Észak-Magyarország, 1994. január (50. évfolyam, 1-25. szám)

1994-01-11 / 8. szám

10 A SZELLEM VILÁGA zu ----------------Kulturális Kitekintő ~ .......— 1994. Tanuár 11., Kedd M űvészportré Hadobás Sándor A borsodi nagyközség, Izsófalva és a szlovákiai Rimaszombat (Rimavská Sobota) városa évek óta élénk kulturális kapcsolatot ápol egymás­sal. A két települést a nagy magyar szobrász- művész, Izsó Miklós személye kapcsolja össze, aki Izsófalván (akkor még Disznóshorvát volt a neve) született 1831-ben és Rimaszombaton kezdte művészi pályáját 1853-ban Ferenczy Ist­ván kőfaragó legényeként. 1992 szeptemberé­ben az izsófalvai Izsó Miklós Művelődési Ház köré tömörült borsodi képzőművészek munká­iból rendeztek kiállítást a rimaszombati Gömör Múzeumban. Viszonzásul az elmúlt évben az egykori gömöri megyeszékhelyen élő festők mu­tatták be alkotásaikat Izsófalván. Közülük a legfiatalabb és egyúttal talán a legismertebb Balázs István, akit az alábbiakban olvasóink fi­gyelmébe ajánlunk. 1958-ban született a közép-szlovákiai Podbre- zován. 1979 és 1985 között a pozsonyi Képző- művészeti Főiskolán végezte felsőfokú tanul­mányait. Eddig Pozsonyban, Besztercebányán, Zsolnán, Túrócszentmártonban, Liptószent- miklóson, Losoncon, Prágában, Rimaszomba­ton, Balassagyarmaton, Salgótarjánban és Izsófalván szerepelt önálló és csoportos kiállítá­sokon. A nyolcvanas évek első felében, amikor alkotói pályáján az első lépéseket tette, hazájában a művészet fejlődése már kicsúszóban volt a hi­vatalos irányítás alól. Az ifjú művésznemzedék haladó része nem talált szándékainak megfele­lő, önálló kifejezési eszközöket. Ennek követ­keztében az európai művészeti irányzatokhoz fordult példákért: a transzavantgárd, neoa- vantgárd és posztmodem törekvések kerültek előtérbe. Ehhez a csoporthoz tartozik Balázs István is, akinek sajátságos művészetére legtalálóbban az „expresszív figuráció” fogalma illik. Munkás­ságának legjobb ismerője, Alena Vrbanová mű­vészettörténész így méltatja: „Balázs alkotását folyamatos mozgalmasság és munkaszenve­dély jellemzi, amely a társadalmi jelenségek fe­lülete alá fúródó kritikus szemléletében gyöke­rezik. Programjával tudatosan csatlakozik a kortárs európai figurális festészet "Neue Wilde* (Új vadság) mozgalmához. Ennek ellenére Ba­lázs munkásságában semmi sem egyértelmű, több szempont és attitűd kapcsolódik benne: a dráma és az irónia, a meditáció és a nyugtalan gesztus. A jelenidó tulajdonképpen a múlt ve- tülete. Ezek a látszólagos ellentmondások, a ki­fejezés igazát hivatottak szolgálni.” Balázs István: A két lator ÉM-repró A főiskola befejezése után Balázs István inten­zív munkával nagy utat tett meg, melynek ered­ményei az elmúlt négy évben csúcsosodtak ki: ebben az időszakban került sor a legtöbb önál­ló kiállítására. Kifejezésmódja feloldódik, fi­gyelme középpontjában az ember áll. Széles lá­tókörű, meditáló művész, aki az embert törté­nelmi, társadalmi és lélektani szemszögből né­zi. Képzőművészeti szempontból festészetében elsőbbsége van a színnek, amely a képben fe­szülő ellentmondásokat jeleníti meg. Műveinek kompozícióját a spontánság jellemzi. Mindenre felfigyel, ami körülötte történik, sok irányból merít ihletet. 1991-től készült képein elfordul a figurától, a feszültségekkel teli korábbi időszak után szinte megnyugvást sugallnak ezek az al­kotások. Elvont, meditativ kompozíciókban te­szi próbára művészetét, s eközben sajátos szim­bólumrendszert próbál létrehozni. Első pillan­tásra agresszívnak tűnő, többnyire nagymére­tű festményei a világ megtisztulását, a katar­zist célozzák. Balázs István bátor, kísérletező kedvű és min­dig meglepetésekre kész művész. Reméljük, hogy eddigi kisszámú magyarországi bemutat­kozásait újabb meghívások követik, s ifjúsága ellenére is figyelemre méltó munkásságával mind több helyen ismerkedhet meg a hazai mű­vészetszerető közönség. A filmrendező feladatai vz: WBbss»4 V/ í a ; JÓZSA ÁGNES Sára Sándor nemrég töltötte be hat­vanadik életévét. Túrán született, 1967-ben szerzett diplomát a Szín­ház- és Filmművészeti Főiskola ope­ratőr tanszakán. Azóta mintegy har­minc rövidfilm és számos játékfilm operatőre v olt, ezenkívül számos rö­vid- illetve játékfilmet készített ön­állóan is. A hatvanas évek elejétől kezdve együtt dolgozott az új ma­gyar filmművészet fiatal generáció­jának képviselőivel. Gaál Istvánnal forgatta a Sodrásbant, Szabó Ist­vánnal az Apát, Kardos Ferenccel és Rózsa Jánossal a Gyermekbetegsé­geket, Kosa Ferenccel a Tízezer na­pot. 1968-ban készítette első játék­filmjét, amelynek operatőri munká­ján kívül maga írta a forgatókönyvét is. Legújabb játékfilmjét, a Vigyázó- kat 1993 novemberétől vetítik. Életművén végigtekintve legelőször is az fogalmazódik meg a szemlélő­ben, milyen kegyetlenek, milyen ke­serűek az általa választott témák, s ugyanakkor feldolgozásuk a szép ké­pek által milyen gyönyörű... • Azt gondolom, alkat kérdése, Id hogyan fogalmaz. Én robusztus kül­sőm ellenére lírai beállítottságú va­gyok. És talán azért is, mert opera­tőrként kezdtem, s mindent a kép ol­daláról gondoltam végig. □ Ellentmondást érzek, mert témái, a cigányok, a bukovinai székelyek kálváriája, all. magyar hadsereg el­vérzése az élet legkegyetlenebb olda­láról, történéseiről szólnak... • Öntudatlanul talán azt az ellen­pontot kívánom érzékeltetni, hogy minden nehézség ellenére a dolgo­kat másképpen kéne csinálni, más­képpen kéne élni. Mindig igyekez­tem azt tenni, amire lehetőségem volt, mint operatőr, rendező, doku­mentumfilmes, vagy mint játékfil­mes. Emlékszem, szerettem volna elkészíteni játékfilmen a mádéfalvi veszedelem történetét. Akkor azt mondták, ilyen drága filmre nincs pénz. No, akkor sem estem kétség­be. Elkezdtem dokumentumfilme­ket forgatni a témáról. □ De dokumentumfilmjei is szép ké­pekkel hitelesítettek... • Úgy gondolom, mindenki fogé­kony a kép iránt. De ezt az érzéket is fejleszteni kell. Bennem valami naivság élt, hogy hátha a képekkel sugalmazok valamit. S az a szándék is vezetett, hogy bemutassuk a Kár­pát-medencét, ezt a gyönyörű termé­szeti és táji egységet. Ázt hiszem, még nem jutott eszébe senkinek, hogy ilyen szempontból elemezze munkáimat, de ha megteszi rájön, filmjeimben az Alföld, a Dunántúl, Erdély, s Felvidék, minden benne van. Á képeknél pedig a szerkezet, a felépítés a döntő. Pontosságon nem­csak a következetesen véghezvitt képtervezést értem, de a hitelessé­get is. A dokumentumfilmekben azt az eseményt fogadtam el hitelesnek, amit hárman megéltek ugyanúgy. □ Korábban forgatott filmjeinek té­mái távol estek az elvárásoktól... • Hát, nem örültek nekik. De en­gem fiatal koromban megragadtak a népi írók munkái. Amikor dokumen­tumfilmek készítéséhez fogtam, azo­Róma (MTI) - Szívroham következ­tében szombaton elhunyt Milánó­ban az egyik legnépszerűbb olasz filmszínész, Vittorio Mezzogiomo, a „Polip” című maffia-sorozat fősze­replője. A délolasz származású Mez­zogiomo 52 éves volt, már hosszabb ideje betegeskedett. Neve a „Polip­nak” köszönhetően vált világszerte ismertté. A nézők hálásan fogadták, hogy a sokáig pótolhatatlannak hitt Kecskemét (MTI) - Tudjuk, hogy milyen világban élünk, látjuk és érezzük a gazdasági, társadalmi fe­szültségeket, de ugyanakkor hi­szünk abban, hogy a játék és a ját­szó ember, a „homo ludens” örök. E gondolattal ajánlották a köz figyel­mébe létrehívói a „Szórakaténusz” Európai Játékközpont Alapítványt, amelynek létrehozásáról, céljairól Kecskeméten tájékoztatták az új­ságírókat az elmúlt év végén. Az alapítvány a több mint tíz eszten­dős, európai viszonylatban is egye­dülálló kecskeméti intézmény, a Szórakaténusz játékház továbbfej­Forgatás közben kát a témákat választottam, ame­lyek másokat nem foglalkoztattak, de amelyekben otthon voltam. Az otthonosságot úgy értem, hogy a vi­déket jobban ismerem, mint a vá­rost, noha 18 éves korom óta Buda­pesten élek... De talán az is befolyá­solt, hogy mivel apám falusi jegyző volt, 1948 után internálták. Én meg osztályidegen lettem. Ennek sokat köszönhettem. Egy csomó fertőzés elkerült, és alulról tudtam figyelni a társadalmi eseményeket. □ Sosem volt „magányos farkas* Szindbád esetében például számom­ra a rendező Huszárik és az operatőr le- és elválaszthatatlan. Mit jelentet­tek, mit jelentenek a barátok? • Az 1961 körül alakult Balázs Bé­la Stúdióban nagyon igényes csapat jött össze: Gaál István, Szabó István, Kardos Ferenc, Rózsa János, Kosa Ferenc... és mi mindig nagyon szigo­rú kritikusai voltunk egymásnak. De ennek ellenére volt bennünk annyi tolerancia, hogy megpróbál­tunk a másik szemével is látnL A Stúdió mindannyiunk számára na­gyon sokat jelentett. Minden kedden összejöttünk, vitatkoztunk. Ez hihe­tetlenül gazdagított minket. Ami meg a Szindbádot illeti: Huszárik Zolival egy gimnáziumba jártunk Aszódon. 0 ugyan idősebb volt ná­lam, de közösek voltak a tanáraink, közös a táj, közös volt a szemléle­tünk is. Aztán Zoli a főiskolára ke­rült, de mint kulák származásút, ki­penderítették, s csak 1957-ben jöhe­tett vissza. Én akkor már negyedé­ves voltam. Addig is, és azután is na­gyon sokat voltunk együtt. Úgy is, hogy napokon keresztül, mert ott aludtunk el, ahol éppen álmosak let­tünk. Jártuk a várost, és beszélget­tünk, és csodálatos emberekkel is­merkedtünk, Kondorral, Komissal, Gyarmathy Tihamérral. Hogy a Szindbád olyan lett, amilyen, abban évek vannak. Nem csupán az a fél év, amikor forgattuk. De szoros kapcsolat fűz és fűzött Ko­sa Ferenchez. Jó néhány filmet ké­szítettünk együtt. S Csoóri Sándor­hoz is, aki mint író, gondolkodó, több filmünkben is jelen volt... □ Örülök, hogy ezt a két utóbbi nevet említette. Mindketten elkötelezettek, s úgy tűnik, ellentétes irányban. • Azt gondolom, hogy mindhárman azonos módon vagyunk elkötelezet­tek. Elég, ha filmekre utalok, a sa­játjaimat nem mondom, de Kosa Fe­Cattani felügyelő (Michele Placido) végtelen szomorúságot árasztó figu­rája után a filmsorozat 5. és 6. törté­netében egyfajta olasz „James Bond- ként” vette fel a harcot az általa ala­kított Davide Licata felügyelő. A „Polip” szorításából Michele Placi­do ki tudott szabadulni, de utódja már nem. Hiába szerepelt sikerrel több nagyszerű olasz filmben (két­szer „Ezüstszalag”-díjjal is jutái­lődését segíti. Az elmúlt évtized alatt félmilliónyi látogatónak, az ötezemyi műhelyprogram kereté­ben több százezernyi gyereknek és felnőttnek örömet nyújtó, több mint 15 ezer darabos tárgyi gyűjteményt is megőrző játékközpont ugyanis ki­nőtte kereteit. A leendő európai já­tékközpont az épületbővítési terve­ken túl további sokrétű feladatot tűz maga elé. így a szomszédos népek já­tékkultúrájának széles körű megis­mertetését, hagyományőrző és meg­újító játékkészító műhelyek bemu­tatását. A tervek között szerepel egy j átékkészítő manufaktúra és bolthá­rencét mondhatnám a Tízezer na­pot, folytatva a Hószakadással, meg a Mérkőzéssel, és ott vannak Csoóri verses- és esszékötetei. Ez az igazi elkötelezettség. Az, hogy ebben a megbolydult politikai életben kiket kik hova sorolnak, az nem érdekes. □ Művész és tavasz óta a Duna-tévé első embere. Hogy érzi magát? • Fáradt vagyok. Egy új tévécsator­nát kell kitalálni és működtetni, megvédeni, pénzt szerezni. Minde­gyik egyemberes feladat lenne kü- lön-külön, de így együtt? Sok. Egy új televízióadás elindításához évek kellenek, a Duna-tévé pedig előzmé­nyek nélküli. Most már hál’ istennek egyre többen nézik, és azt hiszem, kedvelik, még ha néha szegényes, meg talán egysíkú is. Ha már egy ki­csit „önjáró” lesz, akkor majd újból filmet forgathatok én is. □ Gondolta volna valaha, hogy egy­szer tévécsatornát fog irányítani? • Adódnak néha feladatok, ame­lyek elől az ember nem tud kitérni. Például nem gondoltam arra, hogy tíz éven keresztül csak dokumen­tumfilmet rendezek. Elkezdtem a IL magyar hadsereg történetét, az egyik téma hozta a másikat, és úgy éreztem, amíg nem járok a végére, addig nem lehet félreállni. Persze az, hogy az emberből végül is mi lesz, sok mindenen múlik. Nem vettek fel a főiskolára - dolgoztam hát egy évig a földmérő és talajjavító irodánál. Ott nem mondtam el az előzménye­ket, csak azt, hogy apám pályamun­kás. Nem hazudtam. Akkor az volt. így mindjárt káder lettem. Nem is értették, hogy kitűnő bizonyítvány­nyal miért nem tanulok tovább. Be­iskoláztak Sopronba az erdómémö- kire. Az utolsó pillanatban azonban jelentkeztem a színművészetire is. Mind a két helyre felvettek. A szín­művészetit választottam. Ha nem így történik, akkor elkerülök Sop­ronba, s ’56 után az egész évfolyam­mal nyugatra. Ez a kísértés anélkül is megvolt, mert benne voltam a fő­iskola forradalmi bizottságában. Közülünk sokan meglódultak ak­kor. Én is azon a ponton voltam, me­gyek. De aztán egy éjszaka döntöt­tem. Nekem itt a helyem. Tulajdon­képpen fölméri az ember, mit jelent pár millió embernek, akik az ország­határon kívül élnek, és mégiscsak ezt a nyelvet beszélik, ehhez a kul­túrához tartoznak. Ha úgy tetszik, most ez a feladatom. mázták), hiába dolgozott olyan nagynevű külföldi rendezőkkel, mint Peter Brook, vagy Werner Her­zog, Mezzogiomo színészi életműve a nézők megítélésében a maffia „ál­dozata” lett. A sorozat készítői egyelőre nem nyi­latkoztak arról, hogy a „Polip” hete­dik történetének tervbe vett filmre- vitelét elhal as ztják-e Mezzogiomo halála miatt. lózat létrehozása is, kifejezetten az­zal a céllal, hogy bővüljön a termé­szetes anyagokból készült, ízléses kivitelű játékok választéka. Mindezen célok előmozdítása érde­kében jött létre a Szórakaténusz Eu­rópai Játékközpont Alapítvány. Az első kuratórium tagjai között van politikus, építész, iparművész, ma­tematikus, szociológus, a testület ben képviselteti magát a Magyarok Világszövetségéért Alapítvány is. A kuratórium társelnökei: Merász Jó­zsef, Kecskemét város polgármeste­re és Kerényi József, Kossuth-díjas építész. Egervár temploma Zalaegerszeg (MTI) - Veszélyes ál­lapotba került Délnyugat-Dunántúl legnagyobb késő gótikus plébánia- temploma Egerváron. A XV. század­ban épült, a törökdúlás után ideigle­nesen helyreállított, majd 1757-re barokk stílusban újjáépített feren­cesrendi téglatemplom boltozatán és főfalán folyamatosan növekvő, terjedelmes repedések jelentek meg az utóbbi évtizedben, padlózata több helyen beroskadt. Statikusok, építé­szek és régészek főleg a homokos al­talajnak, a talajvíz-elvezetés megol­datlanságának, s részben a közeli közút sűrű forgalmának tulajdonít­ják a kritikus helyzet kialakulását. Legveszélyesebbnek a beomlással fenyegető boltozatot minősítik, amelynek további repedését - átme­neti megoldásként - vonóvasak fel­erősítésével, véglegesen pedig „ösz- szehúzó” vasbeton körkoszorú beé­pítésével lehetne megakadályozni. Ez utóbbi viszont az egész tetőszer- kezet lebontását és felújítását igény­li. Mindehhez jóval több mint tízmil­lió forintra volna szükség, amely még regionális összefogással sem te­remthető elő. Viszont ha 1-2 éven belül nem sikerül beavatkozni, a ha­talmas téglatemplom összeroskad. Kós Lajos bábjai Budapest (MTI) - Kós Lajos bábjai címmel nyűik kiállítás a Budapest Bábszínházban szombaton. A tárlat áttekintést ad a Jászai Mari-díjas művész több évtizedes munkásságá­ról. Kós Lajos nevéhez fűződik a pé­csi Bóbita Bábszínház megalapítá­sa, amelynek művészeti vezetője is volt negyedszázadon át. Kós tevé­kenységét fémjelzi többek között Ni­kolaus Lenau Faustjának, valamint Kipling híres regénye - A dzsungel könyve - bábszínpadi adaptációja. Az Ándrássy úti bemutató a színhá­zi előadások idején tekinthető meg. Múzeurhi siker Párizs (MTI) - Sikeres évet zártak tavaly a francia múzeumok: 1992- höz képest egymillióval nőtt látoga­tóik száma és elérte a 15 milliót. Az illetékeseknek külön öröm az öröm­ben, hogy nem pusztán a hagy, vüág- hírű tárlatok (mint például a „Tizia- no évszázada” a „Nabis-csoport” ü- letve a Matisse-kiállítás) vonzották a tömegeket, hanem a kisebb vidéki múzeumok iránt is nőtt az érdeklő­dés. A legnagyobb sikert egyébként a Bames-gyűjtemény párizsi „ven­dégszereplése” aratta: az impresz- szionizmus remekműveit felvonul­tató kiállítást három hónap alatt több mint másfél millióan nézték meg, s ez minden eddigi franciaor­szági rekordot megdönt. A 15 milli­ós szám elérésébe persze a Louvre is „besegített”, különösen, hogy a vüág legnagyobb múzeumának forgalma az új szárny november végi megnyi­tása óta 50 százalékkal nőtt. Aba Novák Vilmos Budapest, Szeged (MTI)-Aba No­vák Vilmos emlékkiállítást rendez a művész születésének centenáriuma alkalmából a Magyar Nemzeti Galé­ria és a szegedi Móra Ferenc Múze­um a Tisza-parti városban ez év márciusában. A méltó megemléke­zés érdekében a szervezők azzal a kéréssel fordulnak a műgyűjtőkhöz — az Aba Novák dokumentáció kie­gészítése, teljessé tétele érdekében -, vegyék fel a kapcsolatot Szatmári Gizella művészettörténésszel. A Magyar Nemzeti Galéria munkatár­sa, a jubüeumi tárlat rendezője a 1757-533/516-os telefonszámon hív­ható 9-16 óra között. Iniut art Budapest (MTI) - Észak-Kanada őslakos népcsoportjának kortárs grafikusai első ízben mutatkoznak be Magyarországon: Iniut art - ka­nadai eszkimó művészet címmel. A Nádasdy Alapítvány támogatásával létrejött különleges tárlat csütörtö­kön nyílik a Dorottya utcai Galériá­ban. A bemutató zömét nyomatok alkotják. Ez a technika e század kö­zepétől meghatározó szerepet ját­szik a kanadai eszkimó művészet­ben. Az alkotások egyedülállóan öt­vözik a hagyományos kultúra sajá­tosságait, valamint a művész egyéni kifejezésmódját. Az eszkimó mun­kák egy hónapig tekinthetők meg. A tárlat ideje alatt az érdeklődők vi­deofilmeken bepillanthatnak az esz­kimók hétköznapjaiba is. Meghalt a „Polip” főszereplője Európai Játékközpont Alapítvány

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom