Észak-Magyarország, 1993. december (49. évfolyam, 281-306. szám)

1993-12-02 / 282. szám

1993. December 2», Csütörtök _______zzz Hírek - Tudósítások E SZAK~MaGYAROKS7.ÁG 3 Latorcai János izraeli tárgyalásai Budapest (MTI) - Ipari együttmű­ködési, kereskedelmi témájú tár- I gyalásokat folytatott a hét elején Iz­rael élenjáró cégeinél Latorcai Já­nos. Az ipai-i és kereskedelmi mi­niszter vasárnap óta tartózkodik hi­vatalos látogatáson az országban, kormányszintű megbeszéléseit szer­dára tűzték ki. Találkozott a Bank Leumi elnöké­vel, a Gyáriparosok Országos Szö­vetségének vezetőivel, s az általa fel­keresett cégek közül az Elbit elekt­ronikai vállalatot és a Clal kereske­delmi áruházláncot emelte ki az MTI-nek adott nyilatkozatában. A Clal befektető csoport, Izrael leg­nagyobb magánkézben lévő, mint­egy százötven céget ellenőrző kong­lomerátuma, amely egy vállalata a Sun Frost révén résztulajdonos a bu­dapesti Rekord diszkontáruházban és a Zalaegerszegi Hűtőipari Válla­latban, a meglévő együttműködés nagyszabású továbbfejlesztésére tett ajánlatot. Szupermarketláncot alakítanának ki Magyarországon, olyan áruházak sorát, amelyekben legalább 70 százalék lenne a magyar áru részaránya. Újabb hűtőház-be- ruházásokat is terveznek, és tevé­kenységük túl a felvásárláson - a termeltetésre is kiterjedne. Rend­szergazdai szerepet vállalnának például a zöldségtermesztésben, technológiát, gépparkot szállítaná­nak. Az Elbit - a jelenlegi legnagyobb iz­raeli befektető Magyar-országon - , egészségügyi- és egyéb elektronikai együttműködésre tett ajánlatot, a már működő beruházásokon túl. A cég diagnosztikai központokat, dia­lízisállomásokat működtet az or­szág számos pontján. Felfüggesztett rendőrkapitányok Tatabánya (MTI) - Fegyelmi eljá­rás miatt a Komárom-Esztergom Megyei Rendőr-főkapitányság veze­tője felfüggesztette beosztásából Ri­gó Erik alezredest, a tatai és Varga József őrnagyot, az oroszlányi rend­őrkapitányság vezetőjét, valamint Novák József őrnagyot, az oroszlá­nja kapitányság bűnügyi osztályve­zetőjét. Rigó Erik ügyét további eljá­rás végett a Budapesti Ügyészségi Nyomozóhivatal Tatabányai Kiren­deltségére továbbították, Varga Jó­zsef és Novák József ügyét pedig Bu­dapesti Katonai Ügyészségre. A fel­függesztés idejére a tatai rendőrka­pitányság vezetésével Bakos József alezredest, az oroszlányi kapitány­ság vezetésével Farkas Kornél őrna­gyot, a bűnügyi osztály vezetésével pedig Gánics József hadnagyot bíz­ták meg. ______________________ M úzeumi jubileum Nyíregyháza (MTI) - Megalakulá­sának 125. évfordulóját ünnepelte szerdán a nyíregyházi Jósa András Múzeum. Az intézmény elődjét 1868. december 1-jén hozta létre névadója, Jósa András, a régió egy­kori főorvosa, és báró Vécsey József megyei főispán. A múzeum Szabolcs vármegye régi székhelyén, Nagykállóban kezdte meg működését. A gyűjtőmunka a Szent László király által 1085-ben, Bököny és Geszteréd térségében le­győzött kunok és a csatában elesett magyar hősök csontjaink felkutatá­sával kezdődött. Később a környék lelkes adakozói ajánlották fel a különböző korú tár­gyakat és leleteket. 1870 áprilisá­ban Rómer Flóris Ferenc, a magyar régészet múlt századi legnagyobb alakja, és Jósa András orvos szak­szerű ásatással a kisvárdai Pás- kumlaposon rábukkant hazánk első rézkori temetőjére. Néhány eszten­dővel ezután, 1876 áprilisában a Bu­dapesten megrendezett VIII. Ösré- gészeti Kongresszuson a nagykállói intézmény már olyan gazdag és sok­rétű kiállítási anyaggal vett részt, amilyennel akkoriban egyetlen más vidéki múzeum sem rendelkezett hazánkban. A nyíri főorvos, Jósa András, ötven esztendőn át, 1918-ig vezette az 1876-ban Nyíregyházára, az új me­gyeszékhelyre átköltözött szabolcsi múzeumot. Kutatásairól, elsősorban a bronzkor emlékeiről, csaknem ezer publikáci­ója jelent meg. A jubiláló múzeum- kan ma mintegy kétszázötvenezer tárgyi emlék található. A társulás elhúzódásának okai Brüsszel (MTI) - Távolról sem az érintett kelet-európai országok - így például Magyarország - a „tétiéi" annak a hu­zakodásnak, amely könnyen lehet, hogy további halasztásra kényszeríti az Európai Unióval aláírt és ratifikált társulási szerződés - Bulgária esetében még csak az ideiglenes kereskedelmi jegyzőkönyv - éleibe lépését. Mindenesetre az sem kizárt, hogy legalábbis Magyarország és Len­gyelország számára mégis kedvező döntéssel zárai az EUminiszteri ta­nács csütörtök esti ülése - jelezték brüsszeli szakértői források. A pillanatnyi üzemzavart a Tizen- kettek gazdaságait védő, EK külke­reskedelmi megállapodásokban rög­zített úgynevezett védzáradékok, il­letve azok végrehajtási utasítása kö­rül kirobbant vita váltotta ki. Az említett csütörtöki rendkívüli - hivatalosan a GATT-tárgyalások- nak szentelt - EU-miniszteri lésen pedig az érintett kelet-európai or­szágok szempontjából az jelenthet kedvező döntést, hogy „kiveszik” őket a vitatott csomagból, ideiglene­sen érvényben hagyva az esetükben egy korábbi mechanizmust. Az EU-n belül a gazdasági-kereske­delmi kérdésekért változatlanul fe­lelős Európai Közösség alapvetően három csoportba sorolva kezeli ke­reskedelmi partnereit. Az elsőben vannak azon országok, amelyekre a GATT-okmányokban rögzített elvek érvényesek. Ennek egyik pontja lehetővé teszi, hogy amennyiben pillanatnyi belső gaz­dasági vészhelyzet ezt indokolttá te­szi, úgy ideiglenes korlátozást vezes­senek be (fontos kitétel, hogy a kor­látozás nem sújthat csak egyes or­szágot vagy országcsoportot, hanem akkor már minden partnert egyfor­mán kell, hogy érintsen). A második csoportot azon államok alkotják, amelyeket „állami keres­kedelmet folytató” országoknak mi­nősítenek: a társulási szerződés megkötéséig hivatalosan ide talló­zott Magyarország is. Az ilyen orszá­gokkal foljfatott kereskedelemben eleve mennyiségi korlátozásokat szabnak meg, és elvben szelektíven is alkalmazhatók ellenük különböző korlátozó intézkedések. A harmadik csoportbán vannak azon államok, amelyekkel az EK úgynevezett preferenciális megálla­podásokat köt: ilyen partnerei pél­dául az EFTA-országok, vagy a már korábban „társult” Ciprus, Málta, Törökország. Esetükben az EK még a GATT-meg- állapodásokban rögzítettnél is na­gyobb kedvezményt kínál a piacra jutáshoz, cserébe fenntartja magá­nak a jogot, hogy bizonyos negatív­nak ítélt tényezők együttes bekövet­keztekor akár egyes „országokra szólóan” is külön korlátozást rendel­hessenek el Brüsszelben. Magyarország és Lengyelország a Társulási Szerződés megkötése és az ideiglenes kereskedelmi jegyző­könyv 1992. március 1-i életbe lépé­se után a másodikból automatiku­san átkerült e harmadik, kedvezmé­nyezett csoportba. A szerződés e részéhez kapcsolódó végrehajtási utasítás - a mai viták központi eleme - ugyanakkor olyan eljárási rendet helyez kilátásba, amely szabad kezet ad az EK Bizott­ságnak annak elbírálásához, vajon fennáll-e „kart okozó” kereskedelmi gyakorlat esete, s ha úgy találja, hogy igen, akkor korlátozásokat ren­delhet el. Eztán kell csak lépését a miniszteri tanács elé teijeszteni, amelynek legalább kétharmados aranyban elleneznie kell a döntést ahhoz, hogy azt visszavonják. Hírek szerint egyes tagországok egy értelmen pártolják ezt a gyakor­latot, olyannyira, hogy a GATT- partnerek - az „első csoport” - esté­ben is kívánatosnak tartanák beve­zetését. Más országok még a fennállóknál is szívesen megszüntetnék - illetve a még csak most kezdődő bolgár szer­ződésnél már eleve meg sem enged­nék - e gyakorlatot. A magyar és a lengyel szerződések úgy kerültek e vita kereszttüzébe, hogy a társulás éltbe lépésével lejár az ideiglenes kereskedelmi egyez­mény, új végrehajtási utasítást kell tehát elfogadni. Mivel a vita a két párt között állító­lag pattra áll, így felmerült annak javaslata: egyelőre a meglévő formá­ban „hagyj áik futni” a vita miatt „blokkolt” keleti szerződéseket, s esetükre később, a mostani helyzet általános rendezése után téljenek vissza. Ellentmondóak a kiszivár­gott értesülések arról, vajon elfogad­ja-e a csütörtöki tanácsülés ezt a ja­vaslatot. Ha igen - szabad az út a társulási szerződés életbe lépése előtt. Ha viszont nem - további várakozás, újabb néhány hetes csúszás a szer­ződések sorsa. Részvénytársasággá alakult a borsodi erdőgazdaság Az átalakulás alatt a fakitermelés zavartalan Fotó: Fojtán László Budapest (MTI) — Két állami erdő- gazdaság átalakulásáról határozott az Állami Vagyonkezelő Rt. (ÄV Rt.) ügyvezetése - tájékoztatták az ÁV Rt.-nél szerdán az MTI-t. Az ország legnagyobb egybefüggő, több mint 124 ezer hektárnyi erdő­területének kezelője a Borsodi Erdő- és Fafeldolgozó Gazdaság, amely ezentúl részvénytársaságként mű­ködhet. A cég saját tőkéje 1 milliárd 612 millió forint. E társasághoz tar­tozik a Bükk és a Zempléni hegység több természetvédelmi területe. Ugyancsak részvénytársasággá ala­kulhat a Somogyi Erdő és Fafeldol­gozó Gazdaság. A cég saját tőkéje 2 milliárd 688 millió forint. Az erdőművelés és a fakitermelés mellett a vállalat bevételeinek jelen­tős része származik a vadgazdálko­dásból. Mintegy 105 ezer hektáros vadászterületen évente 4 ezer nagy­vadat lőnek ki, ennek több mint a felét fizetóvendégek ejtik el. A mos­tani döntéseket követően az ÁV Rt. kezelésében lévő összesen 19 erdő­gazdaságból még hat gazdaság áta­lakítása maradt hátra, ez a tervek szerint még az idén megtörténik. Egyeztetés a rendőrségi törvényről Budapest (MTI) - Elképzelhető, hogy már februárban megszületik a rendőrségi törvény - mondta a MTI- nek Józsa Fábián belügyi államtit­kár, a törvénytervezettel kapcsola­tos pártközi egyeztetés szerdai for­dulója után. Ezen a megbeszélésen a titkosszolgálati eszközök alkalma­zásával foglalkozott a hét parlamen­ti párt és a függetlenek képviselője. Az államtitkár elmondta: konszen­zus jött létre abban, hogy a tit­kosszolgálati eszközök alkalmazá­sára a bíróság adjon engedély a rendőrségnek. A Belügyminisztéri­um szakmai okokból az ügyészséget preferálja: ez a testület ugyanis 24 óra alatt dönt az engedélyeztetés ügyében, amíg ugyanez a bú-óságo­kon három napot vesz igénybe. Ab­ban az esetben viszont, ha a pártok képviselői megállapodásra jutnak a törvény valamennyi részletében, a Belügyminisztérium kész arra, hogy ez utóbbi variációt szerepeltesse az előterjesztésben. Ebben az esetben valószínűleg minden megyei bírósá­gon kijelölnek majd egy bírót, aki ez­zel a területtel foglalkozik. Azzal a még mindig „életben lévő” SZDSZ-es különvéleménnyel kapcsolatban, hogy az országos rendőrfőkapitányt a köztársasági elnök nevezze ki, Jó­zsa Fábián kijelentette: a rendőrség­nek a végrehajtó hatalomnak alá­rendelt operatív szervnek kell len­nie. így kizárható annak lehetősége, hogy esetleg olyan patthelyzet ala­kulhasson ki, mint például a média­elnökök ügyében. Ezzel kapcsolatban Wekler Ferenc, a szabaddemokraták képviselője el­mondta: véleményük szerint alkot­mányos garanciát jelentene, ha a nagykövetekhez, vagy a címzetes ál­lamtitkárokhoz hasonlóan az ORFK vezetőjét is - a miniszterelnök elő­terjesztése alapán - az államfő ne­vezné ki. Wekler Ferenc nem tudott határozott igennel, vagy nemmel vá­laszolni arra a kérdésre, hogy az SZDSZ akkor is ragaszkodik-e eh­hez az elképzeléshez, ha a törvény- tervezet többi pontjában konszen­zus alakul ki. Wekler megjegyezte: nem akarják megakadályozni a tör­vény elfogadását, de több kérdésben határozott álláspontot képviselnek. Az SZDSZ az adatvédelemhez kap­csolódóan is módosító javaslatokat nyújtott be. Azt szeretnék, ha a banktitok és a postatitok csak bírói felhatalmazással, súlyos bűncselek­mény esetén lenne korlátozható. A tárgyalássorozatból még két forduló van hátra. A résztvevők azonban új­ra áttekintik a már megvitatott pon­tokat és megszövegezik a módosító indítványokat. A jegybanki változásokról Budapest (MTI) — A teremtésben én vagyok a vesztes! - így kommentálta Szabó Iván pénz­ügyminiszter az MTI tudósítójának kérdésére Kovács Álmos jelölését a Magyar Nemzeti Bank alelnöki posztjára. A pénzügyminiszter, előrebocsátva, hogy a jelö­lés a miniszterelnök jogköre, elmondta: vele is konzultáltak Kovács Álmos - jelenlegi pénz­ügyi államtitkár-helyettes - jelöléséről a jegy­banki vezetői posztra. Szabó Ivan szakmailag felkészültnek tartja Kovács Álmost erre a fel­adatra, mivel határozott pénzügypolitikai el­képzelései vannak. Ugyanakkor tevékenysége hiányozni fog a Pénzügyminisztériumban. Utódjáról még nincs döntés - tette hozzá. Szabó Iván kérdésre válaszolva elismerte, hogy jelölésnél közrejátszhatott a Pénzügyminiszté­rium és a jegybank közötti kapcsolatok javítás­nak szándéka is. Mint volt államigazgatási szakember Kovács Álmos minden bizonnyal jobban megérti a pénzügypolitika gondjait. Ez azonban nem jelenti azt, hogy pénzügyminisz­tériumi főtisztviselőként gondolkodik majd új posztján. Alelnökként természetesen a Nemze­ti Bank monetáris feladatainak végrehajtása lesz a fő szempontja - vélekedett a pénzügymi­niszter. Bőd Péter Ákos, a Magyar Nemzeti Bank elnö­ke továbbra is számít Tarafás Imrének, az MNB távozó alelnökének a munkájára. Tarafás Imre - akinek posztjára a miniszterelnököt he- lyettesítő belügyminiszter Kovács Álmost, a Pénzügyminisztérium helyettes államtitkárát jelölte - várhatóan az elnöki t anácsadó posztját tölti majd be, bár ezt még nem egyeztették - mondta el az MTI-nek szerdán Bőd Péter Ákos. Arról mái- korábban megállapodás volt, hogy a másik, most távozó alelnök Bódy László - korá­nál fogva - visszavonul. A miniszterelnöki ja­vaslat szerint helyét - és az operációs ügyek (számlavezetés emisszió, számítástechnika) in­tézését - Nagy Sándor, az MNB ügyvezető igaz- gatója veszi át. Kovács Álmos valószínűleg a PM-ben ellátott feladatköreihez hasonló terüle­teket - a bankkonszolidációt, a jegybanki ellen­őrzést. és a közgazdasági elemzést - felügyeli. A jegj'bank elnöke elmondta: ő maga többször sürgette a kinevezési javaslattételre jogosult kormányzatot az egyeztetésre. A vonatkozó jogszabály a jegybank elnökének nem ad javaslattételi, vagy egyetértési jogot. Bőd Péter Ákos közölte: mindkét alelnökjelölt munkáját régóta ismeri és jónak tartja. A kine­vezések mögött nem a Pénzügymüúsztérium és a jegj'bank közötti, egyes kérdésekben lezajlott vita áll, hiszen az időleges nézetkülönbségek minden országban természetesek. Szintén megszokottak a pénzügyminisztériumok és a jegybankok közti személycserék - a Pénzügy­minisztériumban dolgozott a jelenlegi német és francia jegybank-elnök is - ere vall hogy Tara­fás Imrének felajánlották Kovács Álmos poszt­ját, amit ő - más elképzelései miatt - nem foga­dott el. Alagút a Duna alatt Nagymarosnál Nagymaros (MTI) - Megfelelő ütemben halad a nagymarosi Duna-gát bontását előkészítő munka, a hideg és a hó ellenére naponta 40-50 szakember tevékenykedik a helyszínen, a szi­vattyúk pedig éjjel-nappal működnek, hogy a gáton át a hatalmas munkagödörbe szivárgó vi­zet visszajuttassák a Dunába. Jelenleg a rob­bantó mestereké a főszerep, a sziklás mederben ugyanis egy hat méter széles árkot mélyítenek, ebbe helyezik majd el a Nagymaros és Visegrád közötti 518 méteres közműalagút csővezetéke­it. A betonalagútban elsőként szennyvízcsator­nát és ivóvízvezetéket helyezik el, később lehe­tőség nyílik majd postai és másfajta vezetékek lefektetésére is. Az alagútban a karbantartó személyzet részére külön járdát fektetnek le. A mederfenékbe két kutat is fúrnak, erre jön majd egy 5-5 méteres kavicsréteg, amely termé­szetes módon tisztítja a Duna vizét, és a kutak­ban összegyűlt ivóvizet csöveken a két parti te­lepülés lakossága kapja. A kutak műszakilag új megoldással készülnek, eddig száraz folyóme­derben még nem készítettek hasonlót. Jó a hótakaró Budapest (MTI) - A novemberben lehullott nagy mennyiségű hó miatt a kukorica és a cu­korrépa betakarítását az ország egyes részein ugj'an nem tudták befejezni, a csapadék azon­ban várhatóan kedvezően hat majd a jövő évi terméseredményekre - mondta el Földi Péter, a Földművelésügyi Minisztérium osztályveze­tője. A korai hóesés miatt, az idei kukoricater­mésnek megközelítően 5-6 százalékát csak késve takaríthatjákbe és - ha nem fagy el - vár­hatóan a cukorrépatermés földben maradt 8 százalékának egy részét is meg tudják mente­ni a gazdák.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom