Észak-Magyarország, 1993. december (49. évfolyam, 281-306. szám)

1993-12-28 / 303. szám

8 ÉSZAK'Magyarország Kultúra 1993» December 28», Kedd------------APROPÓ------------­« « Üzenet Dobos Klára Ot gyerek, két lehetőség. „Ki az erősebb”- alapon, sírás, fogcsikorgatás után a na­gyobbak kaparintják meg a kapcsolótáblá­kat. így rövid időre megnyugszanak a ke­délyek, már „csak” a drukkolás izgatott fel­kiáltásai röpködnek a szobában, verik orr­ba légi találkozásaikkor a szükségszerű hangulattól még szintén ott röpködő an­gyalkákat: - Ugorj a fejére! - Vigyázz, a pi­szok pingvin beépíti. - A szemét! - Most én döglöttem meg? -Robbantsd fel a bombát! -Idióta vagy, le kellett volna lőnöd a csigát. -Most öld meg végre!... A karácsonyfa teljes díszben, színes égők­kel, ezüstös papírú szaloncukrokkal, an­gyalkákkal; Békesség földön az embernek, énekli a rádió; az asztalon még ég a gyer­tya, senkinek nem volt szíve eloltani a pici, de tiszta fényt adó lángját, igen, kará­csonyeste, vagy inkább már csak téliszü- net-este karácsonyfával. Háború és béke ?Kegyetlenség és szereteti... Egy ajándék, amelynek küldetése van. Egy játék, (Nintendo -hallás után), melyet öt fiúgyermekből legalább háromnak hozott idén a Jézuska. Egy játék, amely „fóldreszállít”. Nehogy már minden túl szép, túl magasztos legyen, nehogy már el­felejtkezzünk arról, hogy Betlehemben majdnem elmaradt az éjféli mise, nehogy már felejtsük a szerb kegyetlenkedéseket... De nehogy már - ajándékként - meg­szokjuk! Kacsóh Pongrác dalai Hegyi József Sárospatak (ÉM) - Ha szerényen is, de meg­emlékezett a magyar zenei világ decemberben Kacsóh Pongrácról, születésének 120. és halá­lának 70. évfordulójáról. Emlékének felidézése természetesen nem a budapesti Tavaszmező utcai, majd később kecskeméti matematika-fi­zika szakos főgimnáziumi tanárnak, hanem a János vitéz című daljáték országos hírű kompo­nistájának szólt, akinek a Király Színházban 1904-ben bemutatott műve - Fedák Sárival a főszerepben - kirobbanó sikert aratott. Azt azonban kevesen tudják, hogy a kiváló ze­neszerzőnek Zemplénhel, közelebbről Sárospa­takkal is volt kapcsolata. De ezúttal kimondot­tan tanári minőségében járt a híres diákváros­ban, éspedig 1911 nyarán a Vallás- és Közokta­tásügyi Minisztérium által küldött érettségi el­nökként. Érkezését a református gimnázium igazgatójával táviratban közölte, ekként: „Hét­főn este fél nyolckor egy középtermetű, cigány- képű; fekete zsakettes egyén érkezik Sárospa­takra a budapesti gyorssal. Az lesz Kacsóh érettségi kormányképviselő”. Amiként az azóta is szokás, az igazgató az érett­ségiző osztályfőnökének és néhány maturan- dus diáknak a társaságában fogadta a vasútál­lomáson Kacsóh Pongrácot, s a kollégium leg­régibb épületében, az úgynevezett Bema-sori „küldöttségi szálláson” levő vendégszobába kí­sérték. Az érettségi vizsgát illetően „mindenek ékesen és szép rendben” zajlottak le. Régen örülhettek a pataki diákok olyan jószívű” érettségi elnöknek, mint amilyen Kacsóh Pong­rác volt. A jól sikerült vizsgák után a tanárkar kellemes, jóhangulatú búcsúestet rendezett a híres zeneköltő-elnök tiszteletére a Bema-sori épületben. Magas volt már a hangulat, amikor „az éj leple alatt” a vendégszoba ablakánál meg­jelent a kollégiumi kórus és H. Bathó János ének-zenetanár vezényletével - aki maga is sok szép dalt szerzett - elénekelte a János vitéz leg­ismertebb dalait, utána pedig H. Bathó János néhány szerzeményét. Kacsóh Pongrácnak na­gyon tetszettek a Bathó-nóták, s buzdította énektanárunkat - aki a húszas években még e sorok írój át is tanította -, hogy „szedje dalait ko­szorúba” és jelentesse meg. így is történt, s ami­kor a Bathó-nóták kéziratai, kottái kiadásra ké­szen voltak, Kacsóh Pongrác írt hozzájuk elő­szót. Ebben többek közt ez a mondat olvasható: „Ezek a dalok először az érettségi vizsgák befe­jeztével az utolsó estén a küldöttségi szállást átölelő rózsakert illatán keresztüljutottak a fü­lembe...” Variációk a pop artra Budapest (MTI) - Variációk a pop artra - fe­jezetek a magyar művészetből 1950-1990 című kiállítás látható az Ernst Múzeumban. A ret­rospektív tárlat áttekintést ad a tipikusan XX. századi, „népszerű művészet” magyarországi történetéről. A bemutatón többi között grafi­kák, textilek, festmények, szobrok, iparművé­szeti alkotások tekinthetők meg. Reménység a nehézségek között Fotó: Dobos Klóra Miskolc (ÉM) - Hagyomány már, hogy minden évben elküldi körlevelét a világ magyarságának Miklósházy Attila, a külföldön élő római katolikus magya­rok püspöke. Mi pedig - a korábbi évekhez hasonlóan - részleteket köz­lünk a miskolci születésű püspök kará­csonyi üzenetéből. Kedves Magyar Testvéreim! „Jó hí­rem van számotokra, ami örömet je­lent az egész világnak: Megszületett a Messiás!” -Az angyal szava a bet­lehemi pásztorokhoz mais érvényes, nekünk is szól. A jelenkor sötétségé­ben és zűrzavarában is feltűnik a betlehemi csillag fénye és jelzi az Úr Jézus születését, amely a történe­lem központját alkotja. A jó hír a ma­ga egyszerűségében és nagyszerűsé­gében ez: az Isten maga a szeretet, szeretetből hozott létre minket. Azért élek, mert valaki nagyon sze­retett. Még akkor is, amikor elfor­dultam tőle és összekuszáltam élete­met, nem taszított el, hanem egyszü­lött Fiát küldte, hogy magához éde­sítsen és így megmentsen. Jézus Krisztus emberré lett, hozzám ha­sonlóvá, hogy megossza sorsomat. Sőt, még meg is halt értem, hogy ne­kem életet biztosítson. De feltámadt a halálból és átölelve engem magá­val vonz az örök életbe. Számunkra, keresztények számára az Úr Jézus születése, húsvéti győ­zelmével együtt, ennek az örömhír­nek az ünnepe. Hiszünk abban, hogy életünk Krisztus! O ami életünk központja, értelme, biztosítéka. Ha hozzá csatlakozunk, bele kapaszko­dunk, vele élünk és halunk, őbenne lakozunk, akkor nincs mitől félnünk a jelenben, sőt a jövőt illetően sem. Ez a hit vezette ezer évvel ezelőtt el­ső királyunkat, Szent Istvánt is, amikor magyar népével együtt őszintén és benső meggyőződésből „Jézus Úr”-hoz szegődött. Ez a szik­laalap tartott meg minket tíz évszá­zadon át, amikor ezer viszontagsá­gon keresztül viharok tépték-szag- gatták nemzetünket. Ez fog minket a jövőben is megmenteni, megerősí­teni és újjá teremteni. 1993 karácsonyán a külföldi római katolikus magyarok püspöke is ezt az örömhírt hirdeti szétszórt hívei­nek. Ahelyett, hogy rettegve félnénk e világ fejedelmeitől, inkább öröm­mel, de alázatosan, kellene büszkél­kednünk hitünk gazdagságával és ragyogásával, mely egyedül képes minden evilági hatalmasságon győ­zelmet aratni. A mi hitünk azonban nemcsak ideológia, hanem elsősor­ban bensőséges, személyes kapcso­lat a Világ Urával, Jézus Krisztus­sal, aki mindent megtehet, és aki minket úgy szeret! Ennek az évnek folyamán lelkipász­tori látogatásaim elvezettek Kana­dán és az USA-n kívül Angliába, Franciaországba, Svájcba, Német­országba, Ausztriába és Olaszor­szágba. Mint a magyar püspöki kar tagja, részt vettem Budapesten a nyári püspökkari konferencián s így némi betekintést nyertem a jelenle­gi magyar egyházi életbe, amelyik tele van biztató jelekkel, reménység­gel, de számos nehézséggel is. A lel­ki sivárság sokakban megmutatko­zik; különösen a fiatalok tele vannak kérdésekkel az élet értelme, a hami­Miklósházy Attila sítatlan igazság felől. Az anyagiak, az élvezet, a gyors meggazdagodás pillanatnyi örömet jelent, de nem elégíti őket. A megoldás az Úr Jézus személyében, tanításában, példájá­ban lenne, de olyan kevesen vannak, akik a hozzávezető utat meg tudnák mutatni nekik! Ez év januárjában a magyar püspö­kökkel Rómában jártam a Szenta­tyánál kihallgatáson. A magánki­hallgatás alkalmával a Szentatya az ó szívélyes egyszerűségével melegen érdeklődött tőlem a külföldi magya­rok után. Megértéssel fogadta be­számolómat, hiszen az emigráns lengyelek sorsa is sokban hasonló a miénkhez. Ismételten hangsúlyoz­ta, hogy nekünk, magyaroknak - a hazától távol is - megvan a történel­mi hivatásunk: hűség az Úr Jézus­hoz, az egyházhoz és ahhoz a ma­gyar lelkiséghez, mely Szent István­tól kezdve jellemezte népünket. Kér­te, hogy legyünk büszkék keresz­tény hitünkre, mely csodás kincset és mélységet rejt magában, és ve­gyünk tevékeny részt környeze­tünk, népünk, sőt az egész emberi­ség újra-evangelizálásában a har­madik évezred hajnalán. Ehhez a feladathoz kiváló eszközt nyújt az újonnan megjelent „Katolikus Egy­ház "Katekizmusa”, mely egyszerű­en, világosan foglalja össze keresz­ténykatolikus hitünk tanítását. Ol­vassuk tehát, elmélkedjünk, tapasz­taljuk meg újra, mit is jelent katoli­kusnak lenni: élvezzük az örömhírt és azt a gazdagabb életet, melyet az Isten szava és kegyelmi ajándékai közölnek velünk. Ami a külföldön élő magyarok hely­zetét illeti, meg kell említenem, hogy ebben az évben is megszűnt né­hány magyar egyházközség, illetve misszió, és magyar templomainkat átadtuk a helyi egyházmegye más­nyelvű híveinek. Ennek oka egy­részt a magyar hívek létszámának csökkenése, másrészt a magyar pa­pok hiánya, akik közül jó néhányan kiöregedtek, meghaltak vagy haza­tértek Magyarországra. Hála Isten­nek, még sok helyen van magyar misszió és egyházközség, melyek csodálatos munkát végeznek hitünk és magyarságunk megőrzése érde­kében. Lesznek továbbra is ilyen kö­zösségek, ha nem is mindenütt, ahol eddig voltak. De ehhez egyre inkább szükséges lesz a hívek tevékeny részvétele a közösség életében, akik sok esetben némileg pótolni tudják majd a magyar pap hiányát. Figyelmetekbe ajánlom a Magyar Máltai Szeretetszolgálat által kez­deményezett VIGILATE ET ORA­TE mozgalmat, mely arra hív, hogy közös imáinkkal és áldozatainkkal esdjük ki a jó Isten segítségét né­pünk számára. Ismételten ajánlom az Imaapostolságot és a Szűzanya, a Magyarok Nagyasszonya közbenjá­rására az engesztelő rózsafüzért, mint megannyi megnyilvánulását hazánkért, a magyarságért aggódó szeretetünknek. Magyar szentjeink és szentéletű magyaljaink példája lelkesítsen minket az új esztendő­ben. Végezetül azt kérem, hogy imádkozzunk hazánkért a kritikus 1994 évben, amikor parlamenti vá­lasztások lesznek, hogy olyan veze­tőink legyenek a nemzet élén, akik nem feledkeznek meg ezeréves múl­tunk hagyományairól és ennek szel­lemében irányítják majd népünk jö­vőjét. Külföldön élő honfitársainkat, de minden magyar testvérünket, na­ponta imáimba foglalom és mind­nyájatoknak kegyelmekben gazdag karácsonyt és újévet kérek. Jézusvárás a tokaji vegyeskarral Bakonyi Béla Tokaj (ÉM) - A város messze földön híres félévszázados képzőművészete mellett erőteljesen kezd kibontakoz­ni a kóruskultúra. Több mint fél év­tizede Pásztor Istvánná gimnáziumi ének- és zenetanár vette kezébe a karmesteri pálcát, aki nagy sikere­ket elért gimnáziumi lánykara mel­lett vágyódott arra, hogy vegyeskari hangzással gyönyörködtesse Tokaj népét. A karácsonyi hangversenyen csodá­latosan szóltak az egyházi művek a kiváló akusztikájú templomban. A mesterien megkomponált műsorvá­lasztás a karnagy magas igényét példázza, Kodály és Bárdos legna­gyobb egyházi zeneszerzőink leg- márkásabb műveit tűzte műsorra. Kodály Ádventi énekében benne van a Jézusvárás minden gyönyörűsége, s ha statisztikát állítanánk fel, lát­hatnánk: magasabb szintű vegyes­kórusaink ezt a művet szólaltatják meg leggyakrabban egyházi rendez­vényeken kívül is. Ebben a műben benne van nagy mesterünk szólam­szerkesztési művészetének hangza­tos, szívekhez szóló muzsikája. Aki ezt a Kodály-művet hallgatja, mint­ha a gyónás szertartását élné át, mert a szólamok egyértelmű tiszta logikával hirdetik: a Messiást várni csak tiszta lélekkel lehet. Ugyani­lyen kiemelt Kodály-kompozíció volt, szép megformálással, a női kar gyönyörű hangszínével a mester Mi- atyánkja. Ezen a tokaji karácsonyi hangverse­nyen a hallgató egyik ámulatból a másikba esett, mert valósággal Bár­dos Lajos Kossuth-díjas érdemes művész, zeneszerzőnknek estjét hallgattuk végig. Bárdos minden művébe - zenetudósi szakértelem­mel - minden műfajú kórusszámba (gyermekkartól kezdve, a férfi és női karokon túl a vegyeskari szerzemé­nyeibe) beledolgozta a modális har­móniák minden ékességét. Ebben ő valóban tanár volt, gondoljunk csak a „Tréfás házasítóra”, a ...kumma- kumma vegyeskari számra, mely meghódította az országot. Nagyon vonzó volt a Pitoni-mű: Can­tate Domino. Karnagy legyen a tal­pán, aki ennek a műnek a ritmikai megoldásait kilengés nélkül tudja tartani, mert láttam és hallottam én már ebbe a műbe belebukni neves kórust is. De Pásztor Istvánnénak olyan gya­korlata és szaktudása van, hogy az ő vezénylési technikájában, egysze­rű gyengéd, de pontos ritmikát nyúj­tó „metrón omi stílusában” malőr nem lehet. Bárdos: Missa Quartájának négy té­tele bizonyító erővel beszélt önma­gáért, a női kar szívéhez nőtt ez az egyházi „csokor”. De szépen formáltak és szívből éne­keltek. Sok pedagógus kollegát is­merek a kórusból arcukon hangju­kon egyértelműen tükröződött: „négy évtized után végre énekelhet­jük a latin mise felemelő kompozíci­óit, Arcadelt Ave Maria-ját, s a töb­bi válogatott egyházi kórusműve­ket”. Ez a felszabadult érzés, az ad­venti Jézus-várás hangulata jelle­mezte az estét. Szabadművelődés Miskolc (ÉM) - Mai lapszámunkban folytatjuk a Művészeti és Szabadműve­lődési Alapítvány által támogatott Bor- sod-Abaú|-Zemplén megyei közössé­gek névsorának közlését. Lillafüred Alapítvány, Miskolc-Lil- lafüred, 50.000 Ft; Monaj község ön- kormányzata 40.000 Ft; Mucsonyi nagyközség ifjúsági kulturális szer­vezete 20.000 Ft; Általános iskola, Nagyrozvágy, 75.000 Ft; Művelődé­si Otthon, Nagyrozvágy, 60.000 Ft; Négyes községi önkormányzat ré­széről polgár-mester, Négyes, 75.000 Ft; Bártfay Attiláné, művelődési ház, Nyomár, 20.000 Ét; Észak-ma­gyarországi Roma Unió ózdi szerve­zete 35.000 Ft; Ózd-Farkaslyuki Ál­talános Iskola 50.000 Ft; Általános Iskola, Pere, 40.000 Ft; Községi ön- kormányzat, Perkupa, 50.000 Ft; Gömöri Múzeum Baráti Köre, Put- nok, 40.000 Ft; Művelődési Ház, Sa- jókaza, 73.000 Ft; Művelődési ház, Sajókaza, 20.000 Ft; Művelődési és sportközpont, Sajószentpéter, 20.000 Ft; 8-kor Együttes, Sárospa­tak, 53.000 Ft; a Művelődés Háza Kamarakórusa, Sárospatak, 70.000 Ft; a Rajztanárok Zempléni Alkotó Köre, Sárospatak, 42.000 Ft; Bodrog Néptáncegyüttes, Sárospatak, 70.000 Ft; Szentirmai László, Sáros­patak, 126.000 Ft; Általános Iskola, Sáta, 60.000 Ft; Általános Iskola, Sáta, 49.000 Ft; Művelődési Otthon, Sáta, 80.000 Ét; Napköziotthonos óvoda, Sáta, 30.000 Ét; Cinderella Balett és Jazza-balett-csoport, Sá­toraljaújhely, 28.000 Ft; Hegyaljai Népiegyüttes Művelődési Ház, Sá­toraljaújhely, 126.000 Ft; Lavotta János Művészeti Iskola, Sátoralja­újhely, 70.000 Ft; Sátoraljaújhelyi Hagyományőrző Cigányegyüttes 70.000 Ft; Községi önkormányzat, Művelődési Ház, Falugondnok, Sós­tófalva, 75.000 Ft; Falugondnok, Szegi, 40.000 Ft; Önkormányzat, Szegi, 40.000 Ft; Önkormányzat, Szegilong, 30.000 Ét; Általános Isko­la és Művelődési Ház, Szentistván, 20.000 Ft; Általános Iskola hagyo­mányőrző csoportja, Szentistván, 20.000 Ft; Általános Iskola olvasó köre, Szentistvánbaksa, 45.000 Ft; Hegyalja Pedagógus Kórus, Sze­rencs, 20.000 Ft; Rákóczi Zsigmond Általános Iskola, Szerencs, 20.000 Ft; Rákóczi Zsigmond Általános Is­kola, Szerencs, 15.000 Ft; Városi Kulturális Központ, Szerencs, 20.000 Ft; Városi Kulturális Köz­pont, Szerencs, 20.000 Ft; Városi Kulturális Központ, Szerencs, 13.500 Ft; Városi Kulturális Köz­pont, Szerencs, 20.000 Ft; Városi Kulturális Központ, Szerencs, 50.000 Ft; SZIRASZ-csoport, Szik­szó, 35.000 Ft.; Általános Iskola, Szín, 45.000 Ft; Szomolyai Hagyo­mányőrző Népdalkor, Szomolya, 35.000 Ft; Hagyományőrző Páva­kor, Szögliget, 20.000 Ft. (Folytatjuk) Előszilveszter a Tengs-Lengs-szel Miskolc (ÉM) - A miskolci Vörös­marty Művház Livin’ blues klubja december 29-én este egy legendás csapatot lát vendégül, a Tengs- Lengs nevet viselő ötösfogatot. Hi­hetetlen vagy sem, de a zenekar a hatvanas években alakult a főváros­ban. Az akkor még nagyon fiatal ze­nészek hitet tettek a blues műfaja mellett. Talán maga a műfaj szere- tete eredményezte, hogy még a mai napig sikerült együtt maradniuk. A hetvenes években úgy döntöttek, hogy fúvósokat is bevesznek a csa­patba. Ez volt az az időszak, amikor Budapest Blues Band néven szere­pelt a zenekar. A nyolcvanas évek elején nyitották meg a klubjukat az FMH-ban, amely azóta már legen­dás találkahellyé nőtte ki magát. Ekkortájt történt, hogy néhányan — köztük Géczy Erika olimpiai bajnok­nő - elhatározták, hogy ugyanilyen névvel zenekart alapítanak, de őkX- szel fogják írni a nevüket. Zenekara­lapítás megtörtént, és a két csapat békében és barátságban nyomult még sokáig az FMH-ban. A Tengs-Lengs jelenlegi felállása 1985-ben alakult ki. Műsorukban a klasszikusokon (Doors, Rolling Sto­nes, Hendrix stb.) kívül olyan hami­sítatlan Tengs-Lengs szerzemények is találhatók, mint például a Három lekvároskenyér vagy a Hull a pely­hes fehér hó. Aki tehát találkozni szeretne a zene­karral, az szerdán este nyolc órától végkimerülésig elmélyedhet a blu- es-mámorban.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom