Észak-Magyarország, 1993. december (49. évfolyam, 281-306. szám)

1993-12-02 / 282. szám

4 ÉSZAK-Magyarország Megyei Körkép 1993, December 2., Csütörtök------------JEGYZET-----------­K arácsony Brackó István A jeles napok hónapja december. Kezdő­dött Andrással, a hagyományosan disznó- öléses nappal. Borbála (4.) hajdan a tüzé­rek napja volt, s néhol még ma is dívó szép szokás, hogy ekkor teszik vízbe, hajtatni az új esztendőre kizöldellő, virágba boruló ágat. Miklós napja a gyerekek ünnepe, ajándékostól, krampuszostól együtt. Luca­kor, 13-án illik nekikezdeni a kilencféle fá­ból ácsolt szék készítéséhez, hogy azon áll­va, karácsony napján, megláttassék a falu boszorkánya. December 21. ősidők óta a té­li napforduló ünnepe. Onnan már csak szemhunyásnyi a gyertya és fenyőillatú ka­rácsony, s a pezsgődurrogtató szilveszter. Ünnepes hónap ez, költségesebb is, s az em­ber mélyebben nyúl a pénztárcába. Sokan mínusszal zárják majd az évet, s hiánnyal vágnak neki a következőnek. Nincs ezen mit csodálkozni és szégyenkezni. A magyar ál­lamháztartás is így tesz, s a költségvetés mí­nusza jövőre biztosan nagyobb lesz, mintáz idei... Ez az időszak a vajákos jóslatok hónapja is. A karácsonyi holdtölte bő esztendőt ígér. Ha regösök lányos házba térnek be, s ott el- kántálják válamelyik legény nevét, ott lako­dalomra lehet számítani. Megteszi persze a gyertyacsöppentés és az ólomöntés is. Vajon hányán élnek majd ezzel az ősi futurológi­ái módszerrel a sok változást sejtető 1994- es esztendő történéseit tudakolván? A pesszimisták mindenesetre spájzoljanak hájat, lehetőleg olyan sertésből, amely 28- án került a böllér kése alá. A háj ugyanis nemcsak tésztába való, hanem orvosság­nak is kitűnő. Hogy bölcs eleink milyen nyavalyára használták, azt nem tudni, de jövőre biztosan elkel majd a gyógyír sebre, nyolc napon túl gyógyuló sértődöttségre... A disznó többi része a terített asztalra való. A regula szerint „karácsony havában gyako­rold a húst, egyél meleg és hevítő ételeket, nem árt azért a borétek és a jó bor”. Utazók Klubja Miskolc (ÉM) - Kedden délután Miskolcon, a TIT Kazinczy Klubjában megtartotta második összejövetelét a TIT megyei szervezete és kia­dónk, illetve lapunk közös Utazók Klubja. Csakúgy mint legutóbb, most is alig fértünk el a teremben. A szépszámú érdeklődő nem csalódott. A Palóc- földről, a Mátráról, Heves megyei idegenforgal­mi értékeiről, Egerről most is olyan szép, diave­títéses előadást tartott Farkas Gyula klubtit­kár, amely a végén méltán aratott nagy tapsot. Jóleső érzés volt végignézni azokat a szép he­lyeket is, ahol szerkesztőségünk és a különböző utazási irodák szervezésében idén jártak hétvé­geken előfizetőink, hozzátartozóik: Hollókő, Vácrátót, Gödöllő, Kékestető, Galyatető, Gyön­gyös, Eger, a Szépasszony-völgy és a többi hely színes diákon is nagy élményt jelent az utazni szeretőknek... A szponzoráló irodák közül ezúttal csak a Társ- tourist volt jelen, képviselőjük ki is használta az alkalmat téli programjaik ismertetésére... Az Utazók Klubja legközelebb december 7-én, kedden 17 órakor várja az érdeklődőket a Szé­chenyi utca 14. szám első emeletén, a Kazinczy Klubban. A téma ezúttal az Alföld lesz. Belépés díjtalan. A prevenciót is fontosnak tartják Ellátási szerződést kötöttek a hajléktalanokra Új gazdája, több pénze lesz a hajléktalanok otthonának Fotók: Farkas Maya Miskolc (ÉM - KJ) - Miskolc város közgyűlésének döntésének, illetve a Magyar Vöröskereszttel kötött ellá­tási szerződésének értelmében 1994. január 1-től - tíz éves időtar­tamra - a Borsod megyei Vöröske­reszt veszi kezébe a város hajlékta­lanjainak sorsát, s működteti a Haj­léktalanokat Segítő Szolgálatot. A döntésben szerepet játszott többek között, hogy a Népjóléti Minisztéri­ummal - még 1990-ben - kötött megállapodásban rögzített szakmai programnak, feladatoknak az intéz­mény eleddig nem tett eleget a tőle elvárt mértékben. Ugyanakkor az önkormányzat amúgy is szűkös költségvetése sem tette lehetővé az intézmény szakmai fejlesztését. Mucsi Józsefet, a Vöröskereszt me­gyei titkárát egyebek mellett arról kérdeztük, miből tudja majd a Vö­röskereszt a működtetéshez, s az el­várt komplex hajléktalan-ellátó rendszer kialakításához szükséges tetemes összeget előteremtem (eb­ben az éveben ez mintegy 20 millió forint volt). Magyarul fogalmazva, mi az „üzlet” ebben az átvállalás­ban? • Többen is megkérdezték már tő­lünk, mi ebben a „biznisz”? Azt gon­dolom, ha szociális munkáról beszé­lünk, akkor üzletről beszélni ko­molytalanság, hiszen tudvalévő, hogy komoly bevételekről itt nem le­het szó. Persze azért mégiscsak van ebben egyfajta - jó értelemben vett - üzlet: ily módon koncentráltan tu­dunk majd eleget tenni mindazok­nak a szociális feladatoknak, ame­lyeket eddig szétaprózva végeztünk. Éz a megoldás jobb személyi és anyagi gazdálkodással való lehető­séget biztosít. Jelentős azért is, mert mintegy 18-20 embernek nyújtha­tunk biztos megélhetési forrást. A későbbiekben természetesen van­nak ebben olyan potenciális gazda­sági lehetőségek is, amelyek révén elvileg még önfenntartó is lehet a cég, de legalábbis jelentős mérték­ben hozzá tud járulni a saját üzemel­tetéséhez. Az ellátási szerződésnek erkölcsi oldala is van, nevezetesen: a vöröskeresztes törvény nem csak le­hetőséget ad, de kötelezően elő is ír­ja a Vöröskereszt számára hajlékta­lan szállók, népkonyhák, szociális szolgálatok stb. működtetését és üzemeltetését. Ilyen értelemben egyfajta „törvényi kényszer” is a szerződés megkötésére ösztönzött. A működéshez szükséges az anyagi feltételek megteremtése az első és legfontosabb feladatunk. A Népjólé­ti Minisztérium normatív támogatá­sa adja a költségvetés fő bázisát. Az ellátási szerződés szerint évi rend­szeres anyagi támogatást ad az ön- kormányzat is az infláció mértékét követve. Ezen kívül már vannak szponzoradományok. A nyári, buda­pesti Jótékonysági Gála bevételéből például Windischgraetz Katalin grófnő 1 millió 200 ezer forintot biz­tosított az épületkomplexumban lé­vő konyha felszereléséhez, de ugyanerre a célra az önkormányzat még ebben az évben egyszeri támo­gatást ad. Már itt van a Bajor Sza­bad Állam Vöröskeresztjének egy je­lentős adománya is, amely többek között nagy értékű kórházi ágyakat tartalmaz. A tervezett betegszoba beüzemeléséhez jó szolgálatot tesz majd ez is. Reményünk van arra, hogy a fix pénzek mellett folyamatos szponzortámogatások segítik az in­tézmény működését. □ Milyen konkrét elképzeléseik van­nak az intézmény profiljának fejlesz­tésére vonatkozóan? • A program kötött. A szociális tör­vény, illetve a város eddig megkö­tött, továbbra is érvényben levő szer­ződései meghatározzák a feladato­kat. (Hajléktalan szálló, éjjeli mene­dékhely, fertőtlenítő állomás, nép­konyha, rehabilitációs műhelyek stb.) Egy-két jelentősebb plusz pro­filt is szeretnénk azonban megvaló­sítani. Február 28-ig például beüze­meljük az intézményen belüli önál­ló, saját konyhánkat, amely mini­mum évente 200, de potenciálisan évi 500 fő ellátását tudja majd napi egy tál étellel (később esetleg na­gyobb választékkal biztosítani). Ezen túlmenően szeretnénk például az utcai gondozószolgálatot széle­sebb alapokra helyezni: azoknak az ellátását, illetve felkutatását jelenti ez, akik még nem kerültek be az in­tézménybe, de potenciális lakók. Ez alapvetően egy preventív munka lenne. Sok mindenben gondolkodunk pél­dául a rehabilitációs munka, a bent­lakók foglalkoztatása terén is. Nyil­ván nem lehet ipari méretekben el­képzelni ezt a tevékenységet, de egy­fajta kisipari bedolgozói rendszer­ben mindenképpen. Ötleteink: kulcsmásolás, cipőjavítás, képkeret­készítés, egyszerűbb varrómunka... Ezek, erkölcsi hasznuk mellett még kis pénzt is hozhatnának mind a la­kóknak, mind az intézménynek. □ Mi lesz az intézmény korábbi dol­gozóival? • A dolgozók egy részét a Vöröske­resztátveszi, a meglévő állományból 9 fő kerül át hozzánk, elsősorban a szakjellegű státusokból tartunk meg kollégákat. A többiek további sorsát az önkormányzati hivatal hi­vatott rendezni. Összefogással és akarattal a fogyatékosok rehabilitációj áért Dr. Simon György Az ENSZ december 3-át a Fogyaté­kos Emberek Nemzetközi Napjává nyilvánította. Ennek célja a figye­lem felhívása arra, hogy betegség, baleset, katasztrófahelyzet miatt mindenki szembekerülhet a fogya­tékosság nehézségével. Közös érde­künk a fogyatékosság megelőzése, vagy mértékének csökkentése. Az orvosi rehabilitációnak hatékony se­gítséget kell adni a fogyatékosság fo­kának csökkentésére. Mi a rehabili­táció? Az Egészségügyi Világszervezet és a Magyar Rehabilitációs Társaság meghatározása alapján rehabilitáci­ón azt a szervezett tevékenységet érijük, amelyet a társadalom nyújt a huzamosan vagy véglegesen fogya­tékos embernek, hogy megmaradt képességeivel ismét elfoglalhassa helyét a közösségben. A rehabilitá­ció orvosi, nevelési, foglalkozási és szociális intézkedések tervszerű, együttes és összehangolt, az egyén­re szabott alkalmazása, amiben a re­habilitálandó tevőleges részvétele nélkülözhetetlen. A rehabilitáció előfeltétele az ország egészségügyi színvonalának fejlesztése. Szüksé­ges a magas szintű szociális, oktatá­si feltételek megteremtése, amelyek biztosítják az iskolai oktatást, neve­lést, a szakmai képzést, a lakóhelyi kényelmet, a közlekedést, a sportot, a szórakozást, a kultúrát. A fogyaté­kosok világnapján ezekre kell gon­dolnia mindenkinek, beleértve a po­litikusokat, az országos és helyi kép­viselőket, akikre a társadalom a ve­zetést és a gondoskodást bízta. A fo­gyatékosok fokozott támogatásra szorulnak orvosilag, társadalmilag, anyagilag. A Magyar Rehabilitációs Társaság rendezvénysorozatot kez­deményezett a világnaphoz kapcso­lódóan. Országos és helyi rendezvé­nyek, konferenciák foglalkoznak a fogyatékosok problémáival. A Bor­sod megyei kórház rendszeres kap­csolatban áll a megyei Mozgássérül­tek Egyesületével. Közös rendezvé­nyeink vannak. Meghívjuk egymást gyűléseinkre, ahol tájékoztatjuk egymást a tervekről és gondokról. A legközelebbi esemény 1993. decem­ber 3-án lesz a megyei kórház reha­bilitációs osztályán, amikor konfe­rencia formájában beszélünk egy­más problémáiról. Reméljük, hogy ezzel is sikerül tovább csökkenteni a fogyatékos emberek nehézségeit. Bí­zunk benne, hogy nem újabb kam­pányról van szó, hanem folyamatos együttműködésről. Jelenleg Ma­gyarországon előtérben van az orvo­si rehabilitáció. Szükséges lenne fej­leszteni a foglalkozási és szociális ol­dalt is. Ezáltal közelebb kerülnénk a fejlettebb országok rehabilitációjá­hoz. Az ország anyagi nehézségei el­lenére szükséges lenne fejleszteni a fogyatékos emberek szakszerű ellá­tását. Országunkban jelenleg már minden megyében működik rehabi­litációs osztály. Borsod megyében van gyermek rehabilitáció, moz­gásszervi rehabilitáció, cardiológiai- légzőszervi, cukorbeteg rehabilitá­ció. Miből áll a kezelés? Orvosi ellá­tás, gyógytorna, fiziotherápiás keze­lés, gyógyászati segédeszközökkel való ellátás (prothezisek, ortézisek). Igen fontos a psychés támogatás és az együttérzés. Jelszavunk: „Úgy kezeld a beteget, mintha saját hoz­zátartozód lennel” Lényeges a „team munka” a betegek érdekében: orvos- ápolónő-gyógytomász-fiziotherápi- ás asszisztens; művégtag műsze­rész-szociális gondozó szoros együtt­működése. Reményünk van arra, hogy a megváltozott munkaképessé­gű emberis megtalálja helyét- eset­leges átképzés után - a hasznos munkát végzők társadalmában. Eh­hez összefogás és akarat kell. (Szerzőnk a megyei kórház moz­gásszervi rehabilitációs osztályának osztályvezető főorvosa.) Edelényi városháza Edelény (ÉM - U.J.) - November 28-án, vasárnap időközi önkor­mányzati képviselői választást tar­tottak a város 02-es számú egyéni választókerületében. Az urnák lezá­rását követően összesen 359 érvé­nyes szavazatot számláltak össze. Ez 32 voks híján nem érte el a szük­séges 40 százalékos arányt, így a vá­lasztást egy későbbi időpontban új­ra meg kell tartani. Mindazonáltal érdekes lehet a sza­vazás eredménye. Eszerint Jákób Mihály független 58, Juhász Andor- né független, de MDÉ-es támogatást élvező 134, Lukács András MSZP-s 58, Lukács László független 19, Pus­kás Béla független 48, és Sukovich János, az Agrárszövetség jelöltje 42 szavazatot szerzett. Átalakul az egészségügy Döntő változások előtt áll az edelé­nyi egészségügyi ellátás. A városhá­za az önkormányzat támogatásával a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Önkormányzat kezelésébe adta át a nemcsak helyi, hanem területi, regi­onális szolgáltatásokat nyújtó váro­sikórházat. Amegye 1994. január 1- től működteti majd 400 ezer ember ellátásáról gondoskodó intézményt. Az átadáshoz nem Ids mértékben já­rul hozzá az, hogy a kórház működé­séhez a területileg érintett önkor­mányzatok nem járultak hozzá. Egy szakorvosi rendelőintézet létre­hozására viszont már szívesebben áldoznak. Ennek felállítása, a gaz­dasági, szervezeti működés feltéte­leinek kidolgozása most folyik nagy iramban. Január 1-től a többirányú ellátást nyújtó Edelényi Egészség- ügyi Intézmény vezetője egyelőre megbízottként dr. Kukla Mária Új térkép Elkészült, s már közrebocsátották a város új térképét. A színes, jó minő­ségű papírra nyomott térképen már az új utcanevek szerepelnek. Segít­ségével könnyebb, egyszerűbb eliga­zodni a városban. Nemcsak az idege­nek, hanem a helybéliek is haszon­nal forgathatják. 25 milliós hitel A település tovább már lefaragha- tatlan igényei és a számba vehető anyagi források között tátongó sza­kadékot a város önkormányzata is csak hitellel képes áthidalni 1994- ben. A jövő évi költségvetés és város- fejlesztés koncepcióját a legutóbbi ülésen fogadta el a képviselőtestü­let. Pillanatnyilag úgy tűnik, hogy 1994-ben az önkormányzati tenni­valók végrehajtásához összesen 360 millió forintos bevétellel lehet szá­molni. Ebből a szűkös összegből kel­lene a meglévő és az újonnan induló intézményeket működtetni, a közal­kalmazotti törvény bérintézkedése­it végrehajtani, továbbá a halaszt­hatatlan felújítási feladatoknak, és a korábban vállalt középítkezések folytatásának eleget tenni. A polgármesteri hivatal költségveté­se 23,8 millió forintot irányoz elő szociálpolitikára. A munkaügyi köz­pont adatai szerint jövőre a munka- nélküliek jövedelempótló támogatá­sára körülbelül 25 milliót kell majd kifizetni, amelynek felét az állam állja. Az anyagi prognózis szerint a következő évben a bevételek csökke­nésére lehet számítani a városban. Mérséklődik ugyanis a település lé- lekszáma, s ez a normatív támoga­tások csökkenésével jár együtt. Főhet a jegyző feje A kazincbarcikai önkormányzati krízis szele megérintette az edelényi városházát is. Persze csak annyi­ban, hogy a város jegyzőjének, dr; Gadóczi Bertalannak osztották ki egy vásártéri építési ügy elbírálását. A jegyző tájékoztatása szerint a pia­con már megkezdett építkezés ügyé­ben kell majd határoznia, mert Ka­zincbarcikán elfogultsági indítványt jelentettek be. A Köztársasági Meg­bízott Hivatala az iratokat ezért to­vábbította Edelénybe.

Next

/
Oldalképek
Tartalom