom év vé­gi-év eleji mérlegelő publicisztikáit, mely­ben így jellemzi az óév „ajándékát”: újra van Európának egy fekete varázslója. „Küldetése, mint minden mágusé, az elbű- völés, az elrettentés és a félelem felkeltése. ” Nemigen kell találgatni, kiről van szó, Zsi- rinovszkijt, hódolóival együtt a televízió­ban is láthattuk a minap. „... kiderült, hogy fasiszta őrült és képtelen követelések vásá­ri kikiáltója.” Mélységesen egyetértünk az író-politikussal. A Zs. úr által hirdetett po­litikajócskán túllépi a demokrácián belül még értelmezhető jobboldal kereteit, ultra- nacionalizmusa fasizmusba torkollik. A Zs.-jelenség és hátterének ilyen határo­zott, gyors reagálása Csurka István részé­ről az újdonság erejével és már-már meg- nyugtatólag hatna. Az orosz jobboldali elő­retörés, de főleg kiváltó okai veszélyhelyzet számunkra és az a világnak is. Adódik a kérdés: kire, mire támaszkodhatunk mi, magyarok ittKözép-Kelet-Európában ilyen és hasonló orosz-balkáni állapotok gyűrű­jében? Csurka válasza: „nemcsak a NATO védhet meg bennünket a gyarmatosítástól. A belső összetartozás az igazi védelem”. Meditál az ember: sok igazság van ebben. Jócskán élt bennünk illúzió, hogy majd megsegít bennünket a Nyugat, túszén né­mi túlzással Közép-Kelet-Európa reform erői megnyerték számukra „is” a III. világ­háborút. Mindemellett a nyugati tőke itt van, nyilvánvalóan kapitalista természet­rajzával együtt és számolunk további beá­ramlásával. Külpolitikánk is - vajon lehet- ne-e más? - nyugati orientációjú. De nézzük a csurkai gondolkodás egyik fő elemét: a belső összetartozást! Itt még több gubanc jelentkezik. Az író-politikus tanul­mányai, publicisztikái ugyanis egyértel­műen sugallják: az általa értelmezett nem­zeti egységben nincs helyük a liberálisok­nak - lásd: Also sprach - Jánosom Kisem (Magyar Fórum ’94. január 6.) természete­sen a „bolsevikokkal”, a volt állampárt, volt tagjaival együtt. Marad hát a keresztény középosztály egymaga. Csak hát esetükben is ott kísért a múlt: ki együttműködött, ki beilleszkedett, ki ügynökké vált. Bizony ke­vés volt az ellenálló. Ez a logika tehát sok jót nem ígér. Igaz, az önmeghatározás feltételezi az elhatároló­dást az idegen eszméktől, képviselőiktől, de szövetségesekre talán mindenkinek szük­sége van, aki politikai szereplésre adja a fe­jét, leginkább itthon, meg külhonban is. Ez a sokat elmarasztalt idősbödő nemzedékjói emlékszik: mennyi baj származott abból, amikor a vágyak összekeveredtek a való­sággal. Pedig mintha ezt tükröznék az újabb Csurka-írások is. Terjed az influenza Miskolc (MTI) - Borsod megyében eddig 4730 influenzás megbetegedést jelentettek az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szol­gálat megyei intézeténél. A betegség legin­kább az 1-14 éves korosztályt érinti, legkevés­bé pedig a 60 év felettieket, 14 beteget ápol­nak kórházban, szövődmény a betegek 3,6 százalékánál fordult elő. Miskolcon 904-en, vonzáskörzetében pedig 237-en betegedtek meg. A területi megoszlás szerint a legtöbb megbetegedést, szám szerint 1055-öt Encsról és vonzáskörzetéből jelentették. Tiszaújváros- ban 668 friss megbetegedést regisztráltak, Sá­rospatakon és Szerencsen meghaladja a négy­százat az influenzás betegek száma. Borsod-Abaúj-Zemplém megyében a kórházak szülészeti, csecsemő- és gyermekosztályain vasárnaptól látogatási tilalom van érvényben.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom