Észak-Magyarország, 1993. december (49. évfolyam, 281-306. szám)
1993-12-28 / 303. szám
4 Ms Itt-Hon 1993. December 28., Kedd Heti Top-10 Miskolc (ÉM) - Folytatjuk szolgáltató sorozatunkat, amelyben rendszeresen helyi sikeiiistákat közlünk miskolci kulturális kereskedelemmel, illetve szolgáltatással foglalkozó cégek forgalmazási adatai alapján. A Dum Dum Disc - Széchenyi út 15. sz. - kazetta és CD-kereskedés TOP- 10-e ezen a héten a következő: CD-k: 1. Bravo Hits 2. Boney M.: More Gold 3. Meat Loaf: Bat out of Hell (2.) 4. Vangelis: 1492 5. G’N’R’: The Spaghetti Incident? 6. Mark Knopfler: Screen Playing 7. Brian Adams: So far, so good 8. Sose halunk meg (filmzene) 9. Edda: Lelkűnkből 10. Pet Shop Boys: Very Kazetták: 1. Bravo Hits 2. Suprahits 3. Vangelis: 1492 4. G’N’R’: The Spaghetti Incident? 5. Meat Loaf: Bat out of Hell (2.) 6. Sose halunk meg (filmzene) 7. Edda: Lelkűnkből 8. Pet Shop Boys: Very 9. Boney M.: More Gold 10. David Hasselhoff: Miracle of Love A Kossuth Könyvkiadó Görgey utca 24. sz. alatti megyei kirendeltségének Top-listája: 1. Világ száz csodája 2. Scharlett öröksége 3. Nagy egészségkönyv 4. Cifra palota (foglalkoztató könyv) 5. La Fontaine meséi 6. Walt Disney valamennyi meséskönyve 7. UFO-album 8. Mikulástól Karácsonyig 9. Királyok könyve 10. Guiness rekordok könyve Kulturális kínálat 1993. december 28-a és 1994. január 4-e között Miskolci Nemzeti Színház Nagyszínház: kedd 19 órától: Diótörő (bérletszünet) szerda 19 órától: Marica grófnő (Lehár bérlet) csütörtök 17 órától: Diótörő (bérletszünet) péntek 15 órától: Marica grófnő (bérletszünet) vasárnap 11 órától: Diótörő (bérletszünet) vasárnap 17 órától: Marica grófnő (bérletszünet) hétfő 19 óra 30-tól: Újévi koncert Régi nevükért perlekedtek Miskolc (ÉM) - Dodonai döntés született abban az ügyben, amelyben helyi népszavazást is kilátásba helyeztek a Kenderföldi-, illetve az Előhegyi lakótelepen élők, ha az önkormányzat nem kereszteli vissza lakótelepüket. E két, abszolút politikamentes név ma a volt Kilián-délt, továbbá a Kilián-északot jelöli. A névváltoztatásról a közgyűlés idén májusban hozta meg a döntését. (A politikamentességet azért kell hangsúlyozni, mert az új elnevezéseknél az egyik döntő szempont volt a közterületek „depolitizálása”.) Az első fordulatot az hozta ebben az ügyben, amikor júliusban tizenketten beadványukban felemlítették, hogy az ott lakók megszokták már a Kilián elnevezést, ragaszkodnak hozzá. Arra az esetre, ha nem születik számukra kedvező döntés, helyi népszavazás kezdeményezését helyezték kilátásba. Alig küldte el a közgyűlés döntését, érveit magyarázó válaszlevelét dr. Szádeczki Zoltán jegyző, a munkáspárti képviselő, dr. Emődi Gyula révén a polgármesteri hivatalba került a városrészek névváltoztatása miatt tiltakozó 535 személy aláírását tartalmazó ív. (A helyi szabályok szerint ötszáz aláírással népszavazást lehet kérni Miskolcon.) A képviselők dodonai döntést hoztak a közgyűlés decemberi ülésén. Hivatalosan eltörölték a Kenderföldi, illetve Előhegyi elnevezést. Ugyanakkor nem állították vissza a lakótelepek régi nevét sem. Magyarán: ki-ki úgy hívhatja ezt a környéket a jövőben, ahogyan akaija, ahogyan megszokta, vagy megszerette, miközben - hivatalosan - névtelenek maradnak ezek a lakótelepek. Percek alatt született nagyváros Iglói Gyula Miskolc (ÉM) - A Szabad Magyarország című lap 1945. január 16-án a címoldalon közölte, hogy „valóság lett Nagy-Mis- kolc”. Érdemes további részleteket is idézni a cikkből, főleg azok számára, akik az utóbbi esztendőkben Miskolc egyes részeinek „elszakadását” javasol- gatják. A Nagy-Miskolc című írás szerzője helyesen ismerte fel, hogy „Miskolc város fejlődésében történelmi határkőhöz érkezett. Vasárnapra érkezett Miskolcra a hír, hogy a Belügyminiszter jóváhagyta a Borsod vármegyét és Miskolc várost egyaránt képviselő Nemzeti Bizottság határozatát, mely kimondotta, hogy Diósgyőrt, He- jőcsabát, továbbá a Görömböly- höz tartozó Tapolcafürdőt egyesíti Miskolccal és így megteremti a legjobb, legmesszebb- nézőbb miskolciak és diósgyőriek álmát: Nagy-Miskolcot.” Ma már iskolákban tanítják, hogy 1944. december 2-án Szegeden öt politikai párt és a szakszervezetek képviselői megalakították a Magyar Nemzeti Függetlenségi Frbntot. Ennek programját: „Magyarország demokratikus újjáépítésének és felemelkedésének programja” címen fogadták el. Ez többek között kimondta, „hogy a demokratikus átalakulás biztosítására községenként és városonként létre kell hozni a Magyar Függetlenségi Front helyi szerveit, a nemzeti bizottságokat, amelyek egyesítik a demokratikus és hazafias erőket és vezetik a harcot a demokratikus Magyarországért”. A miskolci Nemzeti Bizottság 35 taggal 1944. december 16-án alakult meg. A városháza kis tanácstermében tartott bizottsáPercek alatt Miskolchoz csatoltákTapolcát is Fotó: Fojtán László gi ülésen megválasztották azokat is, akik az ideiglenes nemzetgyűlésen Miskolcot és Borsod vármegyét képviselték. Az ideiglenes nemzetgyűlést előkészítő bizottságnak két kiküldöttje volt jelen, akik számára Gálffy polgármester engedélyezte, hogy „Miskolcon 1944 évi december hó 17-én magyar időseámítás szerint délután fél három órakor a Korona épületében levő Korona mozgókép- színház helyiségében népgyűlést” tartsanak. Ezen jelentették be a Nemzeti Bizottság megalakulását és az ideiglenes nemzetgyűlésbe megválasztott képviselők neveit. A Nemzeti Bizottság 1944. december 26- án tartott ülésén három memorandum kidolgozását fogadta el és „felkérte dr. Zsedényi Bélát, hogy ezeket a memorandumokat juttassa el Debrecenbe a kormányzathoz, illetve a nemzetgyűléshez. „A három memorandum” az energia-gazdálkodás megoldására, a mozi jogosítványok revíziójára és Diósgyőr, Hejőcsaba és Tapolca Miskolchoz való csatolása” tárgyában készült. A történelmi események krónikáját a már idézett újságcikk részletével mutatjuk be. „December 27-én ülést tartott a Nemzeti Bizottság. S miután percek alatt egyértelműen elhatározta, hogy városi tulajdonba adja az összes miskolci moziengedélyeket, Kozma Ferenc elnök indítványára azt is elhatározta, hogy országgyűlés nemlétében és a kormány- hatalom tényleges gyakorlásának részbeni hiánya következtében a Nemzeti Bizottságot megillető teljes állami jogkörrel élve Miskolchoz csatolja Diósgyőrt, Hejőcsabát és Tapolcafürdőt. Nem volt ott sok beszéd, nem volt ott órák hosszat tartó ka- pacitálás. Rövid, felelősségteljes felszólalások után, jóformán percek alatt született meg a nagy elhatározás. A határozat napok alatt Erdey Ferenc dr. belügyminiszter elé került, aki gondos, lelkiismeretes körültekintéssel vizsgálta meg az egész kérdést, de napok alatt meghozta a döntését... De az igazság megköveteli, hogy megemlékezzünk Zsedényi Béla dr.-ról, a Nemzetgyűlés elnökéről is, aki nemcsak hatalmas, alapos tanulmányban mutatta ki már évekkel ezelőtt, hogy Diósgyőrnek, Hejőcsabának Miskolchoz kell tartozni közigazgatásilag is, mert kulturális és gazdasági tekintetben úgyis egy egység, aki nemcsak a postás szerepére vállalkozott ez ügyben, hanem valósággal ügyvédje, mégpedig kiváló, buzgó, lelkes és eredményes ügyvédje volt Miskolc város ügyének. így jött létre, így lett valóság Nagy- Miskolc.”
