Észak-Magyarország, 1993. december (49. évfolyam, 281-306. szám)
1993-12-28 / 303. szám
1993. December 28., Kedd Itt-Hon Ms 5 Hór-völgye utolsó üveghutája Balogh Sándor Miskolc (ÉM) - Az Észak-Ma- gyarország Itt-Hon c. mellékletében (1993.XII.7.) „Tudósítások hazai tájakról” Priska Tibor felelős szerkesztő úr arról ír: a Hór-völgyében az ottani volt üveghuta település temetőjéig szeretett volna autóval eljutni- ha azt az útviszonyok lehetővé tették volna. A település kutatójaként szeretnék az 1896-ban megszűnt utolsó üveghuta település történetéről beszámolni. Valóban a csodálatos szépségű Hór-völgyébe vezető úton jött létre az 1834-ben Schir József által alapított üveghuta, melynek utolsó tulajdonosa a gö- mörmegyei származású Schus- selka Gusztáv, aki 1829-ben született és 1903 március 3-án temették el a gyertyánvölgyi csendes temetőben. E családi sírhelyben nyugszik a gyertyánvölgyi születésű felesége, Schreiner Ilona és Gyula, Sándor, valamint Dezső nevű gyermekük. Itt alusszák örök álmukat a település halot- tai is. Több nyolc-, tízéves gyermeket is elhantoltak a sírkertben. Náluk a halál okaként az szerepel: égési sérülésben haltak meg. Ezek a fiatal gyermekek voltaic az üvegfúvók mellett a segédmunkások, akik az üvegformát kezelték és akkor sérültek meg, ha egy-egy darab szétrobbant. Tizenhat-tizenhét éves üvegfúvók sírjai is domborulnak itt. Bélszakadás okozta a halálukat. Igen nagy megterhelésnek volt kitéve a fiatal szervezet az 50 literes üvegballonok fújásával. A temető előtt egy emléktábla áll, melyen az elhunytak neve és a halálozás éve szerepel. Az első temetkezés alkalmával 1843. május 26-án Miller János üvegeslegény Katalin leányát kísérték az utolsó útjára, az utolsó temetéskor, 1926. .december 16-án Sátán Annát, Ho- morszky József napszámos 63 éves özvegyét. Ezzel megszűntnek tekinthető az üveghuta utolsó települése. Az épületek helyét emléktáblák jelzik. A település kocsmárosa Sztra- ka Ferenc volt, aki utolsónak hagyta el a települést az 1926- os évek után és Répáshutára költözött. Fia is a temetőben nyugszik, síremlékén az alábbi szöveg olvasható: „Itt nyugszik Sztraka Géza a magyar kir. erdőlegény, született 1901-ben, meghalt 1923-ban. Szeretet* és hálája jeléül állíttatta a gyerSchusselka Gusztáv, az utolsó üveggyáros, és felesége az egykor felvételeken Fotó: archív tyánvölgyi m. kir erdőhivatal személyzete.” Az üveggyáros családi házát fia, iß. Schussel - ka Gusztáv feleségével Buday Erzsébet kácsi molnár leányával, Ilona és Erzsébet gyermekükkel 1921-ben hagyták el és ekkor költöztek Rácsra. Az üresen hagyott emeletes épületet - jnely öt szobából állott és amelynek szobáit üvegfallal választották el, kandalló fűtötte és balkonja a szemben lévő haranglábra nézett - Horváth János répáshutai lakos vásárolta meg és a használható anyagokat és a még ott maradt bútorokat Répáshutára szállította. A településen maradt romos épületeket a Répáshutát Mezőkövesddel összekötő autóútba beépítették. Ez az utolsó üveghuta az 1870- es években élte fénykorát. A sárospataki Tanítóképezde növendékei 1876-ban látogatták meg, s erről az Értesítőjükben így írnak: „Az ut leírhatatlan szépségű helyeken vezetett. Meredező sziklaszirtek, csevegő patakok, elnémult, romba düledező hámorok, a hires tengerszem, fenyves, tölgy és bükkerdők, szóval ezer meg ezer tárgy vetélkedett egymással, hogy bámulatunkat és csodálatunkat lebilincselje. Három óra tájt kezdtük meg a gyár áttekintését a kvarcégetéstől kezdve fokozatosan a gyártás minden fázisait, tüzetesen magyarázta és mutogatta egy értelmes gyári imok.” Az üveggyáros előttem ismert és nyta kívül álló okok miatt csődbe jutott és Miskolc Városi Tanácsa 1895-ben árverési hirdetményt tett közzé IV.B. 1905. C./307 sz. alatt, melyet 1898-ig megismételt, de sajnos jelentkező nem akadt, aki folytatta volna az üveggyártást és ezzel megszűnt a Bükkben a közel 200 évig tartott üveggyártás. Ez lehetne a Bükk legelső ipartörténeti emlékhelye, mivel az üveggyártás kb. 50 évvel előzte meg a vasgyártást az ómassai őskohóban. Ezen a csodálatos szépségű településen az Erdőfelügyelőség anyagi támogatásával 1989- ben erdei bútorokat helyeztünk el látogatók számára, amik aztán eltűntek, annak dacára, hogy a volt település felett védnökséget a Bükki Nemzeti Park vállalta. Az üveggyáros kilenc gyermeke közül Schusselka János első világháborús ezredes volt, aki az olasz fronton elvesztette jobb kaiját. Budapesten élt és 1940 körül a Hősök temetőjében van eltemetve. Az iß. Schusselka Gusztáv Ilona nevű leánya Fürst Károlyné néven családjával Miskolcon él, Erzsébet leánya Kletz Károlyné néven családjával szintén Miskolcon és Tokajban él. A család történetét több éves kutatásom és levelezéseim alapján sikerült teljes részletességgel feldolgozni. Ez nem kis munkával járt, mivel az eredetileg kilencgyermekes família a dédunokákkal együtt már 110 tagot számlál. Fotóik a bükk- szentkereszti múzeumban tekinthetők meg. A Bükk utolsó üveggyárosa 1903-tól alussza örök álmát a település temetőjében, az erdő csendjében és olykor a szélfújta fák suhogása jelzi, hogy a föld felett mindig új és új élet születik. A térképen már csak az olvasható „Gyertyánvölgy” és alatta kis betűvel „Üveghuta”. r- NÁLUNK TÖRTÉNT -i Karácsonyi koncert „Lesz még idő, mikor majd/ Az ember - szív belátja:/Hogy szeretet az élet/ Hogy ez az ő világa! A fenti verssorokkal és Beethoven Örömódájának hangjaival családias hangulatú koncertet tartottak december 15-én, szerdán a 10. Sz. Általános Iskolában. Ez a kis házimuzsika - hagyományaink között - arra is jó volt, hogy ráhangolja tanulóinkat a karácsonyi ünnep meghitt érzésvilágára. A gyertya lángjainál tisztán hangzó zene - ha kis időre is - boldoggá tett mindannyiánkat. A hangversenyen zeneiskolás tanulóink is szerepeltek. Köszönetünket és hálánkat fejezzük ki Rőczey Ferenc zongoraművésznek és családjának, akik évről évre ebben a kedves élményben részesítik az érdeklődőket.” Várhegyi Vilmosné tanár Szilveszter a bükki kulcsosházban Répáshuta (ÉM) - Elkészült a kulcsosház Répáshután. Az önkormányzat beruházásában alakították át húsz férőhelyes, komfortos fogadóvá a helyi tűzoltó szertárat. A kulcsosházat a répáshutai önkormányzat üzemelteti. Már most szilveszterkor is fogadnak itt vendégeket. Egy éjszakáért általános forgalmi adóval együtt 220 forintot kérnek személyenként. Az érdeklődőknek a 390-113-as telefonszámon adnak felvilágosítást - tudtuk meg a település polgármesteri hivatalában. Szennyvízhálózatot építenének Szirmabesenyő (ÉM) - A következő esztendőben várhatóan megkezdik a szennyvízhálózat kiépítését Szirmabe- senyőn. Fedor Vince polgármestertől úgy tudjuk, hogy a település a mostani ismereteik szerint 135 núllió forintból gazdálkodik majd. Nagyobb beruházásként szeretnének belevágni a szennyvízhálózat kiépítésébe. Voltak előzetes felmérések arról, hogy adott esetben hányán kívánják ezt. Több, mint hatszázan mondtak igent a munkálatokra. Ez kevesebb, mint a Szir- mabesenyón élők fele, de a polgármester szerint még így is van értelme nekikezdeni. Ha elkészül a szennyvíz- vezeték, később is rácsatlakozhatnak azok, akik most még nem voltak az ötlet támogatói között. A kivitelezés költségeit részben önerőből állják, de az ötven százalékos céltámogatás mellett az önkormányzat is finanszírozza a munkálatokat.
