Észak-Magyarország, 1993. december (49. évfolyam, 281-306. szám)

1993-12-30 / 305. szám

8 ÉSZAKIM AGYARORSZÁG Kultúra 1993, December 30., Csütörtök------------APROPÓ----------­K abaré Filip Gabriella Mint húsvétról a tojás, karácsonyról a fe­nyőfa, augusztus 20-ról a tűzijáték, szüle­tésnapról a torta - és még sorolhatnám az összetartozó, egymást feltételező fogalma­kat -, úgy jut eszünkbe az év utolsó napjá­ról a virsli meg a kabaré. Pedig nem a fenyő teszi a karácsonyt, még csak nem is a bejgli vagy a szaloncukor. Es a ha véletlenül semmit sem tojna a nyúl, at­tól még húsvét maradna a húsvét. Sőt ál­lamalapító szent királyunkat is köszönt­hetnénk petárdák nélkül. De mégis csak szebb az ünnep, ha megadjuk a módját, ha terített asztalhoz ülünk, ha apró ajándé­kokkal kedveskedünk egymásnak. Igazán megnyugtató, megírták az újságok is, hogy az idei szilveszterre lesz elegendő virsli, kocsonyahús, újévi malac és persze pezsgő. Ezt egyébként - hasonlóan a téli fel­készüléshez - minden évben hozzák a la­pok. Újdonság viszont, hogy az idén hír lett a kabaré is. Tehát lesz Rádiókabaré. Hogy mi ebben a hír?! Legyinthetnénk, ha nem hallottuk volna már korábban, hogy ez bi­zony egyáltalán nem volt olyan biztos, mint a virsli vagy a kocsonyához való fejhús. Már az is kétséges volt, hogy Farkasházy Tivadar szerkeszti-e vagy sem. A kétség eloszlott, és jött az örömhír: soha ennyien nem szerepeltek még ebben a műsorban. Csak néhány név a sok közül: Bródy János, Bodrogi Gyula, Gerendás Péter, Darvas Iván, Haumann Péter, Hofi Géza, Koltai Róbert, Maksa Zoltán, Markos György, Ná­das György, Nagy Bandó András, Peterdi Pál, Selmeczi Tibor, Sas József, Trunkó Barnabás, Usztics Mátyás, Verebes Ist­ván... De ez még mind kevés - volt a Ma­gyar Rádió vezetőinek. Megszakértetették a műsort, s íme az eredmény: „a bizottság megítélése szerint a műsor egyoldalú, bel­terjes és több részletében ízlésbelileg kifogá­solható színvonalú. A bizottság azonban hosszas szakmai vita után egyhangúlag úgy döntött, hogy nem vállalja magára a cenzor szerepét, nem a feszültség gerjeszté­se a célja, ezért a hallgatókra bízza ennek a három órának a megítélését”. Kell-e ennél jobb reklám?! Pedig milyen egyszerű: egy kis közlemény, mely egyszers­mind tájékoztat és nevel, helyesen orientál és megtisztel azzal, hogy nagykorúnak te­kint. Sőt, már előre szórakoztat is...-------------MOZI-------------­I ndokína (ÉM-BG) -A mesés Kelet, a titokzatos Ázsia mindig hálás téma volt a filmesek számára. Az Indokína címet viselő francia opusz abba a ka­tegóriába tartozik, amely a történelem vérziva­taros időszakában kibontakozó szerelmet teszi vizsgálódása tárgyává. Ez a vérzivatar azonban sehogy sem akar eleredni, néhol egy-két csepp tűnik fel belőle a képben. Egy idő után az az érzése támad a nézőnek, hogy az alkotók nosztalgiáznak. Visszasírják azokat az időket, amikor Indokína még francia fennhatóság alá tartozott, ahol tökéletes har­móniában élt egymás mellett európai és ázsiai. A szórványos gyújtogatások egyértelműen a kommunisták ármánykodása, akiket Kínából és Moszkvából bujtogatnak. Ezzel azután vége is szakad a feszültségnek, tovább kóborolnak a kockákon az unatkozó franciák, akiknek leg­főbb gondjuk, hogy sajnáltassák magukat. Ebben a környezetben talál egymásra a kau- csukültetvény úrnője és az ábrándos tekintetű tengerész, akik szenvedélyesen szeretik egy­mást, majd elválnak útjaik. Indokína azonban igen Ids ország, mert az úrnő nevelt lánya pár hónappal később véletlenül összefut a tenge­résztiszttel, bele is szeret, azután ők is elválnak egymástól, majd ismét összekerülnek, gyerme­kük is születik, ám ezt az apróságot szintén az ültetvény-tulajdonos úrnő neveli fel. Hogy miért, az maradjon titok mindazoknak, akik szeretik az olyan filmeket, amelyekben két és fél órán keresztül lagymatagon folyik valami történetféle. Széphalmi séta Széphalom (ÉM)-A Kazinczy Emlékcsamok 1994. január 1-től február 28-ig zárva tart. Vi­szont - Szigeti Sándor tájékoztatása szerint - nyitott kapuval, teljes pompájában várja a gyö­nyörű park a gondolatindító sétára vágyókat, mindazokat, akik szeretnének elzarándokolni a sírkerthez és átitatódni a csönddel. Táncos kihívások a Bartókban Fotó: Dobos Klóra Miskolc (ÉM - DK) - A miskolci műve­lődési házak közül talán a Bartók Béla Művelődési Házban tartják leginkább fontosnak a mozgásmuvészetet. An­nak idején el is hangzott, hogy moz­gásművészeti központot szeretnének létrehozni. Ennek feltételei adottak. Egyrészt ott működik a nagy múltú Szinvavölgyi táncegyüttes, másrészt pedig hosszú évek óta minden korosz­tálynak a gyermekektől a felnőttekig indítanak különféle „táncos tanfolya­mokat". Van három balett-termük, s ez sem mindennapi a művelődési házak­ban. Egy kicsiknek tartott balettórára látogattunk el az ünnepi időszakban, akkor beszélgettünk Zsengellér Kata­linnal, a balett- és a jazztánc-csoportok vezetőjével. • Szeretnék egy nyolcévfolyamos balettiskolát létrehozni, nyári ba­lett-táborokat szervezni, utánpót­lást biztosítani a nemrégiben bein­dult szakközépiskolai táncos kép­zéshez - mondta a táncpedagógus. - Ennek alapját persze a fiatalok ké­peznék, de felnőtteknek is indítunk jazztánc-tanfolyamot. Ebben az in­tézetben van hely és lehetőség egy táncos bázis kialakítására. Hogy még magasabb legyen a színvonal, szeretnék minél több külföldi elő­adót meghívni. □ Van erre igény a városban? • Biztos vagyok benne, ez lemérhe­tő a néhány évvel ezelőtt itt megren­dezett kurzuson is, melyet Hanna Barbara tartott. Őt mindenképpen szeretném újra meghívni. De más stílusokkal is foglalkozhatnánk, pél­dául a Lómon- vagy a Graham-tech- nikákkal, afrikai, indiai táncokkal. □ Ahhoz, hogy egy ilyen kurzusra be­iratkozzon az ember, kell hogy legyen valami táncos előképzettsége? • Jó, hä van. Ha nincs, akkor pedig nagyon nyitottnak kell lenni. □ Azért úgy tűnik, az Ön számára a legfontosabb mégiscsak a balett... • Igen, hiszen a klasszikus balett minden tánc alapja. Enélkül nem le­het elképzelni komolyabb mozgás- kultúrát. Bár tökéleteset még a pro­fi táncosok sem tudnak nyújtani, hi­szen az izomzat minden pillanatban Eger (MTI) - Eszterházy Károly eg­ri püspök 1793. december 28-án, kétszáz esztendővel ezelőtt nyitotta meg az általa alapított és építtetett Egri Püspöki Könyvtárat, az ország legszebb barokk bibliotékáját, 21 ezer kötetes, európai mércével mér­ve már akkor is rendkívül értékes és gazdag könyvállománnyal. A bicentenárium alkalmából Eger­ben, az Eszterházy Károly Tanár­képző Főiskola dísztermében neves egyházi és világi személyiségek so­kaságának részvételével rendeztek tudományos emlékülést, amelyen Antalóczy Lajos érseki főkönyvtáros emlékezett azokra, akik létrehoz­ták, ápolták, gondozták, megőrizték és gyarapították két évszázad alatt az Egri Főegyházmegyei Könyv­Horpácsi Sándor Miskolc (ÉM) - A minap ezt írta va­laki (levélben): „Azt hiszem, a mi ge­nerációnknak jutott a legnehezebb sors: már nem tartozunk a nagy ’né­pi’, ’fényes szelek’ nemzedékéhez, de az utánunkjövő beat-nemzedéktől is fényévnyi távolságok választottak, választanak el. Mi még komolyan vettük eszméinket, eszményeinket, küzdöttünk értük - s ezért szépen kimaradtunk a történelemből. Most meg már - falig roncsokként - nincs erőnk az újrakezdéshez”. Nekem ír­ták, én is írhattam volna, Péntek Imre írhatta volna. Mert Péntek Im­re kortársam-sorstársam, akinek sok verse megszületésének kínját láttam, átéltem, megéltem. Ez az a generáció, amely szinte mindentől ki- és lemaradt, mert már minden hely foglalt volt, később a rosszked­vű finnyássága tartotta, tartja visz- sza a tülekedéstől. Hadd idézzem kedvenc verssoromat az Önérzet cí­mű verséből, amit olykor mottónak kölcsönveszek tőle: joggal tölthet el Gyerekekkel a balett-teremben más és más, még ugyanazon a gya­korlatsoron belül is. Nagyon nagy fe­gyelmet, koncentrációt kíván a ba­lett, jellemző, hogy az a gyerek, aki ebben ügyes, az az iskolában jó ta­nuló. De ezeken a tanfolyamokon a gyerekek kisebb mozgáshibáit is korrigálni tudjuk, bár ez természe­tesen nem gyógytorna. □ Gondolkodik különféle fellépési le­hetőségeken? • Majd ha már sokan lesznek a ta­nítványaim, talán lesz egy váloga­tott csoport is. Am a balettal kapcso­latban úgy gondolják a szakembe­rek, hogy a gyerekek ne arra készül­jenek fel, hogy féltudással bemutas­sanak valamit. A szereplési lehető­ség a többi táncműfajban inkább adott. □ Hány balettiskolai csoportja van? • Négy. Szeretném ha több lenne, ám mert hivatásnak tekintem, s mert nagyon szeretem csinálni, egyáltalán nem az a fontos, hogy há­nyán járnak, hanem az, hogy mit ta­nulnak meg. De ha úgy látszik, nem ez a leginkább megfelelő mozgásfor­ma a gyermeknek, át lehet irányíta­ni a balettről másfajta mozgásra, például népitáncra is. Ezt hamar tárat. A XVIII. század elején a ko­rábbi török hódoltság végvárában, Egerben is lendületes fejlődésnek indulhatott a kulturális élet. A szá­zad püspökei (valamennyien Rómá­ban végzett, magasan képzett fő- pásztorok) következetes és céltuda­tos erőfeszítéssel az oktatás valósá­gos fellegvárává emelték a püspöki székvárost. Eme törekvés egyik eredményeként nyitotta meg kapuit 200 évvel ezelőtt az Egri Főegyház­megyei Könyvtár. Gazdagsága mél­tó az európai hírnévre; mára száz­harmincezres összállományával, gazdag kézirattárával rangos helyet foglal el Magyarország katolikus könyvtárai között. Pusztán kötetál­lományát tekintve a pannonhalmi és esztergomi könyvtár után követ­a csökönyös büszkeség:/saját erőm­ből váltam senkivé”. Nos, ez a líra, ez a költői tartás soha nem volt emel­kedett. A (sokszor állástalan) filozó­fiatanár előbb mohón kap minden eszme után, hogy megforgatván szá­jában, elméjében undorral köpje ki. Mert nemzedékem még igenis akart hinni az „emberarcú szocializmus” eszméjében. Hajnalokig ordítozva vitatkoztunk róla, hogy utána ijed­ten lessük, hogy kik jelentenek föl, amint azt Péntek is megírja (1988- bap a nyomás enyhültével, undor- ral-megbocsátva) az Egy feljelentés utóélete című versében. Mert oly korban éltünk, amikor mindenkit megfigyeltek, lehallgattak, ellenő­riztek és följelentettek. Van, aki ma erkölcsi fölényt, pozíciót, egziszten­ciát teremt ebből, de Pénteknek eh­hez nincs kedve. Kötetzáró verse is olyan keserű, gunyoros, mint az egész Holt verseny. Mintha József Attila Medáliákját parafraziálná (Az ember...),Mintha jártunk volna már e tájon / ez istenverte, szikes, szűk lapályon / hol engedélyezett a észre lehet venni, hiszen az adottság velünk jön, s a balett finomabb felé­pítést, finomabb mozgást igényel. □ Van előkészítő csoportja is, első­sökből. Még kisebbekkel nagyon ko­rai lenne foglalkozni? • Egyáltalán nem korai, az ovisok számára is nagyon fontos a mozgás. Csak kevesen merik vállalni, hogy 3-4 évesekkel foglalkozzanak. Pedig őket igazán jól lehet még fejleszteni. Jövőre szeretnék ilyen csoportot is indítani. DNem fárasztó, hogy kedden és csü­törtökön a balettel, hétfőn és szerdán pedig jazztánccal foglalkozik? Va­gyis inkább az, hogy naponta „válta­nia” kell a legkisebb gyerekekről a fel­nőttekre és vissza? •Igaz, hogy sokkal jobban fel kell készülni, de az csak ösztönzi az em­bert, hogy mindenki más. Talán a legkisebbekkel a leghálásabb foglal­kozni, hiszen sok a visszajelzés, ha nem jól adom át* akkor nem fi­gyelnek, rendetlenkednek, de ha él­vezik, akkor igazán élvezik. Viszont a látványosabb eredményeket ter­mészetesen a nagyobbakkal lehet elérni. Tulajdonképpen minden óra kihívás. kezik. Tartalmi értéke alapján pedig szinte rangsorolhatatlan, hiszen fel­becsülhetetlen értékű kódex, hely- történeti és újabbkori kéziratanya­ga van. A kutatók ezrein kívül éven­te 80 ezer látogató csodálja meg kin­cseit. Seregély István egri érsek, a Magyar Katolikus Püspöki Kar el­nöke a tudományos emlékülésen méltatta Eszterházy Károly el nem évülő iskola- és könyvtáralapító ér­demeit, utalva arra, hogy a nagy előd egy egri universitas megterem­tésének reményével látott hozzá művéhez. Nem a helyieken múlott, hogy mindeddig ez nem valósulha­tott meg. A könyvtár annak idején papi és egyházi mecénások támoga­tásával született, s később is ők gya­rapították, fejlesztették. koldulás”. Mert aki kimaradt a tör­ténelemből, akitől legszebb férfi éve­iben ellopták az értelmes cselekvés, a megélhető, vállalható élet, küzde­lemlehetőségét, akinek annyiszor és annyi jelszót rágtak a szájába, az már nem hévül könnyen, az rezig­nálttá, gyanakvóvá válik, (öniróni­ába rejti a keserűségét is. Nos, ez az a tartás, világszemlélet, amelyet - Ady óta - többször korholtak, mint szerettek. Mi a szép mondatokat szeretjük, az idézhetőket, táblára ír­hatókat, márpedig Péntek mondatai nem „szépek”. Nem lesz jókedvülik ettől a kötettől, mert olyan keserű, mint a kanalas orvosság, de aki holt­versenyben mindig lemarad, vagy nem is indulhat, annak nincs kedve kacarászni, hurrázni. Talán majd egy újabb kötetben oldódik a görcs? Ha valaki, akkor Péntek tudja azt is, hogy ebben a vadul átpolitizált, sze­kértáborokra szaggatott világban, mennyi esélye, mennyi érték van a versnek. Beállni, indulni a verseny­ben? Mi a cél? Mi a tét? Adnak-e, s ki adja a d\jat? Világpremier Budapest (MTI) - Bemard Slade - Stan Daniels: Jövőre, veled, újra cí­mű musicaljének ősbemutatóját Magyarországon rendezik. A Ma­dách Színház Szilveszter napján mutátja be a neves szerzőpáros mű­vét. A nyolcszoros Emmy-díjas Stan Daniels zeneszerző-szövegíró sajtó- tájékoztatót tartott. Stan Daniels az amerikai színházi „kulisszatitkokról” elmondta: a nagyszabású Broadway-bemutató- kat megelőzik vidéki előadások. Ezek a világpremier előtt lehetősé­get biztosítanak még kisebb változ­tatásokra az alkotóknak. A magyar- országi színházi gyakorlat más, és ezért rendkívül nagy a művészek fel­előssége. Az „előadást” látva az a vé­leménye, hogy tehetséges Doris és George játssza-énekli a musicalt. Stan Daniels arról is szólt, hogy ál­talában részt vállal műveinek szín­padra állításában. A látottak alap­ján osztja szerzőtársa, Bemard Slade véleményét: Szirtes Tamás rendező kiválóan gondozta a zenés játékot. Elégedett a hangszereléssel és a színpadképpel is, magáénak vallja a budapesti ősbemutatót - hangoztatta a zeneszerző. A Jövőre, veled, újra kétrészes mu­sical főszereplői: Udvaros Dorottya és Hirtling István. A darabot Békés Pál ültette át magyar nyelvre, a díszleteket: Götz Béla készítette. Embertan Miskolc (ÉM) - A Borsod-Abaúj- Zemplén Megyei pedagógiai és Köz­művelődési Intézet kiadványaként, Lénártné Horváth Ilona szerkeszté­sében megjelent az Embertan, óra­leírások gyűjteménye című kötet. „Az embertan mellett voksolók nagy többsége egyetért abban, hogy az embertannak része kell legyen - a már oktatott biológiai antropológián kívül - a pszichológia, a szociológia és az etika, az önismeret, a társada­lomismeret, a kapcsolattan, a maga­tartáskultúra, az érzelmi nevelés, a lelki egészségtan...” - úja a kiad­vány bevezetőjében Kamarás István vallásszociológus. Az embertan tan­tárgy helyének és szerepének meg­határozása után megtaláljuk a kö­tetben azokat az óravázlatokat, me­lyek eredetileg az Országos Közok­tatási Intézet Embertan-műhelyé­nek 1992-es pályázatára készültek. Ízelítőként következzék néhány ér­dekesnek ígérkező embertani óra: Szépség; Az ember és az idő; Előíté­letesség, nyitottság; Állat és ember; Ünnep; Az emberi nyelv; Nemiség és szerelem; Vágyak, célok, tervek; Szív és ész; Élet és halál... Atlasz-program Budapest (MTI) - Akik figyelem­mel kísérik a tudományos szakiro­dalom és az egyes tudományágak kézikönyveinek megjelenését, azok bizonyára ismerik az SH-atlasz né­ven ismert sorozat köteteit. Az indu­lás évében, '92-ben három terület: a biológia, a világtörténelem és a csil­lagászat iránt érdeklődők vehették kézbe az aránylag kis méretű, mégis igen gazdag ismeretanyagú és - az atlasz-jelleghez igazodva - pazar áb­rákkal, grafikákkal, képekkel il­lusztrált köteteket. Most pedig már újabb négy kötettel: az építőművé­szet, a fizika, a filozófia és a mate­matika tudnivalóit tartalmazó atla­szokkal bővült a sor. S a folytatást is várhatjuk, hiszen Kertész Margit, az SH-atlaszt kiadó Springer Hun- garica kereskedelmi igazgatója el­mondta, hogy terveik megvalósítá­sában még csak a félútig jutottak el. Várhatóan már februárban megjele­nik a sorozat nyolcadik részeként az Ökológia, májusban pedig a Pszicho­lógia című atlasz. Ezt '94 második felében az Élettan és a Zene követi majd, a későbbiekben pedig a Ké­mia, az Atomfizika, a kétrészes Ana­tómia, az Informatika és az Urba­nisztika is meg fog jelenni. Előszilveszter Miskolc (ÉM) - Szilveszteri buli (bál, óévbúcsúztató) holnap sok mű­velődési házban lesz. Például a Va­sasban este héttől, vagy a bükk- szentlászlói Közösségi Házban este nyolctól. De az ünneplés már ma el­kezdődik. Előszilveszteri házibuli lesz az Ady Endre Művelődési Ház­ban, illetve este hattól az Ifjúsági és Szabadidő Házban a Los Andinos, a Sexepil, a Club de Blues, a Frommer Baby, az Eső együttesek és egy dz'sesszzenekar közreműködésével. 200 esztendő —130 ezer kötet Születésnapi emlékülés a Főegyházmegyei Könyvtárban Péntek Imre: Holt verseny Kudarcról és lemondásról egy új verseskötet ürügyén

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom