Észak-Magyarország, 1993. december (49. évfolyam, 281-306. szám)

1993-12-18 / 296. szám

1993. December 18., Szombat Gazdaság A ESZAKáMagyarország 5 Felmentett vezér Budapest (MTI) - Rendkívüli fel­mondással, azonnali hatállyal meg­szüntette Dérczy Ferenc vezérigaz­gató munkaviszonyát a Vegyépszer Rt. csütörtöki rendkívüli közgyűlé­se. A vezetőt először a cég igazgató­sága függesztette fel - még ősszel - állásából, mert vétkesnek találta ab­ban, hogy a késedelmes bérkifizeté­sek miatt sztrájkhelyzet alakult Id a Tengizben dolgozó magyarok között. Dérczy Ferenc felelősségének meg­állapítására vizsgálat indult, majd a cég tulajdoni hányadának 97,5 szá­zalékát birtokló Állami Vagyonügy­nökség igazgató tanácsa úgy dön­tött, hogy visszahelyezi jogaiba a fel­függesztett igazgatót. Ezután a Ve­gyépszer igazgatósága hozott volna végleges döntést, de ekkor a tanács­kozást - újabb információk felszínre kerülése miatt - elnapolták. A csü­törtöki közgyűlést megelőzően az ÁVÜ vezető testületé már döntött Dérczy menesztéséről, méghozzá azt a formát javasolva, amely nem teszi lehetővé, hogy a volt vezérigaz­gató végkielégítést kapjon. Indok­lásként a többi között tisztázatlan biztosítási ügyeket jelöltek meg. A közgyűlés Szakáll Zoltán eddigi megbízott vezérigazgatót nevezte ki —1994. május 31-éig szólóan - a Ve­gyépszer Rt. vezérigazgatójává. Az ÁVÜ képviselője tájékoztatta a közgyűlést arról, hogy az rt. privati­zációs tenderének meghirdetése a jövő év elejére várható. Mivel a mun­kavállalók tulajdonosi részt kíván­nak szerezni, kezdeményezték MRP-szervezet megalakulását, amit a tulajdonosok a csütörtöki közgyűlésen jóváhagytak. A Vegyépszer Rt. évi 9 milliárd fo­rintos nettó árbevétellel az egyik legnagyobb magyar építőipari vál­lalkozás. Energetikai ankét Budapest (MTI) - A Társadalmi Kamara a tervezett energia-áreme­lésekkel kapcsolatos ankétot rende­zett „Van magyar megoldás” címmel Budapesten. Az eszmecserén szak­emberek fejthették ki álláspontju­kat arról, hogy indokolt-e a villamos­energia árának emelése, illetve, hogy milyen legyen hazánk energe­tikai jövője? Langer Iván, a Társadalmi Kamara szóvivője elmondta:a kamara véle­ménye szerint a lakosság tűrőképes­sége elérte a maximumot, így a to­vábbi áremelés ellehetetleníti az embereket és csak a kifizetetlen számlák összege fog emelkedni. A kamara szakértői testületé úgy gon­dolja, hogy az energiaárak emelése helyett a legfontosabb azoknak a le­hetőségeknek a feltárása, amelyek­kel a meglévő fűtőanyagok felhasz­nálásának hatékonyságát lehet nö­velni. Az ankéton Perédi Károly Kossuth- díjas gépészmérnök ismertette azo­kat a villamosenergia-termelő tech­nikákat és technológiákat, amelyek­kel az elektromos áramot termelő, il­letve a távhőszolgáltató erőművek hatásfoka a jelenlegi 32 százalékról 50 százalék fölé emelhető. A Kos- suth-díjas gépészmérnök szabadal­mát Svájcban már bejegyezték és hasznosítják. A Kamara ügyvivője hangsúlyozta: az energiapolitika nem sport, a megvalósítandó javas­latokhoz nem szponzorok kellenek, a magyar államnak kell a költségve­tésből áldoznia erre a célra. ______ H olsten-Borsodi Budapest (MTI)-Jövő év január 1- jétől a bocsi Borsodi Sörgyár Rt. gyártja és forgalmazza a Holsten Bier és Pils söröket - jelentették be csütörtökön a Holsten-Brauerei AG sajtótájékoztatóján. Eckhard Koll, a Holsten-Brauerei AG vezérigazga­tója elmondta, hogy tízévi együtt­működés után döntöttek úgy, hogy korábbi licenc-partnerük a Nagyka­nizsai Sörgyár helyett a továbbiak­ban a Borsodi Sörgyár Rt.-vel mű­ködnek együtt. Otto Bachl, a Borso­di Sörgyár Rt. vezetője elmondta, hogy évente 250 ezer hektoliter Holsten sört kívánnak főzni, míg az alkoholmentes fajtát, a Holsten Pré­miumot Németországból importál­ják, 1994-től a gyár egyedüli impor­tőreként. Elmondta még, hogy meg­újul a Holsten sörök megjelenési for­mája is, s ez nem csak a címkére és az üveg kialakítására vonatkozik, hanem az egész marketingmunká­ra. A Borsodi Sörgyár Rt. 1992 óta többségi belga tulajdonban műkö­dik, ugyanis a részvények 51 száza­lékát az Interbrew vásárolta meg. Drótgyár, egy sikertelen pályázat után Újból vevőre vár az egyik legrégebbi miskolci gyár Drófgyáríás a D4D-ben. Egy sikertelen pályázat után újból vevőre vár a cég. Fotó: ÉM-archív Illésy Sándor Miskolc (ÉM) — Egy, csak egy pá­lyázó jelentkezett a felszámolás alatt álló miskolci December 4. Drót­művek megvételére, de az is megbu­kott a bírálóbizottság előtt. A felszá­molószervezet - a Bonus-Eco Rt.- drótgyári képviselője, Pethő Imre szerint két kritériumnak nem felelt meg a pályamunka, azért utasítot­ták el azt. A cég üzemi tanácsának elnöke, Bodnár József úgy véleke­dik: a hiányosságok ellenére is el kellett volna fogadni a vevő ajánla­tát. A vevőjelölt, a Metaltrade Hun­gária Kft. ügyvezetője, Luterán László igen érdekesnek titulálja az elutasító döntést. Az egykor szebb éveket megélt drót­gyár kálváriája mintegy két évvel ezelőtt kezdődött. Piacokat vesztett, legfőbb alapanyag-beszállítója, az ózdi kohászat tönkrement, s bár a D4D sikeresen kivédett egy csődöt, de privatizációs kísérletei kudarcot vallottak. Államigazgatási felügye­let alá vonták, bő két év alatt már a harmadik igazgatót fogyasztj a a vál­lalat, de a nagymérvű eladósodás miatt nem tudták elkerülni a felszá­molást. Ebben az állapotban — időközben persze konszolidálódott a helyzet, a kormány különböző csatornákon mintegy negyedmilliárd forintot jut­tatott a cégnek alapanyagvásárlás­ra, a foglalkoztatási gondok enyhíté­sére, s ha nem is teljes kapacitással, de hónapok óta viszonylagos stabili­tással termelnek a gépek - hirdette meg eladásra Deichsel Adolf több, mint nyolc évtizedes múltra vissza­tekintő egykori cégét a felszámoló­szervezet.- Bámennyire is sajnáljuk, de el kellett utasítanunk az egyetlen pá­lyázatot is - mondja Pethő Imre fel­számolóbiztos. - Alapvető okok mi­att. A vevőnek jelentkező Metaltra­de Hungária Kft. lényegesen keve­sebb vételárat Irináit a gyárért - a pályázati anyagban szereplő 600 millió forintos irányárhoz képest mindössze 350 millió forintot -, és a környezeti károk felszámolására sem adott olyan ajánlatot, amelyet el tudtunk volna fogadni. Nekünk a hitelezők, a gyár, valamint a felszá­moló érdekét egyaránt figyelembe kell venni, éppen ezért döntöttünk úgy: újból megpályáztatjuk a céget.- Mikor?- Konkrét időpontot még nem tudok, de hamarosan. Különben időközben már más érdeklődő is akadt... A D4D-ben ma valamivel több, mint kilencszázan dolgoznak. Egykoron két és félezer ember termelt itt évi 4 milliárd forintos értéket, 300 millió forint nyereséggel, 15-16 millió dol­lár exporttal. Ma odajutottak: a fel­számolás kezdete óta eltelt hónapok nem lesznek veszteségesek. Bodnár József, az Üzemi Tanács elnöke sze­rint:- Ezek a hónapok adják a reményt: kiláboltunk a válságból. És, hogy a felfelé ívelő tendencia állandósuljon, tényleges tulajdonosra lett volna szükségünk. Minél hamarabb. Nem értünk egyet a felszámoló döntésé­vel, szerintünk - már amennyire is­merjük - ez a pályázat megalapozott volt. Persze — és ezt el kell ismerni - a vételár és a környezetvédelmi in­tézkedések tekintetében akadtak hiányosságok, de az, hogy a vevője- ** lölt kilencszáz embernek három évig ígért foglalkoztatást, a foglalkozta­tási szint fenntartására pénzügyi garanciákat hajlandó adni, és a pá­lyázat kapcsolódik a borsodi kohá­szati kooperációs lehetőségekhez, ezáltal biztosítva lenne az alapa­nyagellátás - szóval mindezek kom­penzálták volna a hiányosságokat. Szerintünk az lett volna az ildomos, ha a felszámoló felkéri az egyetlen pályázót: módosítsa ajánlatát. Hely­telennek ítéljük a kategorikus eluta­sítást, éppen ezért az Üzemi Tanács a szakszervezeti bizottság állásfog­lalásában azt kéri a Bonos Eco Rt.-t, vonja vissza a pályázat eredményte­lenségéről hozott döntését, s folytas­son további tárgyalásokat az eladás­sal kapcsolatban. Pethő Imre viszont azt mondja: a mostani, bár sikertelen pályázatot benyújtóval továbbra is fenntartják a kapcsolatot, s remélik, az ismételt meghirdetésre újból benyújtják már átdolgozott javaslatukat. Luterán László, az egyetlen pályá­zatot benyújtó kft. ügyvezetője la­punknak elmondotta: kétfordulós pályázatról volt tudomása, szerinte a vételár alku tárgya, arról a máso­dik fordulóban lehetett volna tár­gyalni. A környezetvédelmi kritéri­umokkal kapcsolatban pedig: a ká­rok felszámolását számszerűsíteni kellett volna a pályázati kiírásban. Ez elmaradt. - Mindezek alapján úgy ítéljük meg, nem eladó a gyár. Eladni ugyanis csak azt*lehet, ami­ről tudja az eladó, hogy mennyibe kerül. Koromgyártás Tiszaújvárosban Tiszaújváros (ÉM) - A Columbian Tiszai Carbon Kft. vegyes vállalat a tervezettnél korábban megkezdte a koromgyártást az új gyárban, amely az amerikai központú Colum­bian Chemicals Company, a Phelps Dodge Corporation leányvállalatá­nak, és a magyarországi Tiszai Ve­gyi Kombinát közös vállalkozása. Énnek a beruházásnak köszönhető: Magyarországon első esetben gyárt­ják a gumiabroncsok és a mechani­kus gumielemek fontos alkotóele­mét, a kormot. Évente ötvenezer tonna termeléssel számolnak, a ko­romgyár ellátja majd a magyar pia­cot és kapacitásnak körülbelül 70 százaléka Európa más országaiba kerül exportra. Á Columbian Tiszai Carbon gyárat - melyet egy hónap­pal korábban fejeztek be a tervezett­nél - a TVK látja el a gyártáshoz szükséges alapanyaggal. A gyártási folyamatban termelődő gázok nem kerülnek a szabad légtérbe, hanem elégetik őket, gőzt termelnek, me­lyet aztán visszaforgatnak a TVK rendszerébe. A korom felhasználás elsősorban azért szükséges, mert növeli a ter­mészetes és szintetikus gumitermé­kek kopásállóságát. A korom felüle­te a gumi molekuláihoz tapad, ami erősíti annak szakadással és kopás­sal szembeni ellenállóságát, vala­mint megnöveli a gumi összetevői­nek merevségét. A korommal ké­szült végtermékek köre magában foglalja a személygépkocsik és te­herautók gumiabroncsait, terepgu­mikat, gumicsöveket, futószalago­kat, gumiból készült tetőfedő eleme­ket, elektromos vezetékeket, és moz­gójárdák, futószalagok gumi alkat­részeit. A kormot színezőanyagként is használják a nyomdaiparban, és széles körben elterjedt a borítóanya­gok, műanyagok és más nem gumi­bázisú felhasználások területén is. A beruházás teljes költsége 55 mil­lió dollár, amelynek több mint felét Magyarországon költötték el anyag- beszerzésre, a mérnöki munkára il­letve a kivitelezésre. A Columbian Tiszai Carbon Kft. 60 százalékban a Columbian Chemicals Company tu­lajdona, 40 százalékban a Tiszai Ve­gyi Kombináté. A Columbian Tiszai Carbon az első projekt Magyaror­szágon, amely az Ovearseas Private Investment Corporation (OPIC) és az Európai Újjáépítési és Fejleszté­si Bank (EBRD) közös finanszírozá­sában jött létre, valamint szintén ez az első eset Magyarországon, ami­kor az OPIC közvetlen hitelt adott. Semmis az adásvételi szerződés Miskolc (ÉM) - Kissé hosszadal­mas, ám minden bizonnyal példa ér­tékű vizsgálatot folytatott le az Álla­mi Vagyonügynökség egy budapesti székhelyű vállalat nem minden bot­rány nélküli privatizációs folyama­tában. Az ÁVÜ Igazgatótanácsa át­tekintette a VAGÉP Vasszerkezeti és Szolgáltató Vállalat privatizáció­ját és megállapította, hogy a Duna- holding Rt., mint a vállalat szerző­dött szakértője úgy fogadta be az egyetlen jelentkező pályázatát, hogy abból a fedezeti igazolás hiányzott, a pályázó, azaz a vállalat menedzs­mentje a bánatpénzt nem helyezte letétbe. A tanácsadó szabálytalanul járt el, amikor a pályázati kiírásban és a részletes tenderdokumentáció­ban is feltételként szereplő bánat­pénz-letételétől és a fedezetigazolás­tól eltekintett. A szakértő - a szabá­lyoknak megfelelően - a vállalat dol­gozóinak elővételi jogot ajánlott fel. Ezt egy dolgozó fogadta el. Ezt köve­tően a Dunaholding a részvényeket nem a dolgozónak adta el, hanem a pályázatot benyújtó kft.-nek, azaz a társaság menedzsmentjének. Mint az Állami Vagyonügynök­ségnek az ügyről kiadott tájékozta­tója megállapítja: a szakértő érvény­telen ajánlatot fogadott el, és ezen az áron „ajánlotta vissza” a céget a dol­gozóknak. Ekkor az ÁVÜ új pályá­zat kiírását kérte. A szerződést a szakértő azonban megkötötte. A má­sodik vizsgálat megállapítása sze­rint a szakértő az ÁVÜ részére tett jognyilatkozat megtételekor már „túl volt az eseményeken”, mert már február 26-án nyertessé nyilvánítot­ta a pályázót. Erről az ÁVÜ-t azonban nem tájé­koztatta. A VAGÉP privatizációs ügyletének áttekintése után az Igaz­gatótanács úgy döntött, hogy a Du­naholding Rt. nem járt el a kellő gon­dossággal, ezért az ÁVÜ azonnali hatállyal felbontja a szakértővel kö­tött szerződést, a VAGÉP privatizá­ciójának adásvételi szerződésével szemben pedig semmisségi eljárást indít.-----------JEGYZET----------­M egszületés Bekecsi Szabó László E sorsfordító időkben, rosszkedvűnk telén sem tudja az ember függetleníteni magát a sodró élettől. Persze, hogy be kell látni: ne­hézségeink nem a inából eredeztethetők. Sokkal mélyebb gyökerei vannak gazdasá­gi bajainknak. De bántó, hogy azért a ma embere is tesz hozzá -nem is keveset. Mert hihető az, amit a napokban földmű­velésügyi miniszterünk állapított meg: ha­zánkban túlságosan sokat, és túl sokan ter­melnek. Ez így igaz, ha már mindenáron a nyugati világ mezőgazdaságához viszo­nyítjuk magunkat. De mit csináljunk, ha már más termelő ágazatban végképp nincs munkalehetőség. Hiszen van rengeteg „sza­bad munkaerő”, van rengeteg föld. Inkább üljünk ölhetett kézzel, nézzük az ablakon a nyűveletlen földet felverő gaztengert? Es az a túl sok mennyiség is... Mára már oda jutottunk, hogy két nappal a fent emlí­tett idézet elhangzása után bejelentették: negyvenezer tonna búza behozatalára szo­rulunk. Mi! Akik időtlen idők óta büszkék voltunk mind mennyiségben, mind minő­ségben a búzatermelésünkre! Úgy látszik, túl jól sikerült a mezőgazdasági termelés- és foglalkoztatás „közelítése” a nyugati or­szágokéhoz. Már ezen is túltenné magát az ember, amikor a másik bejelentés adja ar­cunkra a másik pofont. A hitelesség kedvé­ért idézem: „A cukorgyárak nem eléggé át­gondolt tevékenysége miatt várhatóan 1994 március-áprilisában az elhangzottak elle­nére 40-50 ezer tonna cukorimport lehet szükséges”. Túl sokan és túl sokat termelünk - ismét­lem magamban az intelmeket. Isten őrizz, hogy ezt mindenki megszívlelje! ÁRFOLYAMOK Budapest (MTI) — A pénteki tőzsdenapon mindössze 42 üzletet kötöttek a Pick Szegedben és az álfolyam is csökkent. Miután a papír 3540 forinton nyitott a kereskedés félidejére felkú­szott 3595 forintra, de végül a záróár 3590 fo­rint lett, ami a csütörtökihez képest 10 forintos esést jelent. A pénteken gazdát cserélt 2790 da­rab Pick Szeged 3589 forintos átlagáron kelt el. Fotexben nyolc üzlet volt, ebből két darab 5000 darabos kötés volt 398 forinton történt meg. A Fotex 397 forinton nyitott és 399 forinton zárt, az átlagár pedig 398 forint volt. Kilenc üzletben 1320 papír lelt új gazdára 2331 forintos átlagá­ron. Ä többi papírban egy-két üzletet kötöttek a parketten. Az Agrimpex 30 000 forinton zárt. Összesen két üzletben két papír kelt el, az első kötésben 24500 forinton, a másodikban pedig 30000 forinton. Kárpótlási jegy Tőzsde Index (ideiglenes) dec. 17-én: 1157,47 -0,29 Hivatalos árfolyamok Érvényben: 1993. december 17. Valuta Deviza Pénznem Vétel Eladás Vétel Eladás Angol font 147,18 149,98 148,39 149,09 277.91 M,72 17.06 Belga frank* Dánkorona Finn márka PM Francia frank 16,99 Holland forint 51,87 I’loiit '340.47 Japan vetrt 90,32 Kuvaiti dinár 3:11.89 í 58,04 13.35 56,63 825,46 ^—r>-— 50,4,8 Spanyol peseta* 70,41 Svájci frank w 87,93 Svéd korona 11.79 ysA-doiiár.;m::. 99,11 ECU (KP) 111,94 A megadott számok 1 egységre ban *: 100 egység, **: 1000 egység 282.57 14,' 17.46 17,27 52,73 ■B 91.52 75.56 337.39 59.00 13,59 mm 839,06 57.53: 71.93 69.01 12.05 100,i 113.90 279.76 280,92 17H71L27 52A^52^4 ■ 90,92 91,22 333,89 335,27 :.L A-- . 13,44 13,50 wÉmmÉm 830.06 833.46 112,59 113,09 értendők, forint-

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom