Észak-Magyarország, 1993. december (49. évfolyam, 281-306. szám)

1993-12-30 / 305. szám

1993. December 30 Farmagro árverés februárban Mályi (EM)-Az Állami Vagyonügy­nökség nyilvánosságra hozta a Má­lyi határában lévő Farmagro Áru­ház árverésének időpontját. A húsz­millió forintos kikiáltási árra tartott áruház a jövő év február 9-én kerül kalapács alá. Az árverésre február elsejéig lehet jelentkezni, egymillió forint bánatpénz letétbe helyezésé­vel. A vételár különben készpénzzel, E-hitellel és kárpótlási jeggyel is ki­elégíthető. Alsózsolcai önprivatizáció Alsózsolca (ÉM) - Önprivatizációs program keretében, második alka­lommal, nyilvános egyfordulós pá­lyázat keretében kísérli meg értéke­síteni az Állami Vagyonügynökség az alsózsolcai Vasbetonipari és Vál­lalkozási Kft-t. A 216 millió 420 ezer forint jegyzett tőkéjű vasbetonipari cég üzletrészének 100 százalékát kí­nálják fel eladásra. Vételi ajánlato­kat január 31-ig lehet tenni, a fize­téshez a megvételre kerülő üzletrész vételárának 95 százalékos mértéké­ig kárpótlási jegy és E-hitel is igény­be vehető. Segítség a vetőmagágazatnak Miskolc (ÉM) - Az augusztusban megalakult 130 növénynemesítőt, vetőmagkereskedőt, szaporítót és forgalmazót tömörítő Vetőmag Ter­méktanács elsődleges célja az ér­dekegyeztetés és érdekképviselet - jelentette be a napokban tartott saj­tótájékoztatón Perczel Mihály, a ter­méktanács elnöke. A testület segítséget kíván nyújtani a vetőmagágazat szereplőinek a me­zőgazdaság tulajdonváltásából és gazdasági átalakulásából eredő új lehetőségek kihasználásához. Leg­főbb feladatai közé tartozik a minő­ségi vetőmag iránti igény növelése, amit a forgóalap-hiány és a termelé­si körülmények tisztázatlansága hátráltat legjobban. A kitűzött célok jelentőségét növeli, hogy a Magyarországon foglalkozta­tottak 13,8 százaléka él a mezőgaz­daságból és több százezer család megélhetése függ a magyar vető­magtermesztés eredményességétől. Bár hazánk tradicionálisan vető­magtermelő ország volt, az elmúlt 10 évben a vetőmag-szaporítás terü­lete és a megtermelt vetőmag mennyisége is a felére csökkent. En­nek ellenére a belföldi felhasználású vetőmag értéke a múlt évben elérte a 30 milliárd, az export pedig a 6,6 milliárd forintot. Jövőre lakossági folyószámla Miskolc (ÉM) - A közelmúltban a Mezőbank Rt. sajtótájékoztatón is­mertette legújabb szolgáltatásait. Az elhangzottak szerint a bank a jö­vő év közepétől lakossági folyószám- . la-bevezetésre is vállalkozik és ügy­feleik jobb kiszolgálása érdekében bankjegykiadó automatákat helyez üzembe. Az év végén két új betéti jegy, a Sprint és a Maraton árusítá­sát kezdik meg. A Mezőbank lakos­sági betéteinek összege mintegy 5 milliárd forint, s ennek 80 százaléka kamatozó jegy. Az erdők privatizációja Miskolc (ÉM) - Ahhoz, hogy az er­dőket privatizálni lehessen, előbb meg kell alkotni az erdőkkel kapcso­latosjogszabályokat, az erőbirtokos- ság szervezeti kereteit, illetőleg ma­gát az erdőtörvényt. Ez derül ki ab­ból a háttértájékoztatóból, amelyet az újságíróknak adtak át az ÁVÜ- ben. Szabó Tamás privatizációért felelős tárca nélküli miniszter megbeszélé­seket folytatott az erdész szakma képviselőivel. Erre azért volt szük­ség, mert az utóbbi időben az erdő- tulajdoniás körül bizonytalanság alakult ki. A privatizációs miniszter szerint az erdők legalább 60 száza­lékának egyelőre állami tulajdon­ban kell maradnia, és az állami er­dők felparcellázása helyett más megoldást kell kidolgozni a magáno­sításra. Nem zárható ki például egy, az Ingatlan Befektetési Álap sziszté­máján működő módszer. , Csütörtök Gazdaság ÉSZAKIM AGYARORSZÁG 7 EK-csadakozás és élelmiszer-higiénia A húsfeldolgozók, vágóhidak áldozatul eshetnek A JÉ ;« Itt minden berendezés, eszköz krómacél Fotó: Farkas Maya Miskolc, Abaújszántó (ÉM ­B.Sz.L.) - Se szeri, se száma a ha­zánkban üzemelő vágóhidaknak. Gombamód szaporodnak annak el­lenére, hogy az állatállomány ezt nem indokolja. Egy kimutatás sze­rint ezertizenháromnak van jelen­leg is érvényes működési engedélye. Szép számmal akadnak kisvágóhi- dak megyénkben is, noha a Borsod- Abaúj-Zemplén megyei Állatforgal­mi és Húsipari Vállalat akkora ka­pacitással rendelkezik, hogy szinte egymaga képes lenne a megye ser­tésállományának vágására. De bizo­nyára megéri a magánvállalkozók­nak, társaságoknak kisvágóhidat nyitni, hisz’ mi másért szaporodná­nak. Ám legyen az bármekkora mé­retű, bármilyen cég által üzemelte­tett, az élelmiszer-higiéniai követel­ményeknek meg kell felelniük. E kö­vetelmények pedig olyan szigornak, hogy azokra akár büszkék is lehe­tünk. Ha pedig be is tartják, akkor élelmiszer-higiéniai szempontból már Európában is vagyunk. Szúrástól a hűtőig negyven perc Az állategészségügyi és járványvé­delmi szempontok, valamint a biz­tonságos élelmiszer-előállítás és for­galmazás érdekében a következő há­rom hónapban ellenőrzik az összes húsipari vágó és feldolgozó üzemet. A hír nagy riadalmat keltett a vágó­hidak gazdái között: mi lesz a követ­kezménye, ha hibát találnak az ide­vonatkozó rendeletek, előírások be­tartása körül? E rendeletek, előírá­sok szigora pedig majdnem eléri az EK tagországokét. Igaz van kis kü­lönbség, hiszen az Európai Közösség exportkívánalmait élelmiszer higié­niai szempontból hazánkban csak kilenc nagy húsipari cég képes be­tartani. Ebből egyik a miskolci szék­helyű, megyei Állatforgalmi és Hús­ipari Vállalat. Itt kérdeztem Litvai Sándor műszaki főmérnöktől, me­lyek azok a legfontosabb követelmé­nyek, amelyek alkalmassá tesznek egy vágóhidat arra, hogy EK-tagor- szágokba exportálhasson?- Semmivel sem „lazábbak” a mi élelmiszer-higiéniai előírásaink az EK-tól, viszont a szabályok értelme­zésében az Európa Közösség a szigo­rúbb változatot teszi kötelezővé. Pél­dául előírás, hogy a vágóhídon alkal­mazott eszközök moshatóak, rozs­damentesek legyenek. Az EK előírás e „rozsdamentességet” úgy határoz­za meg, hogy az eszközök krómacél­ból készüljenek. Cégünk először 1980-ban felelt meg az EK összes kö­vetelményeinek, amelyeket briisz- szeli központjukból kétévenként ideérkező bizottság ellenőriz. Éppen tavaly volt ilyen szemle, amelyen a vágóhútő, daraboló egységünket, az öltözőket, a csomagolót fogadták el. Ezekben minden berendezés króma­cél, egyetlen feldolgozó asztal 120 ezer forintba került. Előírás továbbá, hogy a fertőtlenítés technológiai berendezései 82 Celsi­us fokos vízzel üzemeljenek, falbur­kolat csempézett legyen, padlón re­pedés sem lehet, mely a vért beszív­ná. Szigorúbb a környezetvédelmi előírás is: a melléktermékek, hulla­dékok nem áshatok el, zárt konté­nerben nyáron kétnaponként üríte­ni kell azokat. A szállító eszközöket megkülönböztető jelzéssel kell ellát­ni, külön kell azokat mosni, tisztíta­ni mindentől. Előírják azt is - egyik leglényegesebb kívánalom -, hogy a szúrástól a hűtőbe kerülésig mind­össze negyven perc telhet el. Á dara- bolóban a testtáj szerinti darabolást, a vevő igénye szerinti formázást rozsdamentes szalagon végezhetik csak, végén gyűjtőasztalon fejeződ­het be a művelet. A feldolgozó üzem­mérete is megfelel az EK-ban szoká­sosnak, hiszen óránként 200 sertés feldolgozására alkalmas. A beruházás meghozza hasznát S hogy mindez mibe került a cégnek, Haffner László igazgató egyetlen számmal válaszolt: Ötvenmillió fo­rint volt az a plusz beruházás, amely remélhetőleg előbb-utóbb mégiscsak meghozza a hasznát. A kisvágóhidak életképességét nem­csak nyereségességük, de élelmi­szer-higiéniai állapotuk is befolyá­solja. Ahol az elkövetkező három hónap­ban az FM Állategészségügyi és Élelmiszerellenőrzési Főosztálya ál­tal indított vizsgálatok hibát, rend­ellenességet találnak és a megyei ál­lategészségügyi állomások élelmi­szer-higiénikusai negyedévi, vagy hosszabb türelmi idejű határidő után sem találnak javulást, azt a vá­góhidat akár be is zárathatják. Tehát a vágóhidak további működé­sének feltétele, a hazánkban érvény­ben lévő állategészségügyi járvány- védelmi rendeletek betartása. A szaporodó kisvágóhidak közül lát­tam néhányat. Legutóbb éppen az abaújszántói illetőségű vállalkozó - Plaszkó János faluszéli vágóhídját, amelyet egy hajdaniból „varázsolt” újjá. A szemre is tetszetős üzem megkap­ta a működési engedélyt, s az ellen­őrzések tanúsága szerint megfelelő is. Ma még az. De az egyre szigoro­dó szabályozók közepette kérdés, mennyire bírják majd az iramot e kis hatékonyságú - jórészt csak a helyi ellátást színesítő vágóhidak. Petrenkó törlesztette áramszámláját Ózd (ÉM - I.S.) - Szerda délelőtt tíz óra után Petrenkó János, a Peko Acélipari Művek tulajdonosa teljesí­tette ígéretét: fizetett az Észak-ma­gyarországi Áramszolgáltató Rész­vénytársaságnak - tájékoztatta teg­nap szerkesztőségünket Peijési Zol­tán, a cég gazdasági vezérigazgató­helyettese. Mint ismeretes, az ÉMÁSZ Rt. szer­dán döntött úgy, hogy megszünteti az Ózdi Kohászati Üzemek áramel­látását, azt követően, hogy az OKÜ- vel közös energiarendszeren lévő al­fogyasztók tartozásai miatt, 90 mil­lió forintos díjhátraléka halmozó­dott fel a mára csak szolgáltató tevé­kenységet ellátó egykori nagyválla­latnak (Észak-Magyarország de­cember 24.) A korlátozás egyebek között az Finomhengermű Munkás Kft.-t és a Peko Műveket is érintet­te. Petrenkó János még a múlt hét csütörtökön jelentette ki: december 29-ig rendezi adósságának egyhar- madát, illetve január első hetében kifizeti a teljes számlát, így attól a naptól ismét juttatott áramot az üzem részére az áramszolgáltató. Tegnap hátrálékából négy millió fo­rintot törlesztett, a Munkás kft. pe­dig hat milliót. Ez azt is jelenti: a fi­nomhengermű - amely néhány nap­ja szünetelteti a termelést - január első munkanapjától dolgozhat. Peijési Zoltán még elmondotta: a jö­vő héten tovább folytatják a tárgya­lásokat az adósokkal, a fizetési me­netrend kialakításáról. Egyelőre csak az a biztos: január nyolcadiké­ig mindenféleképpen szolgáltatnak áramot a két termelőegységnek. Feketemunka: szigorított ellenőrzés Tatabánya (MTI) - Komárom-Esz- tergom megyében meglehetősen so­kan vállalnak munkát a munkanél­küli-ellátásban részesülők közül anélkül, hogy azt bejelentenék a munkaügyi hivatalnak, így válto­zatlanul folyósítják részükre a se­gélyt, a járadékot. Ezért a megyei munkaügyi központ szigorítja az el­lenőrzéseket. Az idén több száz vizs­gálatot tartottak és a tapasztaltak alapján elrendelték 3,8 millió forint jogtalanul felvett segély, támogatás visszatérítését, ezenkívül sikerült megelőzniük 7 millió forint jogalap nélküli kifizetését. Legtöbb esetben a vendéglátásban, a kereskedelem­ben és az építőiparban derítettek fel feketemunkát. Az illegálisan foglal­koztatottak többsége kiszolgáltatott helyzetben lévén, az átlagosnál jóval alacsonyabb munkabérért dolgo­zott. Az ellenőrök feljelentése nyomán - bizonyítás esetén - a munkavállaló munkanélküli-segélyének folyósítá­sát megszüntetik, és vissza kell fi­zetni a feketemunka időtartamára kifizetett ellátást is. A munkáltató ellen pedig ilyen esetben büntetőjo­gi eljárást kezdeményeznek. Á külföldiek foglalkoztatására is ki­telj ednek a munkaügyi központ el­lenőrzései. Komárom-Esztergom megyében mintegy 1400-1500 kül­földi állampolgár dolgozik szabályos engedéllyel, sokakat azonban e nél­kül foglalkoztatnak. Különösen gya­kori a románok és az ukránok illegá­lis alkalmazása; mindössze hart 8-10.000 forintért, vagy még keve­sebbért, néha csak a szállásért és az ellátásért dolgoztatják őket. Ha ilyen esetre derít fényt az ellen­őrzés, akkor a munkaadónak bünte­tésként a kifizetett munkabér két­szeresét kell befizetnie a Foglalkoz­tatási Alapba, ám az ellenőrök ta­pasztalatai szerint ennek nincs kel­lő visszatartó hatása, mert a legtöbb esetben nehezen lehet bizonyítani, hogy mióta és mennyi fizetésért al­kalmazták engedély nélkül a külföl­dieket. Ózdi munkahelyek támogatása Budapest (MTI) - Feltehetően januárban dönt az Érdekegyeztető Tanács munkaerőpiaci bizottsága a jövő évre tervezett 21,4 milliárd fo­rintos Foglalkoztatási Alap felosztásáról. A munkanélküliek képzését, átképzését, új mun­kahelyek létrehozását és más foglalkoztatási lehetőségek teremtését szolgáló alapból - a Munkaügyi Minisztérium által javasolt elosz­tás szerint a legnagyobb tétel — 12 milliárd fo­rint - közvetlenül a megyei munkaügyi taná­csokhoz jutna - tájékoztatták a szaktárcánál az MTI-t. Ä 12 milliárd forintot a munkanélküli­ségi mutatók szerint osztanák el a megyék kö­zött. További jelentős összeget-1,5 milliárd fo­rintot - szánnak jövőre az előző időszakban ki­adott pálya- és újrakezdő kölcsönök kamatter­heinek, valamint több más előzetes kötelezett­ség-vállalásnak a fedezetére. A minisztérium javaslata szerint a válságtérsé­gek intervenciós alapjának 1 milliárd forint jut. Az ózdi foglalkoztatási társaság részére ugyan­csak 1 milliárd forintot, az 1994-es további fog­lalkoztatást segítő intézkedésekre pedig 1,1 milliárd forintot tartanak szükségesnek. Ugyancsak 1,1 milliárd forintot tenne ki a kis­térségi komplex fejlesztések, a termőfölddel rendelkező munkanélküliek, illetve az ózdi munkahelyek létrehozásának támogatása. A kormányzati elképzelés szerint 1,4 milliárd fo­rint juthatna a megyei keretek kiegészítésére, másrészt munkanélküliek alkalmazása esetén útiköltség-térítésre, illetve szociális közhasznú programokra. A szaktárca szerint a világbanki és Phare-programok kiegészítésére, átképző központok létesítése több mint 1,5 milliárd fo­rintot igényelne. A Foglalkoztatási Alap elosztásáról rendelkező Érdekegyeztető Tanács munkaerőpiaci bizott­ságának munkavállalói és munkaadói oldala az előzetes tárgyalás során ezt vitatta. Szerintük inkább a meglévő oktatási intézményeket kel­lene jobban kihasználni, nem pedig újakat léte­síteni. Kifogásolták ugyanakkor, hogy a Mun­kaügyi Minisztérium 400 millió forintot szán az Országos Foglalkoztatási Alapítványnak. Ál­láspontjuk szerint a foglalkoztatási lehetősége­ket ténylegesen segítő pályázatok érdemi támo­gatásához az alapítványnak legalább 1,5 milli­árd forintra van szüksége.--------ÁRFOLYAMOK--------­B udapest (MTI) — Tegnap összesen 321 részvény-üzletet kötöttek meg a Budapesti Ér­téktőzsdén, a forgalom árfolyamértéken 159.713 millió forint volt, összesen 98210 rész­vény cserélt gazdát. A legtöbb üzletet, szám sze­rint 96-ot a Pick Szegedben kötötték meg jelen­tősen felnyomva a papír árát. A 4030 forintos nyitóár lépésről lépésre emelkedett, míg a zá­róár 4295 lett, ami a tegnapit 275 forinttal ha­ladja meg. A 4212 forintos átlagáron összesen 14530 részvényt; adtak el. A Domus ma 1395 fo­rinton nyitott, több üzletben elérte az 1400 fo­rintot, de efölé nem emelkedett és végül a mai nyitóáron, 1395 forinton zárt. Kárpótlási jegy Index (ideiglenes) dec. 29-én: 1269,04 +22,58 Hivatalos árfolyamok Érvényben: 1993. december 29. ValuU Deviza Pénznem Vétel Eladás Vétel Eladás Angol font 143,89 151,69 149,74 150,44 Ausztrál dollár 67.25 68,49 67.39 Belga frank* 280,06 284,72 280.98 282,14 Pán,korona 14,87 15,03 Finnmarka 17.28 17,6S 17,46 17,56 ■ 17.18 Holland forint 51.84 52,70 52,17 52.39 141.92 1-14.52 141,98 142,62 Japán ven" 88.98 90.18 89.27 89.57 Kanadái doll# «1:7-1.40 75,80 74.73; 75,07 Kuvaiti dinár 331.96 337,46 334,12 335,50 Német márka 58,10 59,06 58.44' 58,68 Norvég korona 13.37 13.61 13,48 13.54 Olasz líra** 58,68 59,96 Osztrák schür* 826,33'839,93 831,08 834,48 Portugál escudo* 57,0i 58,11 57,45 57.73 Spanyol peseta3 70,61 72,13 71.05 71.43 Svájci frank 68.65 69.73 89.15 69,46 Svéd korona 11.97 12.23 12.10 12.16 pSA-dbilár 99 99.64 100,04 ECU (KP) 112.35 114.31 112,96 113.46 A megadott számok 1 egységre értendők, forint­ban *: 100 egység, **: 1000 egység

Next

/
Oldalképek
Tartalom